Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-09 / 67. szám
menyeként a nők társadalmi Helyzetének és szerepének megítélése terén kedvező szemléletváltozás következett be. Jelentős mértékben gyarapodott a nők marxista ismerete, egyre többen vesznek részt a különböző párt, állami és társadalmi szervek munkájában. A kormányhatározat végrehajtása során az elmúlt esztendőkben több intézkedés történt a nők megfelelőbb bérezése érdekében. Ma már egyre jobban érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A gyermekgondozási segély és a családi pótlék emelése és mindazok az intézkedések, amelyek a gyermekintézmények fejlesztését szolgálják, pozitív visszhangra találtak a nők körében is. A női egyenjogúság megvalósításához hozzájárult, hogy nagyobb arányban kapcsolódnak be a szakmai képzésbe. A pártszervek és pártszervezetek munkájának szerves része a nőpolitikái tevékenység. Jól irányítják és koordinálják a különböző társadalmi, állami szervek nőpolitikái munkáját. A gazdasági, szociális és más területen elért számottevő eredmények mellett figyelmeztető, hogy nincs kellő előrelépés a nők vezető funkcióba való állítása terén. A további tennivalók alapját a nőpolitikái határozat következetesebb végrehajtása jelenti. Ezen belül nagyobb figyelmet kell fordítani a nők politikai és szakmai képzésére, a közéleti és társadalmi tevékenységük fokozására. Tudatosabban, tervszerűbben kell arra törekedni, hogy a nők arányuknak, képzettségüknek megfelelően kerüljenek vezető funkcióba. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének az érvényesítése állandó feladat. A jövőben a Hazafias Népfront erősítse tovább munkásbázisát, bontakoztassa ki a dolgozók közéleti tevékenységét, a szocialista demokráciát, terjessze a béke és barátság, a szocialista hazatiság és a proletár internacionalizmus eszméjét. 7 Legnagyobb tömegszervezetünk a szak- • szervezet. Az elmúlt négy évben tovább nőtt a szervezett dolgozók száma és a szervezettség. A szakszervezeti tagság 120 000 főről 157 875 főre emelkedett. Jelenleg 98 vállalati szakszervezeti tanács és 363 üzemi, illetve vállalati szakszervezeti bizottság működik a megyében. Nőtt a szakszervezeti bizottságok tekintélye mind a tagság, mind a gazdasági vezetés előtt. A fejlődés elsősorban a vállalati szintű szakszervezeti bizottságoknál mutatkozott meg, kisebb mértékű a nagyvállalatok gyáregységeiben, üzemeiben, telephelyein. A községi, városi szakmaközi bizottságok jobban betöltötték szerepüket az üzemen kívüli szakszervezeti tagok szervezeti összefogásában, kulturális és szociális problémáik megoldásában. Figyelemre méltó tevékenységet fejtettek ki a területpolitikai munkában a helyi tanácsokkal való együttműködés során. A szakszervezeti mozgalom az elmúlt időszakban jobban érvényesítette szerepét; erősödött szocialista jellege, eredményesen segítette a munkáshatalom és ezzel együtt — ettől elválaszthatatlanul — a dolgozók érdekeinek képviseletét és védelmét. A megye szakszervezeti szervei nemcsak a párt politikájának közvetítését tekintették feladatuknak, hanem cselekvőén részt vettek a politika alakításában és megvalósításában. Ez növelte a szakszervetetek tekintélyét, szerepét a megye közéletében, elősegítette, hogy megyénk dolgozói magukénak érezzék céljainkat. A szakszervezetek a jövőben tervszerűbben fejlesszék nevelömunkájukat. Szüntessék meg az alsóbb szintű vezető testületekben helyenként tapasztalható formalizmust. Fokozottabban törekedjenek a különböző bizottságok, alapszervezetek felelősségének és öntevékenységének növelésére. Szélesítsék az üzemi demokráciát, hogy a dolgozó közösségek megfelelően élhessenek jogaikkal, befolyásuk növekedhessen. Érjék el, hogy a szocialista munkaverseny reális vállalásokra épüljön, s a népgazdasági célokat segitse elő. 8 Megyénk társadalmi, gazdasági, politikai • életében jelentős erőt képviselnek a fiatalok. A lakosság egyharmad része 30 éven aluli. A fiatalok nagy többséqe egyetért a párt politikájával és tetteivel segíti annak megvalósítását, elfogadja korunk leghaladóbb eszméjét, a marxizmus—leninizmus, ennek szellemében él és dolgozik. A párt ifjúságpolitikai határozatának eredményeként javult az ifjúsági munka irányítása és ellenőrzése. Egyre inkább érvényesül a gyakorlatban az ifjúság neveléséért érzett társadalmi felelősség, reálisabb az ifjúság megítélése. Az ifjúsági törvény megjelenése óta az állami és gazdasági élet területén nagyobb figyelmet kapott az ifjúságpolitikai munka, de továbbra is gondot okoz, hogy egyes ifjúsági célokat szolgáló beruházások megvalósítása vontatottan halad. A jövőben is a legfontosabb feladat az ifjúság eszmei-politikai nevelése. Ezen belül nagyobb figyelmet kell fordítani a hazafias és internacionalista nevelésre. A pártszervezetek biztosítsák, hogy az állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezetek az eddigieknél is hatékonyabban vegyenek részt a párt ifjúságpolitikájának megvalósításában. Megyénkben is jelentős szerepet tölt be az ifjúság nevelésében a KISZ. A megye KlSZ-szer- vezeteiben az eszmei-politikai nevelőmunka hatékonyabb, a szervezeti élet szélesebb lett. A testületek, rétegtanácsok javuló munkája hozzájárult a fiatalok közéleti neveléséhez. Eredményesen vettek részt a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztésében, ugyanakkor jól képviselték és védték a fiatalok érdekeit. Tartalmasabbak lettek a különböző akciók, jobban szolgálják a fiatalok hazafias és internacionalista nevelését. A KISZ figyelemre méltó eredményeket ért el a fiatalok munkára nevelésében. A különböző versenyformákban évente közel 9 ezer fiatal vett részt. Növekedtek a szabad idő hasznos és kulturált eltöltésének lehetőségei. A KISZ alapvetően jól oldotta meg az úttörő mozgalom irányítását. A demokratikus formák hozzájárultak a gyermekek neveléséhez. Az Úttörő Szövetség mint az egységes ifjúsági mozgalom része eredményes munkát végzett. Belső szervezeti élete rendezett, tartalmában fejlődött. A jövőben tervszerűbben kell javítani a dolgozói területek szervezettségét. A KISZ KB áprilisi határozatának szellemében erősíteni kell a szervezetek tevékenységének politikai, kommunista vonásait. A testületek növeljék a KISZ és az Úttörő Szövetség befolyását. If* Az utóbbi négy évben tovább növekedett «=»•0 nők társadalmi, gazdasági, politikai súlya és szerepe. A megye területén 220 ezer nő él, a lakosság 51,4 százaléka. Az összes foglalkoztatottak 40,8 százaléka nő. A keresőképes korú nők 65 százaléka aktív munkavállaló. A párt nőpolitikái határozatának szelleme és az abból következő feladatok cselekvésekre késztették a megye társadalmát. A nők közötti eszmei, politikai nevelőmunka, a nők termelési és társadalmi gondjainak megoldása, a családi és közéleti tevékenység jobban a politikai munka részévé vált. Ennek eredPártunk X. kongresszusa a gazdasági építőmunka területén fő feladatul a IV. ötéves terv teljesítését és a termelés emelkedésével összhangban a népjólét növelését jelölte meg. Megyénk dolgozói az elmúlt években céltudatosan munkálkodtak ennek megvalósításán. A négy évben számottevő eredményeket értünk el a termelőerők fejlesztésében. Az ipar korszerűsödött, gyártmányösszetétele gazdagodott. Kimagasló terméseredmények jellemzik a mezőgazdaságot. Városon és falun egyaránt jelentősen javultak az életkörülmények. Legfőbb gondunk az ipari termelés növekedési ütemének és hatékonyságának alacsony szintje, a beruházási tevékenység hibái. Feszültségeket okoz a kommunális ellátottság. Ezek megoldása képezi a következő időszakban a gazdaságpolitika főbb feladatait. 4 Az iparszerkezet kedvező irányú változása és előkészítése erőteljesebben folytatódott. Az előző pártértekezlet erre vonatkozó célkitűzései fokozatosan realizálódnak és részben már a megvalósulás szakaszában vannak, üzembe helyeztünk két egyedi nagyberuházást. (Be- remendi Cement- és Mészmű, Mohácsi Farostlemezgyár.) ^Több vállalati döntésű fejlesztés öltött testet új üzem formájában, illetve valósul meg még a IV. ötéves terv hátralévő időszakában a bőr-, a cipő-, a porcelán-, a söriparban és a kőbányászatban. Az új üzemek termékei korszerűsítik a gyártmányösszetételt. A kívánt mértékű előrehaladás azonban nem következett be. A megye iparát a központi programban elhatározott nagyberuházások és rekonstrukciók alig érintették. Kis- és középüzemeink fejlődését lelassították a korlátozott anyagi lehetőségek és az érdekeltségi rendszer. Ilyen okok következtében csak szűk körben került sor a technika korszerűsítésére. Különösen a tanácsi és a szövetkezeti ipar technikai színvonala és termelékenysége alacsony, de eléggé elhasználódott és erkölcsileg is megkopott a minisztériumi vállalatok egy részének berendezése. Az ipar négy év alatt változatlan áron csak 5 százalékkal termelt többet, mint a X. kongresszus évében. A szénbányászat nélkül 30 százalékos a növekedés. A könnyűipar 18, az élelmiszer 38, a tanácsi 24 és a szövetkezeti ipar 46 százalékos termelésnövekedése megfelelő. A széntermelés 23 százalékkal csökkent, az igények kielégítése ismételten akadozott. Az iparszerkezet módosulását nagymértékben a szénbányászat termelésének csökkenése okoztb. A hazai széntermelés gyorsütemű visszaesése, majd a változó igénybevétel kedvezőtlen kihatásai az átlagosnál erőteljesebben éreztették hatásukat a Mecsek térségében. Jelentősen romlott a szénvagyon feltártsága, a bányák állapota, c^ak a legszükségesebb beruházásokra nyílt lehetőség, elmaradt a termelési technológia fejlesztése és a létszámutánpótlás, a fiatalítás. A külső körülmények okozta nehézségek ellenére bányászaink példamutatóan helytálltak a munkában. A megyei pártbizottság az előző pártértekezleten és azóta is többször állást foglalt a szénbányászat ügyében. Az energiahordozók korszerűsítésére irányuló törekvésekkel egyetértve kifejezésre juttatta aggályát a termeléscsökkenés miatt. Felhívjuk az illetékes szervek figyelmét, hogy a kormányhatározat végrehajtása akadozik. A jövőben az iparszerkezet javitására és fejlesztésére kell az erőket összpontosítani. A folyamatban lévő beruházások és a rekonstrukciók ebben az irányban hatnak. Közülük néhány régóta fennálló hiányt pótol, s emelik a műszaki színvonalat. Kiemeltebb szerepet kapjon a bányászat fejlesztése. Elsődleges feladat a szénvagyonpótló és a rekonstrukciós beruházások, valamint a műszaki fejlesztés ütemének gyorsítása. A további intézkedésekkel, lakásépítéssel javítani kell a bányászok munka- és életkörülményeit. Támogatni kell az Egyesült Izzó Pécsi Gyára gyorsütemű fejlesztését, és egyéb ipari telepítéseket. Az építőanyag-, a könnyű- és az élelmiszeriparban a vállalati erőforrások és hitelek felhasználásával, elsősorban géprekonstrukciókkal ajánlatos a termelés fejlesztését előmozdítani. Jobban ki kell használni a kis- és középüzemek — kormány által is támogatott — fejlesztésének lehetőségeit. Fokozatosan meg kell oldani a kisüzemek profiltisztítását és ésszerű koncentrációját. Az így létrejött üzemek a nagyvállalatok megyébe történő telepítéséhez is alapul szolgálhatnak. Az apró falvakban mozgósítható munkaerőt a nagyközségekben létesítendő üzemekben, vagy a bedolgozó rendszer kiterjesztésével kell foglalkoztatni. 2 Az építőiparban előrelépés történt az új • technológiák, szerkezetek bevezetésében és a gépesítésben. Ennek ellenére szerényen javuló termelékenység mellett a termelés volumene változatlan áron csak 5 százalékkal emelkedett. A termelés zömét továbbra is a minisztériumi építőipar adja, viszont negyedére zsugorodott a TÖVÁLL-oké. A megyei építőipar 2 milliárdra tervezett kapacitása kb. 15 százalékkal kisebb lesz, s nem érte el a várt javulást a szak- és szerelőiparban. A panelüzem termelése bővült, de elavulóban lévő technológiája és felszereltsége miatt mindinkább szükségessé válik a házgyár, vagy ezt pótló korszerű üzem, valamint a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepének kialakítása. A beruházási korlátozások ellenére is több mint egymilliárdos, főként speciális (kereskedelmi, vendéglátó, szociális stb.) kereslet marad kielégítetlen. A megyei pártbizottság az építőipar fejlesztését egyik kiemelt feladatnak tekinti. A termelést úgy kell fejleszteni és ütemét gyorsítani, hogy a megyei vállalatok jelenleg 1,6-1,7 milliárdos kapacitása elérje az évi 2,3 milliárdot. A szállítás és hírközlés területén mérsé- kelten egyenletes ütemű a fejlődés. Az elmúlt négy évben épült fel a pécsi felüljáró, a drávaszabolcsi híd, a tv-torony, a crossbár-köz- pont. A közúti személyszállítás — ezen belül is a helyi - vártnál gyorsabban növekedett, míg a vasúti lassú ütemben csökkent. Nem megnyugtató az úthálózat fejlődése, a közutak hossza mindössze 5 százalékkal nőtt, az aszfaltburkolat aránya 42 százalékról 54 százalékra javult. Az előirányzott 26 bekötőútból csak 15-öt adtak át, romlott a városi utak állaga. Javitani kell a személyszállítás kulturáltságát, a rakodás gépesítését és a konténeres szállítást. Meg kell valósítani a pécsi főúthálózat rekonstrukcióját, Pécs és a Balaton korszerű közúti kapcsolatát és a bekötőút-programot. A be- kötőút-program befejezése után a közúti hálózat átkötő szakaszainak építését és a belterületi úthálózat felújítását kell célul kitűzni. #■ A mezőgazdaság fejlődési üteme tovább "*• gyorsult. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelési eredményei közeledtek egymáshoz, a háztáji gazdaság változatlanul jelentős árutermelő bázis. A termelési rendszerek térhódításával bővült az iparszerű termelés, erősödött a szövetkezetek vállajatsze- rű gazdálkodása. A növénytermelésben javultak a termésátlagok. A búza termésátlaga 74 százalékkal, a kukoricáé pedig 23 százalékkal haladta meg az 1970-es eredményeket. Több növényféléből már túlteljesítettük az 1975-ös előirányzatot. Az eredmények mindenekelőtt a nagymérvű gépesítésnek, a korszerűbb fajtáknak, a kemi- zálósnak, az üzem- és munkaszervezésnek köszönhetők, amikre ösztönzőleg hatott a zárt termesztési rendszerek létrehozása. A zöldségféléknél elsősorban a fóliás termesztés fejlődött. A lakosság folyamatos zöldségellátása azonban még mindig elmarad a kívánt színvonaltól. A húsprogram megvalósulása során közel .8 ezerrel emelkedett a szarvasmarha-állomány. A létszámnövekedést kedvezően befolyásolta, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban a csökkenés a számítottnál mérsékeltebb volt. Megkezdődött a tej- illetve a hús-hasznosításra történő szakosodás. A tejtermelés összességében nőtt, az egy tehénre eső hozam azonban 1975-ben sem éri el a 3 ezer literes előirányzatot. A sertésállomány 22,5 százalékkal emelkedett, ennek több mint fele a háztáji gazdaságokban található. A mezőgazdasági ^termékértékesítés 3 év alatt 23,5 százalékkal növekedett, ebből a növénytermesztés nagyobb arányban részesült. A felvásárlás — az utóbbi időszak szarvasmarha-értékesítési gondjaitól eltekintve — zavartalanul bonyolódott. A beszámolási időszakban a mezőgazdaságban több mint 4 milliárdot fordítottak épület- és gépberuházásokra, csökkent az építési, és nőtt a gépi beruházások aránya. A megépült 26 sertés- és 33 szakosított szarvasmarhatelepen és a meglévők korszerűsítésével 22100 tehén-, 151 000 hízósertés- és 19 000 fiaztató férőhely létesült. A telepek feltöltése lassú ütemű és az állomány minősége is kifogásolható, a kihasználtság és a hatékonyság a tervezett alatt maradt. A mezőgazdasági üzemek több mint kétharmada tagja a termelési rendszerek valamelyikének, több baranyai gazdaság pedig rendszer- gazda. A legfontosabb növénytermesztési munkák 80-100 százalékban gépesítettek. Továbbra is segíteni kell a termelőszövetkezetek egyesülését, a célszerű földcseréket, a társulások alakulását. Több figyelmet kell fordítani a termelési rendszerek működésére, az öntözőfürt létesítésére, a vízrendezésre és talajjavításra. Növelni kell a cukorrépa, napraforgó, szója, valamint a szőlő, gyümölcstermelő terjjleteket. A nagyüzemi zöldségtermelés kialakítása mellett fokozott gondot kell forditpni a kistermelői bázis szélesítésére. Gyorsítani kell a nagyüzemekben a szarvasmarhalétszám növelését, a minőségi követelményekhez jobban kell alakítani a sertésállományt. Fokozátosan lel kell számolni, illetve közelíteni a mezőgazdasági üzemek eredményeiben meglévő különbségeket. A gyenge termőhelyi adottságú üzemek fejlesztésére komplex terveket kell készíteni. A háztáji gazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználása érdekében el kell érni, hogy mindenütt a közös gazdaság szerves részévé fejlődjön a háztáji. KSS Az előző tervidőszakból áthúzódott nagy beruházások is közrejátszottak abban, hogy mérsékelten növekvő a megvalósult beruházások értéke. Négy év alatt a megye szocialista szektorában 12 milliárd forintot fordítottak a termelés fejlesztésére, az összes beruházás 80 százalékát. A beruházások üteme azonban 1971- től csökkent. Hozzávetőleg 6 milliárd forint került az iparba, 4 a mezőgazdaságba, az erdő- és víz- gazdálkodásba, míg a többi termelőágazat 2 milliárdon osztozott. A beruházások elősegítették a gazdasági szerkezet bizonyos fejlődését, a technikai színvonal emelkedését, az árukínálat és az exporttermelés bővülését. A beruházási tevékenység a vállalati, szövetkezeti munka egyik leggyengébb pontja. Nagyon hosszú idő telik el a döntéstől az üzembehelyezésig. A legtöbb esetben nagyon rossz az előkészítés: jellemző az alátervezés, végtelenek a formai, jogi viták és a különböző eljárások, többször módosítják a terveket, bár a tervező vállalatok érdekeltsége arra ösztönöz, hogy a létesítmények minél többe kerüljenek. A kivitelezők több esetben visszaélnek előnyös helyzetükkel, az átadási határidőket gyakran módosítják, több évre elnyújtják a befejezést. A beruházók nem készülnek fel az üzemelésre, így a létesítmény két-három év múlva éri el a tervezett teljesítményt. A jövőben javitani kell az előkészítést, be kell tartani a határidőt és a költséggazdálkodást. Biztosítani kell a tervezett kapacitásokat, a pénzügyi legyeimet, szükség esetén felelősségre kell vonni a mulasztókat. A IV. ötéves terv hátralévő részében a folyamatban lévő beruházások befejezését, illetve mielőbbi teljes üzemelését kell megoldani és gyorsítani az áthúzódó új létesítmények, rekonstrukciók megvalósítási ütemét. gS A negyedik ötéves terv. alapfeladata a társadalmi termelés hatékonyságának növelése, a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása. A vállalatok és szövetkezetek négy év alatt több mint félmilliárd forinttal, azaz 25 százalékkal növelték nyereségüket, amely 1974. év végére elérté a két és fél milliárd forintot. A IV. ötéves terv négy évében a gazdálkodást — az 1972. évi visszaeséstől eltekintve — a növekedés, a fejlődés jellemezte. Az évi 200-250 millió forintos részesedési alap biztosította a dolgozók jövedelmének állandó emelkedését. Egyes esetekben azonban olyan jövedelmek is realizálódnak, amelyek nem a jobb gazdálkodásból, hanem nem megengedhető, tisztességtelen haszonból, áremelésből, spekulációból, mérleghamisításból származnak. A költségvetés állami támogatásokkal szabályozza a területek és vállalatok fejlesztését, gazdasági hatékonyságuk kedvező alakítását, s nem utolsósorban az életszínvonal-politika érvényesítését. A támogatások állandó, egyes területen indokolatlanul gyors_ növekedése azonban szükségessé teszi a támogatási rendszer felülvizsgálatát. A Megyei PártbizottságSjelentése
