Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-04 / 92. szám
99 Egész Magyarország felszabadult” 1945 áprilisa a korabeli lapokban zajlott le vasárnap, április 8-án délelőtt a Nemzeti Múzeum előtti téren — számol be olvasóinak a történtekről a Szabadság. — A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai a kormány képviselelőinek részvételével nagygyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy a diadalmasan előrenyomuló Vörös Hadsereg felszabadította Magyarország egész területét”. „Történelmünk során — állapította meg beszédében Kállai Gyula, nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kommunista Párt szónoka - nem először szabadul fel az ország idegen elnyomók urtilma alól, de most fordult elő először, hogy az ország felszabadulásával felszabadultak a magyar nép milliós tömegei is. A nemzet függetlensége ma egyet jelent a nép szabadságával” (1945. április 9.). Hallatja szavát a Vörös Csepel „Mi, Csepel dolgozói, nemcsak szavakban, de tettekben js kifejezzük hálánkat és köszöne- tünket a Vörös Hadsereg hős csapatainak és nagy vezérének, Sztálin marsallnak. A mai történelmi napon ünnepies fogadalmat teszünk, hogy méltóan a Vörös Hadsereg harcosaihoz, minden erőnket és tudásunkat latbavetve, a kitűzött határidő előtt végrehajtjuk a Vörös Hadsereg megrendeléseit, hogy mi is hozzájáruljunk a döntő harcokhoz. Kímélelenül folytatjuk a belső bitangok elleni harcunkat, mindaddig, amíg fel nem építettük a szabad, boldog és demokratikus Magyarországot. A Csepel felszabadításában elesett orosz hősöknek díszsírhelyet építünk a hála és az örök emlékezés kifejezéseképpen." (Szabad Nép, 1945. április 7.). Szabó Pál felszabadulás utáni első cikke Solohovot köszönti: „Most megírom elsősorban is, hogy Te, Solohov Mihály csodálatosképpen idetartozol közénk, magyar írók közé. S mi odatartozunk hozzád. Mintha csak ugyanazon folyó, ugyanpéhez. A felszabadult cselédekhez, napszámosokhoz, summásokhoz, a földtelenekhez és a kisparasztokhoz” intézi szózatát: „A sok rossztól első pillanatra szinte még a jót sem látni. Pedig van az is. A rengeteg akadálytól szinte alig látja az ember a lehetőséget. Pedig van és olyan óriási, hogy azt mondhatjuk, azért érdemes volt még apáink tenger szenvedése is, érdemes lesz nekünk is fáradnunk. Új Magyarország épül" (Szabad Szó, 1945. április 5.). Rossz - a fasiszta múltból eredően bőségesen akadt. A főváros ellátása akadozik (Mikor lesz a városnak kenyere? Szabad Nép, 1945. április 4.). Járványveszély kísért (Védekezzünk a járvány ellen. Népszava 1945. április 7.). Egymásért aggódó hozzátartozók keresik megrendítő hangú hirdetésekben egymást: „Keresem férjemet, Dr: Nemes Miklóst, oki 1944 júniusban bevonult Kiskőrösre. Keresem édesanyámat, Fürst Lajosnét, 1944 júliusban Tamásiból a gettóval elvitték. Keresem édesapámat, Fürst Lajost, 1944 május 19-én Sárvárról, mint internáltat elvitték. Értesítést kérek, dr. Nemes Mik- lósné, Fürst Erzsi, IX. Ranolder u. 30." (Népszava, 1945. április 8.). Harcostársakról, elvtársakról szállonganak ellenőrizhetetlen hírek: Bajcsy-Zsilinszky Endrét meggyilkolták? (Népszava, 1945. február 18.), Rajk László megmenekült? (Szabad Nép, 1945. április 14.). De egyre több a szomorú bizonyosság is: „Felesége és szülei értesítik mindazokat, akik ismerték és szerették, hogy Szerb Antal, Balf-für- dőn, muhkatáborban, 1945. január 27-én, 43 éves korában végelgyengülésben meghalt." (Népszava, 1945. április 13.). A barátok segítenek „Országunk és nemzetünk — írja a Debreceni Néplap — felszabadításán kívül mást is kaptunk a nagy Szovjetuniótól: se„Késő éjszaka kaptuk a hivatalos jelentést — közli a Szabad Nép 1945. április 5-i száma —, mely szerint immár Magyarország egész területe felszabadult a német iga alól. A Vörös Hadsereg diadalmas csapatai teljesen megtisztították hazánkat a hitlerista német hadseregtől és nyilas csatlósaiktól, akik rendetlenül vonulnak vissza Ausztria fővárosa: Wien falai alá.” Egy pillanatra meg kell állnunk e hírnél. Történelmi pillanat ez: 400 év óta várva- várt pillanat, amely a németek Magyarország feletti uralmának végét jelenti. A felszabadulás a Vörös Hadsereg diadalmas harcai közepette következett el. El kell ismernünk, hogy a magunk erejéből viszonylag csak kevéssé járultunk hozzá ehhez a felszabaduláshoz. De hogy ez a felszabadulás tartós legyen, az most már a mi kötelességünk lesz." „Magyarország földjét nem tapossa többé egyetlen terrorlegény csizmája sem" — hirdeti a lap aznapi, Szabad Ország című vezércikke. Az európai háború a végéhez közeledik, a harctéri események gyorsvonat-sebességgel követik egymást. Az április 4- én éjszaka kiadott szovjet hivatalos jelentés szerint a 3. ukrán arcvonal csapatai elfoglalták Badent és még 30 helységet Bécstől délre-délkeletre, 8 km-re állnak az osztrák fővárostól. A 2. ukrán front csapatai ostrommal vették be Pozsony városát. (Szabad Nép- Kis Újság 1945. április 5.) „A nyugati front Németország kellős közepén halad át" — adja hírül a Népszavo. „Konyev marsall egységei rövid időn belül általános támadásra indulnak Kelet felől a német főváros ellen." (Szabad Nép, 1945. április 14.). „Kénytelenek vagyunk bevallani: katonai vereségünk lehetségessé vált” — hangoztatja Himmler lapja, a Das schwarze Korps. „A felszabadulás előtt álló Bécs proletariátusát elvtársi együttérzéssel köszöntjük, — írja a Népszava. — Sokan élünk itt, a felszabadult Budapesten, akik 1919 után közöttük éltünk és láttuk a Vörös Bécs csodálatos kialakulását, láttuk a bécsi proletariátus felejthetetlen építőmunkáját”. (1945. április 6.) A „tengely" órái meg vannak számlálva. „Április végére egész Jugoszláviát megtisztítjuk a németektől” - jelentette ki.a Moszkvába érkezett Tito marsall. (1945. április 6.) A felszabadult ország ünnepel Sebeit gyógyítja, iszonyú veszteségeit veszi számba. Dál- noki Miklós Béla miniszterelnök és Gyöngyöst János külügyminiszter Vorosilov marsallnak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének, a Budapesti Nemzeti Bizottság Sztálin kormányfőnek, a Vörös Hadsereg legfelsőbb főparancsnokának tolmácsolja a magyar nép háláját és köszönetét. „Felemelően szép ünnepség azon égtáj ringatta volna bölcsőinket . . . Egy kicsi, de irgalmatlanul sokat szenvedett nép köszönetét tolmácsolom Hozzád. Egyszer majd találkozunk mi ketten, vagy itt, vagy ott — valamelyik folyó mentén, boldog parasztok között, mint népünkben és népeinkben élő, nagy hitet valló író emberek” (Levél a Tiszától a Donhoz. Szabad Szó, 1945. április 15.). Illyés Gyula „A Dunántúl négítséget. A magyar fasiszta hadsereg pusztítva rohanta meg a Szovjetuniót és a Szovjetunió bosszúállás helyett kenyeret ad nekünk. Kővel dobtuk meg, kenyeret dobott vissza. Ez a bibliai mondat mai értelme. Az éhezők részére húszezer tonna élelmet küldött, traktorokat indított útnak, hogy felszánthassuk földjeinket, üzemanyagot adott, hogy gépeink dolgozhassanak. És legutóbb azt a hírt kaptuk, hogy az előző százmilliós kölcsön után most újabb kettőszázötven milliós kölcsönt folyósít országunk felépítésére. (Felszabadult Magyarország, 1945. április 6.). „Északi iparvárosaink életéről Budapest alig tud valamit — olvashatjuk a Szabad Szó: Salgótarján a „magyar sztahanovisták" bölcsője című cikkében. Pedig kemény munka folyik mindenfelé, melynek eredményét nemsokára az egész ország élvezni fogja. (1945. április 15.) „Jó hírek jönnek az ország minden részéből — nyugtázza a gazda jóleső örömével Darvas József — hatalmas ütemben folyik a földosztás, s hetek, néhol csak napok kérdése, hogy a felosztandó birtok utolsó holdja is a parasztság kezére kerüljön. Az ezer és tízezerholdas tagokon, ahol nemrégiben még a kastélyok, az „úri” lakok”, gőgje, s a majorok, a cselédlakások jobbágyalázata, vagy lápi fűzként lappangó lázadása feszült egymás ellen, két kibékíthetetlen végletként, most frissen levert munkáskarók sorjáznak” (Szabad Szó, 1945. április 15.). „Ismét Budapest a magyar politikai élet központja" — adja tudtul 1945. április 15-én a hírt a Szabad Nép, amikor az ideiglenes kormány Debrecenből áttelepül. A Magyar Kommunista Párt a következőket jelöli budapesti és Pest környéki képviselőiül az ideiglenes nemzetgyűlésbe: „Apró Antal festő, Drahos Lajos vasas, ifj. Fock Jenő műszerész, Házi Árpád szabó, Horváth Márton újságíró, Jászi Ferenc fodrász, Kádár János műszerész, Kállai Gyula újságíró, Kiss Károly cipész, Kovács István kárpitos, Köböl János famunkás, Lukács György, Mód Aladár újságíró. Major Tamás színész, Orbán László jogász, Rudas László, Ratunovszki János textilmunkás, Ratkó Anna textilmunkás, Somogyi Miklós ács, Váradi József textilmunkás, Veres József lakatos és dr. Weil Emil orvos” (Néplap, 1945. április 6.) Külföld haladó magyar körei osztoznak az itthoniak örömében: „Az angliai magyar tanács - írja a Szabadság -, mely Károlyi Mihály elnöklete alatt állt, fölhívást adott ki, melyben kifejti, hogy a világ magyarságát örömmel, megelégedettséggel és hálával tölti el, hogy a diadalmas Vörös Hadsereg az utolsó németet és magyar fasisztát kiverte Magyarország területéről. A német birodalom roskadozik a keletről és nyugatról reá zúduló súlyos csapások alatt. A magyar fasiszták rettegve várják a rohamosan közeledő órát, amikor számot kell adni gaztetteikről. A magyar népnek most két fő- feladatra kell összpontosítania minden erejét: Tevékenyen részt kell vállalni a németek elleni küzdelemben, hozzájárulni a nácizmus és fasizmus kiirtásához. Másodszor töretlen elszántsággal hozzálátni az újjáépítés nagy munkájához, a föld a kenyér és a szabadság biztosításához” (1945. április 7.). A két munkáspárt Májusi Kiáltványa, amely az első szabad május elsejét ünnepli, már a jövőhöz ad programot, amikor leszögezi: „nem lehet újjáépíteni az országot a munkásság és a parasztság szoros szövetsége nélkül ... A munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetsége a biztosítéka a magyar demokrácia végső győzelmének.” Miről írt az Uj Dunántúl? „Sopront és Nagykanizsát is elfoglalták Tolbuhin marsall seregei" írta az Új Dunántúl 1945. április 4-i, szerdai száma. „Magyarország minden nagyobb városa felszabadult a németektől és nyilas labancoktól". Ugyanezen az oldalon a szovjet tudósító iroda vasárnap este jelentette: „Sopronban a győzelmes szovjet csapatok kiszabadították a németek fogságából Vörös Lajos altábornagyot, a II. magyar hadsereg parancsnokát és az új magyar demokratikus hadsereg rendelkezésére bocsájtották." (Új Dunántúl, 1945. április 4.). „Bolgár csapatok is resztvettek Nagykanizsa felszabadításában" írta a lap és közölte még e tudósítás, hogy „10 000 német katonát és tisztet ejtettek foglyul a Nagykanizsa körüli harcokban.” 