Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-05 / 63. szám

1975. március 5., szerda Dünantűit napló 3 Nemcsak pedagógusokat vár a közművelődés i aSüfl fBtfül ftH Hfl Országos jelentőségű eredmények a pécsi tanárképző kollégiumában Új szerzemények a Modern Magyar Képtárban Évente több, mint 300 peda­gógust ad Baranyának és a dunántúli megyéknek a Pécsi Tanárképző Főiskola. Többsé­gük faluhelyre kerül, ahol fő­hivatásúk mellett rájuk várnak a közművelődés sokrétű tenni­valói is. Korábban ezekre a „Népművelés” című két félé­ves tárgy oktatásával gondol­ták fölkészíteni őket. Ennek fe­jében tiszteletdíjas művelődési otthon igazgatói képesítést kap­tak. Ez a tárgy megszűnt. Nem vált be. Nemcsak azért nem vált be, mert nem készített föl a gyakorlati feladatokra megfe­lelően, de azért is, mert a va­lóságban évente — az országo­san végző — mintegy 1500 fia­tal tanárnak csupán tíz száza­lékára van szükség művelődési otthonok vezetése céljából. Viszont annál több szakképzett (működési engedéllyel rendel­kező) klub-, szakkör- és amatőr művészeti együttes vezető kel­lene országszerte. Erre azon­ban mindeddig egyedül a szombathelyi és a debreceni tanítóképző adott (népművelő­könyvtáros) oklevelet, illetve a Népművelési Intézet különböző munka melletti és nyári 2-3 éves tanfolyamai adhattak ké­pesítést. A közművelődés feladatai megnövekedtek. És a főisko­lákról és egyéb felsőoktatási intézményekből kikerülő éven­te többezer fiatal diplomás jó része szívesen be is kapcsolód­na a helyi közéleti-kulturális tennivalókba, kellő fölkészültsé­ge azonban nincs hozzá. Ezen kívánt segíteni a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiuma most három éve, egy országos jelentőségű kezdeményezéssel. Gergely János főiskolai docens javaslatára több pécsi vezető népművelő — kísérletképpen — kidolgozta egy kétéves úgyne­vezett fakultatív népművelési szakkör szervezeti és tematikai elképzeléseit, heti kétórás fog­lalkozásokkal. A szakmai főha­tóság (Népművelési Intézet) mély elismeréssel, az állami szervek nagy örömmel vették tudomásul a kezdeményezést. Rövidesen Pécs város és a du­nántúli megyék tanácsaitól 90 000 forint gyűlt össze ennek az „öntevékeny" népművelő képzésnek a támogatására. S örömmel, lelkesedéssel fogad­ták az érdekeltek, a hallgatók is ezt a lehetőséget. 129 főis­kolás jelentkezett a népműve­lési szakkör klubvezető, könyv­táros, amatőr színjátszó-rende­zői, bábjátszó, néptánc és hon­ismeret-helytörténet tagozatai­ra. A heti kétórás foglalkozá­sokon szociológiai, lélektani, ....... A nyolcosztályos ál­talános iskolai oktatás szín­vonalának emelése és az egyes iskolák közötti színvo­nalkülönbség fokozatos ki- egyenlítése az oktatásügy fejlesztésének legfontosabb feladata . . .” (MSZMP KB Közoktatás­politikai határozata 1972.) Mi lehet itt esős időben! — Három kilométeres földúton gyalogolunk Merenyéből Ceg- lédpuszta felé. A falu végén düledező hatalmas épület. Paj­tának nézném, de tábla jel­zi: általános iskola. Bőhm József négy éve tanítja a ceglédpusztai gyerekeket. Két éve egy tanteremben tanul a 28 alsó- és felsőtagozatos kis­diák. esztétikai és természetesen szakmai előadásokat hallgat­tak a témák ismert országos nevű és pécsi előadóitól. Autó­buszokkal tapasztalatcserékre utaztak, és szakmai gyakorlato­kat végeztek a város és a me­gye közművelődési intézményei­ben. Vagyis miközben a nép­művelő képzés formáiról leg­alább másfél évtizede vitatkoz­nak a tudományos szakembe­rek, a pécsi tanárképző kollé­giumában „hozzászóltak” a vi­tához . .. Igaz, nem „tudomá­nyosan”, hanem tettekkel, a gyakorlatban. (Később a mi­nisztérium is ugyanezt a négy féléves speciálkollégiumot