Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-24 / 111. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 111. szám 1975. április 24., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Becsület és megbecsülés ELJEN A SZOCIALIZMUS ÉS A BÉKE! Napirenden a pécsi szakmunkásképzés T ervszerűbb pályairányítást l Kibővített ülést tartott a Városi Pártbizottság KS/D. NAPLÓ. TELEFOTÖ A Hazánkban hivatalos baráti látogatáson tartózkodó Ahti Kar- jalainen finn külügyminisztert ma fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A becsület az erkölcsi kötelesség és lelkiismeret problémájához szorosan kapcsolódó etikai fogalom és erkölcsi érték. Tartalma, amiért koronként megbecsülték, elismerték a becsületes embert, történelmileg változott. Az elnyomáson és kizsákmányoláson alapuló társadalmak emberének megbecsülése, tisztelete, emberi méltósága általában és főképpen a birtoklás, a vagyon és véle a származás és a rang tényéhez kapcsolódott. Vagyis a régi társadalmakban nem annyira a személyes erkölcsi tulajdonságok és pozitív tettek társadalmi hasznossága alapján szereztek az emberek becsületet és megbecsülést, hanem mindenekelőtt anyagi javaik, származásuk és viselt tisztségük arányában — tehát társadalmi osztályhelyzetük alapján. A földesurat elsősorban nemesi származásáért és tulajdonáért becsülték, a burzsoát viszont tőkéjéért. Személyes morális tulajdonságaik és tetteik ezek mellett csak alárendelt szerepet kaptak a társadalmi elismerésben. Ezért írta Marx azt, hogy „a tőkés csak mint a tőke megszemélyesítője tiszteletre méltó." Következésképpen akinek nem volt vagyona, kiváltsága és társadalmi rangja, annak tulajdonképpen becsülete sem nagyon volt. Minthogy az osztálytársadalmakban az erkölcsi tulajdonságok és tettek társadalmi célokat szolgáló lartalma tulajdonképpen kívülrekedt a becsület fogalmán, ezért — legalábbis a „felsőbb” osztályok tagjai számára — nem annyira a társadalmi kötelesség teljesítéséhez, hanem az individuális, egoista érdekhez kapcsolódik. A becsület tágabb, társadalmi közösségcentrikus tartalmi elemei a történelem folyamán elsősorban a dolgozó és elnyomott nép „becsület"-fo- galmában éltek és fejlődtek tovább. A nép ugyanis az osztálytársadalmakban is munkával, a társadalmi kötelességek teljesítésével, az erkölcsös tettekkel kapcsolta össze a becsületet, megbecsülést és emberi méltóságot, ugyanakkor szembe is állította azt a kizsákmányolok és munkakerülők becstelen, amorális tetteivel. A szocialista erkölcs, „becsület" és „megbecsülés" fogalma tulajdonképpen ezeket a tartalmi jegyeket viszi és fejleszti tovább. A szocialista morál és benne a becsület alapvető tartalmi ismérve napjainkban is a társadalmi kötelességek teljesítéséhez, a munkához kapcsolódik. Társadalmunk — fogalmazódott meg az MSZMP XI. kongresszusán — a munka társadalma legyen, ezért a végzett munka értéke szerint osszon erkölcsi és anyagi megbecsülést. S valóban, a közvélemény mindenekelőtt azoknak ad megbecsülést, elismerést, akik a legkülönbözőbb területeken -odaadóan, jól végzett munkával szolgálják nemcsak önmaguk, hanem családjuk, embertársaik és általában a szocialista társadalom fejlődésének ügyét. A társadalmi megbecsülés -r- minthogy közvetlenül a munkához, a társadalmi kötelességek teljesítésében mutatott eredményekhez kapcsolódik — nem egyszer s mindenkorra adott az egyén számára. A társadalmi megbecsülést minden területen állandó erőfeszítéssel, újabb és újabb eredményekkel, tehát becsületes munkával kell kiérdemelni. Az embernek, mint közösségi lénynek — ellentétben az egoistákkal — éppen a társadalmi elismerés alapján fejlődik önbecsülése, az az erkölcsi szükséglete, hogy munkájának eredményeit a társadalom, a különböző kollektívák is elismerjék és megbecsüljék. A társadalmi elismerés és megbecsülés különböző formái viszont mint ösztönző tényezők visszahatnak az emberek munkájára, tevékenységére, egész szellemére és magatartására, tehát elősegítik az egyén erkölcsi-politikai fejlődését. Ugyanígy a jogos megbecsülés, elismerés hiánya romboló hatást fejt ki az egyén, a közösség életében. A munkát és általában a társadalmi kötelességeket az ember többnyire nem egyedül végzi és teljesíti, hanem ilyen vagy olyan kollektíva tagjaként. Ez viszont azt is jelenti, hogy minden egyéni siker — például még másoknál jobb egyéni képesség és tulajdonságok ellenére is — közvetlenül mások munkájához, kötelességteljesítéséhez kapcsolódik. Ezért az egyén kiérdemelt megbecsülése, munkájával szerzett hírneve sohasem lehet alap a kicsinyes becsvágyra, önteltségre, gőgre. A megbecsülés tehát a becsület, a becsületes munka jutalma a közösség részéről. Nagy kárt okoz a társadalomnak, aki olyan személyek köré fonja a megbecsülés, az elismerés és jutalom koszorúját, aki azt a közösség erkölcsi értékítélete alapján nem érdemelte ki. Ügy érzem, ezen a téren még vannak és hosszú ideig lesznek tennivalóink. A szocialista ember becsülete így aktív követelményt jelent önmagával és másokkal szemben is, mely az egyre teljesebb képesség, tudás és szakismeret alapján követeli meg a társadalmi érdekek szolgálatát. A Kosztolányi által megfogalmazott egoista gőg, mi szerint „Az önimádat büszke heverő- jén ... Én, önmagamat önmagommal mérem” — mélyen idegen a szocialista erkölcstől, a kollektivizmus, a becsület elvétől. Csak a társadalmi követelmények teljesítésének mértéke alapján érezhet az ember kielégülést és önbecsülést és várhat társadalmi környezetétől, a közösségtől is erkölcsi megbecsülést. A becsületes ember lelkiismeretes és kötelességtudó. Kötelességtudat, becsület és lelkiismeret az ember szocialista erkölcsiségének bár különböző, de egymástól elválaszthatatlan oldalai. Sőt azt is mondhatnánk, hogy egymásból levezethetők. Közülük is kiemelkedik azonban a lelkiismeret szerepe. A helyes és helytelen cselekedetekhez ugyanis mindig érzelmileg is viszonyulunk, „örömet” vagy „megbánást" érzünk, elpirulunk és tudjuk „szégyellni" magunkat, ha okunk van rá. A „lelkiismeretfurdalás" erős és hatékony érzelem, amely arra késztet, hogy hibás és nem becsületes cselekedetünket jóvá- tegyük, sőt arra is, hogy az azért járó büntetést is elfogadjuk. Aki nem ismeri a lelkiismeretfurdalás gyötrelmeit, akiből hiányzik ez a hatalmas erkölcsi érzék, arról az emberről nyugodtan elmondhatjuk, hogy sohasem fogja megtanulni a becsületet sem. Még kevésbé tudja megtanulni azt, hogy a becsületet és megbecsülést munkával, a társadalmi kötelességek teljesítésével kell kivívnia. Dr. Kiss István Kibővített pártbizottsági ülést tartott Lukács János első titkár elnökletével az MSZMP Pécs városi Bizottsága szerdán délelőtt a Városi Tanács dísztermében. Elsőként Antal Gyula, a Városi Pártbizottság osztályvezetője előterjesztésében az iskolai szakmunkásképzés helyzetét, fejlesztési feladatait yi- totta meg a pártbizottság, majd Pető házi Szilveszternek, a Városi Pártbizottság titkárának előterjesztése alapján a város gazdálkodásának 1974. évi eredményeiről, a gazdálkodós időszerű feladatairól szóló jelentést vitatta meg és fogadta el a pártbizottság. A szakmák népszerűsítése A szakmunkásképzés rendszere két iskolatípusra — a szakközépiskolákra és a szakmunkásképző intézetekre — épül. Amint azt a Városi Párt- bizottság jelentése megállapította, a kettős képzés rendszere helyesnek bizonyult, ugyanakkor ellentmondás, hogy a szakközépiskolában végzett fiatalok nem kapnak szakmunkás- bizonyítványt. Ennek feloldására az 1974—75-ös tanévtől a szakközépiskolák egy része szakmunkásbizonyítványt is ad. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a szakmunkásképzésre történő pályárairányítás a Megyei Pályaválasztási Tanácsadó létesítésével javult, de számos megoldásra váró probléma akad: a pályaismertetés későn kezdődik az általános iskolájc- "ban. Nem kielégítő az általános iskolák és a szakmunkás- képzők kapcsolata. _Az üzemek nem fordítanak elég gondot a szakmák népszerűsítésére. 9I szakma Pécsett, négy szakmunkásképző intézetben 91 szakmában 5528 fiatal tanul. A szakmák elosztása ugyan a jelenlegi helyi adottságok figyelembe vételével alakult ki, azonban a vállalatoktól beérkező beiskolázási igények nem reálisak, — néhány szakmában túlképzés, más szakmákban viszont szakmunkáshiány mutatkozik. A szakmunkásképzők bér- és tárgyi költségvetési ellátottsága biztosított. E tervidőszakban — a költségvetésen túl - több, mint 4,7 millió forintot kaptak fejlesztésre és felújításrp az iskolák, melyeknek — a kereskedelmi szakmunkásképző kivételével eszközellátottságuk jó. A Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerda délben - a Központi Bizottság székházában — fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Ahti Karja- lainent, a Finn Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón vélemény- cserét folytattak a magyarfinn kapcsolatokról, az európai biztonság kérdéséről és más időszerű nemzetközi témákról. Részt vett o találkozón Púja Frigyes külügyminiszter és Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete. Ott volt Paul Jyr- könkallio budapesti finn nagykövet. * Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerda délelőtt az Országházban hivatalában fogadta Ahti Karjalainen finn külügyminisztert. Részt vett az eseményen Púja Frigyes külügyminiszter és Rónai Rudolf, a Magyar Nép- köztársaság helsinki nagykövete. Jelen volt Paul Jyrkönkallio, A napokban megérkezett három jugoszláv vezető-szerelő a pancsovai MINÉL cégtől és irányításuk mellett megkezdődött a pécsi kenyérgyárban a ke- lesztőberendezések és kemencék beszerelése. Mint arról már beszámola Finn Köztársaság budapesti nagykövete. * Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerda délelőtt - az Országházban — hivatalában fogadta Ahti Karjalainent, a Finn Köztársaság külügyminiszterét. Az eseményen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és Rónai Rudolf helsinki magyar nagykövet. Ott volt Paul Jyr- kankallio budapesti finn nagykövet. A szívélyes légkörű találkozón Magyarország és Finnország fejlődő kapcsolatairól, valamint a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről folytattak eszmecserét. * Ahti Karjalainen feleségével és a kíséretéhez tartozó finn diplomatákkal együtt — szerdán ellátogatott a Dunakanyarba. Szentendrén megtekintette Kovács Margit kerámikus- művész gyűjteményes kiállítását, Visegrádon az ásatásokat és a fellegvárat nézték meg. A finn vendégeket útjukon elkísérte Púja Frigyes külügyminiszter és felesége. tunk, a 100 millió forintos beruházás „lelkét", az elő- és végkelesztőket, valamint az alagútkemencét a jugoszlávok- tól vásároltuk. Igen jóhírű berendezések ezek, a vélemények szerint a megfelelő technológiai fegyelem betartása mellett szinte házi-minőségű kenyeret lehet velük készíteni. A gyár majdani kapacitása 48 tonna kenyér 16 óra alatt. Kérdésünkre Szalma János, a pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója elmondotta, a jugoszlávokkal egyidőben folyik a Riemelt—ÉLGÉP kooperációban készülő liszttároló fémsilók beállítása is. Úgy tervezik, hogy három hónap alatt minden gépi-szerelés befejeződhet, s július végén, augusztus elején visszaadhatják a terepet az építőknek, akik a festési, hőszigetelési és egyéb utómunkálatokkal október elsejére elkészülhetnek. A határidőket eddig sikerült rövidíteni. Az előzetes tervek szerint december végére látta volna el az új kenyérgyár a pécsieket. A munkák jó ütemezése azonban lehetővé teszi, hogy október elsejével megkezdődjék az úgynevezett „hidegpróba”, november elseje után pedig a melegpróba — azaz a sütés is. A tervek szerint a teljes karácsonyi ellátás már itt készül. (Folytatás a 2. oldalon.) Kiváló Várfalat lett a Pécsi Tervező Vállalat. A kitüntető cimet tanúsító oklevelet dr. Szabó János, az ÉVM államtitkára nyújtotta át (Tudósításunk a 2. oldalon.) Megérkeztek a kenyérgyárba a jugoszláv szerelők Készül a kemence Kádár János fogadta
