Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-09 / 67. szám
A Magyar Tudományos Akadémia, a tudományos munkát irányító főhatóságok, valamint a megyei és a városi szervek támogatásával, kezdeményezésével létrejött a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága, mely szakbizottságai révén a dél-dunántúli régióban jól szervezi, ösztönzi és összefogja a kutatást. A tudományos utánpótlás érdekében fontos, hogy az egyes tudományágakban alkalmazzanak magas elméleti felkészültségű, gyakorlati tapasztalattal rendelkező középiskolai tanárokat, illetve termelőmunkában foglalkoztatott szakembereket. A DTI-ben folyamatosan biztosítanak a középiskolai tanároknak ösztöndíjakat, néhány intézményben sor került alkalmazásra is, általánosabb azonban a tudományos munkaerő intézményen belüli nevelése és kiemelése. A fejlesztés általános feladatait a következőkben jelölhetjük meg: Pécs és Baranya megye tudományos intézményeinek fejlesztése elsősorban a meglévő és hagyományokkal rendelkező bázisokon érhető el. Ilyenek elsősorban az orvostudományok és a biológiai tudományok, valamint a társadalomtudományok közül elsősorban az állam-, jog-, a közgazdaság- és történelemtudomány. Az utóbbi esztendőkben jó néhány olyan intézmény jött létre Pécsett és környékén, amelyek jelentős kezdeti kutatási eredményeket értek el a bányászati, a műszaki, a mezőgazdasági tudományok, valamint a társadalomtudományok közül a történeti, néprajzi, szociológiai, pedagógiai, pszichológiai tudományok terén. Ezért ezek szilárd megalapozása, továbbfejlesztése és ésszerű integrálása a következő évek feladata. A megye és egyben a dél-dunántúli régió tudományos szervező és koordináló intézményeként működő Pécsi Akadémiai Bizottsáa szervező-koordinációs tevékenységének további kiépitésére van szükség. TP Baranya és Pécs művészeti élete — az * • országos szerves részeként — a fokozottabb helyi támogatás, a magasabb színvonalú elvi, politikai irányítás, valamint az alkotó műhelyek önállóságának és felelősségének növekedése alapján az elmúlt időszakban harmonikusan fejlődött. Az alkotó- és előadóművészek számos új műalkotással, bemutatóval és kiállítással, országosan is számontartott értékkel gazdagították a szocialista kultúrát. Az alkotók és a művek közelebb kerültek a dolgozó emberek mindennapi életéhez. Az alkotóműhelyek szélesebb és sokrétűbb közvetlen közönség- kapcsolat kiépítésére törekedtek. Növekedett a művészeti élet regionális kisugárzása, bővültek országos és nemzetközi kapcsolatai. Fokozódott az egyes művészeti ágak együttműködése, szaporodtak közös akcióik, rendezvényeik. Növekedett a művészetek fejlődésének egészséges társadalmi ellenőrzése és orientálása, ugyanakkor csökken mind az öncélú eredetieskedő avantgárd, mind a konzervatív ízlést kiszolgáló gics- cses álművészkedés és érvényesülési lehetőségei. Ezt elősegítette a helyi és országos művészetkritikai tevékenység élénkülése is, de ennek ellenére még mindig nem kielégítő a hefyi kritikai tevékenység. A művészeti élet szervezeti rendszerében az írók, képzőművészek, építészek, fotóművészek hosszabb ideje működő szervezetei mellett nemrég megalakult a zeneművészek dél-dunántúli csoportja is. Némileg javultak az alkotó tevékenység anyagi és erkölcsi feltételei, a publikációs, a kiállítási, az előadási lehetőségek. A megyei és a városi szervek fokozott mecénási tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a legtöbb területen megszűnt az alkotó művészek fővárosba áramlása. Az irodalom az elmúlt években gazdagabb lett. A Jelenkor az itt élő alkotók rendszeres publikálása mellett folyamatosan megszilárdítja kapcsolatát az elszármazottakkal, továbbá új, fiatal tehetségeket fedez fel és nevel. Újabban több irodalmi riportot és szociográfiai írást közöl a megye és a város életéből. Az írócsoport és a folyóirat közönségkapcsolatai Pécsett széles körűek, a megyében azonban esetlegesek, az írócsoport szervezeti élete, az írókra gyakorolt hatása gyenge. A képzőművészeti élet egyenletesebben, arányosabban fejlődött. A festészet mellett megerősödött a rajzművészet és a szobrászat, valamint a kerámia-művészet. Ebben nagy szerepe van a megyei alkotótelepeknek, műhelyeknek. A megye és a város kiállítási helyiségei sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem ki- elégítőek. Figyelemre és támogatásra méltó vizuális módszertani kísérletek folynak. A zenei élet intézményi bázisa szélesedett, élénkül a hangversenyélet, több a színvonalas produkcióra képes nem hivatásos együttesek száma. Mind a zenei oktatás, mind a hangversenyélet bővülését gátolja az épületek, intézmények elavultsága és elégtelensége. Továbbra is foglalkozni kell az értékes zene és a közönség kapcsolatának mélyítésével, főként a munkáslakta területeken és a falvakban. A Pécsi Nemzeti Színház a kezdeti bizonytalanság után az új mai magyar drámák növekvő számú, színvonalas bemutatóival fejleszti műsorrendjét és a mai magyar dráma országosan számontartott, értékes műhelye lett. Megerősödött az opera társulat, a Pécsi Balett a korábbi kísérletezések folytatása mellett fokozottabban törekszik állandó, népszerű, szélesebb közönségrétegeket vonzó műsorrend kialakítására. A Nemzeti Színház épülete, munkakörülményei nem megfelelőek. A művészeti életet a jövőben elsősorban a szocialista tartalmában, művészeti programjának összehangolásában, a közönséggel való fokozottabb kapcsolatok irányában, közművelődési hatékonyságának erősítésével kell fejleszteni. A művészetek állítsák középpontba szocialista valóságuknak, a mai szocialista ember életének, munkájának ábrázolását, fokozottabban támaszkodjanak a megye és Pécs haladó kulturális hagyományaira, a népművészet értékeire. A művészetek izlésformáló tevékenységét jobban össze kell kapcsolni a közoktatással és az öntevékeny művészeti mozgalommal. Tovább kell fokozni a művészeti területek tervszerű párt- és állami irányítását, a művészek rendszeres informálását a megye és a város gazdasági és társadalmi életéről. Továbbra is A testnevelés és sport legfontosabb kérdéseivel azonban nem egyforma súllyal és tervszerűséggel foglalkoznak az érdekelt szervek. Minden szintű párt• és állami szerv fontos leiadata az iskolai testnevelés, a tömegsport fejlesztése, hogy párhuzamosan fejlődjön a minőségi sporttal. Szükséges a megyei Testnevelési Sporthivatal, valamint a felügyelőségek együttműködését továbbfejleszteni a vállalatokkal, a tömegszervezetekkel, a művelődésügyi szervekkel. Kiemelkedő szerepe és helye van a KISZ területi és helyi szerveinek, a felső- és középfokú tanintézeteknek. Mindezek mellett szükséges, hogy a már folyamatban lévő fedett létesítmények építése mielőbb befejeződjön (fedett uszoda, munkacsarnok stb.), és álljanak a sportolók rendelkezésére. Ehhez megfelelő állami és helyi anyagi erőforrásokat kell biztosítani. JfS A tűzoltóság az igazgatási ágazat szerve- “*• ként működik. E szervezeti változás okozta átmeneti bizonytalanság utón a tűzoltóság személyi állománya jól beilleszkedett a tanácsi szervezetbe és maradéktalanul ellátja feladatát. Az állami tűzoltóság, technikai felszereltsége javult, gyarapodott. Növekedett az állomány felkészültsége, a tűzmegelőzési, tűzoltási és tűzkár elhárító tevékenysége. A munka alapvető feltételét fogja biztosítani a már megkezdett és az V. ötéves tervben felépülő megyei tűzoltólaktanya is. Elismerően kell szólni a közel 8 ezer főnyi önkéntes és vállalati tűzoltó munkájáról. Bg Megyénkben a közrend és közbiztonság szilárd. A lakosságot nyugtalanító súlyos, erőszakos bűncselekmények viszonylag ritkán fordulnak elő. Az ismertté vált köztörvényes bűncselekmények száma csökkenő tendenciát mutat. A megye területén 1970-ben 4931, 1974-ben pedig 4295 bűncselekmény vált ismertté. A lakosság döntő többsége becsületesen él és dolgozik, betartja törvényeinket és a társadalmi együttélés szabályait. A bűncselekményekért felelősségre vont személyek száma csökkenő tendenciájú, a bűnelkövetők 32 százaléka korábban büntetve volt. Pozitív, hogy a gyermek- és fiatalkorú bűnözés a javuló társadalmi összefogás és megelőző munka hatására, lassú ütemben, csökken. Az egészséges politikai légkör, a társadalmi, gazdasági és a kulturális fejlődés, a szélesedő demokratizmus megfelelő feltételeket biztosít a bűnözés objektív és szubjektív okainak feltárásához és csökkentéséhez. A bűnözés elleni harc egyre inkább társadalmi üggyé vált, fokozódott a lakosság részvétele a bűncselekmények_és azok elkövetőinek felderítésében, megelőzésében. A megye rendőri szerveit több mint 2700 önkéntes rendőr segíti a közrend és közbiztonság fenntartásában. A rendőri munkát segítő társadalmi erők szerepe a közlekedésbiztonsági tanácsok és szak- bizottságainak megalakulásával tovább erősödött. A társadalom önkéntes segítőinek politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülése jelentősen megnőtt. A bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek munkáját a törvényesség betartása és betartatása, a i jogalkalmazás jogpolitikai elveinek érvényre juttatása jellemzi. ■ Az államellenes és politikai jellegű bűncselekmények száma viszonylag alacsony, 1971-ben 241, 1973-ban 132, 1974-ben 88 fő ellen indult ' eljárás, elsősorban tiltott határátlépés bűntettének elkövetése miatt. A főkapitányság állambiztonsági szerveinek tevékenysége egyre inkább a megelőzésre irányul. , A köztörvényi bűncselekmények közül legjelentősebb a vagyon elleni bűnözés. Ezek teszik ki ! az össz-bűncselekmények 55 százalékát. A társadalmi tulajdon és a népgazdaság védelme tovább javult. A bűncselekmények növekedési üteme lelassult és 1974-ben már lényegesen csökkent. A csökkenés ellenére is aránylag magas a csalások, közte az adócsalások, az üzérkedés, vásárlók megkárosítása és az idegen- I forgalommal összefüggő deviza bűncselekmények jellemzője, hogy azok egy részét a csoportérdekek jogosulatlan előtérbe helyezésével követik el. A megye közúti közlekedési forgalmában a 1 beszámolási időszakban rohamos növekedés kö- ' vetkezett be. A közületi és magán gépjárművek t száma jelentős mértékben emelkedett, a megyé- i ben jelenleg 65 675 gépjármű van. Az utak állapota csak kismértékben javult. A közúti közlekedési balesetek 1970—73 között csökkentek, 1974- ben az összes balesetek száma 8,5 százalékkal, i- a sérüléssel járó balesetek 7,8 százalékkal emel- j. kedett. A növekedés alapvető oka a közlekedési fegyelem lazulása és a felgyorsult forgalom. A balesetek megelőzése és csökkentése érdekében j* szeles körű társadalmi összefogásra van szükség. A belügyi szervek pártszervezetei és parancsnokai fordítsanak nagyobb figyelmet az állomány t- politikai és szakmai továbbképzésére, a megelőző ss és felderítő munka további javítására. A jog- sj alkalmazás jogpolitikai elveinek megfelelően dif- s. ferenciáltan, de kellő szigorral kell eljárni a köz- • | rendet és a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények el- követőivel szemben. További erőfeszítéseket kell J" tenni a harácsoló, spekulációs jellegű, a népgaz- m dóság érdekeit sértő bűncselekmények felderité8- sere. Javítani kell a közúti közlekedés biztonságát, szigorúbban kell eljárni az ittas vezetőkkel. a sokoldalú művészetpártolás álláspontján vagyunk, amelynek ki kell dolgozni átfogó rendszerét. Támogatjuk a kedvező alkotó légkör ki- bontakozásátj_ az alkotói szabadságot, az értékes művek közkinccsé tételét, közben azonban nem mondunk le az ideológiai vitákról, eszmei irányításról, nem engedünk utat periférikus ízlésnek, rossz alkotásoknak. E tekintetben erősítjük az állami szervek