Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-22 / 80. szám

Közös célunk a fejlett szocialista társadalom megteremtése Koszorúzási ünnepség Budapesten a Tanácsköztársasági emlékműnél koszorúzott. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa koszo­rúja* Beck Ferenc elnök és Szili József titkár helyezte el az em­lékműnél. Koszorút helyeztek el a honvédség, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség képviselői. A Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága képviseletében Krasznai Antal, a HNF megyei titkára és Gergely Lajos nyug­díjas koszorúzott. A hála és az emlékezés virágait helyezték el az üzemek, intézmények, is­kolák képviselői, valamint kis­dobosok és úttörők. A koszo- rúzási ünnepség — melyen részt vettek a Tanácsköztársaság volt katonái és veteránok — az In- ternacionólé hangjaival és a katonai díszegység elvonulásá­val fejeződött be. * Budapesten a Kun Béla téren 2500 dolgozó és tanuló jelenlé­tében a Vili. kerületi párt-, ál­lami és társadalmi szervezetek képviselői megkoszorúzták Kun Béla, Szamuely Tibor és Landler Jenő emlékművét. Az ünnepség keretében tett KISZ-fogadalmat a Zrínyi Ilona Gimnázium 57 tanulója. Kővágó Béla, a KISZ kerületi bizottságának titkára ünnepi beszédében megemléke­zett arról a 18 vörös katonáról, akik a ludovikás ellenforradal­márok elleni küzdelemben hal­tak hősi halált 1919-ben. A Nógrád megyei Pásztó 1-es számú körzeti általános iskolá­ja Kun Béla nevét vette fel. Kaposvárott megnyílt a híres tanácsköztársasági vezető — Latinca Sándor — lakásában berendezett munkásmozgalmi múzeum Latinca emlékszobája. A Heves megyei Bélapátfalvá­ról ismét elindult a Kolacs- kovszky-emléktúra, melynek résztvevői a Bükk-hegység mun­kásmozgalmi emlékhelyeit ke­resték fel. Győr-Sopron megye fiataljai felkeresték azokat a búvóhelye­ket, ahol a Tanácsköztársaság leverése utón a vörös katonák rejtőztek el üldözőik elől. A Pest megyei Kartalon emléktáblát ál­lítottak annak dokumentálásá­ra, hogy a Tanácsköztársaság idején — a fiatalok közül első­ként — itt végeztek társadalmi munkát a Budapesti Marx Ká­roly úttörőcsapat tagjai. kongresszusának ötödik napja FRISS ISTVÁN Büszkén emlékezünk a dicső Magyar Tanácsköztársaságra Forradalom Európa szívében Oroszország, ahol már ko­rábban győzött a forradalom, Európa peremén feküdt és a kontinens gazdaságilag és kul­turálisan legelmaradottabb or­szága volt. Most ez a forrada­lom Európa szívébe nyomult előre, egy gazdaságilag és Pécsett, a Köztársaság téren. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 56. évfordulója al­kalmából tegnap az MSZMP Pécs városi Bizottsága ko- szorúzási ünnepséget rende­zett Pécsett, a Köztársaság té­ren a Munkásmozgalmi Emlék­műnél. Az ünnepség katonai tiszteletadással kezdődött, majd a Mecseki Ércbányászati Válla­lat zenekara a Himnuszt ját­szotta, ezt szavalat követte. A koszorúzás a gyászinduló ak­kordjai mellett kezdődött. Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága koszorú-: jó* dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára és Petőházi Szilveszter, a Pécs városi Párt- bizottság titkára helyezte az em­lékmű talapzatához. A Baranya megyei és a Pécs városi Tanács képviseletében Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyette­se és Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke, a KISZ Ba­ranya megyei és Pécs városi Bi­zottsága és az Úttörő Elnökség nevében Gergely László megyei titkár, Komlódi lózsefné városi első titkár és Nemeshegyi Beat­rix, megbízott megyei úttörőelnök Példája bizonyította, hogy a munkásosztály egyedül képes és egyúttal hivatott az ösz- szes dolgozó tömegek vezeté­sére egy kevéssé fejlett pol­gári országban is. A kommunisták vezette mun­kásosztály tudott és csak ő tudott biztató jövőt ígérő utat mutatni a súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdő társadalomnak. Történeti jelentősége volt an­nak, hogy Magyarországon a proletárság békés úton vet­te kezébe a hatalmat. A ma­gyar burzsoázia vezetői ráéb­redtek arra, hogy a kétségbe­ejtő és reménytelen helyzetből polgári hatalom számára nincs kivezető út. Ezért önként le­mondtak a hatalomról. Először történt meg, hogy fegyveres felkelés nélkül, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista forradalom. Kongresszusunk mai, ötödik napja március 21-éré, a ma­gyar kommunisták nagy ünnep­napjára esik. ötvenhat évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon győzött a szo­cialista forradalom. A kommu­nista párt és a szociáldemok­rata párt egyesülésével meg­született a magyar munkásság forradalmi egysége, a munkás­ság pártja a proletariátus kép­viseletében kezébe vette az államhatalmat. Létrejött a pro­letárdiktatúra. Egy kis nép hangja a világ népeinek nagy hangversenyé­ben ritkán hallható. A magyar proletárforradalom hírére még­is felfigyelt a világ. Ez az esemény azt mutatta, hogy a világháborút követő forradalmi hullám még nem ült el, a mér­hetetlenül sokat szenvedett és szenvedő tömegek mindinkább követik a munkásosztályt, a forradalomtól várják sorsuk jobbrafordulását. kulturálisan jóval fejlettebb or­szágban győzött. Nem kisebb jelentősége volt a magyar proletórforradalom győzelmének a nemzetközi mun­kásmozgalom számára. Mutat­ta: a magyar munkásosztály az évtizedek óta folytatott osz­tályharcban megérett arra, hogy az elnyomott és kizsák­mányolt nép vezetője legyen. Lenin ‘üdvözlete Létrejött a Magyar Tanács- köztársaság és megalakult ve­zető testületé, a Kormányzó Tanács. Másnap az egyesült párt és a kormányzó tanács így fordult az ország népé­hez: „Nélkülözések, nyomor­gás, szenvedés várakozik ránk (Folytatás a 2. oldalon.) Pártunk XI. P énteken reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc művelődé­si házában folytatta munkáját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Friss Ist­ván, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, Állami-díjas akadémikus, a tanácskozás soros el­nöke üdvözölte a küldöt­teket és a meghívotta­kat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásá­nak évfordulójáról. Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első fel­szólalója Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter volt, majd Szaló János, a Magyar Hajó- és Darugyár Pártbizottságának titkára, Szalai Gyula, a Fejér megyei Állami Építőipari Válla­lat kőművese, dr. Benedikt Ottó akadémikus, az MTA Számítás- technikai Kutató Intézetének tu­dományos tanácsadója, Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke, Gergely Ist­ván, a Szolnok megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Kurucz Imre, a Budapest V. kerületi Pártbizottság első titkára. Ko­vács Sándor, a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatója, Bruno Küs­ter, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt Vezetősége Irodájá­nak tagja, a vezetőség titkára, Ermengildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt el­nöke, Juan Gomez, a Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja, Franz Dübi, a -Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Per Iscaels- son, a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták Központi Bizottsá­gának tagja, I. Biten, a Török Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára kapott szót. A vitában szót kapott még dr. Varga Péter, a Somogy me­gyei Pártbizottság első titkára, Dojcsák János, a DIGÉP vezér- igazgatója, Tóth Imre, az ÉVM pártbizottsága titkára, dr. Ró­zsa Imre sebész adjunktus, Czí- dor Mihály, a MÁV záhonyi át­rakókörzetének főnöke és Iá- vorszky József, a Ganz-MÁVAG hegesztője. A vita után a kongresszus meghallgatta a munkabizottsá­gok jelentéseit, majd Kádár Já­nos elvtárs zárszava után hatá­rozathozatal következett. Ezzel végétért a kongresszus ötödik munkanapja. A tanácskozás ma délelőtt 9 órakor zárt ülésen folytatja munkáját. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 80. szám 1975. március 22., szombat Ara: 1,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom