Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-22 / 80. szám

2 Dunántúlt napló 1975. március 22., szombat fejlődése nagy mértékben függ a kapitalista világ gazdasági és politikai viszonyaitól. Rámutatott, hogy a második világháború után az északi or­szágok különböző külpolitikai utakat választottak. Norvégia és Dánia csatlakozott a NATO- hoz, Svédország megtartotta semlegességét, de gazdasági­lag erősen kötődik a NATO or­szágokhoz, Finnország szintén semleges lett, és megőrizte sokoldalú gazdasági kapcsola­tait. A svéd párt rövid távon a dolgozó nép helyzetének meg­javításáért harcol, hosszabb tá­von pedig célja a társadalmi rendszer olyan megváltoztatása, amely megkönnyíti az átmene­tet a szocializmusba. Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára a testvérpártok küldötteivel a tanácskozás szünetében. Bal­ról: Ermenegildo Gasperoni, a San Morino-i Kommunista Párt elnöke. Pénteken újabb üdvözletek érkeztek: az Iráni Tudeh Párt­tól, a Guadeloupei Kommunis­ta Párttól, a Martiniquei Kom­munista Párttól és a Pakisztá­ni Szocialista Párttól. Pénteken délelőtt átutazott Budapesten Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke, s baráti üd­vözletét, jókívánságait küldte a kongresszusnak, a kongresszus útján a magyar népnek. Bruno Küster, a Nyugat-Ber­lini Szocialista Egységpárt Ve­zetősége Irodájának tagja, a vezetőség titkára, pártja test­véri üdvözletét tolmácsolta, s hangsúlyozta: — önök politikájuk közép­pontjába népük jólétét, jövő­jét és sokoldalú fejlődését ál­lították. Mindaz az eredmény, amit hazájukban elérnek, to­vább erősíti a szocializmus felsőbbrendűségét az imperia­lista rendszerrel szemben, amelyben minden a profitért történik, és amelyet napjaink­ban soha nem tapasztalt ki­zsákmányolás, bizonytalanság, válság és infláció jellemez, va­lamint az a veszedelmes, re­akciós mesterkedés, hogy az enyhülési folyamatot meggátol­ják. A továbbiakban rámutatott: a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt töretlen és sokré­tű harcot folytat dolgozói lét- fontosságú érdekeiért, a monö- poltőke és a reakció ellen. — Nyugat-Berlin napjaink­ban a kommunistaellenes haj­sza és rágalomhadjórat újabb tetőpontjához érkezett. Az ural­kodó körök ismét azzal kísérle­teznek, hogy a Nyugat-Berlinre vonatkozó egyezményt aláássák, végrehajtását gátolják és hi­degháborús hangulatot szítsa­nak. A magunk részéről köte­lezőnek tartjuk a nyugat-berlini egyezmény betartását. Tovább­ra is jó és rendezett kapcsola­tokat kívánunk fenntartani a Német Szövetségi Köztársaság­gal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Szovjetunió­val, a Magyar Népköztársaság­gal, valamint a szocialista kö­zösség többi államával. Bruno Küster befejezésül alá­húzta : — Úgy érezzük, hogy szoros kötelékek fűznek bennünket az MSZMP-hez, amely szilárdan a marxizmus—leninizmus talaján áll. Miként a mi pártunk, önök is tántoríthatatlanul azt az el­vet vallják, hogy minden forra­dalmár számára a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Szov­jetunióhoz fűződő viszony je­lenti az alapkövet. gyorsan növekszik, mind dön­tőbb erőt képvisel. A proletár in­ternacionalizmus elveit követve lelkesen támogatjuk a protugál nép győzelmes harcát — mon­dotta. — Síkra szállunk az euró­pai biztonsági és együttműkö- . dési konferencia mielőbbi befe­jezéséért s — összhangban a varsói konzultatív értekezleten elfogadott elvekkel — mi is hozzájárulunk az európai kom­munista és munkáspártok kon­ferenciájának előkészítéséhez. Ermenegildo Gasperoni, a San Marinoi Kommunista Párt elnöke volt a következő felszó­laló.- Miközben az imperialista és tőkés világot súlyos és mély gazdasági, politikai, társadal­mi és erkölcsi válság sújtja, a szocializmus győzelmesen ha­lad előre, — mondotta, majd arról beszélt, hogy a néptöme­gek mozgalmai jelentős válto­zásokat eredményeznek a nem­zetközi életben, előmozdítják raiban, amely évtizedeken át nem kényszerült éles harcra, most nő az elégedetlenség, s mind határozottabban lépnek fel a dolgozókat sújtó intézke­dések ellen. A Svájci Munka­párt X. kongresszusa úgyneve­zett népi kezdeményezést ha­tározott el a drágulás, az in­fláció ellen. Rövid idő alatt csaknem százezer svájci polgár csatlakozott aláírásával a kez­deményezéshez. Végül a magyar pártnak, a magyar népnek sok sikert és békét kívánt nagy feladatai­nak megvalósításához. Per Israelsson, a Svéd Balol­dali Párt - Kommunisták Köz­ponti Bizottságának tagja tol­mácsolta a kongreszusnak párt­ja üdvözletét, majd a követke­zőket mondotta: — Pártjaink különböző felté­telek mellett végzik munkáju­kat. Az MSZMP hatalmon lévő párt egy szocialista országban, a mi pártunk kis párt egy ka­pitalista országban, amelynek Pillanatkép a kongresszusról. Erőt merítünk a szocializmus sikereiből Juan Gomer, a Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja egyebek között hangsúlyozta:- Pártjaink és népeink kö­zös hagyománya a szabadság­ért, a proletár nemzetközisé­gért vívott harc. Kommunisták, magyar forradalmárok harcol­tak hazánkban a dicső nem­zetközi brigádok soraiban, s népünk szíve mélyén őrzi Zal­ka Máté, Lukács tábornok ne­vét, aki a fasizmus elleni harc­ban, Spanyolország szabadsá­gáért halt hősi halált. Juan Gomez a továbbiakban sok sikert kívánt Magyarország népének a szocializmus építé­sében, s rámutatott: a szocia­lista országok eredményei ér­tékes segítséget jelentenek a kapitalizmus ellen harcoló né­peknek, pártoknak, támogatást a nemzetközi enyhülés segíté­sében, a béke fenntartásában, az imperializmus ellen harcoló forradalmi, haladó erők világ­frontjának erősítésében. El­mondotta, hogy Spanyolország­ban erősödik a nép küzdelme a francoista rendszer hatalma ellen, s a harcok élén a mun­kásosztály áll. Harcukat a tár­sadalom legszélesebb rétegei támogatják, a politikai folya­mat viharosan gyorsul, már az egyház is nyilvánosan elhatá­rolta magát az uralkodó re­zsimtől. — A küzdelemre rendkívül nagy hotással volt a Spanyol- országi Demokratikus Tanács létrejötte, amely kifejezi a nép, a munkásosztály érdekeit is. A tanács békés, demokratikus vál­tozásokat javasolt, ez lehetővé teszi — új polgárháborút elke­rülve — a diktatúra felszámo­lását. A Spanyol Kommunista Párt befolyása és tekintélye egy szélesebb antiimperialista akció lehetőségét, az enyhülés folyamatának térhódítását, a békés egymás mellett élés, az európai biztonság és együtt­működés megvalósulását. — Az imperializmus súlyos helyzetbe jutott, aminek oka a pénzügyi rendszer válsága, az ipari termelés visszaesése, az olajválság, a munkanélküliség növekedése, a munkások élet- körülményeinek súlyosbodása. — A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval támo­gatják az imperializmus ellen, a világ békéjéért küzdő erőket. Ezzel nagyban hozzájárulnak a munkásosztály forradalmi mozgalmának és minden nem­zeti felszabadító mozgalom erejének növeléséhez, a tőkés országok kommunista és mun­káspártjainak sikeres harcához. A szocialista országoknak és minden testvérpártnak határo­zottan fel kell lépnie a szov- jetellenesség bármilyen meg­nyilvánulása ellen. Közös céljaink Franz Dübi, a Svájci Munka­párt Politikai Bizottságának tagja a fasizmus felett aratott győzelem közelgő 30. évfor­dulójára utalva rámutatott, hogy Svájcot a háború megkímélte, a svájci kommunisták azonban büszkék arra, hogy szolidari­tásukkal, a hitleri Németország és a fasiszta Olaszország ille­galitásban harcolt kommunis­táit támogatva hozzájárulhat­tak a fasizmus elleni küzdelem­hez. A svájci párt mindig hű volt és az is marad a prole­tár internacionalizmus elveihez. A továbbiakban arról szólt, hogy a nagy gazdasági konjunktúra időszaka Svájcban is elmúlt, körülbelül fél év óta mind több üzemet zárnak be, sok gyárban kényszerszabadsá­gokat rendelnek el, rövidítik a munkaidőt, csökkentik a dol­gozók bérét. A munkásság so­— Pártjaink és népeink kö­zös célja Európa és a világ tartós békéjének biztosítása — mondotta —, hiszünk a szocia­lista rendszer fölényében és a békés egymás mellett élés le­hetőségében. Végül pártjaink együttműkö­dését, népeink barátságát mél­tatta, hangsúlyozva, hogy küzd- jünk közösen Európa tartós bé­kéjéért. Szervezett tömegharcot J. Biten, a Török Kommunis­ta Párt KB főtitkára bevezető­ben átadta pártja üdvözletét, majd méltatta azt az alkotó munkát, amelyet a magyar nép az .eltelt 30 évben végzett. — Magyarország most a fejlett szocialista társadalmat építi — mondotta. Célja világos, távla­tai megalapozottak, népe bi­zalommal tekinthet a jövő elé. Sikereik bátorítást jelentenek számunkra a nemzeti függet­lenségért, a demokráciáért, a békéért és a társadalmi hala­dásért vívott harcban. Ezután hazája társadalmá­nak jelenlegi állapotáról be­szélt. A kapitalista út zsákut­cába vezet - mutatott rá. Or­szágunkat hosszantartó, mély válság sújtja. Ennek egyik oka az, hogy Törökország 25 év óta olyan agresszív blokk tagja, mint amilyen a NATO.- A reakciós uralkodó körök az erősödő munkás-, paraszt- és ifjúsági mozgalmak elfoj­tására különböző elnyomó rendszabályokhoz folyamodtak: bevezették a rendkívüli állapo­tot, jp nép ellen vezényelték a hadsereget, s a burzsoáziá­tól függő kormányokat hoztak létre. Azonban még így sem tudták elérni céljukat, sőt az ellentétek és a válság még in­kább mélyült. Egyre élesebbé váltak a burzsoázia belső har­cai, olyannyira, hogy most már a kormányalakítás is gondot okoz számukra. A kormányvál­ság immár hónapok óta tart.' A Török Kommunista Párt arra törekszik, hogy szervezze a tömegek harcát, kialakítsa saját szervezeteiket a munkás­ság körében, a gyárakban és üzemekben. Síkraszállt a Cip­rusi Köztársaság területi integ­ritásáért és szuverenitásáért, követelte az idegen csapatok kivonását a szigetről, és a támaszpontok felszámolását. A török nép békét és biztonsá­got kíván ebben a térségben. A Török Kommunista Párt min­den erejével támogatja a Szov­jetuniónak a feszültség csök­kentésére, a béke és a biz­tonság megerősítésére irányuló kezdeményezéseit. Végezetül hangsúlyozta annak szükséges­ségét, hogy az európai test­vérpártök tanácskozása után üljön össze a kommunista és munkáspártok újabb világmé­retű fóruma. (Folytatás az 1. oldalról.) ezen az úton, mégis rá me­rünk lépni, mert bízunk a ma­gyar proletárság hősiességé­ben és áldozatkészségében.” Joggal bíztak benne. De a proletárságon messze túl is, örömmel és reménykedve üd­vözölte a munkáshatalmat a dolgozó nép nagy többsége és jóformán az egész magyar haladó értelmiség. Az írók, művészek színe-java mind ott volt a forradalom táborában. Az Oroszországi Kommunista Pártot Vili. kongresszusán ér­te a hír a Magyar Tanácsköz­társaság megalakulásáról. Már­cius 22-én, a kongresszus szik­ratáviratban lelkes jókívánsá­gait küldte. Lenin külön is üd­vözölte a tanácsköztársaságot, de alig is akadt olyan or­szág Európában, ahonnan munkáspártok és munkásszer­vezetek ne tolmácsolták volna testvéri jókívánságaikat a ma­gyar munkásságnak. Nem volt viszont olyan pol­gári ország Európában, amely­nek burzsoáziája ne kísérte volna rettegéssel vegyes gyű­lölettel a magyarországi ese­ményeket. Mivel Közép-Euró- pában a magyar proletárdik­tatúra elszigetelt maradt, a nemzetközi imperializmus meg­fojtotta. Véres ellenforradalom következett. Az urak hónapok­ra meg voltak fosztva hatal­muktól és ezt nem bocsátották meg a szegényeknek. Ezrével kínozták halálra, akasztották, lőtték agyon, fojtották vízbe a kommunistákat és kommunista gyanúsakat. Sokan ezek közül büszkén kiáltották oda hóhé­raiknak: „Mi meghalunk, de az eszme győzni fog!” Munká­sok és szegényparasztok tíz­ezreit vetették börtönbe, hur­colták internálótáborba. Tíz­ezrek kényszerültek emigráció­ba. A terror, a kíméletlen el­nyomás és kizsákmányolás év­tizedei következtek. Az ország urai Európa iegreakciósabb hatalmaihoz láncolták Ma­gyarországot, majd kiszolgál­tatták a náci Németországnak és magyar fiúk százezreit vá­góhídra küldték Hitler őrült világuralmi terveinek megvaló­sítására. Huszonöt éven át a magyar munkásság legjobbjai, ezrek és ezrek, kegyetlen körülmé­nyek között vállalták az ül­döztetést, a megkínzatást és ha kellett, a halált, de nem hagyták abba a harcot a munkásság felszabadításáért, a magyar nép függetlenségé­ért és szabadságáért. Huszon­öt év után a szovjet hadsereg győzelmei, amelyek szétzúzták Hitler világhódításra indult ha­dait, hazánk felszabadítását is meghozták. A munkásosztály pedig ismét megteremtette egy­séges pártját és meghódította a hatalmat. Örökösei és folytatói vagyunk Igazuk lett azoknak, akik 1919-ben és utána is azt hir­dették, hogy bár az első ma­gyar proletárdiktatúra elbukott, diadalmasan fel fog támadni. Kongresszusunk elégedetten tekintheti át a felszabadult nép 30 év alatt elért eredményeit. Indokolt ezért, hogy március 21-én, büszkén és hálával em­lékezzen azokra, akik hazánk­ban először vitték diadalra a proletárdiktatúra ügyét és azokra is, akik az elnyomás nehéz évtizedeiben ezt az ügyet szolgálták. Munkánkban, küzdelmeink­ben az ő folytatóik vagyunk, sikereink az ő dicséretüket is hirdetik. Edward Giere és Erich Honecker elutazott Budapestről Újabb üdvüzletek Pénteken elutazott hazánkból Edward Gierek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, aki részt vett pártunk XI. kongresz- szusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Bisz- ku Béla és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője, Németi Jó­zsef, hazánk varsói nagyköve­te, továbbá a lengyel pártkül­döttség tagjai, köztük Stefan Jedrychowski, a Központi Bi­zottság tagja, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. A lengyel pártdelegáció ve­zetését Jozef Pinkowski, a LEMP Központi Bizottságának titkára vette át. Pénteken elutazott hazánkból Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, aki részt vett az MSZMP XI. kong­resszusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Bisz- ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, dr. Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Gyenes András, hazánk berli­ni nagykövete, valamint az NSZEP küldöttségének tagjai, és Georg Folk, az NDK bu­dapesti nagykövetsége taná­csosa. Az NSZEP kongresszusi kül­döttségének vezetését Hermann Axen, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára vette át. Testvérpártok üdvözletei a kongresszusnak Friss István beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom