Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-09 / 67. szám
1975. március 9., vasárnap Dunantun napló 5 (Folytatás a 4. oldalról) lámára reagált. A bányaüzemek küldötteinek felszólalásaira utalva egyebek mellett a következőket mondta. — Mi soha nem felejtjük el, hogy az egyik legdöntőbb erő, amely az első percekben mellénk állt, a bányászság volt A bányászság perspektívája egy kicsit a munkásság perspektívája is. A mecseki szénmedence ma az országban termelt szén 16 százalékát adja. Ugyanakkor az országban felhasznált kokszmennyiség 50 százaléka származik a Mecsekből. Az acéltermelés hatékonyabbá tétele érdekében tehát dinamikusan és gyorsan kell fejlőnie a pécs-komlói szénmedencének. De úgy, hogy számunkra az emberek biztonsága elsődleges. Ehhez minden segítséget meg kell adnunk. Ugyanez — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese —, a bányászat másik nagy ágára, az ércbányászatra is vonatkozik. Híd népeink között Baranya megye sajátossága, hogy három nemzetiség lakja. A több tízezer nemzetiségi dolgozó sajátos feladatokat ró a megye párt- és állami szerveire. — A nemzetiségi kérdés számunkra nem létszámkérdés. Teljesen egyetértek az előttem felszólalt felsőszentmártoni küldöttel : nemzetiségeink a híd szerepét töltik be népeink között. A szocializmus érdeke, hogy ezen a hídon — jelképesen szólva —, a szocializmus logikájának megfelelően, kétirányú és mind nagyobb legyen a forgalom — ezzel is erősítve ügyünket. A megyei pártértekezlet küldöttei sorában $1 harminc éved aluli fiatal foglalt helyet. A felszólalók közül is többen voltak KISZ-korúak és számos idősebb küldött is érintett ifjúsággal kapcsolatos kérdéseket. Aczél György elvtárs hozzászólása befejezéseképpen maga is az ifjúsággal foglalkozott. — Helyes — mondotta —, az a mind erőteljesebben megnyilvánuló törekvés, hogy adjunk önálló munkát, mind tá- gabb lehetőségeket, komoly, jelentős közéleti feladatokat az arra rátermett fiatalok tömegeinek. Ebben teljes egyetértés van közöttünk. De kérem, legyen egyetértés egy másik kérdésben is. Az ifjúság egyik perspektívája az előmenetel. A másik azonban: hogy felettük is elszáll az idő... Nézzük tehát azt is, hogy bánunk mi az idősebb emberekkel. Az is perspektíva, hogy rendszerünk hogyan gondoskodik azokról, akik tisztességben szolgáltak 25—30 évet. Éreztetjük-e velük, hogy szükségünk van még rájuk akkor is, ha nyugdíjba mentek? Ott vannak-e a közéletben továbbra is? Én ezt a két perspektívát összekapcsolnám, mert ki becsülje meg a múltunkat, ha nem mi magunk? Érdemes volt — Végezetül engedjék meg, hogy most, amikor reális célként napirendre tűzhetjük a fejlett szocializmus megteremtését, megemlékezzünk azokról az ezrekről, tízezrekről, akik szabad időről, szórakozásról, nem egyszer az ifjúság örömeiről mondtak le, nagy ügyünket odaadással, teljes emberséggel szolgálva. Ez a harminc év rengeteg nehézséget rejtett magában, ezernyi volta buktatónk és a tévedés sem volt kevés. Ha azok az elvtársak, akik évtizedeken át szolgáltak hűséggel, most magukba tekintenek és azt kérdezik: hány napot nem töltöttem a családommal, mi minden nincs nekem, ami megvan azoknak, akik nem a közösség ügyeivel törődtek, de ugyanakkor azt is végig gondolják, mi minden történt, mi minden változott meg ebben az országban, végül is azt kell hogy mondják: megérte. Érdemes volt harcolni, érdemes, volt küzdeni — és érdemes lesz ezután is —, mert számunkra, kommunisták számára, csak egyfajta értelme lehet az életnek, s egyfajta halhatatlanság létezik — és ez a közösség érdekében végzett munka. Élénk közéleti tevékenység tolmácsolta az alapszervezet kommunistáinak üdvözletét, majd beszámolt arról, hogy a taggyűléseiken megvitatták a pártdokumentumokat, azokat jónak tartják, támogatják megvalósításukat. Seszták Gyu- Ióné, a Pécs- siklósi lakóterület pártalapszer- vezetének titkára Kiemelte felszólalásában, hogy elsősorban a kommunistáknak kell példát mutatni, az alapszervezet kommunistái közül mind többen vesznek részt a feladatok tevőleges megvalósításában. Elismerően szólt az alapszervezethez tartozó nyugdíjasokról, akik most is fáradhatatlanul dolgoznak a közös ügyért. A lakóterületi pártmunka fejlődéséről szólva megemlítette többek között: kialakult a pár- tonkívüliekből álló aktíva-hálózat is, akik sokat segítenek. Felszólalásának végén hangsúlyozta: a XI. kongresszus határozatai végrehajtásáért lendületes munkával dolgoznak majd — mindannyiunk érdekében. Papp Zoltán, szentdénesi termelőszövetkezet s egyben a Mecsek- és Dráva menti Termelő- szövetkezetek Szövetségének elnöke a szövetkezeti parasztság tudatában, élet- és munkakörülményeiben bekövetkezett változásokról beszélt. A gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy a paraszt- emberek munkájuk elvégzése után a községi kultúr- és sport- lehetőségeket kihasználva szórakozzanak, művelődjenek. Ma már minden faluban természetes igény a szolgáltatás. Jelenleg csak a termelőszövetkezeteknek van lehetőségük, hogy a falusi szolgáltatásban segítséget nyújtsanak. Sajnos, ennek egyelőre több a gátja, mint az ösztönzője. Papp Zoltán javasolta, hogy a törvényes előírások betartásával központi árvetések kiadásával tegyék a mezőgazdasági üzemek számára lehetővé, hogy a falvakban a szolgáltatási igényeket kielégítsék. A művelődési házak fenntartásában a községi tanácsokkal együtt a termelőszövetkezetek máris sokat tesznek: A magyar mezőgazdaság előtt a következő 15—20 esztendőben ismét óriási feladatok állanak: a mostani magas termelési szintet kétszeresére kell emelni, ezt csak művelt, jó hangulatban élő parasztokkal lehetséges. Neubauer József, az SZMT vezető tikára felszólalásának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nemcsak egyetértenek a párt politikájával, hanem cselekvőén résztvesznek a feladatok megoldásában. Fontos feladatnak tekintik a gazdasági munka segítését. A XI. kongresszus, illetve a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny nagymértékben hozzájárult az eredményes munkához. Ezt követően szólt a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységéről, ebben elért eredményekről, majd a gondok közt említette a pécsi lakáshelyzet kedvezőtlen alakulását. Szorgalmazta ennek javítását, alátámasztva azzal is, hogy az igénylők többsége kétkezi fizikai munkás. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a szénbányászat helyzetének javulásával a megye lakásgondjai is enyhülnek. Szólt az üzemi demokráciáról és annak a véleményének adott kifejezést, hogy ennek fejlesztésében még csak lassan haladunk előre. Helyes az új fórumok keresése, de a legfőbb feladat, hogy a meglévőket töltsük meg tartalommal. Sokszor még csak formálisan kérik ki a dolgozók véleményét, mert vannak, akik helytelenül értelmezik az egyszemélyi felelősséget. Azokat a kérdéseket kell elsősorban alaposan megvitatni, amelyek a dolgozókat közvetlenül érintik. Ambrus Lajos, a Mohácsi járási Pártbizottság első titkára bevezető szavaiban nagyra értékelte a Megyei Pártbizottság számvetését, különösen a X. kongresszus óta Baranya mezőgazdaságban elért kimagasló eredményeit, amihez a mohácsi járás is hozzájárult. Mint elmondotta, 1970-ben a búza termésátlaga 28, a kukoricáé 45, a cukorrépáé pedig 350 mázsa volt hektáronként. Az elmúlt esztendőben búzából 50, kukoricából 65, cukorrépából pedig átlagosan 530 mázsát takarítottak be. Hízott sertés öt esztendeje 30—35 ezer volt — ma közel 70 ezer. A halmozott termelési érték a mohácsi járásban minden esztendőben több mint 13 százalékkal emelkedett. Végezetül Ambrus Lajos a mohácsi járás foglalkoztatási gondjairól beszélt: a termelő- szövetkezetek gépesítése bizonyos mértékű munkaerő felesleget okozott, a járásban nincs olyan ipari üzem, amely ezt. a szabad munkaerőt felvenné. Azért is tartja szükségesnek, hogy a járás valamennyi mező- gazdasági üzeme zöldségtermesztéssel is foglalkozzék, ez a megye lakosságának ellátása miatt, a járás foglalkoztatási gondjainak enyhítése miatt egyaránt szükséges. Kovács Józset- né, a Szigetvári Cipőgyár dolgozója bevezetőjében a megyében elért jelentős fejlődésről, a X. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtásáról szólt. Felszólalásában a nőpolitikában elért eredmények további fokozása érdekében hangsúlyozta a nők politikai, szakmai továbbképzésének fontosságát is, hogy megfelelő felkészült- ségqel tudjanak élni a lehetőségekkel. Hangot adott számos várospolitikai, városfejlesztési kérdésnek: Szigetváron új diákkollégium létesítésére lenne szükség. Kérte, hogy a szigetvári kórház építésénél az I. ütem befejezése után a II. ütemről se feledkezzenek meg. Büszkék lehetünk a négy év eredményeire Dr. Nagy József vita-összefoglalójában kiemelte a pártértekezlet kommunistáinak magasfokú felelősségérzetét, magas politikai és szakmai színvonalát, amellyel felmérték az eredményeket, gondokat. Hangsúlyozta azt a jó politikai légkört, ami pártunk politikája nyomán egész megyénket jellemzi. Szólt arról, hogy elemezve az eddig megtartott pártértekezletek tapasztalatait, az a vélemény, hogy a megye kommunistái egyetértenek a párt politikájával és támogatják megvalósítását. A négy és fél éves időszakban elért eredményekre a megye kommunistái joggal lehetnek büszkék. Mint mondotta, számos jogos igény, kérés is elhangzott, amelyek megoldására a következő ötéves tervben és azután számíthatunk. Hangot adott a szénbányászat helyzete további javításának szükségességéről, a megye gazdasági szerkezete átalakításának igényéről, fontosságáról, a lakás- helyzet további javításának feladatairól. A pártértekezlet ezután elfogadta az állásfoglalást a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti szabályzat tervezetéhez, valamint a Baranya megyei pártértekezlet határozati javaslatát határozattá emelte. fl pártértekezlet határozata (D Az MSZMP Baranya megyei pártértekezlete megállapította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága irányelvei a XI. pártkongresszusra és a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslat megfelel a céljának. Al- kotóan foglalja össze az eredményeinket, tapasztalatainkat és világosan megmutatja a fejlett szocialista társadalom felépítésének útját. Az elmúlt 19 év töretlen fejlődése igazolja, hogy pártunk fő politikai irányvonala tudományos előrelátással, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásával helyesen határozza meg a magyar társadalom előtt álló feladatokat. Baranya kommunistáinak pártértekezlete egyetért a dokumentumokkal és javasoljcs hogy a XI. kongresszus ezeket erősítse meg és ennek alapján határozza meg a feladatokat. A pártértekezlet biztosítja a Központi Bizottságot, hogy a baranyai kommunisták erejüket nem kiméivé munkálkodnak ezek végrehajtása érdekében. (5) A pártértekezlet egyetért és elfogadja a megyei pártbizottság írásos jelentését, a szóbeli kiegészítést és az összefoglalót. Ezek, valamint a vita jól elemezték megyénk helyzetét, s a követelményeknek megfelelően szabták meg feladatainkat. A pártértekezlet kötelezi a most megválasztott pártbizottságot, hogy munkáját a XI. kongresszus határozatai, a pártértekezlet beszámolója, szóbeli kiegészítője és a vitában elhangzottak alapján szervezze meg és biztosítsa ezek maradéktalan megvalósítását Baranya megyében. (3) A pártértekezlet megbízza a küldötteket, hogy alapszervezetükben, munkahelyükön ismertessék a pártértekezlet határozatait, a megjelölt feladatokat, járjanak élen azok megvalósításában. Az élet minden területén képviseljék és terjesszék a pártértekezlet szellemét. @ A XI. kongresszusra megválasztott küldötteket felhatalmazza és megbízza, hogy a kongresszuson képviseljék Baranya megye kommunistáit, adjanak hangot véleményüknek, javaslataiknak. Kérjük a kongresszustól, hogy erősítse meg a párt eddigi politikai irányvonalát. Biztosítsák a kongresszust arról, hogy a megye kommunistái felkészültek az ott hozott határozatok véarehajtá- sára, a fejlett szocialista társadalom felépítésére. * A Megyei -pártértekezlet zárt ülésén Gallusz József, a jelölő- bizottság elnöke terjesztette elő a javaslatokat a Megyei Párt- bizottság tagjaira és a kongresszusi küldöttekre. A választás eredményeiről Sebők Béla, a szavazatszedő bizottság elnöke adott tájékoztatást, ismertette a megválasztott 67 tagú megyei pártbizottság, a 22 kongresszusi küldött névsorát. Ezt követően a Megyei Párt- bizottság megtartotta első ülését, melyen megválasztották a pártbizottság titkárait, a 13 tagú végrehajtó bizottságot, a pártbizottság mellett működő munkabizottságok vezetőit és tagjait, döntöttek személyi kérdésekben. Az újonnan, választott Megyei Pártbizottság nevében dr. Nagy József első titkár köszönte meg a bizalmat. A tanácskozás Novics János zárszavával és az Internacioná- le elénekelésével fejeződött be. A pártértekezletről tudósítottak: Báling József Békés Sándor Garay Ferenc Lombosi Jenő Mitzki Ervin Nagy István Wallinger Endre Wesztl Márta Fotó: Erb János Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága tagjai Ambrus Lajos, a Mohácsi Járási Pártbizottság első titkára, Bacsó László, a Pécsi Hőerőmű Vállalat gépésze, Berkes Jánosné, a Komlói Carbon Vállalat szakmunkása, dr. Bihari Ottó, az MTA Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója, Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottság titkára, Bódis Irén, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze, Bóna Ernőné, a BCM csoportvezetője, Bors Ferenc, a szalántai párt- vezetőség titkára, Borsos János, a Mohácsi Városi Pártbizottság első titkára, Brunn József, az újpetrei tsz elnöke, Bus Imre, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára, Bu- zási Zoltánné, a kozármislenyi tsz tekercselője, Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottság titkára, Czigler János, a villányi tsz kőművese, Farsang János, a Mecseki Szénbányák vájára, Földes And- rásné, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, Gye- nis Pál, a Pécsi Járási Pártbizottság első titkára, Havas József nyugdíjas, Hegedűs Margit, a BéV művezetője, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Horváth Ti- borné, a Pécsi Dohánygyár csoport- vezetője, dr. Jegesy Andrea, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanársegédje, dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottság titkára, Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizottság osztályvezetője, Kovács Józsefné, komlói általános iskolai tanár, Kovács Józsefné, a Szigetvári Cipőgyár gyártásközi ellenőre, Kovácsevics György, a szederkényi pártvezetőség titkára, Kozári Julianna, a MERUKER Vállalat előadója, Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottság titkára, Lengyel János, a BCM szakmunkása, Lukács János, az MSZMP Pécs Városi Bizottság első titkára, Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottság osztályvezetője, Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője, Nagy Dezső, a Mecseki Szénbányák vájárja. Nagy Ferencné, a siklósi kesztyűgyár raktárvezetője, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottság első titkára, Nagy Sándor, a Baranya megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége elnöke, dr. Nemes Alajos, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Novics János nyugdíjas, Orbán István, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság vezető-helyetv tese, Palkó Sándor nyugdíjas, Papp Zoltán, a szentdénesi tsz elnöke, Raffai Gyula, a DÉDÁSZ pécsi üzemigazgatóság szakmunkása, Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottság osztályvezetője, Rame.isl Ferencné, az SZMT titkára, Remeczki Mihály, a MÁV Vontatási Főnökség csoportvezetője, Ritecz László, a Pécsi Bőrgyár csoportvezetője, Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottság osztályvezetője, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottság első titkára, Sólya Nándor, a mohácsi Újbarázda Tsz agronómu- sa, Stang Ferenc, a Bólyi ÁG baromfigondozója, dr. Szabó József, a Baranya megyei NEB elnöke, dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatója, dr. Szalmásy Lajos, a Baranya megyei Főügyészség főügyésze, Szalontai Jánosné, a Pécsi Kesztyűgyár varrónője, Szi- veri Kálmán, a mágocsi Béke Tsz elnöke, dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, Tímár Mihályné, a Pécsi Bőrgyár munkása, Tóka Jenő, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat igazgatója, Tóth Sándor, az Aknamélyítő Vállalat aknásza, Török József, a VOLÁN 12. sz. Vállalat gépkocsivezetője, Val- kai József, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnoka, Véner János, a Mecseki Szénbányák vájára, Zámbó István, a Bikali ÁG igazgatója. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA: dr. Nagy József A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRAI: Bocz József, Czégény József, dr. Jerszi István. A MEGYEI PART-VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TAGJAI: Dr. Bihari Ottó, Bocz József, János, Nagy Dezső, dr. Nagy Brunn József, Czégény József, József, Rameisl Ferencné, Tóka Hegedűs Margit, Horváth La- Jenő, Zámbó István, jós, dr. Jerszi István, Lukács A MEGYEI FEGYELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE. Havas József. A MEGYEI FEGYELMI BIZOTTSÁG TAGJAI: Armbruszt György, Bedő József, Kovácsovics Márk, Laki Pálné dr., Bors Ferenc, Czente Istvánná dr., Papp Imre, ReGyula, Gyorsok István, Havas meczki Mihály, Tóth Sándor. A XI. KONGRESSZUS BARANYA MEGYEI KÜLDÖTTEI: Aczél György, Bocz József, dr. Fáy Mihály, Fodor Imréné, Földes György, Garamvölgyi János, Horváth Lajos, Horváth Ti- borné, Konrád Tamás, Kovács Józsefné, Lukács János, Nagy Dezső, dr. Nagy József, Nagy Zsigmond, Neubauer József, Olgyai Ilona, Orbán István, Papp Zoltán, Péter János, Pfeifer Gyuláné, Romvári István, Sarkadi Nagy Barna, Szederkényi Ervin, dr. Tigyi József, Tóth Sándor, Ybl Ernő, Zámbó István. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MELLETT MŰKÖDŐ MUNKABIZOTTSÁGOK: A pártépitési munkabizottság elnöke: dr. Jerszi István, titkára: Rózsahegyi István. Tagjai: Barcsa Zsigmond, Borsos János, Gyenis Pál, Illés István, Kovácsevics György, Miátovics Mihály, Székelyi Ferencné, Ti- borcz István, Vágai Györgyné, Valkai József, Véner János. Az agitációs és propaganda munkabizottság elnöke: Bocz József, titkára: Rajnai József. Tagjai: dr. Borsos József, Gergely János, Gergely László, Földes Andrásné, Krasznai Antal, Mitzki Ervin, Neubauer József, Szederkényi Ervin, Takács Gyula, dr. Vida József. A gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság elnöke: Czégény József, titkára: Koós László. Tagjai: Fischer Ferenc, dr. Földvári János, dr. Kisvári András, dr. Miseta László, Nagy Sándor, Nemeskéri László, Petőházi Szilveszter, Schwa rcz József, Szabó Istvánná dr., dr. Szabó József, Szikszói Tibor. Az ifjúságpolitikai munkabizottság elnöke: dr. Jerszi István, titkára: Rózsahegyi István. Tagjai: Czigler János, dr. Gyöngyösi János, Kóczián Erzsébet, Komlódi Józsefné, Kovács Józsefné, László Emil, Lantos József, Raffai Gyula, Sarkadi Nagy Barna, Tóth László, Vasné, Forintos Klára. A Megyei Pártbizottság pártós tömegszervezetek osztálya, vezetője: Rózsahegyi István, propaganda és művelődésügyi osztály vezetője: Rajnai József, közigazgatási és adminisztratív osztály vezetője: Megyaszai József, gazdaságpolitikai osztály vezetője Koós László, pártgazdasági osztály vezetője Sebők Béla. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság igazgatója: Földes Andrásné. A Dunántúli Napló főszerkesztője Mitzki Ervin.
