Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-24 / 111. szám

1975. április 24., csütörtök Düncmtqii napló 3 Csaknem milliárdos a szövetkezeti ipat Nagy számok és kérdőjelek V itatkozni aligha lehet: Baranyá­ban (persze másutt sincs másként) az ipari szövet­kezetek nélkül pótolhatat­lan űr támadna a szolgál­tatás, a kis sorozatú ipari termelés, az egyedi ter­mékek előállításában. Az ipari szövetkezetek érté­kelésekor egész sor di­csérő jelzőt lehet hasz­nálni: dinamikusan nő a termelés, gyorsan fejlő­dik a szolgáltató hálózat, nőnek a jövedelmek. A szövetkezeti ipar kétség­bevonhatatlan fejlődése, to­vábbfejlődése ellenére azon­ban ma is számos ellentmon­dással küszködik. Az 1974. évi gazdasági eredmények mélta­tása éppen a továbbfejjődés érdekében az utóbbi jelensé­gekre különös hangsúllyal hív­ja fel a figyelmet. Fejlődött a szolgáltató hálózat — közel 500 lakást építettek Élen vetkezet most elkészült új be­ruházása remélhetően meg­gyorsítja majd a villamos ház­tartási gépek javításának átfu­tási idejét. Mindent összevetve Baranyá­ban az 1973. évi 532 felvevő hely 58-cal szaporodott az el­múlt esztendőben. Baranya ipari szövetkezetei­ben az elmúlt esztendőben kö­zel 10 ezer forinttal emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték. Több szövetke­zetben azonban a számok a valóságnál szebb képet mutat­nak. Az áremelkedések ugyan­is sokszor a termelékenységi mutatók növekedését eredmé­nyezték. A Gépjármű Szövetkezetnél azonban a foglalkoztatási gon­dok (persze nem csak ott csök­kent a hatékonyság) bizonyos mértékű visszaesés tapasztal­ható. ban a szövetkezetekben, ahol az improduktív munkát végzők száma is szaporodott. (?) A Pécsi Gépjármű Szövetkezetben például csökkent a termelés, veszteséges volt a szövetkezet, a termelők bére éves átlagban alig 200 forinttal emelkedett. A nem termelők mégis közel 14 százalékkal többet kerestek mint 1973-ban. (! ?) Az érde­keltségi rendszer ösztönző ha­tását ez esetben erősen két­ségbevonjuk. A Pécsi Fatömegcikk Szövet­kezetnél úgyszintén: a terme­lők 5,4, a nem termelők 14,3 százalékos bérfejlesztésben ré­szesültek. A miérteket folytat­hatjuk: a sásdi, a siklósi épí­tő szövetkezetekkel, az ugyan­csak helytelen bérgazdálkodást folytató szigetvári építőkkel. UJabb kérdőjelek portált 100 bútor közül például 68-at az ipari szövetkezetek ál­lítottak elő. A Pécsi Faipari Szövetkezet ebben jelentős té­nyező. 1974-ben a megye ipa­ri szövetkezetei 7,2 százalékkal több terméket szállítottak kül­földre, mint 1973-ban: az ex­porttétel 125 millió forint. Írásunk elején utaltunk ar­ra, hogy a kétségtelen fejlődés ellenére kérdőjelek is akadnak a szövetkezeti ipar tevékenysé­gében. Az állami nagyipar e fontos kiegészítő bázisa szá­mos területen egyenrangú part­ner. Jónéhóny szövetkezet azon­ban: a munkaerő- és bérgaz­dálkodásban, az árképzés fe­gyelmében, a szétaprózott, kis hatékonyságú állóeszközökben még messze áll attól a szinttől, melyet a XI. pártkongresszus fo­galmazása szerint a vállalati gazdálkodási rendhez közelíte­ne... Lombosi Jenő A Láng Gépgyár turbinaszerelő üzemében elkészült a hatodik kétszáz megawattos óriásturbina, amelyet Százhalombattán, a Duna-menti Hőerőműben állítanak munkába. Ez az utolsó gép­egység, amelyet a Láng-gyáriak ide szállítanak. A kongresszusi munkaverseny keretében a turbinaszerelö üzem dolgozói a ter­vezettnél egy héttel korábban készítették el a hatalmas beren­dezést. A háromszáznyolcvan tonna súlyú turbina hatalmas egy­ségeit vasúti kocsin szállítják az összeszerelés színhelyére. A ké­pen: Kerekes Ernő és Csadó László géplakatosok kiszállítás előtt ellenőrzik a turbina egyik forgórészét. Huszonhatezer |auttás Sok a hibás mérleg az Agrokémia A közel egymilliárd forint termelési érték csaknem egy- hatodát a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet állítja elő. A mun­ka és üzemszervezésben is élen­járó szövetkezet eredményei­nek objektív értékelésekor fel­tétlenül szükséges megjegyez­ni, hogy a sellyeiek főként ki­szereléssel, csomagolással fog­lalkoznak, tevékenységükben kevés az önállóan előállított termék. Továbbra is egyenletesen fej­lődik a Pécsi Vasasipari Szö­vetkezet és a Pécsi Faipari Szövetkezet. Néhány szövetke­zet a számadatokból ítélve megrekedt a fejlődésben. A Pécsi Épületkarbantartó Szö­vetkezet katasztrofális mér­tékű fluktuációja már-már a termelés gátjává válik. A Pé­csi Gépjármű Szövetkezet az utóbbi esztendőkben épített új, korszerű telephelye úgy tűnik, kihasználatlan. Ez annál is in­kább elgondolkodtató, mert Ba­ranyában, Pécsett különösen, nem megoldott a személygép­kocsi javító és szervizszolgál­tatás. A Pécsi Kesztyű és Bőr-, díszmű Szövetkezet központi te­lephelye már nem alkalmas olyan mértékű termelésre, amelyre igény van. A zsúfolt­ság az elkövetkező időkben megszűnik, ha sikerül megegye­zésre jutni a Szikra Nyomda régi épületének megvósá[lásá- ra az új nyomda elkészülte után. Szolgáltatás A szolgáltatás (sajnos Bara­nyában még ezzel együtt sem megoldott) ugyancsak jelentős fejlődést ért el. A kiváló szö­vetkezet címmel ismét kitünte­tett B. m. Fodrászipari Szövetke­zet igazán kulturált körülmé­nyeket teremt a vendégek ré­szére: ismét új üzleteket is nyi­tott. Szerény gazdasági ered­ményük éppen ebből a törek­vésből adódik: falun rengeteg kisforgalmú fodrászüzletet tar­tanak fenn. Dicséretes áldozat. A B. m. Villamosipari Szövetke­zet, az ugyancsak Kiváló cím­mel kitüntetett Minőségi Ruhá­zati Szövetkezet is sokat tesz Baranya szolgáltatási igényé­nek kielégítésében: az előbbi öt, az utóbbi 18 új felvevőhe­lyet nyitott. A villamosipari szö­Néhány számadat. A Pécsi Vasasipari Szövetkezetnél 158 700 forintról 181 600-ra, az Agrokémiánál 555 900-ról 845 200-ra, a pécsi kesztyűsök­nél főleg az említett munkahelyi zsúfoltság miatt csökkent az egy főre eső termelési érték. Ugyan­csak csökkent a Pécsi Építő Szö­vetkezetnél is. Az utóbbinál an­nál is inkább sajnálatos, mert a középtávú tervidőszak elején megvalósított beruházás többek között a hatékonyság növelését is célozta. A lakásépítés egyébként a korábbi évekhez viszonyítva fejlődést mutat a megye ipari szövetkezeteinél, 173-mal többet építettek, mint 1973-ban. Sa­ját 1974. évi terveiktől azon­ban 343 lakással elmaradtak. Munkáért*- és bér* gazdálkodás Akár az is lehetne a követ­kező mondat: miért? Baranya ipari szövetkezetei 1974-ben 7824 embert foglal­koztattak, kicsit kevesebbet mint 1973-ban. Az építőipari szövetkezetekben csökkent — a többi szövetkezetben nőtt a létszám. Az építők állandó lét­számhiánnyal küzdenek, talán ez némi magyarázat is a lakás- építési tervekben tapasztalha­tó lemaradásra. A számok. A Pécsi Vasasipa­ri Szövetkezetben nőtt a terme­lők, s hat fővel csökkent a nem termelők száma. A korábban említett pécsi Épületszerelő Szö­vetkezetben viszont a produk­tív létszám csökkenésével pár­huzamosan az improduktív lét­szám öt fővel emelkedett. A Mohácsi Fuvarozó Szövetkezet­nél, a Pécsi Tempónál hason­lóan — és érthetetlenül — ala­kultak a számok. Jónéhóny kérdőjel a bértáb­lázatok vizsgálata közben is szembetűnik. A szövetkezeti Ipar termelése egyetlen év alatt 875 millió forintról 984 millióra nőtt. Emelkedett a hatékonyság is, természetesen a 4,7 átlag­béremelkedést nem kifogásol­juk. Azt azonban igen, hogy furcsa módon jónéhány