ja­vasolta megvalósítani a peda­gógusképző intézményekben.) Arra a kérdésre, hogy mi in­dította őket erre a nagy jelen­tőségű, de „nem jövedelmező" pluszmunkára, Gergely János igazgató egy idézettel vála­szolt: — Az időtájt olvastam Illyés Gyulától, egy interjúban mond­ta: ,,Nagy a belső közöny... Pedig most lehetne tenni. Nem a parlamenttől várni, mit szer­vez meg, hanem te, mint szel­lemi ember mit teszel..." Ök ezt tették: a népművelé­si szakkört. Az eredmény: a je­lentkezett hallgatók több, mint 60 százaléka eredményesen vizsgázott, (illetve vizsgázik az idei évben) és szakkör, illetve klubvezetőként kapcsolódhat bele a közművelődés áramkö­rébe. A mostani tanévben 119- en jelentkeztek, nem kisebb lel­kesedéssel és tanulni akarás­sal, mint elődeik. Okkal várha- ható tehát, hogy kétévenként legalább 70—80 szakköri, illetve klubvezetői szakképesítéssel is rendelkező pedagógust bocsát majd szárnyra a pécsi főiskola. Hogyan alakul a jövő? A népművelési szakkör jellegű képzési forma eredményei nyil­ván hozzájárultak ahhoz, hogy a jövő tanévtől — két külön­böző tárgyhoz kapcsolva - nép­művelő szak is indul, azaz közművelődéspolitikai tanszék alakul a Pécsi Tanárképző Fő­iskolán. (Évente 25-ös keret­számmal). Ugyanakkor a szak­köri forma megmarad továbbra is. Sőt, szeretnék bővíteni, szé­lesíteni a kereteit. Igen ám, de nem minden pedagógus lesz a gyakorlat­ban tiszteletdíjas népművelő. És egész közművelődés-politi­kánk a bizonyság arra, hogy nemcsak pedagógusokra van Úgy mondják Nagydobszán, ahol 9 évig csapatvezetőként is dolgozott, önként vállalta Ceglédpusztát. Miért? — Bizonyítani akartam. Meg­mutatni, hogy itt, a „világ vé­gén” is lehet értelmes életet élni és * dolgozni. Regényeket tudnék mesélni erről a négy évről. — Nem félt attól, hogy be­lefásul, elmegy a kedve? — Akinek sok a munkája, an­nak nincs ideje elfásulni. Nem vártam, hogy ha megjelenek, egycsapásra megváltozik min­den. Itt, ahol még mindig gyógymód a ráolvasás, az em­ber lépten-nyomon közönnyel, beletörődéssel találkozik, elég nehéz változtatni a szemlélet- módon. Bár a községben mind­össze 163 ember él, tennivaló akad bőven. Ráférne az iskola épületére egy alapos tataro­zás, erre ha igaz, hamarosan sor kerül. Vannak elképzelé­szükség az iskolán kívüli isme­retszerzés, a permanens műve­lődés igényének fölkeltésében, terjesztésében és szolgálatá­ban. Orvosokra, jogászokra, közgazdászokra, mérnökökre stb. is szükség van. Nagy örömmel hallottam, hogy az idei tanévben indult kétéves népművelési szakkörbe már jogászok és műszaki főis­kolások is „bekérezkedtek ...” És ez a lehetőség továbbra is nyitott. Éjfél múlott, Budapest alszik és álmodik. Itt belül pedig, a televízió nagy, szürke házában, a 4-es stúdióban senki sem al­szik, mert itt már éppen valóra válik az álom: Csontváry Koszt­ka Tivadar álma, Eck Imréé, Kovásznai Györgyé, Ráday Mi­hály operatőré. De legfőképpen Várkonyi Gábor álma, aki en­nek az alkotásnak a rendezője — legfőbb megálmodója. Az ő képzeletében alakult ki ez a stílusellenes stílus, amellyel eze­ken az éjszakákon valami új születik. Hiszen a televízió vi­lágában a kép, a párbeszéd, a színészi játék, a színek, a fel­dolgozás módja, a színészek és a kamerák mozgása - mindez együttesen a stílus. Együttesen és egységesen. Az alkotók azonban most megbontották az egységet: a darab minden egyes részéről, sőt, epizódjáról különböző stílusban fogalmaz­tak. De miért? Körüljárjuk Csontváryt- Azért, mert minden egyes rész másról szól — feleli Várko­nyi Gábor. — Más a gondolati tartalma, és az író is máskép­pen fogalmazta meg. Mi most körüljárjuk Csontváryt és ennek a körüljárásnak nemcsak egy­szerűen a szempontjai változ­seink, terveink. Amióta létre­hoztuk a KISZ-szervezetet, sok segítséget kapok. Ifjúsági klu­bot építünk társadalmi munká­val, játszóteret szeretnénk, par­kot a felnőtteknek tekepályával és sakkasztalokat. — Ember a talpán, aki ilyen feladatra vállalkozik. Az órán azt láttam, hogy a gyerekek önállóak, talpraesettek. — Hazudnék, ha azt monda­nám könnyű ez a munka. A legszebb ajándék számomra: tudom, hogy a tanítványaim közül többen megállják a he­lyüket a szakmunkásképző in­tézetekben. Baranya aprófalvas megye. Az 1973—1974-es tanévben 352 általános iskola működött Ba­ranyában. Magyarországon 1—8 osztályos összevont, egytanítós iskola 89 található. Baranyá­ban 1961—62-es tanévben 19 volt, jelenleg 3 van. A tervek szerint 1985-ig felszámolják az egytanítós iskolákat. Hárságyi Margit Márffy Ödön: Aktos kompozíció. nak, hanem a stílusuk is, ahogy a jeleneteket megközelítjük. A felvétel persze nem állhat, hiszen a 4-es stúdió annyira zsúfolt, hogy éppen ezért kell éjszaka forgatni. Eközben azonban egy értő vendég sok­mindent meglát a születő alko­tásból. így Csontváry említett körüljárásának szempontjait, összesen ötöt: kapcsolatát a művésztársadalommal, azzal a közösséggel, amelyben élt, a közvéleménnyel, amelynek be kellett volna őt fogadnia, a po­litikával, majd önmagát, végül azt, hogy milyen az utókor kapcsolata Csontváryval. Az is kiderül, hogy ez a mű végig tv-játék, nem tv-film. Közben Várkonyi Gábor szusszanásnyi idő alatt elmondja a mű kon­cepcióját. — Nagyon fontos, hogy ez nem életrajzi alkotás. Nem is képzőművészeti ismeretterjesztő mű. Hanem gondolatok, dol­gok, amelyek a forgatókönyv szerzőjének, meg nekünk Csont­váry apropójával eszünkbe ju­tottak. A szót, hogy „apropo”, ezúttal nem mindennapi érte­lemben kell venni. Mi ugyanis kötődünk azért Csontváryhoz, a művészethez. De a sorsában elsősorban azokat a momentu­mokat kerestük, amelyek drá­maiak és jelképszerűek. Közben jön Őze Lajos, de nincs rajta semmi Őze Lajos forma. Fejtetője kopasz, haja oldalt dúsabb és sötét: tisztára Csontváry Kosztka Tivadar. De nemsokára jön a Pécsi Balett is: Eck Imre koreográfiája alap­ján eltáncolják Csontváry vízió­ját, a Zarándoklás a Cédrusok­hoz Libanonban című, valóban mágikus hatású képet. Talán másfél perc sincs ez a jelenet, de mondják: a tv-játék egyik legartisztikusabb részének ígér­kezik. Rangos ' művészek Kovásznai György forgató- könyvéből készült alkotás színes lesz és közel 90 perces. Hogy mikor láthatjuk, azt még nem tudni. Az abszolút főszerepet Őze Lajos játssza, két másik fő­szerep van még benne: Pálya Tibor festőt Sztankay István, egy népbiztos-helyettest Mada­ras József alakít. Ezen kívül vagy 30 színész szerepel benne, köztük igen sok rangos művész. A játék alkotógárdája vallja: Csontváry művészetének meg­ismeréséhez zsákutcába vezet­ne, ha bizonyítani akarnánk lé­tezett vagy nem létezett elme- betegségét. E helyett élvezni kell a képeit. S most igen sa­játos módon lehet majd élvezni: tv-szerűen. Földessy Dénes Az 1974-es esztendő rendkí­vüli a képtár történetében: a gyarapodás tízmillió forint ér­tékű volt. Számszerűen: 458 leltári számon 492 tétel szere­pel, emellett az iparművészeti gyűjtemény is 215 tétellel gaz­dagodott. Ehhez a kiadott pénzösszeg mindössze 30 000 forint, vagyis az évi szerény vásárlási keret. A többi mű­alkotás a művészek adomá­nyozásával került a pécsi Mo­dern Magyar Képtárba. Nlartyn és lfasarely Két igen jelentős anyag ke­rült az elmúlt év során a J<ép- tár állományába: Martyn Fe­renc életművének reprezenta­tív válogatása az egyik: 103 festmény és 20 plasztika. Már addig is több, mint 400 Mar- tyn-rajz és félszáz festmény volt a pécsi múzeum birtoká­ban. Ezzel az adománnyal most már teljesnek mondható a Martyn-gyűjtemény. A másik pedig Vasarely gyűjteménye, melyet a Párizsban élő festő­művész adományozott szülővá­rosa múzeumának. Az 53 Va- sarely-festmény mellett 14 kor- társművész alkotása és felesé­gének Claire Vasarelynek munkái szerepelnek az átadott anyagban. A Martyn- és Va- sarely-gyűjtemény alapjául szolgál majd egy-egy önálló kiállításnak. A Vasarely-anyag- ban szereplő kortársművészek közül kiemelendő: Hans Arp, Auguste Herbin, Frank Kupka, Jesus Raphael Soto, Michel Seuphor, Nicolas Schoeffer és Yvaral. A már meglévő fest­ményekkel (Hantai, Peterdi, Réth, Kolos-Vary, Kaszab) és szobrokkal együtt (Pán, Beöthy), a jelentős nemzetkö­zi grafikai gyűjteménnyel ki­egészülve az elmúlt évek so­rán igen tekintélyes nemzet­közi gyűjtemény alakult ki Pé­csett. Ennek mielőbbi bemu­tatása a közeljövő megoldan­dó feladata. Kisplasztikák, szobrok A IV. Országos Kisplasztikái Biennálé anyagából ezúttal a legjobb alkotások szinte ma­radéktalanul a képtár állomá­nyába kerültek vásárlás, illet­ve ajándékozás révén. Ezek Schaár Erzsébet Kirakat; Deim Pál Plasztika, Kígyós Sándor Hajlitás; Kiss Nagy András Niké; Farkas Ádám Bronz; Mé­száros Mihály Massaccio em­lékére és Paizs László Acryl című szobra. Martyn nak a 40-es években készült esztergályozott faplasz­tikái, nemes anyagban való kivitelre váró gipszei, vasko­vács munkái, melyek szervesen kapcsolódnak festői munkás­ságához, továbbá Gellér Brúnó Plasztikája, Bertalan Sándor Reliefje, Medgyessy 1909-es Menekülök című reliefje, Ha- raszty István Fénymobilja és Vedres Márk Fiúaktja a szob­rászati anyag jelentős gazda­godását bizonyítja. Grafikák, festmények A grafikai szerzeményekből Pór Bertalannak 50 rajza, mun­kásságának a teljes kereszt- metszetét adja. Emellett két aktivista rajz: Kmetty Feltáma­dása és Bohacsek önarcképe említendő. A modern sokszoro­sított grafikát Deim, Gáyor, Gellér, Halász, Maurer, Ná- dasdy, Pinczehelyi, Swierkie- wicz és Urbán szerigráfiái és a 12 lapos Rottweil mappa gazdagította. A festmények sorában az első Pór Bertalan nagy mére­tű, monumentális festménye, a Vágyódás a tiszta szerelemre. Az 1911-ben készült mű a kor­szak kiemelkedő jelentőségű al­kotása. A „nyolcak” idejéből való Márffy Aktos kompozíció­ja is. Egry Fasor című festmé­nyét több más képpel együtt a Zeneművészek Szövetsége ajándékozta a képtárnak. A 40-es éveket Kolbe Ilka című kis remeke, a 60-as éveket Ke­serű Kettős iorma című alko­tása képviseli. Vásárlás révén került Pécsre Uitz Moszkvai ut­ca (1922) című aktivista képe és ajándékként Analitikus kom­pozíció című acélmetszete. A képtár ápolja a helyi ha­gyományokat is. Évek során számos helytörténeti vonatko­zású festményt sikerült megsze­rezni: 1974-ben Horváth Dá­niel, a két Petrovszky és Angs­ter József portréit, Weber Pécsi közkórház című festményét, Te- lepy Battyány Kázmér egész­alakos képét. A múzeum nagy erőfeszítéseket tesz e képek felkutatására és megszerzésé­re, megmentve őket a biztos romlástól. Sikeres évzárás Úgy érezzük, e rövid be­számoló is bizonyította, hogy sikeres évet zárt a képtár 74- ben. De a jelentős gazdago­dás ellenére sem hallgatható el az a tény, hogy a gyűjte­mény tervszerű gyarapítására szolgáló pénzösszeg rendkívül minimális (legfeljebb 1 főmű megszerzésére elegendő). így az országos jelentőségű kép­tár fejlődése nem látszik be- biztosítottnak. Romvári Ferenc Iskola C£í€2cpl€£cl|3iss»zft€in Wallinger Endre Nem tv-film - tv-játék Éjjel a 4-es stúdióban Csontváry-képet táncol el a Pécsi Balett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom