Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-09 / 67. szám
ilBlll Megyei Pártbizottság jelentése ||| mim a JC kongresszus óta eltelt időszakról és a soron lévő feladatokról Baranya megye általános fejlődésében, társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális Viszonyaiban a X. kongresszus óta — az országos eredményekkel összhangban — jelentős előrehaladás történt. A megyei pártbizottság úgy értékeli, hogy a központi és a helyi határozatok, tervek megvalósításával kedvező irányban változott megyénk ipara, és dinamikusan fejlődött mezőgazdasága. Erősödtek a szocialista termelési viszonyok. Előreléptünk az ideológiai, a kulturális élet területén. Kedvezően alakult a közgondolkodás és a közéleti magatartás. Az előrelépés alapját pártunk helyes és reális politikája képezte, amelynek megvalósításán megyénk társadalma fáradozott. A politikai célok és feladatok magasabb szintű realizálásában érvényesül a párt vezető szerepe és szélesedett tömegkapcsolata. A X. kongresszus után kedvező politikai légkörben a megnövekedett társadalmi aktivitás jelentősen elősegítette megyénk általános fejlődését. Politikai arculatára az élénkebb társadalmi közélet, a fokozottabb politikai érdeklődés és cselekvőkészség, a demokratizmus szélesedése, a nyílt, kritikai légkör a jellemző. Fejlődésünket a lakosság, a dolgozók szorgalmas munkája, a munkások, parasztok, értelmiségiek és más rétegek alkotó együttműködése, kezdeményező készsége eredményezte. Ennek adtak kedvező lendületet a pártszervek és szervezetek, a kommunisták, akik élenjárói, szervezői, mozgatói voltak a feladatok megvalósításának. Az eredmények kedvező nemzetközi körülmények között születtek, amikor a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a világ haladó erőinek következetes harca nyomán tsovóbb erősödött a nemzetközi helyzet enyhülésének irányzata, a béke ügye az egész világ népeinek ügyévé vált. Ez bizakodással, biztonságérzettel töltötte el megyénk egész társadalmát. Az alkotó légkör alakulására kedvezően hatott, hogy a párt központi szervei az elmúlt négy év alatt következetesen törekedtek a kongresszusi irányvonal megvalósítására. A nagy jelentőségű társadalompolitikai kérdésekben hozott határozatok egyetértésre találtak a kommunisták és pártonkívüliek közt egyaránt. A megyei pártbizottság irányítása alatt működő pártszervek és szervezetek egységesen hajtották végre a központi elhatározásokat. Munkánknak új ösztönzést adott a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata és az elmúlt évben a XI. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny-mozgalom. Megyénk társadalma méltóképpen készül hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, aminek eredményeként tovább erősödik a magyar—szovjet barátság, a két nép közötti sokoldalú testvéri együttműködés. fejloiiése megyénkben <■ A megyében a politikai helyzet szilárd. "• Az elmúlt négy év alatt tovább fejlődött a lakosság politikai érettsége, tudatossága és cselekvő magatartása. A lakosság helyesli azt a politikai, gazdasági, társadalmi előrehaladást, amelyet a felszabadulás óta elértünk. A szocializmus melletti elkötelezettség a mindennapi tevékenységben, a szocializmus építésében elért eredményekben mutatkozik meg. A párt politikájának megítélése a párttagság cs a lakosság körében pozitív. Helyesnek tartja az alapvető elvek tekintetében szilárd, mégis rugalmas politikát, amely a valóság változásaihoz, a követelményekhez igazodik. Nagyra értékeli a párt politikájának emberközpontúságát, a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését. Többségében támogatja pártunk gazdaságpolitikáját, belértve az életszínvonalpolitikát is. Egyetért gazdasági célkitűzéseinkkel. Egyes részleteiben bírálja e politika gyakorlati érvényesülését. Helyesléssel találkozik a párt szövetségi politikája, erősödik a szocialista nemzeti egység. Megyénk lakossága helyesli a párt külpolitikáját, egyetért e politikának internacionalizmusával, nagyrabecsüli ennek eredményeit. Helyesli a békés egymás mellett élés politikáját. Gondot okoz azonban, hogy ezt nem mindig a nemzetközi osztályharc formájaként fogják fel. Az eszmei, politikai munka nyomán javult a társadalmi közerkölcs, erősödött a szocialista tudat és életvitel. Tisztább a közélet, bár.akadnak még olyanok, akikből hiányzik a kellő társadalmi felelősségtudat. Javult a dolgozók munkához való viszonya, ebben példamutatóan élenjárnak a szocialista brigádok. Ugyanakkor a munkafegyelem megszilárdítására a jövőben több figyelmet kell fordítani. Erősödött a szocialista demokratizmus. A munkahelyi és üzemi demokrácia fejlődése azonban lassúbb, mint az állami élet demokratizmusát. Esetenként a jog és kötelesség nem kap egyenlő hangsúlyt. A lakosság hazafias gondolat- és érzelemvilága szélesedett és elmélyült, tevékenysége gazdagodott, a hazafiság szocialista tartalma erősödött. Elvileg és gyakorlatilag mindinkább egybefonódik a hazafiság és szocializmus. A pozitív érzelmi viszonyulás mellett nagyobb szerepet kapnak a cselekvő mozzanatok, mind változatosabb formában nyilvánul meg a közvetlen környezet szeretete, munkásmozgalmi, népi, történelmi emlékeink megbecsülése. A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus mindinkább egybefonódik. Egyre szélesebb tömegekben tudatosul, hogy hazánk fejlődése csak a szocialista viszonyok között, a Szovjetunió támogatásával, a többi szocialista országgal való szoros együttműködéssel vált lehetővé. Megyénk dolgozói reálisabban ítélik meg a nyugati tőkés országokat, csökkent a „nyugatimádat”. A negatív jelenségek közül gondot okoz a kispolgári gondolkodás és magatartás. Kifejeződik ez a politikai közömbösségben, a konzervativizmusban, az elvtelen alkalmazkodásban, a szűk anyagias szemléletben, a jogtalan előnyökre való törekvésben, a helytelen életmódban, a kispolgári nyugtalanságban, türelmetlenségben és abban, hogy a társadalmi érdek rovására gyakran a csoport- és egyéni érdek kerül előtérbe. Hat még a vallásos világnézet is. Tapasztaljuk a nacionalizmus különböző megnyilvánulásait, valamint a nemzeti közömbösséget is. A lakosság közgondolkodásának fejlődése biztos alap a további előrelépésre. Fő feladat a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet eredményeire alapozva a pozitív tendenciák, a szocialista tudat és életvitel erősítése. Határozottan fel kell lépni minden káros nézet és gyakorlat ellen. ^ A szocialista tulajdonviszonyok az elmúlt négy év alatt nemcsak mennyiségi értelemben erősödtek, minőségileg is pozitív irányú változás tapasztalható. Mindenekelőtt az üzemekben és szövetkezetekben dolgozóknak, tulajdonosoknak az aktivizálódását, a tulajdonosi jogok gyakorlásába való bekapcsolódását kell kiemelni. Helyes irányú változás következett be a mezőgazdaságban a földtörvény végrehajtása során. A termelőszövetkezetek által használt földterület közel 50 százaléka a szövetkezetek oszthatatlan tulajdona. Jelentősen nőtt a lakosság személyi tulajdona is. 1972-ig nőtt az ingatlanvétel, 1973-tól azonban csökkent a személyi földtulajdont korlátozó rendelkezések eredményeként. A négy év során — Pécs várost nem számítva — a megyében 1700 hétvégi ház, egyéni vagy társasüdülő épült. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye; államunk törvényeivel is elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont, a népgazdasági és egyéni szempontból hasznos lakásépítési akciókat, a személyi tulajdonú lakások építését. A családi szükségleteket meghaladó spekulációs jellegű ingatlan- szerzési törekvéseket törvényes eszközökkel visz- szaszorítja. Érvényt szerez törvényeinknek, olyan irányban fejleszti tovább azokat, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelemfelhalmozásnak. 3 A megyénkben folyó szocialista építőmun- • ka, a termelési viszonyok továbbfejlődése nyomán a társadalmi .szerkezet is változott. Erősödött a munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség, a szocialista nemzeti egység. Megyénk lakosságának száma mérsékelten, évi kétezer fővel növekedett az elmúlt években — jelenleg 430 ezer fő. Ez elsősorban a természetes szaporodásból adódik, a bevándorlás minimális. A megye négy városában él a népesség fele, a másik fele pedig 315 településen. A munkások száma — kereső 120 ezer, nyugdíjas 26 ezer — tovább növekedett, o legszélesebb társadalmi bázis, a megyében előállított nemzeti jövedelem nagyobb hányadát termeli meg. A munkásságon belül a nagyüzemi munkások aránya a meghatározó, egyötödük a két bányavállalatnál dolgozik, termelő tevékenységükkel, alkotó munkájukkal döntően járultak hozzá fejlődésünkhöz. A szocialista brigádok a mindennapi munkán túl még nagyon sok társadalmi munkával is segítik környezetük alakítását. Tovább fejlődött a munkások társadalmi felelőssége, politikai, általános és szakmai műveltsége. Az elmúlt időszakban mind a vezetésben, mind a választott párt, állami és tömegszervezeti testületekben növekedett a munkások száma és tevékenységük meghatározó tényező Életkörülményeikben jelentős javulást hoztak a kormányintézkedések, a megyei fejlesztések és a vállalati munka eredményei. Nagy jelentőségű a Központi Bizottság 1974 márciusi határozata, amely elméletileg is tisztázta a munkásosztály fogalomkörét és megszabta társadalmi szerepének fejlesztését, helyzetének javítását. A határozat nyomán számos intézkedés született, és megkezdődött a feladatok végrehajtása. 1973-ban a kormány csak a nagyüzemi munkások bérrendezését rendelte el, mégis a munkásokéval azonos arányban nőtt a többi foglalkoztatott jövedelme is. Nem kielégítő a munkások lakáshelyzete, a munkóslakás építési akció ezen eddig érdemben nem tudott változtatni. A bányászok gyermekei nehezen kerülnek a gyermekintézményekbe, mert jövedelmi viszonyaik magasabbak az átlagosnál. Hiányos a munkáslakta peremkerületek kommunális, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális ellátása. A munkások javaslatait sok helyen még nem veszik figyelembe. Ezeknek a feszültségeknek, ellentmondásoknak feloldását a következő időszakban elsőrendű feladatnak kell tekinteni. A kongresszus óta a megyében működő termelőszövetkezetek taglétszáma 7,9 százalékkal, ezen belül a dolgozó tagok száma 17,5 százalékkal csökkent. A munkaerő csökkenését ellensúlyozza a mezőgazdasági munka fokozott gépesítése és a kemizálás. Ezek növekedése további munkaerő felszabadítást tesz lehetővé más népgazdasági ágazatok számára. Az egységes szövetkezeti paraszti osztály kialakulásának folyamata meggyorsult. A közösben végzett munka, s az onnan származó jövedelem alapján már kevésbé hatnak a korábbi vagyoni viszonyok. Viszont a háztáji gazdaságokból származó jövedelemben még nagy a különbség. A munkás-paraszt szövetség az elmúlt évek során tovább erősödött. Alapvető meghatározója a két osztály érdek- és nézetazonossága a szocializmus teljes felépítésében. Ezt elősegítette a mezőgazdasági munka jellegének, a falusi életviszonyoknak megváltozása, az ipari munkához való közeledés. A munkás-paraszt szövetség nagyszerű példája volt a múlt évben a rendkívüli őszi időjárás okozta gondok közös, társadalmi összefogáson alapuló megoldása. Az alapvető érdekazonosság azonban nem zárja ki az időnként és egyes területeken jelentkező véleménykülönbségeket sem. A gazdasági elkülönültség külön gazdasági érdekként jelentkezik és esetenként a csoportérdek abszolutizálásán keresztül a népgazdasági célok rovására érvényesül. A különböző szintű pártszervek, szervezetek és állami szervek, valamint a társadalmi szervek leiadata, hogy az ellentmondásokat időben felismerjék, leltárják és biztosítsák a társadalmi érdek elsődlegességét, meghatározó szerepét. Értelmiségünk eszmeileg fejlődött, nagy része elkötelezett híve szocialista rendszerünknek. Számaránya, szerepe növekvő tendenciájú. Ebben jelentős része van annak is, hogy az utóbbi években két felsőoktatási intézménnyel gazdagodott megyénk. A gazdasági fejlődés következtében gyorsan nőtt a műszaki és agrárszakemberek aránya. Többségük már a szocialista építés időszakában vált értelmiségivé, sokan fizikai munkásokból, parasztokból lettek azzá. Növekvő azok száma, akik szerepet vállalnak a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztésében. Egyes értelmiségi körökben azonban még ma is találhatók politikai, ideológiai jellegű problémák: túlzott anyagiasság, protekció és politikai közömbösség. A megyében 4100 kisiparos és kiskereskedő dolgozik, számuk az elmúlt négy évben főként a városokban növekedett. Többségük hasznos szerepet tölt be és megfelelően kiegészíti a lakossági ellátást szolgáló szövetkezeti és állami vállalatok tevékenységét. A peremkerületeken és lalun egyes szakmákban kívánatos lenne belőlük több is. A hatóságoknak azonban intézkedniük kell, ha egyesek visszaélnek a lehetőségekkel és jogtalan haszonszerzéssel azok ellen hangolják a közvéleményt, akik becsületesen dolgoznak. JW A párt nemzetiségi politikája helyesen “••érvényesül, a lakosság elfogadja és támogatja. A nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt egyenjogúak. Ennek alapján tovább mélyült a magyar és a nemzetiségi lakosság közti barátság. A nem magyar anyanyelvű lakosság hűséges állampolgárként vesz részt a szocializmus építésében. A német és délszláv lakosság közéleti tevékenysége az elmúlt négy esztendőben tovább nőtt. A nemzetiségi szövetségek alkotóan hozzájárultak a nemzetiségek kultúrájának ápolásához, a politikai aktivitás fokozásához. Az utóbbi években javultak az anyanyelvi művelődés személyi és tárgyi feltételei. Az anyanyelvet oktató iskolák száma 44-ről 63-ra emelkedett. A német nyelvet 54, a szerb-horvátot 18 iskolában tanítják, kilencben pedig mindkettőt. A Pécsi Tanárképző Főiskolán német és délszláv tanárokat képeznek, s az 1974—75-ös tanévben a pécsi középfokú óvónőképzésben is megkezdődött a német nemzetiségi ővónőképzés. A nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztése érdekében bővítik a Pécsi Délszláv Általános Iskola diákotthonát és Bolyban Német Nemzetiségi Diákotthont létesítettek. A nemzetiségi öntevékeny művészeti együttesek és csoportok, a nemzetiségi klubok, a szakkörök hozzájárultak a nemzetiségi kultúra ápolásához. Jelentős eredmény, hogy Pécsett német, Mohácson pedig délszláv báziskönyvtár működik. A nemzetiségek művelődését, tájékoztatását segíti a Pécsi Rádió nemzetiségi műsora, amely színvonalban és adásidőben is fejlődött. A párt- és az állami szerveknek — a megyei párt-végrehajtóbizottság 1972-ben hozott határozata alapján — nagyobb figyelmet kell for- dítaniok az anyanyelvi oktatás fejlesztésére; a nemzetiségi kultúra és hagyományok ápolására; a politikai aktivitás, a közéleti tevékenység fokozására, a vezetésben helyenként meglévő közömbösség felszámolására, az egységes szemlélet kialakítására. Bár a cigány lakosság nem nemzetiség, itt kell megemlíteni, hogy az elmúlt években helyzetében, életkörülményeiben, szociális ellátásában foyamatos, de lassú változás következett be. A telepeken lakó cigányok aránya a felére csökkent, javult a férfiak foglalkoztatási színvonala. A fiatalok iskolázottsága, a felnőtt lakosság műveltségi szintje és az egészségügyi körülmények is lassan javulnak. A gyors népesség- szaporodás miatt is még mindig magas a munkaképes, de nem dolgozók aránya. Tovább kell segíteni a cigány népesség áttelepülését a falvakba. Több segítséget kell adni a nők foglalkoztatásához. Biztosítani kell az iskolaelőkészi- tést, az általános iskola 8 osztályának elvégzését, javítani az egészségügyi ellátást és nevelést. Küzdeni kell a cigányok körében tapasztalható növekvő alkoholizmus és bűnözés ellen. E| A megyei pártbizottság és a külföldi test- “•• vérmegyék kapcsolatai az internacionalizmus szellemében sokoldalúan, dinamikusan fejlődtek az elmúlt négy évben. Szervesen illeszkednek politikai munkánkba, eredményesen járulnak hozzá a szocialista hazafiság és internacionalizmus fejlődéséhez. Intenzívebbé, célirányosabbá vált a Lvov megyével való testvéri kapcsolatunk, mely a politikai együttműködésen túl gazdasági és állami területen is fejlődött. Rendszeressé vált kapcsolatunk a Horváth Kommunisták Szövetsége Szlavóniai Területi Bizottságával. Az elmúlt években gyümölcsöző, sokirányú kapcsolat alakult ki a bulgáriai Szli- ven megyei pártbizottsággal és tanáccsal. Az együttműködés tapasztalatai lehetővé és szükségessé teszik, hogy kapcsolatainkat tovább erősitsük. CS A megye politikai életében igen fontos “•• szerepet töltenek be a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. Jól segítették a párt politikájának hirdetését, elfogadtatását, eredményesen mozgósították a tömegeket a feladatok végrehajtására. A párt szövetségi politikájának megvalósításában jelentős szerepet tölt be a Hazafias Népfront. A megyében 382 népfrontbizottság 7834 tagja dolgozik. A választott testületekben tovább növekedett a munkások és parasztok száma, arányuk jelenleg meghaladja az 50 százalékot. A Hazafias Népfront V. kongresszusa óta tovább szélesedtek a mozgalom demokratikus keretei, munkastílusa, tevékenységének tartalma és formája gazdagodott, a mozgalom rétegpolitikai tevékenysége megélénkült. Társadalompolitikai tevékenységük fejlődését mutatja, hogy a dolgozók nagyobb arányban kapcsolódtak be a város- és községpolitikai feladatok végrehajtásába. Új színt jelentenek a mozgalomban a közélet fejlesztését szolgáló falugyűlések, eredményesen vesznek részt a városokban a lakóbizottságok munkájában. Egyre inkább tömegpolitikai bázist jelentenek a tanácsok önkormányzati és népképviseleti jellegének erősítésében. Sikeresen tevékenykedtek az országgyűlési és tanácsválasztási munkák során. A X. kongresszus óta gazdagodott, színesedett a népfrontmozgalom politikai ismeretterjesztő munkája. A honismereti, az olvasómozgalom a Hazafias Népfront támogatásával és közreműködésével tovább szélesedett. Új terület az iskola és a szülői ház kapcsolatának az ápolása, a szülői munkaközösségek tartalmasabbá tétele. A népfront eredményesen működött közre a nemzeti események, a párt bel- és külpolitikájának ismertetésében. A béke és barátsági hetek rendezvényei erősítették a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való baráti, testvéri szövetséget.