1945. április 6-i Új Dunántúl első oldalán közölte a nagy- jelentőségű hírt: „Magyarország területén nincs többé német..." - a szovjet tudósító iroda szerdai esti (ÁPRILIS 4-i) jelentése szerint: „. . . A második és harmadik Ukrajnai Arcvonal csapatai a március 16-tól április 4-ig folytatott harcokban végképpen befejezték Magyarország egész területének megtisztítását a német fasisztáktól...". A figyelem a front és a belső események között megoszlott, a megye is nagy jelentőségű eseményeket él át: „A földreform gyors lebonyolításának kérdése a megyei kisgyűlés előtt". Dr. Boros István kommunista párt titkára elnökletével vitatta meg a kérdést és többek között határozatot hoztak: „Baranya vármegye 300 vagon búzával és 200 vagon tengerivel siet a főváros segítségére". (Új Dunántúl 1945. április 6.). „Bányász nagygyűlést rendezett a Magyar Kommunista Párt Mecsekszabolcson" — írta az Új Dunántúl 1945. április 6-i száma: „a fasizmus ellen folyó szabadságharcból kiveszi a bányamunkásság is a részét úgy, hogy fokozza a termelést és nagy fegyelemmel dolgozik..." „Gyors iramban megy Baranyában a földosztás" — írta az Új Dunántúl 1945. április 7-i száma. .. Néhány nap alatt 16 971 katasztrális hold cserélt gazdát. - Egyes járásokban nem elég a föld ... a vármegyeházra befutó jelentések szerint a Földigénylő Bizottságok eddig 262 községben alakultak meg . .." Április 10-i számában adott hírt az Új Dunántúl arról, hogy: „VASÁRNAP ÖSSZVEZETŐSÉGI ÜLÉST TARTOTT A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG”. A Park moziban a Pécsi Szakszervezeti Bizottság első összvezetőségi ülésén elhangzott, hogy . a szakszervezetbe tömörült pécsi munkásság célja az újjáépítés, a munka IRÁNYÍTÁSA és a reakció elleni küzdelem .. „Bezárult a csapda a hollandiai német haderők körül” — „A brit haderő bevonult Essen- be és elfoglalta a Krupp műveket — a francia hadsereg elérte a Fekete Erdőt. — A diadalmas jugoszláv népihaderő Likában újabb sikereket ért el. Elfoglalták Ogulint, Jablanacot, a Plit- vicai tavak körül bekerítették a németeket” — jelentette a belgrádi hírügynökség. (Új Dunántúl, 1945. április 11.) ÁPRILIS 4, NEMZETI ÜNNEP - Debrecenből jelentik: „A kormány elhatározta, hogy április 4-ét, Magyarország felszabadításának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja". „Berlin ostroma megkezdődött" — 16 berlini elővárost foglaltak el eddig a szovjet csapatok — Drezdához is közelebb nyomult a Vörös Hadsereg" — jelentette a moszkvai hírügynökség. (Új Dunántúl, 1945. április 24.) A szenzációs és örömteli hírt 1945. május 9-én közölte az újság: „Londonból jelentik: aláírták a németek feltételnélküli MEGADÁSÁNAK OKMÁNYÁT — majd a május 10-i számban: AZ EURÓPAI HÁBORÚ A FASIZMUS TELJES LEGYŐZÉSÉVEL VÉGET ÉRT.” összeállította: Miklóssy János és dr. Szita László Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Békés Sándor Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: 7601 Pécs, Hunyadi út 11. sz. Telefon: 15-000, 15-762, 15-852. 15-245, 15-264 Telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda 7621 Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. Tel.: 13-177, 13-696, Telex: »2-211 Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 21 Ft Indexszám: 25 054
