Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-06 / 64. szám
2 Dunántúlt napló f 1975. március 6., csütörtök A ffPM közleménye a január 15-1 repülőgépszerencsétlenségről Vendégünk volt Dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára Tegnap, szerdán egynapos látogatásra Pécsre érkezett dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen találkozott dr. Tényi Jenő egyetemi tanárral, a pártbizottság titkárával, valamint dr. Hajnal Józseffel, a POTE titkárával. A találkozón jelen voltak az egyetem párt-, KISZ- és állami vezetői. Ezt követően a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának párt-, állami és KISZ-vezetőivel beszélgettek időszerű oktatáspolitikai kérdésekről. A beszélgetésen jelen voltak a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatának képviselői is. Délután egyetemi és főiskolai KISZ-aktivistáknak tartott előadást a KISZ-élet aktuális kérdései címmel a Jogtudományi Egyetem aulájában. Az előadást követően KlSZ-taggyű- lésen vett részt. A vendéget Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottsága első titkára kísérte. Megjelenik a KRESZ könyvalakban Július—augusztusra várható könyvalakban az új KRESZ, a Műszaki Kiadó gondozásában. Emellett az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács egy sor szabálymagyarázó, értelmező kiadványt jelentet meg az év folyamán. A Baranya megyei KBT a TIT-tel közösen háromszor 2 órás „gyorstanfolyamokat" rendez Pécsett és a megyében, hogy a magánautósok is minél nagyobb számban és minél könnyebben sajátítsák el az új szabályokat. Az új KRESZ- szel egyébként a Rádió Pécsi Stúdiója és lapunk is többször és részletesen foglalkozik majd. S végül egy fontos információ: minden ellenkező híreszteléssel szemben nem lesz kötelező vizsgát tenni az új KRESZ-ből. íme néhány fontos tudnivaló abból a tájékoztatóból, amelyet Litványi Tibor, a megyei KBT oktatási szakbizottságának elnöke tartott tegnap a Baranya megyei KBT tanácskozó testületi ülésén. Mivel az új jogszabályokkal való megismerkedés a közlekedés biztonsága érdekében alapvető feladat, a KBT valóságos „haditervet” dolgozott ki a szabályok oktatására. A Közlekedésbiztonsági Tanács kéri a vállalatokat, intézményeket — a felhívást ezúton megismételjük, — hogy ebben a munkában minden eszközzel segítsék a KBT-t. A tanácskozó testület ülésén Kovács Jenő rendőr alezredes, a megyei KBT ügyvezető elnöke ismertette a szervezet tavalyi munkáját, majd Támadás Sándor rendőr-főhadnagy, a KBT titkára számolt be az 1975. évi munkaprogramról. Tanácskozás Kátolyban az aprófalvak helyzetéről Az aprófalvakban élők helyzetéről rendezett tegnap tanácskozást Kátolyban a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága. A tanácskozás része volt annak a sorozatnak, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kezdeményezett az aprófalvas megyékben az érintett települések viszonyainak megismerésére. Megjelent a tanácskozáson Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára, a pécsváradi, az erzsébeti és a szederkényi tanácshoz tartozó községek képviselői folytattak eszmecserét a Baranyát jellemző település-szerkezetet érintő kérdésekről. Czente Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese rövid vitaindítójában elmondta: a további feladatok megfogalmazásához várnak segítséget a tanácskozástól. A közelmúltban 44 aprófaluban végzett szociológiai vizsgálat adatai alapjárt ismertette, hogyan változnak a viszonyok, az életkörülmények. Az aprófalvak lakói kétségtelenül hátrányos helyzetben élnek, helyzetüket illetően mégis derülátók, s a falvak megszűnéséről megoszlanak a vélemények. A lakosság egy része segítséggel elmenne falujából, más része ott akar maradni, s lakóhelye dinamikusabb fejlesztését anyagilag is segítené. A községek fejlesztésének egyik mozgatója a társadalmi munka, ami éppen az aprófalvakban hiányzik, bár az is igaz, nincs olyan arányú fejlesztés, amihez kötődhetne. A vitában sokoldalúan tag lalták a részt vevők az aprófalvak helyzetét. Ámán András, (Lovászhetény) szóvátette, hogy az állami támogatás elosztásánál a kis településeknek rendszerint kevés jut. Árki László, (Pusztakisfalu) helyi véleményekre alapozva mondta, hogy az életkörülmények általános javítása esetén sokkal kevesebben kívánkoznának el lakóhelyükről. Legégetőbb szükségletként az utat jölölte meg. Hoch György (Pusztakisfalu) is bekötő út hiányát említette, ami az ellátási gondoknak is forrása. Keresztes János (Kékesd) ezt a gondolatot folytatva megállapította: ahol megépült .a bekötő út, ott az elvándorlás folyamata is leállt. Szondi József (Szellő) elmondta: ha alaposabban utánanéz az ember, be kell látnia, hogy az aprófalvak előbb-utóbb elsorvadnak, az ott élők azonban sokat tehetnek azért, hogy ez minél később következzék be. Kollár Jánosné (Kátoly) arról beszélt, hogy néhány éve még az óvoda megszüntetésén kellett gondolkodni, ma pedig szinte szűknek bizonyul a község egyetlen gyermekintézménye. Balatinácz Márk (Kátoly — tsz-elnök) a mezőgazdaság gépesítése, a zárt termelési rendszerek és a női foglalkoztatottság összefüggéseiről beszélt. Tanú Nándor (Kátoly — csúcsvezetőségi titkár) elmondta, hogy a körzet községeiből az elmúlt évtizedekben annyian vándoroltak el, mint Kátoly és Szellő mai teljes lakossága és ez figyelmeztetés arra, hogy a problémával foglalkozni kell, s itt a népfront szerveire hárul nagy feladat. Nagymiklósi Fe- rencné (Szederkény — tanácselnök) kijelentette: az aprófalvak sorvadási folyamatát semmiképpen sem szabad siettetni, s inkább erősíteni kell az emberek érzelmi kötődését falujukhoz. Pára István (Pécsvárad — csúcsvezetőségi titkár) a társközségek vélt „elnyomásáról" szólva arról beszélt, hogy mindent nem lehet mindenütt egyszerre megoldani, de azt is tényként szögezte le, hogy ezeknek a társközségeknek legtöbbször valójában nincs is gazdájuk. Sarlós István felszólalásában kijelentette: kevesebb panasz hangzott el, mint amire számított, s azt is, hogy bizonyára rosszabb az ellátás is az elmondottaknál. Az aprófalvak helyzetéről szólva arról beszélt, hogy hosszú távon számolni kell azzal, hogy ezeken a településeken emberek élnek, még ha egyesek meg is szűnnek. Ezeknek a településeknek elsősorban útra van szükségük, ez segíthet megoldani az ellátás, az egészségügyi gondozás, stb. kérdéseit. A vitát Czente Gyula foglalta össze azzal a gondolattal, hogy a baranyai aprófalvak mai gondjainak időtálló megoldására törekszik a megyei vezetés. A vizsgálatot az illetékes hatóságok képviselőiből és a szakértőkből alakult bizottság végezte. A repülőgép 1975. január 13-án, menetrendszerint indult Budapestről Berlinbe. A visz- szaindulóst a rossz időjárás miatt előbb január 14-ére, majd január 15-ére halasztották. A baleset napján Budapest légterében változó időjárási körülmények uralkodtak. Ezen a napon 16 repülőgép indult és 14 érkezett Ferihegyre. Mivel a meteorológiai előrejelzések délutánra az időjárásban javulást jeleztek, a repülőgép 15.50 órakor elindult Budapestre. Ugyanilyen körülmények mellett indult Berlinből Budapest felé a katasztrófát szenvedett repülőgép felszállása előtt hét perccel a MALÉV egy másik repülőgépe. A repülőgépek útja Ferihegyig rendben folyt. A Berlinből elsőnek indult gép, mivel az időjárás közben romlott, Ferihegyen a leszállást az elhatározási magasságban megszakította és útját a tartóson jó időjárású kitérő repülőtérre, Debrecenbe tovább folytatta. A később szerencsétlenül járt repülőgép röviddel ezután hasonló időjárási feltételek között érkezett a Ferihegyi repülőtér légterébe, leszállás céljából: parancsnoka azután szintén úgy határozott, hogy továbbrepül Debrecenbe. Az elhatározást a földi irányító visszaigazolta és megadta a tovább- repüléshez szükséges utasításokat. A repülőgép az irányító közlését tudomásul vette és a továbbrepülést megkezdve, vízszintes repülésbe ment át. Ezután azonban a pillanatonként változó időjárás a gép személyzetét megtévesztette, feltételezhetően érzékcsalódás, vagy más ki nem deríthető körülmény a helyzetének megítélésében zavart kelthetett és emiatt nem tudták megoldani a továbbre- pülés feladatát. A repülőgép a megkezdett továbbrepülési folyamatot módosítva, süllyedésbe ment át és sebességét csökkentve, intenzív kormánymozdulatok közepette lapos (27 fokos) szögben a földnek ütközött. A bizottság megállapította, hogy a leszállást irányító földi berendezések és a repülésirányító szolgálat működése az előírásoknak megfelelt. A repülőgép műszaki állapota rendben volt, a személyzet a gép működésével kapcsolatban a budapesti indulástól a szerencsétlenség bekövetkezéséig semmit nem jelzett. Nem utalt műszáki hibára a repülőgép berendezéseinek és alkatrészeinek utólagos vizsgálata sem. A repülőszemélyzet egészségi állapota, leterhelése és pihentetése a szabályoknak megfelelt. Farkas Béla kiállítása A somogyi népi világból meriti témáit. A tiz év munkáját bemutató kiállítás Farkas Béla első önálló bemutatkozása Pécsett. A kaposvári festőművész többször szerepelt már csoportos kiállításokon városunkban. Tegnap a MÉV Ságvári Endre Művelődési Házában Pandur József festőművész, főiskolai adjunktus méltatta a kiállított 21 képet, mely március 24-ig tekinthető meg naponta 15—20 óra között. Tegnap kétnapos látogatásra 11 ifjúsági lap szerkesztője érkezett Baranyába. Burga Kalinowski berlini fiatalasszony, az NDK-beli Magyar Ifjúság, a Jungewelt munkatársa : — Érdekelnek a magyar fiatalok. Szeretném megtudni, hogyan élnek lehetőségeikkel, minek örülnek, miért bosszankodnak, hasonlítanak-e a mi fiataljainkhoz, mit tesznek, hogy a hibákat megszüntessék? Hornyik Miklós, az újvidéki, hazánkban is megjelenő Képes Ifjúság hetilap belpolitikai rovatvezetője. — Valamennyi magyar folyóirat, regény eljut hozzánk. Gyakran jövünk Magyarországra, így elmondhatjuk, viszonylag jól informáltak vagyunk. A mostani látogatásom során a nemzetiségi fiatalok anyanyelvi kultúrájáról szeretnék többet megtudni. Kétszeresen is nagy élmény Péccsel találkoznom, a Csontváry képek miatt és valami mediterrán nosztalgiát érzek a város iránt, kedvenc költőim, íróim innen származnak, vagy itt élnek. A négytagú bolgár küldöttségből Hrisztoror Popovot, a Narodna Mladezs belpolitikai rovat munkatársát a KISZ ifjúsági politikája, a diákparlamentek munkája, a párt és ifjúsági szervezetek kapcsolata érdekli. Mongólia központi lapjának állandó moszkvai tudósítója, Dorzsulam Davágin már ismerős hazánkban, most mégis, ilyen fiatal delegáció tagjaként úgy érzi, sok újat lát, amire korábban nem figyelt fel. Szeretne egy magyar fiatalokat bemutató cikket írni. * Megérkezésük után Gergely László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára tájékoztatta a vendégeket Pécs és Baranya kulturális, gazdasági fejlődéséről. A tájékoztatón jelen volt Simon József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága PTO munkatársa. A két nap alatt, melyet Pécs és Baranya megismerésével töltenek a vendégek, alkalmuk nyílik az őket érdeklő kérdésekre választ kapni. Hárságyi Margit A szerencsetlenseg oka egyértelműen nem állapítható meg. A bonyolult, gyorsan változó, ködös időjárási körülmények között a repülőgép személyzete olyan helyzetbe került, amelyből a továbbrepülés feladatát már nem tudta végrehajtani. Ülésezett a sertéstenyésztési és húsgazdálkodási operatív bizottság Kedvezményes kocaakció a háztáji gazdaságokban Az elmúlt év végén országosan, de Baranyában is lecsökkent a háztáji és kisegítő gazdaságok kocaállománya. Az idei húsellátásban ez még nem okoz gondot. Hogy 1976 elején se legyen sertéshús hiány, már most gondoskodni kell a hiányzó kocalétszám pótlásáról. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ez év februárjában minden eddiginél kedvezményesebb törlesztéses vemhes koca kihelyezési akciót indított be a megyében. Az akció eddigi eredményeit, és a kiszélesítésével kapcsolatos teendőket vitatta meg szerdán délelőtt Pécsett, a Megyei Tanácson a Sertéstenyésztési és Húsgazdálkodási Operatív Bizottság. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat képviselője arról tájékoztatta az operatív bizottságot, hogy a kedvezményes akció iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Két hét leforgása alatt 476 baranyai állattartó jelentette be kocavásórlási igényét. Az állami gazdaságok 600 darab, a termelőszövetkezetek 460 darab vemhes kocasüldő előállítására kötöttek eddig megállapodást a vállalattal. Az akció az eladónak és a vevőnek egyaránt előnyös, hisz a húsipar a nagyüzemtől 4500 forintért vásárolja meg a törzskönyvezett, vagy ellenőrzés alatt álló kocasüldőt és 4000 forintért adja el a kistermelőnek. (Az 500 forintos árkülönbözetet az ún. intervenciós kasszából fedezik.) A nem törzskönyvezett kocákat 4 ezer forintért veszi meg és 3500 forintért adja el a kistermelőnek a húsipar. Az akcióba a legjobb fehér hússertés fajtákat — keszthelyi, szentesi, bábolnai, KA-HIB, svéd és angol lapály stb. - vonják be. Nagy előny, hogy a kistermelőhöz kihelyezett vemhes kocát nem kell készpénzben kifizetni, a vételár húsban törleszthető két részletben. A másik kedvezmény, hogy a vállalat a kocával takarmány vásárlási utalványt is ad, mire 500 kiló kocatápot, 200 kiló süldőtápot és 100 kiló malactápot vásárolhat a termelő bármely ÁFÉSZ vagy GFV elárusítóhelyen. Az operatív bizottság döntése értelmében Baranyában 3800 darab vemhes kocasüldőt kell ilyen célra előállítani és a kisüzemekbe kihelyezni. A vállalat emberei a következő hetekben fekeresik a nagyüzemeket és a kistermelőket, hogy az előzetes szerződést megkössék. A vemhes kocák kihelyezését májusban kezdi meg a vállalat.
