Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-09 / 67. szám
A Megyei Pártbizottság jelentése Az egyetemeken, a főiskolákon a hallgatók középfokú képesítést szereznek a marxizmus- leninizmusból, a középiskolákban pedig a világnézetünk alapjai tantárgy segíti a marxizmus— leninizmus alapjainak megértését. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága megfelelő képzési rendszerrel, felkészült tanári karral biztosítja a káderek közép- és felsőfokú marxista-leninista képzését és továbbképzését. Az előrelépés fontos leltétele, hogy a párt- bizottságok gondosabban, a kádermunkáról hozott intézkedési tervvel összhangban iskolázzák be a hallgatókat. A továbbképzési rendszer biztosítsa a káderek politikai és ideológiai ismereteinek állandó megújítását. A káderképzésben jobban össze kell hangolni az ideológiai és pártélet kérdéseinek magas szintű oktatását, a tanszékek, a pártiskolai és az esti egyetemi tagozat munkáját. Tudatosabban kell foglalkozni a hallgatók kommunista nevelésével. A káderek alapfokú, iskolán kívüli politikai képzése, a Marxista-Leninista Esti Középiskola keretében történik. A tanfolyamok iránti érdeklődés nagy, számuk csaknem megkétszereződött. Jelenleg 125 tanfolyamon csaknem 3000 hallgató ismerkedik itt a marxizmus-leninizmus alapjaival. A X. konqresszus által megjelölt fő politikai tennivalók jól tükröződtek a propagandában és kiegészültek a helyi politikai feladatokkal. A tömegpropaganda rendszerébe szervesen beépültek a megyei tanfolyamok, a helyi önálló témák és kiegészítő anyagok. Megfelelő a tömegpropaganda hatóköre, a hallgatók között a fizikai dolgozók és a nők aránya. Az írásos propaganda, a politikai irodalom terjesztése jelentősen kibővült. Az 1970. évi 1 millió 747 ezer forintról 1974-ben 2 millió 700 ezer forintra emelkedett az eladott politikai könyvek értéke. A politikai irodalom vásárlására fordított összeq egy keresőre jutó átlaga megyénkben 1973-ban 12,40 forint volt, ez 20 százalékkal magasabb a megyék átlaqánál. Számottevően nőtt a pártfolyóiratok előfizetőinek száma is. Alapszervezetek ideológiai tevékenységére a beszámolási időszakban a lassú fejlődés a jellemző. Tudatosabb, tervszerűbb a marxista-leninista eszmék terjesztése, a helyi politikai döntések során tapasztalható elméleti igényesség, törekednek a gyakorlati tevékenység elmélyültebb elemzésére, de méq nagy a bátortalanság, bizonytalanság, önállótlanság. A káderképzés és a tömegpropaganda színvonala és hatása az elmúlt négy évben jelentősen fejlődött. Továbbra is lő feladat, hogy a propaganda új középtávú terve alapján hqté- konyabban magyarázza a párt politikáját, annak elméleti alapjait. Az alapszervezetekben a tapasztalatok tudatos elemzésével és hasznosításával javuljon az ideológiai munka. Jól segítik a tömegpropaganda munkát a megyében megjelenő időszakos üzemi újságok, mozgalmi lapok, termelőszövetkezeti híradók, amelyeknek egyszeri megjelenési példányszáma 36 ezer. Legnagyobb a Mecseki Szénbányák és a Komló város Pártbizottságának lapja, a Mecseki Bányász, amely 12 ezer példányban jelenik meg. A szemléltető agitáció szervesen kapcsolódott tömegpolitikai munkánkhoz, A Központi Bízott^ ság által útjára bocsájtott politikai vándorkiállítások nagy érdeklődést váltottak ki megyénkben. A tömegpolitikai munka új módszerekkel és feltételekkel gazdagodva segítette feladataink megértetését, sikeresen mozgósított azok megvalósítására. További fő feladat a kialakult, bevált formák hatékonyabb felhasználásával a kül- és belpolitikában az összefüggések magyarázása, a gyors meggyőző reagálás a feladatokra és a felvetődő kérdésekre. Az MSZMP KB 1972. évi közoktatáspoliti- ’*• kai határozata a társadalom figyelmét az oktatás ügyére irányította. Számos jelentős kezdeményezés született: az óvodaépítési akció, az iskolai felszerelések társadalmi patronálása, a fizikai dolgozók gyermekeinek sokoldalú segítése. A határozat végrehajtásában döntő szerepet betöltő pedagógusok alkotó-kísérletező kedve észrevehetően fellendült. Az óvodák fejlesztésének kiemelt feladatát eredményesen valósítjuk meq: a IV. ötéves tervben eredetileg tervezett férőhelybővítést sikerült túlhaladni (az 1975-ig tervezett 1550 új férőhelyből 1974. január 1-ig már 1440 megvalósult). A jelentős kielégítetlen igény miatt 1975- ben és a következő tervidőszakban tovább kell növelni a tanácsi és vállalati fejlesztések mértékét és összehangolását, biztosítani kell a szakképzett óvónőket és az intézmények felszereltségét. Az óvodába nem járó gyermekek iskola- előkészítését általánossá kell tenni. Fontos feladat, hogy az óvodák ne gyermekmegőrző helyek legyenek, hanem iskolára előkészítő nevetési intézmények. Az általános iskolák fejlesztésében és tartalmi korszerűsítésében jelentős haladás történt. A tankötelezettség minőségi követelményeinek teljesítését a továbbtanulók magos aránya jellemzi. Az oktatás-nevelés eredményességét számos módszertani és tantárgyi, valamint komplex kísérlet segíti (szentlőrinci munkaiskola). Problémáink egyik gyökere változatlanul alsófokú iskolahálózatunk átlag feletti szétaprózódottsága. Gond a tankötelezettség be nem tartása, az általános iskolát el nem végzők magas aránya, a falusi és városi iskolák közötti színvonal-különbség. E tanévben 327 általános iskolánkba 44 816 tanuló jár. A tervezett kiegyenlítődés helyett a gyenge iskolák - ahol a vezetés vagy a nevelői ellátottság, valamint a felszerelés, s mindezek hatására végső sáron a nevelő-oktatómunka alacsony színvonalú — még jobban leszakadtak a jó intézményektől. A távlati fejlesztések döntő irányának a körzeti általános iskolák személyi, tárgyi, tartalmi megerősítését keil tartanunk, új osztálytermeket és iskolákat kell építeni. A tankötelezettség teljesebbé tétele szoros kapcsolóban áll a gyógypedagógiai oktatás szervezeti és tartalmi fejlesztésével. A korrekciós nevelést igénylő tanulók száma emelkedik: a teljes létszám 1375. A soron következő tervidőszakban növelni szükséges a bentlakásos férőhelyek számát (elsősorban Pécsett és Mohácson), valamint a kihelyezett osztályok összevonását kisegítő iskolává (elsősorban a siklósi és szigetvári járásban). A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában érvényt kell szerezni az állami gondoskodás új rendszerének. A rendszeres nevelési segély bevezetésével és az intézeti, diákotthoni elhelyezésekkel csökkenteni kell az állami gondozottak magas számát. A szervezett, hivatásos pártfogói hálózat működését tervszerűbbé kívánatos tenni. A középfokú iskolahálózat fejlődése stagnál, főként Pécsett. Új intézmény — új épülettel — csak 1975-ben lép be, az elmúlt évben csak részleges fejlesztési eredmények születtek. A korszerű követelmények teljesítését akadályozza, hogy 12 középiskolában nincs tornaterem. Az épületek korszerűtlensége, elavult állapota s túlzsúfoltsága egyre kevésbé áll összhangban a korszerű nevelő-oktatómunka igényeivel. A középfokú iskolarendszerben a következő évek nagy változásaival egyidejűleg — az érintett korosztályok tartós létszámcsökkenése miatt — különösen fontos lesz a középfokú beiskolázás még tervszerűbb megszervezése. A szakmunkásképzés fejlesztésében össze kell hangolni és korszerűsíteni az iskolai és vállalati tanműhelyeket. A jelenlegi megyei középfokú diákszociális ellátottság nem felel meg a területi beiskolázási gondokkal együttjáró feltételeknek. A kollégiumi • hálózat bővítésre szorul Pécsett, Komlón, Szigetváron, Skilóson. Kiemelt törődést igényel a középfokú felnőtt- oktatás. Ennek népszerűsége egyre nagyobb, s ugyanakkor igen mostoha körülmények között folyik a munka. A dolgozók gimnáziumai mellett a dolgozók újtípusú szakközépiskoláját kell elsősorban támogatni. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése valamennyi iskolafokozatban sokoldalúan folyik. Ennek döntő formája a jól megszervezett, differenciált foglalkoztatású tanóra. Jelentősek a tömegesen megszervezett előkészítő tanfolyamok, nyári szaktáborok. A középiskolai ösztön- díjrendszert már második éve alkalmazzuk megyénkben. A pedagógusok helyzetében az utóbbi évek számos pozitív változást hoztak. Az új rendtartások bevezetése elősegítette a munkahelyi légkör javulását és a demokratizmus erősödését. A képesítés nélküli nevelők helyzetének megoldására a megye számos, országosan is elismert kezdeményezést tett. Ebben a Pedagógusok Szakszervezete is eredményesen működött közre. A továbbképzés szervezeti kereteit a Megyei Továbbképző Intézet létrehozása kialakította. A következő öt évben beiskolázással és pályázatokkal a minimálisra kell csökkenteni a képesítés nélküliek számát. A közoktatás irányítása még az átalakulás szakaszában van. A művelődésügyi apparátusok létszámkiegészítése megtörtént, bár a fluktuáció azóta is nagy. Létrejött az egységes középfokú megyei szakfelügyelet és a szakmunkásképzők szakfelügyelete. Országosan rendezetlen a megyei és a megyei városi alsófokú szakfelügyelet szakmai kapcsolata. A járási, városi művelődésügyi apparátusok is egyre jobban megtalálják újtipusú művelődéspolitikai szerepkörüket, problémát jelent a nagyközségi intézmények irányítása. Köznevelésünket iskolarendszerünk jelenlegi szervezeti kereteinek megtartásával kell továbbfejlesztenünk: az iskola belső életét, az oktatásnevelés tartalmát és módszereit kell korszerűsítenünk. Erőfeszítéseinket — az 1972-es oktatás- politikai határozat és a megyei pártbizottság „feladatterve" alapján - elsősorban azokra a leiadatokra koncentráljuk, amelyek a további fejlődést is alapvetően meghatározzák: az általános iskolák fejlesztésére és a köztük lévő színvonalbeli különbségek csökkentésére, a szakmunkásképzés fejlesztésére, valamint a felnőttoktatás kiszélesítésére minden fokon. Az iskola ne csak a tanulást, hanem a tanulók társas életét, közösségi, társadalmi tevékenységét is szervezze. Ez szükségessé teszi az iskolák zártságának feloldását, az iskolán kívüli nevelési tényezők fokozottabb közreműködését. A feladatok megoldásában döntő tényező a pedagógus. Jelentőségüket olyannak kell tekinteni, erkölcsi megbecsülésüket olyannak kell tekinteni, erkölcsi megbecsülésüket úgy szükséges alakítani és megkövetelni, hogy ők a szocialista nevelés legfőbb zálogai. Munka-, lakás- és életkörülményeik szakadatlan javításával - mindenekelőtt a falvakban - érjük el, hogy mind többen letelepedjenek. A beszámolási időszakban fejlődött az üzemek iskolát patronáló mozgalma, a jövőben e mozgalom általános fejlesztésén belül a nevelési tényezőknek nagyobb szerepet kell kapniok. Pécs történeti hagyományaihoz híven nemcsak megőrizte felsőoktatási jellegét, hanem az elmúlt évek során ezt még gazdagította is. A városi felsőoktatási intézményekben közel hétezer hallgató tanul. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az elmúlt tanévben a felvettek 40 százaléka. Ezt az arányt tovább kell javítani. Az intézmények oktató-nevelő munkája országosan jó szintet képvisel, s kezdeményezői számos új törekvésnek. A következő évek legfontosabb feladata a hallgatók szocialista világnézetének, erkölcsének és tudatának magasabb szintű kialakítása, melynek fontos feltétele a marxizmus-leninizmus oktatásának további korszerűsítése. A megye számára jelentős szellemi erőt jelent az a mintegy 1000 fő oktató, aki felsőfokon képezi a jövő szakembereit. Baranya politikai, társadalmi, ideológiai és gazdasági életében betöltött szerepük kedvezően hat megyénk fejlődésére. A további eredmények megkövetelik, hogy a lelsőoktatási intézmények vezetőinek és oktatóinak erősödjön a marxista-leninista világnézete, szakmai és ideológiai képzettsége, oktatáspolitikai szemlélete. Egyetemeink és főiskoláink közötti együttműködés az utóbbi időszakban erősödik, s ennek kedvező hatása jelentős. A jövőben — a megkezdett munka alapján — tovább kell javítani ezt az együttműködést. Az elmúlt években a párt, állami és tár- • sadalmi szerveink többször foglalkoztak a közművelődéssel. A Központi Bizottság 1974. évi határozata alapján a megyei pártbizottság hosszútávú feladattervet fogadott el. A szocialista társadalom, feladataink megoldása megköveteli a szocialista tudat, életmód, életforma továbbfejlesztését. Ebben a közművelődés fontos szerepet játszik, sajátos eszközeivel szolgálja a szocialista tudat alakulását. Megyénkben a továbbtanulás, a rendszeres.mű- velődés az életforma szerves részévé vált. Javult a közművelődési intézmények felszereltsége, korszerűsödött a munka, bővült a hatókör. A művelődési alkalmak igénybevételében még nagy az egyenlőtlenség. A legfontosabb a munkásművelődés javítása. Az elmúlt évtizedben ugyan a szocialista brigádok a gyakorlatban kapcsolták össze a termelőmunkát a művelődéssel, a munkásság műveltségi állapota a fejlődés ellenére még elmaradt a követelményektől és a lehetőségektől. Az iskolázottság hiányos, terjed a szakműveltség, de minőségi lemaradások és szervezeti hiányosságok is vannak. A közművelődés fejlesztésében kiemelkedő szerepük van a könyvtáraknak. Megyénkben jelenleg egymástól független közművelődési könyvtárhálózatok is működnek, az ezek közötti koordináció és együttműködés javítása a feladat. A járási, városi, illetve nagyközségi könyvtárak helyzete sokat javult, a pécsi városi könyvtár jelenlegi elhelyezése, költségvetési lehetősé^ A megyei pártbizottság az elmúlt négy évben kiemelt feladatnak tekintette, hogy az agitációs- és a tömegtájékoztatás a párt politikájának legfontosabb kérdéseire, a soron lévő feladatokra irányítsa a közvélemény figyelmét, választ adjon az embereket érdeklő és foglalkoztató problémákra. Kialakult a pártnapok rendszere, amely segítette a párt politikájának magyarázását, megértetését, a nemzetközi és belpolitikai kérdésekben helyesen orientálta a közvéleményt. Különösen nagy az érdeklődés a gazdaságpolitikával foglalkozó pártnapok iránt. Évente mintegy 450- 500 pártnapon 20—25 ezer ember vett részt. A jövőben a pártalapszervezetek — öntevékenyen is — rendszeresen tartsanak pártnapokat a legfontosabb napirenden lévő kül- és belpolitikai kérdésekről. A politikai évfordulókat, nemzetközi és társadalmi ünnepeinket felhasználtuk a szocialista tudat formálására, a hazafias és internacionalista nevelésre. Az ezekhez kapcsolódó gyűlések, rendezvények, röpgvülések növelték a lakosság politikai aktivitását. Az elmúlt négy esztendőben fejlődött és szélesedett a tömegtájékoztatás megyei rendszere. A Dunántúli Napló, a megyei pártbizottság lapja átlagosan • 82 ezer példányban jelenik meg, a beszámolási időszakban 14 ezerrel nőtt. A szerkesztőségben dolgozó újságírók jól segítik a párt politikájának végrehajtását, a lap tartalmi munkájában mind szélesebb körben magyarázza és népszerűsíti a párt politikáját, mozgósít a párthatározatok végrehajtására, segíti a soron lévő népqgzdasáqi feladatok elvégzését. a szocialista demokratizmus erősítését, a pórtélét feilesztését, a hazafias és internaciona- listb nevelést. Gyors és több • információt tesz lehetővé az 1973-tól meqjelenő hétfői kiadás. Az előállítás minőséqét javítja az ofszet. nyomásra való áttérés. A megyei pártlap a jövőben is pártos elkötelezettséggel, gyorsan és pontosan tájékoztasson, szilárd elvhűséggel, magas szakmai hozzáértéssel képviselje a párt politikáját, terjessze eszméit, felelősséggel foglalkozzon a nép legfontosabb közös ügyeivel. A Magvar Rádió Pécsi Stúdiója naponta két és fél órás műsort sugároz magyar, szerb-hor- vát és német nyelven. Hallgatóinak száma a becslések szerint 200 ezer. A pécsi stúdió a megyei pártbizottság irányításával az elmúlt négy évben eredményesen fejlesztette információs tevékenységét, hatékonyan szolgálta a párthatározatok megértetését, a nemzetközi politika érvényesítését. A stúdió a szórakoztató műsorok mellett nyújtson több politikai információt, továbbra is sokoldalúan segítse a megye politikai és gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását. A meqyében állandó tudósítója van a Nép- szabadságnak, a Kossuth Rádió krónika szerkesztőségének, a televízió híradójának. Munkájuk hozzájárult, hogy megyénk életéről, gazdasági és kulturális előrehaladásáról az ország rendszeres ismereteket nyerjen. gei következtében nem tud teljesen megfelelni feladatának. A „bibliobusz” a peremkerületek szolgáltatási helyzetén lényegesen javít. A Baranya megyei Múzeumok Igazgatósága és a Megyei Levéltár egyre fontosabb szerepet tölt be megyénk közművelődésében. A múzeumban a gyűjtés és a tudományos feltárás mellett mind nagyobb szerepet kap és módszereiben, formáiban gazdagodik a közművelődési tevékenységük. A múzeumi kultúra új létesítményekkel, feltárásokkal, felújításokkal (Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum) gazdagodott, a múzeumok közművelődési tevékenysége fokozódott, látogatottságuk növekedett. A korábbinál hangsúlyozottabban kapott szerepet a megye gazdag nép- művészeti és nemzetiségi kultúrájának ápolása, bemutatása. A Megyei Moziüzemi Vállalat az utóbbi tíz évben nagy erőfeszítéseket tett a mozihálózat korszerűsítése érdekében. A látogatottság csökkenése 1968-ig erős ütemű volt, majd lelassult. A művelődési otthonok fontos munkát végeznek, sok azonban az alacsony színvonalú és hatókörű, anyagilag és személyileg rosszul ellátott intézmény. A tudományos ismeretek terjesztése hozzájárult a szocialista demokratizmus kiszélesítéséhez, a szocialista erkölcs pozícióinak erősödéséhez, alakította az emberek világnézetét, aktív közéletre nevelt, bár az utóbbi években a tudományos ismeretterjesztés hagyományos csatornái indokolatlanul háttérbe szorultak, jelentőségük csökkent, viszont fellendült a szabad- egyetem, a nyári és téli egyetem. A műkedvelő művészeti mozgalom lehetőséget nyújt az aktív művelődésre, a közösségi élményekre, a művészetekkel létrejövő kapcsolatra. Jelentősen megnőtt a fiatalok részvétele (80 százalékra tehető), nagyon kevés azonban a munkás- és a parasztfiatal. A hagyományos műkedvelő művészeti tevékenység mellett az utóbbi években létrejöttek a különféle tudományos, technikai, honismereti, helytörténeti stb. szakkörök. A kulcsszerepet betöltő hivatásos népművelők hozzáértése, szakmai képzettsége emelkedik, anyagi megbecsülése az elmúlt években javult, de még mindig nem áll arányban munkájuk társadalmi fontosságával; számuk a szükségletekhez képest alacsony, elosztásuk a munkabeli követelményekhez viszonyítva egyenetlen. A pártirányítás a kultúra különböző területén dolgozó pártszervezeteken keresztül érvényesül. Tekintettel a sokszektorú rendszerre, a pártirányítás fontos módszere a koordináció, részvétel a rövidebb és hosszabb távú feladatok kialakításában. A különböző szintű pártszervek munkájában a közművelődés még nem kapott olyan figyelmet, amilyet a lakosság minden rétegére kiterjedő hatása indokolttá tesz. A Központi Bizottság határozata és a megyei pártbizottság 1974-ben elfogadott feladatterve hosszú távra meghatározza a feladatokat. A párt, állami, gazdasági és társadalmi szerveknek ennek folyamatos végrehajtására kell törekedniük. A döntő feladat: kialakítani a közművelődés egységes szemléletét és emelni társadalmi megbecsülését. Egységesnek kell lennie munkánknak ideológiai alapjaiban és politikai céljaiban. Erősítenünk kell a marxizmus orientáló kisugárzását és az elvi egység alapján a szerteágazó területen dolgozó valamennyi szerv és intézmény megyei és helyi összehangolását, növelni a közös fenntartású intézmények számát. 6 Tudományos életünk az utóbbi években • nagy figyelmet kapott. A Központi Bizottság határozata mellett ezt követelte az a különleges helyzet, hogy Dél-Dunántúl tudományos centruma Pécsett alakult ki. A tudományos kutatások eredménye jelentőségében túllépj hazánk határait is. A közel 800 tudományos dolgozó közül 150-en tudományos fokozattal rendelkeznek (akadémikusok, tudományok doktorai, kandidátusok). A tudományos munka jórészt felsőoktatási intézményekben folyik. A KB tudománypolitikai •irányelveinek megfelelően a főhatóságok kiemelkedő tudományos kutatási bázisnak tekintik ezeket az intézményeket. Ennek megfelelően nagyobb anyagi támogatásban részesítik a fontos kutatási témákat. A társadalomtudományok területén még mindig kevés a tudományos segéderők száma, a kutatás feltételei rosszabbak, mint a természet- tudományok, illetve a műszaki tudományok esetében. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete profilját és bővítését mind tudományos, mind politikai szinten a területfejlesztési komplex alap- és alkalmazott tudományok kutatásának megszervezésében határozták meg. A DTI kutatási feladatait külső erők bevonásával oldja meg úgy, hogy a külső foglalkoztatottak száma mintegy kétszerese az állandó belső foglalkoztatottaknak. Az ipari kutatás nagyobb önállósága, a közvetlenebb termelőmunkához való kötődése, a gyors alkalmazás lehetősége, a termelésben várható eredmények biztosítják az érdekelt ipari üzemek támogatását. Különösen fontos bázis a MÉV és a Mecseki Szénbányák. A megyében működő mezőgazdasági üzemek tudományos kutatómunkájának megjavultak a feltételei. A központi irányítás mellett is nőtt a kutatási önállóság, önálló és igen jelentős munkát végez a fehérje-kutatással kapcsolatban a Takarmánytermesztési Kutató Intézet bicsérdi telepe. Szükséges, s erre lehetőségeink adottak, hogy a tudomány a jövőben gyorsabban és hatékonyabban segítse a termelést, vól:ék termelőerővé. >
