Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-24 / 111. szám
2 Dunántúlt napló 1975. április 24., csütörtök Huszonöt éve tanítják hazánkban az orosz nyelvet Tervszerűbb pályairányítást! (Folytatás az 1. oldalról.) Emlékülés a Tanárképző Főiskolán ünnepi emlékülést tartottak tegnap Pécsett, a Tanárképző Főiskolán hazánk felszabadulása 30 éves és az orosz nyelv iskolai oktatásának 25 éves évfordulója alkalmából. Az MSZ- BT Országos Elnöksége mellett működő orosz nyelv- és irodalomtanárok magyarországi szekciójának megyei csoportja, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága propaganda és művelődésügyi osztálya és a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának rendezésében megtartott ünnepségen részt vettek a főiskola párt- és állami vezetői, a két szomszédos megye, Somogy és Tolna hasonló jellegű intézményeinek képviselői és az orosz szakot végzett egykori hallgatók. Medve Zoltán, a MAPRJAL — Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezete — megyei csoportjának elnöke nyitotta meg az emlékülést, majd Schwarcz József, az MSZ- BT Országos Elnökségének tagja üdvözölte a megjelenteket és méltatta a jubileum jelentőségét. A délelőtti program további részében Újvári Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa tartott előadást kulturális fejlődésünk 30 évéről, ezt követően pedig Selymes Ferenc egyetemi docens ismertette az eltelt 25 év orosz nyelv oktatásának történetét. kollégiumi ellátottság azonban az országos átlag alatt van: mindössze 610 gyermeknek jut kollégium, 2193 fiatal naponta jár be vidékről iskolába. A szakmunkásképzők egyik legnagyobb gondja a lemorzsolódás. Ennek főbb okai: a szakmai érdeklődés hiánya, a bejárási nehézségek, a magasabb szintű oktatási követelmények. A város 11 középiskolája közül 9-ben működik szakközépiskolai tagozat. S amint azt a Városi Pártbizottság jelentése megállapítja: az iskolákbpn a szakmai képzéshez szükséges alapvető tárgyi feltételek biztosítottak, de elmaradnak a korszerű igényektől és a kollégiumi ellátás hiánya a szakközép- iskolák esetében is egyre égetőbb gond. Vita Az ifjú szakmunkások zöme tanult szakmájában helyezkedik el. Munkájukkal a vállalatok elégedettek. A fiatalok viszont sérelmezik, hogy többször nem bízzák meg őket önálló munkával. Az előterjesztést követő vitában felszólalt Lőrincz József, a Zipernovszky Gépipari Szakközépiskola igazgatója, Lakatos György, a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Sándor Gyula, a Fémipari Vállalat párttitkára, Németh Lajos, a Városi Tanács elnökhelyettese, Lengvári István, az 500-as Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Czakó János, az Egyesült Izzó pécsi gyárának igazgatója, Ambrus Jenő nyugdíjas pártmunkás, Dúsa János, az ÉPGÉP pécsi gyárának párttitkára, Réz Andrásné, a Baromfifeldolgozó csoportvezetője, Mátrai Károly, az 508-as Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Juhász László, a Hirdi Kenderfonó igazgatója, Kovács Jenőné, a Pécsi Bútorgyár munkása, Lantos József, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. A vitában elhangzottakat Antal Gyula foglalta össze, majd Lukács János mondott zárszót. Ezt követően a pártbizottság a jelentést és a szóbeli kiegészítést elfogadta, a határozati javaslatot egyhangúlag határozattá emelte, mely egyebek között kimondja, hogy a szakközépiskolák és o szakmunkás- képző intézetek pártszervezetei fordítsanak nagyobb gondot az iskolai és az iskolán kívüli nevelőhatások koordinálására, gz üzemi pártszervezetek pedig te-, kintsék fontos politikai feladatnak a szakmunkás fiatalok üzemi nevelését, szakmai segítését, mind a szakmai gyakorlat, mind pedig a pályakezdés idején. Meghatározza az iskolafejlesztés legsürgetőbb feladatait is a határozat, amelyek a következők: 500-600 személyes kollégiumi férőhelybővítés, a Vegyipari Szakközépiskola tárgyi feltételeinek javítása, az 508-as Szakmunkásképző Iskola -új épületének építése. Felkérte a Pártbizottság a Baranya megyei Építő- és Tatarozó Vállalatot, hogy lássanak hozzá a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet építéséhez. A tanács szak- igazgatási osztályai felé feladatként jelölte meg a Pálya- választási Tanácsadó munkájának tervszerűbbé tételét, a pályaalkalmassági vizsgálatok felülvizsgálatát. (Mécs)--------------------------------------------^-------------------------------------------------------------------K iváló vállalat a PTV Az idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját a Pécsi Tervező Vállalat. Tegnap délután a rangos tervező gárdával rendelkező, elismerten jó munkát végző PTV kollektívájának dr. Szabó János, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára a Nádor Szállodában rendezett ünnepségen adta át a Kiváló vállalat kitüntető címet prezentáló oklevelet. Az ünnepség Szoyka Pál műszaki igazgatóhelyettes bevezetőjével kezdődött. Megjelent ez alkalommal Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára, Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, valamint Ma, csütörtök estétől Fények a déli ipari úton Az utolsó ellenőrző méréseket végzik a DÉDÁSZ dolgozói Pécsett, a déli ipari úton, — a jelentős útszakasz most elkészült közvilágítása hibátlan. Ezt igazolja a 22-én, kedden lezajlott műszaki átadás jegyzőkönyve is, az átadáson megjelent műszaki szakemberek, valamint a hatóságok képviselői befejezettnek, kifogástalannak találták a DÉDÁSZ Pécsi üzemigazgatóságának szerelési osztálya által végzett munkát. A belváros és a 6-os út forgalmát jelentősen csökkentő ipari út mellé mintegy 130 vasbeton kandeláber került, az úttestre minden oszlopról kettő darab 250 wattos higanygőz armatúra ontja a fényt. A szerelési osztály dolgozói a a kandeláberek összekötéséhez közel 6 kilométer hosz- szúságú földkábelt használtak fel. A több mint kétmillió forint beruházással épült közvilágítási rendszer a DÉDÁSZ Pécsi üzemigazgatóságán kapott tájékoztatás szerint — ma, csütörtök estétől rendszeresen üzemel. dr. Németh Lajos, a Pécs városi Tanács elnökhelyettese. Mint ahogy azt beszédében dr. Szabó János államtitkár mondotta, a kollektíva a jó munkájával kiérdemelte ezt a kitüntetést, hiszen jelentős munkát végeztek a vállalat mérnökei a terület gazdasági szerepének megalapozásában, a lakásprogram megvalósításában, s ugyanakkor maradéktalanul eleget tettek exportkötelezettségeiknek is. Az elmúlt esztendőben a pécsi tervezők 935 millió forint kivitelezési értékű tervdokumentációt tettek az asztalra, de ez munkájuknak csupán a forintok tükrében vizsgált oldala. Hiszen szervesen kapcsolódik ehhez az az eszmei-szellemi munka, amelyet igen nehéz lemérni, s amelyről inkább csak az általuk tervezett létesítmények elkészültével és csak szubjektív módon lehet véleményt mondani. Szerteágazó tervezői tevékenységük legfontosabb része a lakástervezés, amelyről Pécs, Paks, Szekszárd, Kaposvár tudna legtöbbet mondani, s az a néhány NDK város, ahol szintén a pécsi tervek alapján alakultak ki a legfiatalabb lakótelepek, városrészek, intézmények. A lakásokhoz kapcsolódnak, mint kommunális létesítmények az iskolák, óvodák, bölcsődék, kollégiumok, művelődési házak, irodaépületek. Tavaly hatmilliókétszázezer pár cipőt, összesen 860 millió forint értékben forgalmazott a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat — mondotta a kiváló vállalati ünnepségen többek között Hock Márton igazgató. Az 1973-ban létesített nagyvállalat — elődei összevonásával — 24,4 millió forintos nyereséget realizált tavaly. Az Olimpia Étteremben tegnap, délután tartott ünnepségen részt vett Fekete-Győr László és Lauthán Ferenc, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetői, Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Kovács István, a Pécs városi Pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Jávor Antal né, a KPVDSZ Baranya megyei Bizottsága titkára, és Jakabos Zoltánné, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A Belkereskedelem Kiváló Vállalata oklevelet Lauthán Ferenc adta át, majd Hock Márton, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség befejező aktusaként a belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést vehette át SelyA tervezők célja az, hogy a pénzügyi lehetőségekkel összhangban, az esztétikai kívánalmakat minél jobban szem előtt tartsák, s lehetőleg kitérjenek az „uniformizált formák” elől. Speciális oldala a tervezői tevékenységüknek az egészség- ügyi létesítmények, élelmiszer- ipari, valamint egyéb ipari objektumok terveinek elkészítése. Csak néhány példát: a pécsiek tervezték a nagyatádi kórházat, a szigetvári kórházat, az NDK-s Schwerin és Cottbus városok kórházait, s éppen most, május 2-án fogják majd avatni a weisswasseri kórházat is. A kaposvári tejüzem, a szentesi sörgyár most épül, s a már elkészültek között szerepel — hogy csak Pécsett maradjunk — a tejüzem, a műszergyár, a sörgyár. A tegnapi ünnepségen dr. Szabó János a kiváló vállalati cím mellett három PTV dolgozónak adta át az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést: Juhász Jenőné tervezőnek, Pálmai István műszaki fejlesztési osztályvezetőnek és dr. Soós József igazgatási és jogi osztályvezetőnek. A vállalat vezetősége nevében Szoyka Pál köszönte meg az elismerést, majd Petőházi Szilveszter a Városi Pártbizottság nevében kívánt további jó munkát és sikereket az elkövetkező időszakban várható feladatokhoz. mes Mártonná személyzeti osztályvezető, Cselei József lera- katvezető helyettes és Albert Mihály meós. Négyen kapták meg a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést a pécsi lerakattál, s 42 fő a többévi munka után járó törzsgárdajelvényt. Elsősegélynyújtó verseny döntője Pécsett, a Szabó István Úttörőházban tegnap délelőtt mesterségesen idéztek elő baleset okozta sérüléseket. A negyven versenyző feladata volt elsősegélyben részesíteni a „sérülteket". A Magyar Vöröskereszt Baranya megyei szervezetének rendezésében megtartott elsősegélynyújtó verseny megyei döntőjén első helyezést a bogádi általános iskola öt fős csoportja érte el, ők képviselik majd megyénket Zánkán, az országos döntőn. A második helyezést a szigetvári I. számú Általános Iskola csapata, a harmadik helyezést pedig a kéme- si általános iskola csapata érte el. A hélyezettek értékes vásárlási utalványokat kaptak. Kiváló lett a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése Indul-## üj s^ólótolepitési program Szőlészeti tanácskozás Szerdán tartotta évi rendes közgyűlését a Magyar Nemzeti Bank. Dr. László Andor államtitkár, a bank elnöke beterjesztette az 1974. évi gazdasági évről szóló jelentést, a mérleget és az eredményelszámolást. A jegybank számadásai — mint a beszámolóból kitűnt — a pénz- és hitelügyek oldaláról kifejezésre juttatják a magyar népgazdaság elmúlt évi tervszerű fejlődését, a gyorsuló gazdasági növekedést, s a banknak a hitelfinanszírozás, a pénzforgalom lebonyolítása, s a devizagazdálkodás révén a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét. Tükrözik azonban azokat az erőfeszítéseket is, amelyek arra irányulnak, hogy a nehezebb külgazdasági körülményeknek népgazdaságunkra gyakorolt hatásait elhárítsák. A bank tapasztalatai is megerősítik, hogy az ipari termékszerkezet átalakítása, korszerűsítése, a hatékonység, a gazdaságosság és a versenyképesség fokozása — tehát mindaz, amit több korábbi párt- és kormány- határozat feladatul tűzött ki — a kedvezőtlenebb külső feltételek, a tőkés infláció, a hitel- és devizapiaci feszültségek növekedése miatt az eddigieknél sürgetőbbé vált. A bank hitelezési gyakorlata a IV. ötéves terv célkitűzéseit szolgálta, a készletnövekedés ütemének mérséklését a hitelfinanszírozás — az érvényes hitelpolitikai irányelveknek megfelelően — fokozottabban ösztönözze. A közgyűlés tudomásul vette, hogy 1974 folyamán a Magyar Nemzeti Bank alaptőkéjét teljes egészében feltöltötték. Végezetül a közgyűlés jóváhagyta az 1974. évi tevékenységről szóló jelentést és elfogadta — az eredményelszámolással együtt — az 1974. december 31 -i zárómérleget. A második ötéves terv befejezése óta nagyüzemeink nem fejlesztették szőlőterületüket. A jelenlegi ültetvények 1960 és 1965 között alakultak ki. A megye szőlőterülete lényegében stagnál, sőt az elmúlt 10 év során kismértékű csökkenésről beszélhetünk. Erről a holtpontról hivatott kimozdítani az ágazat fejlesztését az új kormányhatározat, mely fix áras támogatást helyez kilátásba — történelmi borvidéken 55 ezer, egyebütt 50 ezer forint telepítési támogatást hektáronként — melynek elnyerésére a gazdaságoknak pályázni lehet. A rendelet Baranyában 950, durván 1000 hektár korszerű nagyüzemi szőlőültetvény telepítését teszi lehetővé 1976 és 1980 között, tehát az ötödik ötéves terv során. A pályázatokat ez év október 1-ig kell elbírálásra benyújtani. Az üzemi döntések meghozatala előtt azonban egy sor dolgot tisztázni kell. Milyenek legyenek a nyolcvanas évek új ültetvényei? Melyek a perspektivikus szőlőfajták? A legkorszerűbb tőkeművelési módok és támrend- szerek? Ki tervezi meg az új ültetvényeket? Ki biztosítja a szükséges oltványt, ki adja a szaktanácsot? E fontos fejlesztési feladatok megbeszélésére ültek össze tegnap — szerdán délelőtt — Pécsett, a Magyar Tudományos Akadémia helyi székházában a megye szőlőtermelő állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek vezetői és az érintett vállalatok, ÜLTETVÉNYTERV, Boripar, AGROBER, Nemzeti Bank képviselői. A tanácskozást dr. Baracs József, a Megyei Tanács mezőr gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Majd dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója vetítettképes előadáson ismertette a korszerű nagyüzemi szőlőtelepítésekkel szemben támasztott követelményeket, az intézet több, mint egy évtizedes kutatási eredményeinek birtokában. Az ú| ültetvények tervezését az ÜLTETVÉNYTERV Vállalat végzi, de felajánlotta segítségét a Villányi Állami Gazdaság is. A felsorolt fajtákból kellő mennyiségű szaporító anyagot, oltványt is biztosítanak a termelőszövetkezeteknek. A tegnapi tanácskozás indította be lényegében az új szőBeszélgetnek a tanácskozás résztvevői a szünetben. Baloldalt Diófási Lajos, a Pécsi Szőlészeti Kutatóintézet vezetője, a tanácskozás előadója. Maletics László felvételé lőtelepítési programot. Az eredmény: a tervezett 950 hektárból 650 hektár máris gazdára talált. — Rné —