irányító, szervező és ellenőrző szerepét. Tovább kell erősíteni a marxista müvészetkritikai tevékenységet, az alkotóműhelyekben és az irányításban dolgozó kommunisták felelősségét és önállóságát. A művészeti élet további fejlődése azt is igényli, hogy az itt dolgozó kommunisták, pártcsoportok, pártszervezetek még cselekvődben tevékenykedjenek a további sikerek érdekében. Teremtsük meg minél több helyen annak lehetőségét, hogy újabb pártszervezetek jöhessenek létre a művészeti élet különböző területein. ......................................................................................... > v.v.*.v.v. v. v.v.v.v/.• v.v.v.v.v.v/. */.%•! vXv!*Xw ÜK állami szervek munkája Az elmúlt négy évben jelentős változások következtek be az állami élet területén. A X. kongresszus határozata értelmében az állami életet úgy kell továbbfejleszteni, hogy a központi hatalom erősödésével egyidejűleg növekedjék a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége — elsősorban a lakosság közügyekben való aktívabb közreműködésével. Négy év alatt eredményesen valósítottuk meg a kongresszusi határozatokat és a helyi célkitűzéseket. A tanácsok jelentős tényezői a politika helyi alakításának. Ehhez hozzájárultak az új tanácstörvényben megfogalmazott koncepciók, melyek egyre határozottabban érvényesülnek. 4 A tanácsok mind több állami feladatot látnak el. Közhasznú munkájukban megfelelő helyet kapott a településfejlesztés, a lakosság életkörülményeinek javítása, a helyi erőforrások feltárása. Részük van a szocialista demokrácia fejlesztésében, a munkások, az ifjúság és a nők közéleti tevékenységének szélesítésében. Növekedett a tanácsok szerepe a művelődésügyi, az egészségügyi, a szociális, a kommunális, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások biztosításában. A megyei tanács 1972-ben elkészítette 1985-ig szóló hosszútávú településfejlesztési tervét. Ez figyelembe vette, hogy a helyi tanácsok feladatai — hatáskörük és rendelkezési joguk bővülésével — megnőttek a fejlesztések és az ellátás biztosításában. Az állampolgárok 1973-ban 3272 helyi tanácstagot, a helyi tanácsok pedig közvetett úton 90 megyei tanácstagot választottak. A választások demokratikus légkörben, az állam- polgári fegyelem megtartásával eredményesen zajlottak le. A tanácsi munka fejlődésének meghatározó tényezője a testületek tevékenységének javulása. E tendencia különösen az 1973. évi választások óta érvényesül. A választási törvény módosítása, a tanácsi testületek működésének újraszabályozása, nem kevésbé a közélet fejlesztése számottevően növelte a tanácsi testület meghatározó szerepét. Ezzel a lakosság képviselete is erősödött a tanácsi munka irányításában. A lakossági kapcsolatok erősödését az aktívabb tanácstagi munka, az új tanácsi intézmények között pedig elsősorban a falugyűlések, a Hazafias Népfronttal és a nem tanácsi szervekkel kialakuló tartalmasabb együttműködés magyarázza. Fejlődött a tanácsok államigazgatási tevékenysége is. Eredményesebben léptek fel a törvényesség érvényesítéséért. Erősödött a tanácsi igazgatás szocialista jellege. Jó szolgálatot tett egyes államigazgatásügyek intézésénél a tanácsi szervekhez történt utalás (ingatlannyilvántartás, a testnevelési és a sportügyek, állami tűzoltóság, népesedés nyilvántartás stb.) a lakosságot közvetlenül érintő ügyek intézésének decentralizálása a helyi tanácsszervekhez, a testületek mentesítése a„_szakigazgatási felkészültséget kívánó ügyek intézése alól. Pécs megyei város Tanácsának jogállása társadalompolitikai szempontból kiemelt szerepű, ez kedvezőbb feltételeket teremt ahhoz, hogy szorosabban kapcsolódjék a megye életéhez. Az új helyzetével összefüggő átállás átme- jneti nehézségeket okozott. Megállapítható, hogy az igényeknek megfelelő szemléjét egyre jobban kialakult és mind hatékonyabb a megyei tanácsszerveknek Pécs megyei város Tanácsának szerveit felügyelő, irányító, együttműködő munkája. A fejlődés tényezői mellett rá kell mutatni néhány olyan kedvezőtlen jelenségre, amely felszámolása az elkövetkezendő idők feladata. Az ellátási színvonal tekintetében jelentős különbségek vannak a települések között. A megye iparszerkezete közismerten egyoldalú, ezért a központi támogatóson túl szükség van jelentős helyi erők hasznosítására, koncentrálására. A községi tanácshálózat — a korszerűség ellenére — csak korlátozottan biztosítja a helyi rendelkezési lehetőségek szélesítését. Főként a kisebb helyi tanácsoknál nem kielégítő a tanácsi vezetés, az apparátus politikai és szakmai felkészültsége. Az anyagi eszközök szétforgácsolódásával a kis helyi tanácsok gazdálkodási problémákkal küzdenek, ezért szükséges a tanácsok egymás közti kooperációjának az eddiginél szélesebb körben történő kiépítése. A megyei tanácsszervek irányító tevékenysége módszerében kialakult, megfelel a követelményeknek. Jól egyeztetik a központi és helyi érdekeket, gondoskodnak a kormányzati intézkedések végrehajtásáról. A korábbi ágazati jelleg helyett az irányításban egyre inkább erősödik a területi, az össztanácsi, a helyi szervek önállóságát igénylő szemlélet. Erősiteni kell a tanácsi képviseleti testületek meghatározó szerepét, mindenekelőtt a helyi tanácsi szinteken. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a fontos társadalompolitiai kérdésekben a tanács elhatározó szerepe növekedjék, s számottevőbbé váljék ellenőrző munkája. A helyi tanácsi képviseleti szervek munkáját jobbban segitsék a megyei tanácsi szervek, tekintsék ezt az irányítás, a felügyelet, az ellenőrzés lényeges elemének. Különös gondot kell fordítani a városok, a nagyközségek, illetőleg a jelentősebb lélekszámú községek tanácsi szervei munkájának javítására. Fel kell tárni az igazgatási munka eredményes szervezését, végzését hátráltató körülményeket, s ennek ismeretében rövidebb és hosszabb távra szólóan — a településhálózat fejlesztési koncepcióval összhangban — ki kell dolgozni fejlesztésének elveit, célkitűzéseit, azok megvalósitásának módozatait. Továbbra is fokozott segítséget kell adni Pécs megyei város tanácsszerveinek a várospolitikai Jeladatok megoldásához, különös tekintettel arra, hogy Pécs Dél-Dunántúlra kiterjedő szerepkört is betölt. 2 Az országgyűlési képviselők, a képvise- lőcsoport munkáját a párt politikájából, az államélet továbbfejlesztéséből adódó feladatok alkotják. A munka tartalma és módszere fejlődött. A képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Igényes, tárgyilagos, mértéktartó módon foglalnak állást, kezdeményeznek és tesznek javaslatokat. Rendszeres a kapcsolatuk a választókerületük lakosságával, a területi, helyi párt- és állami szervekkel. A testnevelés és sportmozgalom állami irányításának megfelelően a megyei Testnevelési és Sporthivatal a megyei tanács V. B. szakigazgatási szerveként fejti ki tevékenységét. Megalakultak a városi és járási sportfelügyelőségek. A megyei szakigazgatási szerv irányítása alatt olyan munka bontakozott ki, amely hasznára válik a testnevelés és a sportmozgalomnak, illetve annak továbbfejlődésének. A megye testnevelési és sportmozgalma a rendelkezésre álló lehetőségeknek megfelelően fejlődött. A szervezeti változások alkalmával kialakultak a minőségi sport bázisegyesületei, amelyek a feltételek fejlesztésével lépést tarthatnak az általános fejlődéssel. 1973 februárjában a megyei és városi pártszervek koordinálásával létrejött a megyénket és Pécs városát reprezentáló egyesület: a Pécsi Munkás Sportklub, széles körű társadalmi bázissal. Az egyesület a kezdeti nehézségeken túl eredményesen tevékenykedik, az alapok szilárdulnak ahhoz, hogy országosan kiemelt egyesületté váljék. Mohácson, Szigetváron és Komlór ugyancsak egyesüléssel, egységes sportegyesületek jöttek létre.