szövet­kezetben a nem termelők kere­sete nagyobb mértékben emel­kedett, mint a közvetlenül mun­kapadok mellett dolgozóké. Kü­lönös véletlen, hogy ugyanazok­Jónéhány szövetkezet nye­reségre vonatkozó adatait vizs­gálva, ugyancsak kérdőjelek kívánkoznak az értékelésbe. A Pécsi Vasasipari Szövetkezet 290,8, a Pécsi Faipari 206,3, a Pécsi Fatömegcikk Szövetkezet 254,0 százalékos nyereséget könyvelt el 1973-hoz viszonyít­va. Első látásra megdöbbentően magasak a számok, a hatékony- sági mutatók emelkedésével pe­dig egyáltalán nem állanak arányban. Az említett szövetke­zetek korábbi évi eredményeit is figyelembevéve, kiderül, hogy csak a bázisévhez viszonyítva értek el ilyen magas eredményt. A kétség azonban ennek elle­nére megmarad: nem a haté­konyságnak köszönhetően tör­tént a nagy ugrás .-.. Az ipari szövetkezetek ez év­ben is nagy mennyiségű ter­mékkel vettek részt hazánk külkereskedelmében. Az orszá­gos számokat is figyelembe­véve, minden, hazánkból ex­Ritka csereügylet: a Sziget­vári Állami Gazdaság, a mozs- gói és szentlászlói termelő- szövetkezetek tárgyalásokat folytatnak, hogy a kölcsönös előnyök alapján átadják egy­másnak azokat a földeket, amelyek a másik mezőgazda- sági üzem területébe ékelőd­tek. A Szigetvári Állami Gazda­ság 1974. január 1-én alakult a szentegáti és görösgali álla­mi gazdaságok egyesítéséből. A közel 10 ezer hektáros nagy- gazdaság déli területe, a volt szentegáti gazdaság, rende­zett egységes terület. Az 1970- ben befejeződött nagyléptékű meliorációs munkák megterem­tették a feltételét az intenzív növénytermesztésnek. Az északi területek azonban, a volt gö­rösgali gazdaság földjei erő­sen tagoltak, több kisebb-na- gyobb tábla a környező téeszek „szorításában" kevésbé volt alkalmas az erőteljes fej­lesztésre. Ezeket az elszigetelt térüle- teket próbálja most elcserélni: vállalatok és szö­vetkezetek számvi­teli munkájának színvonala — az elmúlt években ta­pasztalható fejlődés elle­nére — továbra sem kielé­gítő. Mindez kifejezésre jut az adóhatóságokhoz benyújtott mérlegbeszámo­lók és bevallások megle­hetősen nagyarányú hibás voltában is. A cikk ezekkel a hibákkal foglalkozik. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának 1968. évi 33. számú törvényerejű rendelete értelmé­ben: a vállalatok és szövetke­zetek negyedévenként, a mező- gazdasági nagyüzemek pedig évenként egyszer (év végén) mérlegbeszámolót kötelesek ké­szíteni. E mérlegbeszámolók át­a termelési szerkezet lényege­sen intenzívebbé válhat így, a szállítási útvonalak lerövidül­nek, az üzemanyag-takarékos­ság, s más előnyök egyelőre beláthatatlan hasznot hozhat­nak, ha sikerül a Szigetvári Állami Gazdaságnak, a mozs- gói és szentlá$zlói termelőszö­vetkezeteknek megegyezésre jutni. A gazdaság 1694 hektár föl­det adna át, amelyből 998 hektár a szántó. Már folynak az aranykorona értékek alap­ján a földek értékelései: a gazdaság a Somogyhárságytól keletre eső, és a szentmiklósi tábláit tervezi átadni, cserébe Kishárságy körül kíván, ottani területeit a kapott földek­kel kiegészítve, mintegy 3000 hektáros üzemet kialakítani. így hosszabb távon kialakulhat az intenzív gazdálkodás felté­tele. Első, illetve a cserét is számítva második lépcsőként 1976-ra már meliorációs mun­kákat terveznek itt is. L. J. vételének lebonyolítását a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának területi szervei (területi igazgatóságai, illetve megyei hivatalai) végzik. A szóbanforgó apparátus a gazdálkodó szervek mérlegei­vel egyidejűleg azok adóható­sági kapcsolatait tartalmazó bevallásait is átveszi. Intézkedések alapja A felsőbb gazdasági vezetés információinak egy részét a mérlegbeszámolóból nyeri. Az ebben szereplő adatok meg­bízhatósága, pontossága elsőd­leges fontosságú, nem utolsó sorban azért, mert az így ka­pott információk országos jel­legű intézkedések alapját ké­pezik. Az információk megbízható­sága mellett azok gyorsaságá­hoz is fontos érdekek fűződnek. A mérlegbeszámolók gyors ösz- szesítése napjainkban csak elektronikus adatfeldolgozás révén valósulhat meg. A kor­szerű gépi adatfeldolgozás ugyanakkor hibátlan adatszol­gáltatást feltételez. Ennek hiá­nya viszont nemcsak a mér­legösszesítések előírt határidő­re történő elvégzését veszélyez­teti, hanem országos szinten többmilliós többletköltséget okoz. A Bevételi Főigazgatóság Pé­csi Területi Igazgatósága a közelmúltban értékelte az igaz­gatóság és a felügyelete alá tartozó négy megyei hivatal mérlegátvételi munkáját. Az alábbiakban ennek főbb ta­pasztalatait ismertetjük. Tapasztalatok Az 1974. évi mérlegek és be­vallások átvétele során a Dél- Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye) 1065 gaz­dálkodó egységének mérlegé­ben és bevallásában a revizo­rok összesen mintegy 26 ezer javítást végeztek. A leadott mérlegek 78 százaléka, a be­vallásoknak pedig 69 százalé­ka hibás volt. Egy hibás mér­legben 16, egy hibás bevallás­ban átlagosan 12 javítást kel­lett végezni. A mérlegeket és a bevallásokat az igazgatóság­hoz és valamennyi megyei hi­vatalhoz meglehetősen nagy hibaszázalékkal adták le. Külö­nösen a Tolna megyében átvett mérlegek voltak feltűnően hi­básak, hiszen itt 100 mérleg közül 98 kiigazításra szorult és egy hibás mérlegben átlagosan 23 javítást kellett végezni. Tapasztalataink szerint azok­nál a gazdálkodó egységeknél nagyobb a hibaszázalék, ame­lyek évenként csak egyszer ad­nak mérleget. így például az 1974. évi mérlegátvétel alkal­mával az állami gazdasági mérlegek 94 százaléka, a tsz- mérlegeknek pedig 90 százalé­ka hibás volt. (E hibaszázalék nagyon magas, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasá­gi mérlegbeszámoló adattartal­ma 1974-ben nem változott számottevően.) A mérlegek és bevallások ja­vítása nemcsak időigényes münka, de a hibás adatszolgál­tatás következtében az orszá­gos összesítések elkészítése gyakran késedelmet szenved. Éppen ezért a hibaszázalékot feltétlenül csökkenteni kell! Nagyobb szigor Ennek megvalósítása érdeké­ben — az elmúlt évek gyakor­latának megfelelően — az éves mérlegátvételek előtt főkönyve­lői értekezleteket tartottunk. Ezeken az előző mérlegidőszak fontosabb hibaforrásainak is­mertetése mellett a vállalati főkönyvelők mérlegkészítéssel kapcsolatos kérdéseit is meg­válaszoltuk. Amint látták, nem kielégítő eredménnyel. A hi­bákból való okulás céljából a gazdálkodó egységek vezetői­nek kiküldtük az 1974. évi át­vételek során felvett hibajegy­zéket. Emellett a bevételi ap­parátus ebben az évben a szabálysértési eljárások kezde­ményezésével a korábbi évek­nél határozottabban lép fel a sorozatosan hibás adatszolgál­tatókkal szemben. A mérlegadatok megbízható­ságának növelése, a hibaszá­zalék csökkentése azonban el­sősorban a vállalatok és szö­vetkezetek belső intézkedései nyomán érhető el. A vállalati gazdasági vezetésnek oda kell hatnia, hogy a számviteli rend szilárdabbá váljon, a mérleg és az eredménykimutatás össze­állításánál a rendelkezéseket betartsák. Ha mindez megvaló­sul, úgy máris jelentős előrelé­pés történt a mérlegvalódiság biztosítása és a hibaszázalék további csökkentése érdekében. Dr. Gál József PM Bevételi Főigazgatóság Pécsi Területi Igazgatósága > Földcsere a Szigetvári'Á||||i| 1 és téeszek között} Kialakítják a gazdálkodás optimális feltételeit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom