Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-09 / 67. szám

a közlekedési szabályokat súlyosan megszegők­kel szemben. Tovább kell erősíteni a rendőrség tömegbázisát, a lakossággal való kapcsolatát. A belügyi munka önkéntes segítőit több, konkré­tabb leiadattal kell megbízni. fS A megyei főügyészség színvonalas munkát • végez. Az ügyészi általános törvényesség során tett intézkedések eredményesek, az érintett vállalatok, szervek egyetértésével találkozott. Az általános felügyeleti munka középpontjában az állampolgárok széles körét érintő, nagyjelentő­ségű jogszabályok gyakorlati alkalmazásának törvényességi felügyelete, a garanciarendszer ki­alakításának ügyészi eszközökkel való segítése áll. A megyei ügyészek polgári jogi közreműködő tevékenysége — az új ügyészi törvénynek megfe­lelően — annak elősegítésére irányul, hogy a bí­róságok határozatai megfeleljenek a jogszabá­lyok követelményeinek és a jogalkalmazás jog- politikai elveinek. Megváltozott az ügyészség szerepe a bírói ítél­kezéssel kapcsolatban. A törvényességi felügyelet helyébe az ítélkezésben való „közreműködés” lépett. A nyomozati munka iránti igényesség, a kölcsönös együttműködés nyomán javult megyénk­ben a nyomozás színvonala, ennek eredménye­ként a váderedményesség a beszámolási idő­szakban 95 százalék felett volt. Megyénk bíróságainál a bíróságokról szóló “ • 1973. évi IV. törvény hatására a bírói te­vékenység garanciái megnövekedtek és egységes bírói szervezetbe került — a megyei bíróság szer­ves részeként - korábbi Gazdasági Döntőbizott­ság, a munkaügyi bíróságok pedig mint külön bíróságok váltak elemeivé az egységes bírói szer­vezetnek. A bíróságok ítélkezési gyakorlata_a törvényes­ség. a jogpolitikai elvek és az időszerűség köve­telményeinek általában megfelel. A büntető ítél­kezési gyakorlat mértéktartóan szigorú - főként az emberölés, a testi sértés, általában az erő­szakos, garázda jellegű bűncselekmények elkö­vetőivel szemben. A polgári ítélkezési gyakorlat­ban lényeges változás nem történt, törvénysértő, vagy kirívó téves jogértelmezés nem tapasztal­ható. A bírói ítélkezési munkában következetesen arra kell törekedni, hogy a vagyoni haszonszer­zés céljából elkövetett bűncselekmények eseté­ben a leltárt nyereség, vagy vagyoni előny el­vonása minden esetben megtörténjen. Gyorsí­tani kell az ügyintézést. Alkalmazni kell a mel­lékbüntetéseket, különösen a közlekedési bűn­cselekményt elkövetőkkel szemben. Megyénkben a Pécsi ügyvédi Kamara, a Ba­ranya megyei Büntetésvégrehajtási Intézet, a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szer­vezete alapvetően teljesítik feladataikat. A társadalom életében jelentős helyet foglal el a munkásőrség. A parancsnokok és a mun­kásőrök egyaránt értik és érzik felelősségüket, feladataik végrehajtása közben és a felkészü­lés során is. A megnövekedett követelmények teljesítésén, a tevékenységüket meghatározó új szabályzatok megismerésén, az új ismeretek el­sajátításán túl feqyelmezetten teljesítik egyéb feladataikat is. A jövőben fordítsanak nagyobb gondot a po­litikai képzés, továbbképzés fokozására, a ki­képzés hatékonyságának növelésére, új fegy­vereik minél jobb megismerésére és kezelésére. Továbbra is legyenek készek hazánk erősítésére és védelmére. A határőrség személyi állománya biztonságo­san őrzi a Magyar Népköztársaság határának Baranya megyei szakaszát. Tovább fejlődött kapcsolatuk a párt- és az állami szervekkel. A határmenti lakosság kiveszi részét a határőrizeti munkából, a határsértési kísérletek elkövetői­nek 27-39 százalékát a lakosság segítségével fogták el a határőrizeti szervek. A hivatásos állomány, az őrsökön működő párt- és KISZ-szervezetek hasznos munkát vál­lalnak és végeznek a határmenti községek párt-, KISZ- és tanácsi szerveinek munkájából. Ez el­sősorban a kerületi pártbizottság jó szervező- és irányító munkájának az eredménye. Megyénkben a honvédelmi nevelőmunka egy­re inkább társadalmi üggyé válik, a párt-, a KISZ-, az állami és fegyveres szervek, valamint a művelődésügyi és közoktatási szervek egysé­ges tevékenysége tovább fejlődött. Kialakultak a munka szervezeti keretei és formái. Az ifjúságnak a haza fegyveres szolgálatára való felkészítését, az utóképzést és a honvédelmi jellegű sporttevékenységet tervszerűen és céltu­datosan végzi a Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége. Eredményesen működnek helyi ve­zetőségei és klubjai, a lakosság nagy tömegét vonták be az elő- és utóképző, valamint a hon­védelmi jellegű sporttevékenységbe. Fejlődött együttműködése a KISZ- és sportszervek területi és helyi szerveivel. A hazafias és honvédelmi nevelés tovább- leljesztése mellett fokozottabb figyelmet kell fordítani az internacionalista tevékenységre, a cselekvő hazaiiságra. Az MHSZ szerveinél az emelkedő színvonalú szakmai képzés mellett gondot kell fordítani hazánk és a testvéri szo­szocialista országok fegyveres erőinek ismerte­tésére, bemutatására, a sorkötelesekben az in­ternacionalista érzés alapjának kifejlesztésére. £ célt szolgáló előadásokat, beszélgetéseket job­ban elő kell készíteni, jó politikai felkészültséggel rendelkező előadókat kell biztosítani. A kongresszusi és az azóta megjelent köz­ponti határozatok legfontosabb célkitűzéseinek megyei megvalósításában döntő szerepe volt a megyei és az alsóbb szintű pártbizottságoknak, a pártszerveknek és a kommunistáknak. 1 A megyei pártbizottság hatáskörének • megfelelően eredményesen oldotta meg feladatát. Jól érvényesítette a párt politikáját, azt alkotóan alkalmazta területén és megvalósí­tását ellenőrizte. A politikai munka irányításá­ban meghatározó volt a pártbizottság és a vég­rehajtó bizottság választott testületi szerepe. Jól érvényesült a testületi demokratizmus, a kol­lektivitás és az egyszemélyi felelősség. A megyei választott párttestületek a szerve­zeti szabályzat előírásai szerint rendszeresen üléseztek. Tervszerűen és tudatosan napirendre tűzték a kongresszusi, a központi párthatároza­tok végrehajtásának konkrét kérdéseit; dönté­seikkel, állásfoglalásaikkal segítették sikeres megvalósításukat. A pártbizottság, a végehajtó bizottság ülésein és a megyei kommunista ak­tíva-tanácskozásokon egyaránt helyet kaptak az ideológiai, a politikai, a gazdasági és más tár­sadalompolitikai kérdések. A megyei pártbizottság és végrehajtó bizott­ság a négyéves munkaprogram alapján kiemel­ten foglalkozott a IV. ötéves tervben központi­lag és helyileg meghatározott feladatok meg­valósításával, a központi és helyi határozatok, rendeletek hatékony végrehajtásával, a párt belső életével, a pártegység erősítésével, a po­litikai nevelőmunkával, a közoktatás és közmű­velődés feladataival, a szocialista demokrácia szélesítésével, a kádermunka színvonalának nö­velésével. Megkülönböztetett figyelmet fordított — külö­nösen a Központi Bizottság 197? novemberi ha­tározata és az 1974 márciusi, a munkásosztály helyzetének további javításáról szóló irányelvek elfogadása után — a munkások helyzetének to­vábbi javítására. Foglalkozott a bányászat helyzetével, a munkások közéleti aktivitásának és vezetői funkcióba állításának fokozásával, a pártba való nagyobb arányú felvételével, az ifjúmunkások nevelésével. A megyei pártszervek szervező munkájuk során nagyobb figyelmet for­dítottak az e területen levő feszültségek, ellent­mondások okainak feltárására. A kiküszöbölé­süket szolgáló . intézkedések azonban még ne­hézkesen valósulnak meg. A megyei pártszervek testületi tevékenysége a X. kongresszus óta jelentősen fejlődött. A poli­tikai feladatok változásai azonban az irányitó munka módszereinek a javítását is szükségessé teszi. Különösen indokolt a testületi tagok tá­jékoztatásának színvonalát javítani. Ezért tovább kell fejleszteni a megyei pártbizottság tájékoz­tatójának szerkesztését, kiadását. Tudatosabban kell gondoskodni a központi párthatározatok megismerésének és feldolgozásának szervezésé­ről. Lehetőséget kell teremteni, hogy a testületek tagjai a legfontosabb pártirodalom megjelené­séről, tartalmáról táiékozódhassanak. A testü­letek tartalmi munkájának hatékonyabbá tétele megköveteli, hogy a munkatervekbe, üléstervekbe megfontolt differenciáltsággal és hangsúlyozással kerüljenek a felsőbb pártszervek által támasz­tott igények a konkrét megyei feladatokkal. A megyei pártbizottság apparátusa következetesen és még színvonalasabban végezze a párttestüle­tek által meghatározott feladatokat. A meqvei pártbizottság többet és haté- konvabban foglalkozott a járási, városi és iárási iogú nártbizottsáqok munkáiénak irányí­tásával. segítésével és ellenőrzésével. Ezáltal fejlődött a iárási, a városi, a járási jogú pártbi­zottságok munkájának szervezettsége, hatékony­sága. Fokozódott az üzemi és községi pártbizottsá­gok. a csúcsvezetőségek és az alapszervezetek munkájával összefüggő tevékenység is. Az alapszervezetekről szóló határozatok vég­rehajtásával fejlődött a pórtszervek alapszerve­zeteket irányító munkája. A pártbizottságok, csúcsvezetőségek és az irányításuk alá tartozó pártszervezetek kapcsolata eleven, rendszeres és tervszerű. Ennek hatására megélénkült az alapszervezetek gazdaságirányító, segítő és el­lenőrző munkája, a tömegszervezeteket és moz­galmakat irányító tevékenységük. A fejlődés ellenére még nem mindenütt kielégítő az ideo­lógiai kérdésekkel való foglalkozás. Tovább kell javítani a határozatok végrehajtását, a politikai feladatok koordinálását, a választott testületi tagok tájékoztatását, a fizikai dolgozók társa­dalmi aktivitásának kibontakoztatását. A pártszervek munkáját úgy kell továbbfej­leszteni, hogy magasabb szinten legyenek ké­pesek az alapszervezetek irányítására. A terü­letüknek legyenek még jobban politikai gazdái, ugyanakkor az alapszervezetek önállóságát ne csorbítsák. Legyenek még érzékenyebbek a párt politikájának megvalósítását nehezítő jelensé­gek felismerésében és hozzanak megfelelő, gyors, hatékony intézkedéseket. Az alapszerve­zetekben a helyi politika kialakítása, á határo­zatokból adódó feladatok megszervezése és a végrehajtás ellenőrzése kerüljön még jobban a középpontba. A X. kongresszus óta a párttagság 3066 * fővel (13 százalék) növekedett. Megyénk párttagságának létszáma 26 500. A párttagság eredeti foglalkozása szerint 58 százalék munkás és 14,3 százalék paraszt. Az utóbbi négy évben az 1970-es 20,6 százalékról 22,6 százalékra nö­vekedett a nők aránya, ennek ellenére még mindig nem éri el az országos átlagot. A 30 éven aluliak száma a leszállított tagfelvételi korhatár bevezetése ellenére 11,2 százalékról 10.7 százalékra csökkent. Részben ezzel magya­rázható, hogy a párttagság átlagos életkora 43.8 évről 43,9 évre növekedett. A X. kongresszus célul tűzte ki a párttagság szociális összetételének javítását. A fizikai dol­gozók arányát a fejlődés ellenére nem sikerült az igényeknek megefelelően alakítani (51 szá­zalékról 48,8 százalékra csökkent). Jelentős eredmény viszont, hogy az utóbbi 3 évben nincs további visszaesés. Elfogadhatóan alakult a tagfelvétel. A növe­kedési arány 4 év átlagában 3,3 százalék. A megnövekedett követelmények érvényesíté­sével elértük, hogy a pártba a munkában élenjá­rókat és a társadalmi tevékenységben kitűnte- ket vették fel. A négy év alatt felvett 4526 fő közül 29,8 százaléka nő, 55,6 százalék 30 éven aluli és 58,7 százalék fizikai dolgozó. Ezek elle­nére helyenként a felvételre kerülők politikai felkészítésében fogyatékosságok is tapasztalha­tók voltak. Az elmúlt években tovább emelkedett a párt­tagság műveltségi szintje. Folyamatosan csök­kent azoknak a száma, akik nem végezték el a 8 általános iskolát (25 százalékról 19 százalék­ra), ugyanakkor növekedett a középiskolát, fő­iskolát, egyetemet végzettek aránya. A politikai képzettség tekintetében is előrelépés történt. A tagfelvételi munka területén továbbra is legfontosabb feladat a követelmények szigorú betartása. A szociális összetétel javítása érde­kében növelni kell a fizikai dolgozók, a fiata­lok és a nők arányát. A pártszervezetek tevékenységében meg- • felelően érvényesül a demokratikus cent­ralizmus. A párttestületeket demokratikusan vá­lasztják. A választott pártszervek, pártvezetősé­gek, beszámolási rendszere lényegében kiala­kult, tartalma gazdagabb lett. A választott párt- szervezetekben erősödött a kollektív vezetés. A pártdemokrácia szélesítésére vonatkozó központi és megyei határozatok végrehajtása eredményes, ami jó hatással van az egész párt- életre, kedvezően hat a különböző állami és társadalmi szervek demokratizmusának fejlő­désére. BQ A beszámolási időszakban tovább erő- södött megyénkben a pártegység. A leg­fontosabb politikai feladatok megoldásához folyamatosan sikerült az egységet megterem­teni, a kommunistákat mozgósítani. A párttag­ság magáénak vallja a marxizmus—leninizmust, a párt programját. Ismeri és elfogadja a politi­kát, egyetért a párthatározatokkal. A tagság többsége a marxizmus—leninizmus főbb elvei­nek ismeretében niindezt tudatosan teszi, míg mások osztályhelyzetüknél fogva, vagy a párt politikájának gyakorlati megvalósulásán keresz­tül azonosulnak a marxista eszmékkel. A kommunisták döntő többsége megfelel, vagy igyekszik megfelelni a Szervezeti Szabály­zatban előírt követelményeknek. Terjesztik és védik a párt eszméit és politikáját, részt vesznek a párthatározatok, a feladatok kidolgozásában, aktívan tevékenykednek a végrehajtás érdeké­ben. A kommunisták becsületesen,, példamuta­tóan végzik munkahelyi feladatukat, a párt- megbízatások vállalásával és teljesítésével kap­csolatos kötelességeiket. Ezt bizonyítja, hogy a párttagság 50—70 százalékának van hosszabb időszakra szóló pártmegbízatása, aminek a végrehajtásáról legalább évente egyszer be­számolnak a pártcsoport, a pártvezetőség, vagy a párttaggyűlés előtt. A párt előtt álló feladatok megvalósítása ér­dekében még tovább kell erősíteni a pártszer­ve/toen es szervezeteKDen a nyílt, őszinte, Kri­tikai légkört, ugyanakkor határozottan fel kell lépni a rágalmazókkal, az intrikusokkal és a bírálat bármilyen formában való elfojtóival, megtorlóival szemben. A pártegység erősítése érdekében továbbra is fontos feladat a párt­tagság marxista-leninista ismereteinek, művelt­ségének gyarapítása, a párthatározatok elfo­gadtatása, a velük való azonosulás és az egy­séges példamutató cselekvés biztosítása. A X. kongresszus után nagy hangsúlyt kapott a határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. A pártfórumokon az egyes napi­rendek kapcsán, a központi határozatok alap­ján jelölték meg a legfontosabb helyi feladato­kat, és a megvalósításukhoz szükséges módsze­reket. Fejlődött a határozatok feldolgozásának és lejuttatásónak módszere. Az utóbbi években a központi pártszervek határozatai szintén komoly mértékben erősítették a párta la pszervezetek helyzetét, tekintélyét. Az alapszervezetek kisebb részében azonban a továbbiakban is több se­gítséget kell adni a politikai feladatok adaptá­lásához. Nagyobb figyelmet kell lordítani a végrehajtás megszervezésére és az ellenőrzésre. A politikai munkában fokozni kell a párt-, ál­lami, társadalmi szervek együttműködését. Na­gyobb mértékben kell érvényesíteni az állami, társadalmi szervezetek felelősségét. Megyénk kommunistáinak döntő többsége • a szervezeti szabályzat szellemében él jo­gaival és teljesíti kötelességeit. y A kádermunka az elmúlt 4 évben jelentő­• sen fejlődött, a pártmunkának szerves ré­szét, egyre inkább napi feladatát képezi. A vezetők többsége, megfelel a káderpolitikai kö­vetelményeknek, becsülettel teljesítik kötelezett­ségeiket a munkában, a társadalmi életben egyaránt. A hármas követelmény alapján több­ségük megfelel a politikai megbízhatóság köve­telményeinek. Törekednek a párt politikájának végrehajtására és igyekeznek azt a vezetésükre bízott dolgozókkal is elfogadtatni. A káderek többségénél fejlődött a vezető­készség. Különösen az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta javult a vezetők szerve­zési és vezetési gyakorlata. Körültekintőbb lett a döntések előkészítése, nagyobb figyelmet kap a végrehajtás megszervezése és az ellenőrzése. Fejlődött a dolgozókkal való foglalkozás. Több esetben előfordul azonban, hogy a vezetők egy része nem veszi eléggé számba az intézkedé­sek politikai következményeit. Nem mindenütt használják fel a demokratizmus szélesítésére kí­nálkozó fórumokat. Nem fordítanak megfelelő gondot arra, hogy a beosztottak képességei ki­bontakozhassanak, és ez is befolyásolja, hogy a káderpolitikai elvek közül az egyik leggyengébb terület a káderutánpótlás biztosítása. Csak kez­deti eredmény tapasztalható a fiatalok, a nők és a tehetséges fizikai dolgozók vezetővé neve­lése és funkcióba állítása terén. A kádermunkában általában érvényesül a demokratikus centralizmus. Az alsóbb pártszer­vek, tömegszervezetek az utóbbi években na­gyobb hatásköröket kaptak. O Az elmúlt években állandó feladat volt a pártmunka stílusának, módszereinek fejlesztése, az új körülményekhez való igazítása. A választott testületek munkáját jól segítették a pártapparátusok. Fejlődött a szervező, koor­dináló, elemző tevékenységük, a határozatok végrehajtását segítő, ellenőrző munkájuk haté­konysága. A pártmunka módszereinek, stílusának álta­lános fejlesztése mellett a jövőben kiemelten kell foglalkozni a megyei, az üzemi, s a hivatali pártbizottságok munkájának továbbfejlesztésé­vel. összegezve: örömmel állapíthatjuk meg, hogy a megye kommunistái az elmúlt esztendőkben is eredményesen végezték politikai munkájukat Baranya megyében. Teljesültek a X. kongresz- szus, valamint a megyei pártértekezlet által ki­tűzött feladatok. A megye iparának kedvező irányú változása, a dinamikusan fejlődő mező- gazdaság, az erősödő szocialista termelési vi­szonyok, a politikai, az ideológiai és a kulturá­lis élet területén, a közgondolkodásban és ma­gatartásban tapasztalható haladás biztosítékát adja a további sikereknek. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy a XI. kongresszus határozatai, útmu­tatásai és a megyei pártértekezlet által meg­határozott feladatok teljesítése alapján az el­következendő időben még gyorsabban haladunk előre a fejlett szocialista társadalom megterem­tésének útján. Erőnket fokozza, hogy politikai, gazdasági, ideológiai helyzetünk szilárd, pár­tunk politikai irányvonala következetesen mar­xista-leninista. Minden feltétel megvan, hogy a magyar nép élete mind emberibb, boldogabb és gazdagabb legyen, s ennek érdekében a ba­ranyai kommunisták a jövőben sem kímélik erejüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom