Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-21 / 108. szám

11 a héten TELEVÍZIÓ A zseniális spanyol festő Goya életének utolsó részé­ben játszódik Az értelem ál­mai című kétrészes dráma, amit kedden a 2. műsorban láthatunk, a Vígszínház elő­adásán készült felvételről. Csütörtökön minden idők egyik legnagyobb riporteré­nek, Egon Ervin Kischnek a szatirikus írásai elevenednek meg, a Száguldó Riporter születésnapja alkalmából. Németh László: Eklézsia­megkövetés című művének, televíziós változata a XVII. századi Erdélybe kalauzol bennünket pénteken este a 2. műsor programjában. Szombat este kerül sor Tamássy Zdenko: Vendégek című vígoperájának be­mutatójára a Zenés Tv Szín­ház produkciójaként. A mű - amely Sarkadi Imre novel­lájából készült — egyetlen fonák helyzetet ábrázol négy ember szemszögéből. SZÍNHÁZ A harmadik Hernádi Gyu­la dráma ősbemutatójára készül a Pécsi Nemzeti Szín­ház. Nógrádi Róbert rende­zésében pénteken este ke­rül a közönség elé a Vér- keresztség. * 4 ' V V r ** *4 • jfr e * -«cv fm pk ’ A darab az 1912. május 21-i „vérvörös csütörtök”- nek állít emléket. Képünkön Vajda Márta az előadás női főszereplője. Pénteken este a József Attila Művelődési Házban a budapesti Mikroszkóp Szín­pad vendégszerepei, a Ma­gától nem megy című mű­sorával. HANGVERSENY A Liszt-teremben kedden este kerül sor a Belgrádi Fii. harmonikus Zenekar máso­dik hangversenyére. Szerdán este a Bartók Vo­nósnégyes lesz a vendégünk. A Beethoven összes vonós­négyesei sorozatban a Tő. és 132. opusú műveket játsz- szák. . ■ . , ,■■■■ . - . . . ’ tt r r . -T . Vasárnap délelőtt a Csont, váry Múzeumban a komlói Spirituálé Együttes matiné­ját rendezi meg a Kulturális Rendezvények Irodája. A matinén Bradford: Adóm apánk és gyermekei című kötetből ad elő két részletet Péter Gizi és Faludy László. MOZI A világirodalom egyik leg­szebb kalandregényéből, Sienkiewicz 1911-ben írt mű­véből készült a Sivatagban, őserdőben című kétrészes színes lengyel film, amely­nek, felvételeit Egyiptomban és Szudánban forgatták. Eg­zotikus tájak és állatok, for­dulatos meseszövés és nagy­szerű gyermekszereplők te­szik a filmet érdekessé. A népszerű alkotóházas­pár, Gyarmathy Lívia és Bö­szörményi Géza új filmvíg­játékkal jelentkezik. Ezúttal az autó megszállottjait, s az autóért való harcot pellen- gérezik ki. Filmjük címe: AUTÓ. A magyar film há­rom főszereplője: Éva Ras, Juhász Jácint és Gil Legris. Ismét sok a túljelentkezés Kit vesznek fel gimnáziumba ? A gimnázium — egyetemre, főiskolára készít elő. De ki tudja, hogy utána sikerül-e be­jutnia a felsőfokú oktatási intéz­ménybe. Ezért nem volt tehát nagyon népszerű ez az iskola­típus az utóbbi években. Na­gyon sok fiatal inkább az egy­ben kenyeret is nyújtó szak- középiskolába vonzódott. Mégis — ezen a tavaszon mintha kis­sé fordult volna a kocka; nőtt a gimnáziumok vonzóereje. Igaz, a szakközépiskolai jelent­kezéseket még nem összesítet­ték, de o gimnáziumokat igen, s az is sokat mond. De lássuk a számokat: Plusz egy osztály A Nagy Lajos Gimnázium 160 helyére 243, a Janus Pan­nonius Gimnázium 216 helyére 308, a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola 180 gim­náziumi férőhelyére 290 tanuló jelentkezett. A Leöweyben 180 helyre 224, a Komarov 175 he­lyére pedig 195 gyerek pályá­zik. Most nyílik majd meg, az új meszesi gimnázium a Dobó István utcában. Oda helyezik a Janus két első osztályát is. Tehát Pécsett — Meszesen — eggyel nő a gimnáziumi első osztályosok száma. Nagy szó Három első osztály indul a Dobó utcában ez, — hiszen a minisztérium általában nem engedélyezi új gimnáziumi első osztály szerve­zését. Életrevalóbban... összességében tehát több mint háromszázzal többen kí­vánkoznak ebbe az iskolatí­pusba, mint amennyien befér­nek. Nagy baj persze nincsen, mivel a szakközépiskolába még sokan bejuthatnak azok közül, akiket gimnáziumba nem vesz­nek fel. Egy osztályt valószínű­leg indítanak a Dolgozók Gim­náziumában is, afféle tizenéve­sek osztályát. Egyéb elhelyez­kedési lehetőségek is lesznek majd. Nem arról van tehát szó, hogy háromszáz gyerek az ut­cára kerül. Csupán annyi a baj, hogy a jelentkezés során elsőként megjelölt vágy — a gimnázium — nem válhat va­lóra. S ez arra ösztönzi majd a következő korosztályok szü­leit és pedagógusait, hogy élet­revalóbban irányítsák a gyere­kek pályaválasztását. Még annyit: nincs egységes osztályzathatár, amely alatt nem fér be senki a gimnázium­ba. Hiszen a tantermek befo­gadóképessége nem egységes, néhol 36 diáknak van ott hely, máshol kevesebbnek. Minden iskolában más-más lesz tehát az a tanulmányi átlagered­mény, amely alatt már nem lehet bejutni. Végül: mivel az új meszesi gimnáziumnak nincs még igazgatósága, az oda jelent­kezők kérelmeikkel a pécsi Vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tályához kell forduljanak. A felszabadulási vetélkedő megyei döntője Pécsett ötvennégy fiatal részvételével tegnap Pécsett, a Doktor Sán­dor Művelődési Központban ke­rült sor a Kommunista Ifjúsági Szövetség által szervezett fel- szabadulási jubileumi vetélkedő Baranya megyei döntőjére. A nagy vetélkedősorozat üzemi, illetve körzeti versenyekkel kez­dődött. A járási döntők után minden járásból, illetve járási jogú városból öt versenyző in­dulhatott a megyei döntőn. Pé­cset tíz fiatal képviselte. Az egésznapos versengés a résztvevők nagy általános tájé­kozottságát, fejlett politikai ér­zékét, gazdag hely-, illetve hon­ismeretét bizonyította. A zsűri — mely Gergely János főiskolai docens elnökletével végezte munkáját —, végül is Cserfái Ti­bor pécsi versenyzőt, a Gázgyár dolgozóját minősítette a hasz­nos játék győztesének. Második helyezett: Kékes Ferenc (Me­cseki Szénbányák), harmadik Budaházy György - ugyancsak a Mecseki Szénbányák dolgo­zója. A döntőbe került és helyezést ért el továbbá: Rumli Antal (Komló), Zámbá Sándor (sziget­vári járás) és Szűcs István (Komló). A díjakat és emlékla­pokat Piti Zoltán, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára adta át. Az első helyezett jutalma: egyhetes üdülés szov­jet testvérvárosunkban, Lvov­ban. — Jazz-koncert. Nagy sikerű zenei délelőtt volt vasárnap a pécsi jazz-klubban. A FÉK zsú­folásig megtelt színháztermében Fogarasi János hammondorgo- nista, Csik Gusztáv fenderzon- gorista és Jávori Vilmos dobos mutatkozott be a pécsi közön­ségnek. Gyógyító dzsessz? Kísérlet az intenzív therápiás osztályon A meglepő cím igaz: dr. Te­keres Miklós, adjunktus, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem therápiás osztályának vezetője a város egyik dzsesszzongoristá- ja volt egyetemista korában. A nemrég alakult dzsesszklubban most tartott előadást. Igaz, e klubban nem ő az egyetlen te­vékeny orvos. Múltkor egy kli­nikai orvosokból álló trió is mu­zsikált. Dr. Tekeres Miklós most így vall seznvedélyéről: — Gyerekkoromban is tíz évig zongoráztam, később, ami­kor egyetemista lettem, ez volt a kenyérkeresetem. Sokfelé ját­szottam dzsesszzongoristaként, például az üdülő-bárban, vagy a Holdfényben. Ez a pénzkere­seten kívül hozzászoktatott egy oldottabb légkörhöz. Utána, amikor végeztem, egyszerűen nem volt időm játszani, annyi volt a munkám. Csak keveset gyakorolhattam, s így az alkotó muzsikálás helyett áttértem a gépi zeneélvezetre. Hosszú ang­liai tanulmányútamon, aztán az ősszel Svédországban, egyálta­lán mindenütt, ahol járok, ve­szem a lemezt, vagy a magnó- kazettát. Akkora gyűjteményem van, hogy egy hétig megállás nélkül tudnám azt lejátszani, de úgy, hogy sosem kellene két­szer hallgatni ugyanazt a zene­számot. Angliában egy évig bejártam a világ első dzsessz- klubjába, ahol minden nagyobb muzsikus játszott már. Most itt Pécsett Oscar Petersonról és Jimmy Smithről tartottam elő­adást, muzsikájukkal kísérve. Ök a nagy klasszikusok, akik nem jutottak a modern irányzatok hatása alá. — Igaz, hogy klinikáján is felhasználja a dzsesszzenét? — Igen. Kísérleteztünk azzal, hogy megfelelő hangulatú, halk dzsesszt és más melodikus köny- nyűzenét játsszunk a betegek­nek, amikor arra alkalmas idő von. £z az a művészet ugyanis, amely etőttunk, a fűtünk halla­téra alkot, variál. Hiszek az improvizáló .tjtsessz változatos, hangulatot teremtő -erejében. Azt tapasztattak, hogy bete­geink, akiknek Jelentős hánya­da szívinfarktuson esett át, egy­máshoz, a nővérekhez, az orvo­sokhoz t jltal emberileg köze­lebb került. F. D. ma este □Hétfői KIÁLLÍTÁS A FÉK Galériában 17 órakor Takács Dezső: A régi Pécs cí­mű grafikai kiállítását Debitzky István nyitja meg. HANGVERSENY A Pécsi Nemzeti Színházban fél 8 órakor a Belgrádi Filhar­monikusok hangversenye. Vezé­nyel Zsivo Zdravkovics, közre­működik: Javan Kolundzsija. A József Attila Művelődési Házban 17 órakor TAVASZI HANGVERSENY. A Komarov Gimnázium növendékeinek műsora. MOZI Petőfi: Nemo kapitány és a víz alatti város (4, 6, 8) Park: Olsen tervez, a banda végez (f4, fő, f8). Kossuth: Az áruló balegyenes (10, 12, f3, f5) Sö­tét Torino (f7) Art Kino: Égi bárány (f9) ELŐADÁS Népzene és kultúra címmel tart előadást Sárosi Bálint nép- zenekutató a Doktor Sándor Művelődési Központban 19 órakor, a Művészet és Műve­lődés Kollégium sorozatának keretében. Pécstől a Kossuth- díjig Mitől modern az ember­ábrázolás? * Szerettük Avar Pistát, Sván- gya matrózt, Mágnás Miskát, Ruy Blas-t, Liliomfit, mind, aki­ket hamvas, kezdő színészként megformált nekünk. — Szabá­lyos színész volt. Mindent pél­dásan alakított, vasszorgalom­mal, vasfegyelemmel egyre több férfi- és emberideált, po­zitív, jókötésű hősöket, akik­nek lelkében és izmaiban min­den a helyén van. Olyannyira szabályosakat, hogy ezek a színpadi figurák már-már ve­szélyesek voltak Avar István, a művész számára. Mert a mű­vészet természeténél fogva sza­bálytalan.-Minden, ami túl sza­bályossá válik benne, közelít a jellegtelenséghez, oz pedig, a rmndennapisöghor. Üe ha­tározott. érett alakítótok vol­tak ezek is. Aztán kemény pé­csi, meg pesti évek után ki-, sütött belőle egy erős töltés, minden szerepre kész, hatalmas játékerő — a mór jellegzetes Avar István. A Hamlet Horá- tiója, meg A vágy villamosa A MOSZFILM Stúdió megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a Kossuth klubmoziban AZ ALÁBBI FILMEK KERÜLNEK BEMUTATÁSRA: 21- ÉN 18 ÓRAKOR: Lenin Lengyelországban 22- ÉN 18 ÖRAKOR: Szállnak a darvak 23- AN 18 ÖRAKOR: Ragyogj, ragyogj, csillagom! Jelenet Madách Imre: Csák végnapjai cimű drámájából. A dara­bot 1971-ben mutatták be a budapesti Nemzeti Színházban Mar­ton Endre rendezésében (Avar István, Till Attila és Sinkovits Imre). Stanley alakítása volt a fordu­lópont. S a hadifogoly édes­apja helyett csillésnek ment egykori hevesi diák, a pécsi Szirmai operettől, — a Mág­nás Miskátóf — eljutott a Bánk-bán Tiborodnak . eddigi legforradalmibb megformálá­sához. Mást Kossuth-díjas mű­vész, fele vannak vele a la­pok. Pécs számára mégis tu<3 újat mondani, kétfélét is; az itteni színházról, meg a pécsi rádióról, két jó iskolájáról. Jó start — A legkellemesebb hat évet, a pályakezdést töltöttem Pécsett. Tulajdonképpen ott sa­játítottam el a színészet alap­elveit és azokra támaszkodva élek a pályámon. Az ott el­játszott sok-sok színes szere­pen kívül emberileg is Pécs­hez kötődtem, nem restellem bevallani, ma is sírhatnékom van, amikor Pécs felé köze­ledek. Az emberi és művészi kapcsolataim közül hadd em­lítsek meg csak egyet: Lend- vai Ferenc akkori pécsi fő­rendezőt. ő tőle tanultam ott a legtöbbet. Remek színészpe­dagógiával kezelt és osztotta a szerepeket. A legkegyetleneb- bül bánt velem, ugyanakkor na­gyon humánus tudott lenni. Ta­lán e két tulajdonsága követ­keztében tanultam tőle oly so­kat. Akkor sokat hallottuk a hangját is. — Szép, kedves emlékek fűz­nek a pécsi rádióhoz. Igen so­kat dolgoztam ott, sőt, egy ideig bemondója is voltam. Verseket mondtam, hangjáté­kokban játszottam. A rádiózás mesterségét tehát Pécsett ta­nulton) meg. Annak köszönhe­tem, hogy amikor Pestre fel-. kerültem, régi rádiósként, nagy gyakorlattal folytathattam ezt a munkát is. Szóval jó művész- iskola ez o- város. . Avar István --- képviselő. El­kerülhetetlen tehát o közéi éh­ség kérdése, s ezt ugyancsak agyonírták már a lapok. Pe­dig az igazi színész mindig közéleti ember, hiszen a szín­pad a leghatásosabb közéleti fórum. — De mit használ egy szí­nész a parlamentben, kimon­dottan a színművészetnek? — Ha bármilyen vonatkozás­ban a színház, és egyáltalán a művészetek szóba kerülnek, ter­mészetesen igyekszem a szak­ember szemével és elkötelezett­ségével segíteni. Sok kolléga mondja: „Jó, hogy közülünk is van ott valaki." Ezerarcú Ezerszínű, ezerarcú ember, — mert színész. Ha mégis jelle­mezni kell, akkor a modern emberábrázolás művészei közé sorolandó. Bár eddig jobbára történelmi alakokat formált meg, mégis modern színész, mert a mai ember egyával, a mai élet ritmusával, a mai tár­sadalom-szemlélettel közelíti a darabokat, az alakokat. Pécs­ről indult, s eljutott a Kossuth- díjig. Most is szeretjük. Földessy Dénes CteillOa italt Hevesben

Next

/
Oldalképek
Tartalom