Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-05 / 63. szám

2 Dunántúli napló 1975. március 5., szerda Felülvizsgálták Sikonda rendezési tervét A komlói Városi Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnap meg­tárgyalta és jóváhagyásra a soronkövetkező tanácsülés elé terjeszti Sikonda felülvizsgált rendezési tervét. A népszerű fürdőhely évről évre újdonságokkal fogadja hí­veit, s éppen a folyamatosan jelentkező változások tették szükségessé az 1961-ben el­készített részletes rendezési terv felülvizsgálatát — szaknyelven: karbantartását. Néhányat e változások közül: a tervezett játszótér helyén épült a 300 adagos étterem, a tervezett szabadtéri mozi helyére került az autós kemping, terven kí­vül épült a KISZ-tábor, a mes­terséges tavak térségében pe­dig — ugyancsak a rendezé­si tervtől eltérően — 98 kisebb telket alakítottak ki magánépít- tetők, 7 nagyobbat pedig kö­zületi üdülők számára. Válto­zatlanul naqy az érdeklődés a sikondai üdülőtelkek iránt, jól­lehet ez idő szerint a tanács nerr, rendelkezik megfelelő terület­tel, szükség van több olyan lé­tesítményre, amivel az „élő” terv még nem számolt és idő­szerűvé váltak kisebb korrek­ciók is a terven. A 100 ezredik Zsiguli A budapesti szovjet kereske­delmi kirendeltség, a Mogürt és a Merkur kedden ünnepséget rendezett Csepelen a Magyar- országon forgalomba hozott 100 ezredik Zsiguli személygép­kocsi átadása alkalmából. Az US 37-10 rendszámú, 100 ezredik Zsiguli kulcsait — s hoz­zá ajándékként két évre szóló garanciát, autórádiót, üléshu­zatot, szőnyeget — Lennert Fe­renc, a Bakony Művek üzem­vezetője vette át Csűri István­tól, a Merkur vezérigazgató­jától. tfeiKfegiiiiic woSt A magyar zenei ismeretter­jesztés talán egyik legszínesebb, legsokoldalúbb egyénisége: író, szerkesztő, előadó. Kevesek egyike, aki hivatásból és azon túl is a vidéki koncertélet ered­ményeit és felhőit egyaránt mélyrehatóan és összefüggései­ben ismeri. Lapunkban is rendszeresen megjelentek pécsi zenei eseményekről szóló írásai, kritikái beszámolói. Több ízben az ő közvetítésével hallgathatott a közönség egyenes adásban pécsi operaelőadásokat. Három önálló kötete jelent meg eddig. Gershwin című tanulmánya a nagy előadóművész és kompo­nista életútját; Amerikai variá­ciók című könyve pedig egy­éves ösztöndíj-útjának tapaszta­latait körvonalazza. Legutolsó műve a Bernstein Story", mely a világhírű karmester és zene­szerző életútjával és törekvései­vel foglalkozik, 1973-ban jelent meg először. Lefordította Bern­stein „Fiatalok hangversenyei" című ismeretterjesztő könyvét; jelenleg is e sorozat két másik kötetét fordítja. Egyébként a Magyar Rádió zenei szerkesztő­lektora. Sokrétű munkásságából Új üdülőterület? r Épül az autós kemping Sportpályák, erdei tornapálya A korábbi elgondolás szerint az épülő autós-kemping terü­letén akart új üdülőtelkeket Osztani a tanács. Ezen a szán­dékon változtatni kellett, az új helyet a rendezési terv fe­lülvizsgálata során jelölték ki a turista szálló melletti lan- kós domboldalon, ahová már megkezdték az út építését. Itt összesen 149 — egyenként, mintegy 100 négyszögöl nagy­ságú — telek kialakítására van lehetőség. A terület egy részén csak faházak építését engedé­lyezik majd, s csupán néhány telken építhetnek kétszintes nyaralót. A telkek értékesíté­sét csak az előközművesítés után kezdik meg, erre azonban a tanácsnak ezidőszerint nincs még fedezete. A felülvizsgált rendezési terv javasolja, hogy strandfürdőhöz kapcsolódó bódésor helyére korszerű, kulturált üzletsort építsenek, az új üdülőterület­tel szemközti területen pedig tavasztól őszig nyit­va tartó ABC-áruház építését ajánlja. A Vízművel egyetértés­ben kijelölték a strandfürdő bővítési területét a jelenlegi területhez csatlakoztatva. A KISZ-tábor alatti völgyben a megyei KISZ-bizottság javasla­tára területet jelöltek ki ko­sárlabda, kézilabda és tollas­labda-pályák részére, a szem­közti erdős domboldalon pe­dig erdei tornapályát létesí­tenek. Van még egy vitatott kér­dés. Az úgynevezett villasor folytatásaként már korábban üdülőtelkeket jelöltek ki a Si­kondai út két oldalán. Időköz­ben felmerült: vétek lenne az erdőszél fáit veszélyeztetni az építkezéssel, ezért célszerű len­ne a nyugati oldal ingatlan- tulajdonosait az út keleti ol­dalán lévő csereingatlanokkal kárpótolni. Felmerült azonban az is, hogy az út mindkét ol­dalán elejét kellene venni a további beépítésnek. A felül­vizsgált rendezési tervről a ta­nácsülésnek kell majd véglege­sen állást foglalnia. PÉCS KÖRZETÉBEN IS URH-n ad a Petőfi Rádió A pécsi tévé-torony meg­építésével megkezdődött a rádióműsorok sugárzásának a korszerűsítése is. A közép­hullámon sugárzott adások Pécs körzetében rendkívül rosszak voltak, a Kossuth Rádió műsorának vétele né­hány évvel ezelőtt egysze­rűen lehetetlen volt. A pa­naszok megszűntek, amikor a tévétorony átvette a kö­zéphullámról az adást és az URH-sávon kezdte sugároz­ni. A Petőfi vételével keve­sebb probléma volt, hiszen a pécsi közvetítőállomás — a helyi adásidő kivételé­vel — biztosította a jó vételt. A probléma éppen a helyi adásidő alatt jelentkezett, ilyenkor ugyanis a Petőfi műsora szinte nem is léte­zett ezen a területen. A Petőfi műsorának az átvétele is megtörtént az URH-sávra. A Magyar Rá­dió második műsorát a pé­csi tévétorony már a 71,87 megaherz frekvencián köz­vetíti, s biztosít jó minősé­gű vételt mintegy 60 km-es körzetben, tehát nagyobb területen, mint a pécsi köz­vetítőállomás a középhul­lámon. Harminc év a nőmozgalomban A magyar nőmozgalom kez­detétől tevékenykedő asszonyo­kat köszöntöttek tegnap Pé­csett a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei Bizottsága nő­bizottságának ünnepi ülésén, melyen részt vett Kádár Né\ieth Bétáné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa is. Dr. Pilaszanovich Im- rénének, a megyebizottság al- elnökének üdvözlő szavait kö­vetően Krasznai Antal, a Ha­zafias Népfront Baranya me­gyei Bizottságának titkára mon­dott ünnepi beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy a nők helyzetének javítása tár­sadalmi ügy, támogatásuk te­hát valamennyiünk, kötelessé­ge. Ezt követően adatokkal bi­zonyítva történeti áttekintést adott a nők élet- és munka- körülményeinek eddigi fejlődé­séről, majd a népfront jövőbe­ni tennivalóiról szólt. Kiemelten foglalkozott a más nemzetek lányainak, asszonyainak jelen­legi helyzetével, hangsúlyozva a nők nemzetközi évének je­lentőségét. Ezután Gregor Sándorné, a HNF Baranya megyei Bizottsá­gának munkatársa emlékezett a nőmozgalom 30 évvel ezelőtti kezdetére, a gondokra és örö­mökre, a felszabadulás adta fejlődési lehetőségekre és az eredményekre. Az ünnepségen Krasznai An­tal, megyei titkár emléklapokat adott át a több évtizeden át eredményesen és aktívan dol­gozó asszonyoknak, így Szev- csik Imréné, Schanzl Antalné, Vida Andrásné, dr. Bogdán Etelka, Bagi Jánosné, Varjú Istvánná, Simon Józsefné, Tau- bert Gyuláné, Gráics András­áé, Dezse Béláné, Lőrincz Jó­zsefné, nőbizottsági tagoknak, Kádár Németh Bélánénak, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága munkatársának, Szeli Istvánné, Fajcsi Istvánná alapító tagoknak, dr. Pilasza­novich Imréné, a HNF Bara­nya megyei Bizottsága al- elnökének, a nőbizottság elnö­kének és Gregor Sándornénak, a HNF Baranya megyei Bi­zottsága nőbizottságának titká­rának. Kandalló nyírfa tűzzel Az ötlet már csaknem két éve ismert Pécsett és Lahtiban - finn és magyar vendéglő nyílik a testvérvárosokban. Pécs és Baranya híres arról, hogy ven­déglőiben, éttermeiben nemcsak a legkülönlegesebb magyar ételspecialitásokból, hanem szerb és más népek konyhái különlegességeiből válogathat a vendég. Na, de finn ételek? Ez már valóban kuriózumnak szá­mítana, talán országosan is! Vasárnap érkezett meg az a háromtagú pécsi delegáció, melynek tagjai 9 napon át ta­nulmányozták a finn testvér- városban, környékén, valamint a Helsinkiben lévő éttermeket, vendéglátó egységeket, hogy egy „igazi" finn vendéglőt épít­senek fel Pécsett, a jelenlegi Tettye étterem helyén. Az európai stílusoktól eltérő jegyeket mutató finn építészet ragadta meg leginkább a dele­gáció tagjait. Az északi idő­járási viszonyok miatt az embe­rek szabad idejük nagy részét otthonukban töltik. Talán ezzel magyarázható, hogy igen ma­gas fokú a lakáskultúrájuk. Mint ismeretes fából építkez­nek, de kedvelik a fémet és a színes műanyagokat is. Az épü­leteket kívülről a roppant han­gulatos, világos színek jellem­zik, míg a belső berendezések­nél a mély tónusú sötétszínek uralkodnak. A falakat nem fes­tik, hanem tapétázzák, fával, textillel díszítik. A modern épü­leteken sok az üveg, ezért tűn­nek nagyon könnyedeknek, szinte átlátszóknak. A fenyőfatörzsekből össze­rótt, ősi finn építészeti motívu­mokat magán viselő étteremre emlékszik legszívesebben Vida Gyula belsőépítész, a delegáció Juhász Előd vajon melyiket tekinti fő hiva­tásának? — A zenei népszerűsítés kü­lönböző formáit... Az Orszá­gos Filharmónia rendezésében több mint 10 éve végzem a részben ifjúsági, részben felnőtt koncertek bevezetését, kommen­tálását. A Zeneakadémián, ahol zenetudományi tanszakon vé- qeztem, többek között Szabolcsi Bence professzortól kaptuk meg a zenei ismeretterjesztés elhiva­tottságát és útravalóját. — Mostani látogatása a pécsi dzsessz-klub meghívásához fű­ződik, ahol előadást hallunk a dzsessz gyökereiről. Munkássá­ga szerves részének tekinti-e a dzsessz népszerűsítését? — Mindenképpen. A dzsessz­muzsikával régóta közelebbi kapcsolatban állok, ez még Gershwin-tanulmányomból adó­dik. Sokakkal együtt valljuk, és szeretnénk meggyőzni minél több zenehallgatót, hogy a dzsessz művészi rangú muzsika. Szeretnénk a félreértéseket is tisztázni körülötte: sokan ugyan­is a popzenével azonosítják, amelynek nagy a tábora a fia­talok között. A fontos az lenne, hogy a pop- és a beatzene mellett mást, magasabb rendű zenei értéket is észrevegyenek. — A februári Kritika egyik cikkében a vidéki zenei élet problémái között ön Péccsel is foglalkozik: fölveti, hogy a fel­tételek, a lakásgondok miatti elszivárgás hovatovább a Pécsi Filharmonikus Zenekar létét kockáztatja. Országos összefüg­gések ismeretében miben látja a helyzet javulásának a zálo­gát? Köztudott, hogy a művészet pártolása mindig áldozatot kí­ván. A művészet nem „luxus­cikk", hanem az élet velejéhez tartozik, amit nagy tömegekhez szeretnénk eljuttatni. A feltéte­lek itt megvannak: jó művészek a pécsi operánál és a zenekar­ban. De,. hogy ez így is ma­radjon, ahhoz alapvető gondo­kat kell megoldani. Az albérle- tezés, a „pendlizés" nem lehet életforma egy művész számára. A Kritika-cikkben sajnos Pécs negatív példaként szerepel. Nem azért, mintha itt közönyös szándékot feltételeztem volna, de szóvá kellett tennem más jó példákkal (Szombathely stb.) ellentétben, ahol pl. a művé­szek letelepítését már megol­dották. Meggyőződésem, hogy Pécs vezetői is átérezve az ügy fontosságát, meg fogják találni a zenei élet gondjainak orvos­lását, hiszen ez a város érde­ke is .. . (w. e.) egyik tagja, aki a majdani Finnlandija nevet viselő tettyei étterem tervezője. A népies ét­terem belső berendezését egy nyírfatűzzel és fenyőfával táp­lált kandalló uralta, melynek padkáján fogyasztották el a jel­legzetes finn vérpalacsintát. Még az étlap is nyírfakéregre, kézzel írt „jegyzék" volt. íme a „jegyek", melyek alapján a Tettyén épülő finn ét­terem majd elkészül. Vida Gyu­la á legkorszerűbb és a népi motívumok ötvözésével készíti a terveket, bár a meglévő épület sok kötöttséget jelent számára. Érdekességként említette pél­dául, hogy: a híres ASKO ké­szített egy tervet a pécsiek szá­mára, sajnos azonban nem megfelelő, mivel nem ismerik a magyar szabványokat és anya­gokat. A hazai feltételekhez igazodva kell tehát elképzelé­seiket valóra váltani. Ami az ételeket illeti, 15 féle ételből álló receptúrát kértek. Előreláthatóan ebben az évben elkészül a terv és 1976-ban az építkezés is megindul. Hárságyi Margit Szovjet fiatalok a Szikra Nyomdában Az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda szervezésében Magyaror­szágon tartózkodó szovjet fia­talok harmincegy fős csoport­ja tegnap délelőtt a Pécsi Szikra Nyomdába látogatott. A vendégeket Sasvári János, kereskedelmi főelőadó üdvözöl­te, aki előszöf ismertetést adott az üzem történetéről, termelé­séről, valamint az új beruhá­zásról. A moszkvai fiúk-lányok a vál­lalat KISZ-vezetőségének kísé­retében végezetül megtekintet­ték az üzemrészeket. Pályázati felhívás A Szakszervezetek Megyei Taná­csa, a Magyar Vöröskereszt Bara­nya megyei Vezetősége és a Ba­ranya megyei Uzemegészségügyi Szolgálat hazánk felszabadulásának 30 éves évfordulója tiszteletére a 20. Üzemegészségügyi Hónap alkal­mával pályázatot hirdet az alábbi címmel: „Az ipari és mezőgazdasági dol­gozók egészségvédelme, balesetelhá­rítása, az üzemegészségügyi szolgá­lat, a szakszervezetek és a vörös- kereszt együttműködése tükrében.’1 Pályázhatnak: üzemegészségügyi dolgozók, szakszervezeti és vöröske­resztes titkárok, illetve aktívák. Pályázati feltétel: 5—15 gépelt ol­dal. Beküldési határidő: 1975. április 10-ig. Beküldendő az alábbi címre: Ma­gyar Vöröskereszt Baranya megyei Szervezete, 7621 Pécs, Kossuth tér 3/A. Pályázati díj: I.: 1500,— Ft; II.: 1200,— Ft; III.: 800,__ Ft. Értékelés: 1975. április 24-én. Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa Megyei Uzemegészségügyi Szolgálat Vöröskereszt Baranya megyei Vezetősége A tárgyalóteremből Kizsebelte ivócimboráit Egy év 4 hónap börtönre ítélték a tolvajt Gyakran kereste ittas embe­rek társaságát Tiszti Henrik 28 éves pécsi lakos. Mivel sű­rűn megfordult a város szóra­kozóhelyein, ilyen ismerkedés­re könnyen nyílt alkalom. 1974. augusztus 26-ón - két újdon­sült cimborájával — taxin utaz­tak egyik étteremből a másik­ba. Kihasználva, hogy ismerő­sei elmerülten beszélgetnek, útközben kilopott 750 forintot S. József zsebéből. Más alka­lommal, - október 16-án — hajnalig mulatozott K. István­nal, aki hajnalban a pécsi fő- pályaudvar várótermében szó szerint „kifeküdt". Miközben az erősen ittas K. István elaludt az egyik pádon, Tiszti Henrik kiemelte a férfi zsebéből a pénztárcát, benne egy karórá­val és 680 forint készpénzzel. A szerzett összeget elköltötte, az órát értékesítette, így a sér­tett kára nem térült meg. Szobatársát is megkárosítot­ta a múlt év októberében. Ki­leste, hogy ágyszomszédja ho­va teszi a bőrönd kulcsát, óvat­lan pillanatban kinyitotta és eltulajdonított 500 forintot. De­cemberben, amikor már nem lakott az említette lakásban, visszalopakodott, felfeszítette volt lakótársa bőröndjét és to­vábbi 700 forintot vitt el. A büntetett előéletű tolvaj a Pécsi Járásbíróság elé került, ahol halmazati büntetésül 1 év 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték, amit börtönben kell le­töltenie. Jogerős az ítélet. Asszonyok köszöntése

Next

/
Oldalképek
Tartalom