Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-18 / 76. szám
12 Dunántúlt napló 1975. március 18., kedd Tévéajánlatunk KEDD 21.05: TANZANIA. A Magyar Televízió útifilmje, I—II. rész. 1974 nyarán járt Tanzániában a magyar tévé stábja — Szinetár Miklós rendező, Sugár András riporter, Ráday Mihály és Pálfy József operatőr és Rácz Antal, a neves Afrika-kutató. — Kawawa tanzániai miniszterelnök adta az ötletet, — mondja Sugár András —, készítsünk színes filmet a tanzániai nézők számára, szuahéli nyelvű szöveggel, hogy ezzel agitálhasson a TANU-pórt, a kormány, s mindenekelőtt a szövetkezeti mozgalom mellett. Jártunk a dzsungelben lévő falvakban és a legfejlettebb szövetkezeti községekben. Bizonyos kiegészítésekkel, ezekből a felvételekből készült el a most bemutatásra kerülő film, amelyben tanzániai parasztok beszélnek közös munkájukról, megváltozó életükről. A második rész egy tanzániai vadrezervátumot mutat be — színesen, érdekesen. SZERDA 20.35: EGY PIKOLÓ VILÁGOS. Máriássy Judit írta és a nemrég elhunyt kiváló rendező, Máriássy Félix rendezte ezt a filmet 1955-ben. A történet az ötvenes évek munkásfiatalságának problémáit elemzi. Kincse Marci (Bitskey Tibor alakítja) egy Szondy utcai bérház fiatal munkása bevonul katonának. A bevonulás napján a véletlen összehozza a lépcsőházban, a két emelettel feljebb lakó Cséri Julikával (Csé- ri Julit — Ruttkai Éva alakítja). A kislány régen tetszik Marcinak, s most a búcsú pillanatában hirtelen nekibátorodik, s megcsókolja. Ez a csók elég ahhoz, hogy a távoliét alatt álmokat szőjön a kislány alakja köré, hogy a kedves emlék keltette érzelmeit szerelemmé érlelje. Amikor hosz- szú idő után szabadságra visz- szajön, csalódottan látja, hogy a lány távolléte alatt züllött társaságba keveredett. Pedig Julika is megszerette Marcit, akit különbnek tart, mint új „barátait". Juli öngyilkossági kísérletével, kishíján tragédiába fordult a történet. Életük első konfliktusa végülis megoldódik. CSÜTÖRTÖK 18.35: 133 NAP A VILÁGPOLITIKÁBAN. A Tanácsköztársaság kikiáltásának előestéjén a 133 napos tanácshatalom külpolitikáját elemző beszélgetésről sugároz filmet a televízió. L. Nagy Zsuzsa, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa a műsorvezető. Liotai Ervin ezredes, a Hadtörténeti Intézet parancsnoka, Kővágó László kandidátus történész és J. J. Mine szovjet akadémikus ismerteti a Tanácsköztársaság külpolitikai törekvéseit, diplomáciai lépéseit. A beszélgetés képet ad arról, hogy milyen volt a nemzetközi helyzet az I. világháború végén, s hogy jutott el Magyarország a Tanács- köztársaság kikiáltásáig. Szó esik az Antant-tal folyó tárgyalásokról, a Magyarország elleni intervencióról, a Tanácsköztársaság diadalmas északi hadjáratáról. Bányászok szemben a A demokratikus európai közvélemény és az 1937-es pécsi bányászmegmozdulások Az ellenforradalmi rendszer idején fel-feltörő bányászmegmozdulások csúcspontja az 1937. februárban és márciusban lezajlott sztrájk. Újabb kutatások olyan mozzanatokra hívják fel a figyelmet, amelyek kevésbé ismertek, mivel egyrészt hozzáférhetetlen bizalmas aktákban rejtőztek, másrészt idehaza kevésbé ismert és publikált külföldi, európai és tengerentúli sajtóban láttak napvilágot. A központ Vasas volt A legális és illegális szervezkedés központja 1935-36-ban Vasas Bányatelep. A munkásság között mind a szociáldemokrata szervezkedés, mind pedig a kommunista sejtek kiépítése sikerrel folyt. A bányászgyűlések két kérdést tárgyaltak: megmenteni az éhségtől családjaikat, a másik a spanyol köztársaság élethalálharca, amely reménnyel töltötte el a tömegeket. Egy 1937. január 15-én kelt titkos jelentés a vasasi bányamunkásság gyűlésén elhangzott felszólalásokat szó szerint rögzítette. Egy felszólaló meglehetősen nagyszámú bányamunkás előtt igen jó tájékozottságra vallóan mutatta be a spanyol forradalom eseményeit. Többek között így érvelt: „ ... Fontos az, hogy a spanyol- országi népfront győzedelmeskedjen és akkor a mi ügyünk is nagyon jól log állni... bíznunk kell a feltámadásban és közel van az az idő, amikor a munkásegység oly erős lesz, hogy a fasizmusnak megálljt parancsolhatunk mindenütt, itt a bányavidéken is .. 1937. február 6 án tartott bányászgyűlésen egymás után hangoztak el olyan felszólalások, amelyek már az új harci taktikát vetették fel: „ A MUNKÁSSÁG FOGLALJA EL A GYÁRAKAT" A szociáldemokrata munkásság jelentékeny része még visz- szariadt ettől, de a bányász- ság küldöttei közül már többen nem láttak más kiutat. A vasasi elnök hangsúlyozta, hogy „ ... érzéketlenül mennek el a bánya vezetői az éhező családok gondjai mellett. A bérköveteléseket túlköveteléseknek mondják. Taktikázik a DGT vezetősége, mert mindent az iparügyi minisztériumra hárít, a hatóság pedig titokban az osztrák nagytőkés vállalkozót hibáztatja. Nincs más út, mint olyan módon tiltakozni, amely meghátrálásra készteti a cinikus vállalkozót és csatlósait... a bányászságnak el kell foglalnia az aknákat". A sztrájk kirobbanása előtt tehát mpr helyben megfogalmazódott a „foglalásos sztrájk” gondolata. 265 bányász éhségsztrájkja Nehéz helyzetben voltak azok a szakszervezeti vezetők is, akik ugyan mindvégig a munkásság mellett álltak, de még reménykedtek, hogy a földalatti éhségsztrájk elkerülhető. Rauh János vasasi vezető nem vállalta, hogy a munkásgyűlés tudomására hozza a DGT illetve az iparügyi miniszter február 18-án kelt és a bérjavítást elutasító állásfoglalását. E bejelentések "... beláthatatlan következményei lesznek, mert a munkásság végsőkig elszánt és lefoglalja az aknákat". Mindez meg is történt. A közbiztonsági osztály telefonja február 23-án délután 14 órakor megszólalt és a főispán döbbenten közölte a hírt: VASASON A DÉLUTÁNI MŰSZAKRA LESZÁLLT 265 MUNKÁS ÉHSÉGSZTRÁJKBA KEZDETT. Este fél kilenckor indultak gyermekek, asszonyok, férfiak tüntetve a Thomman akna felé. Regisztrált rendőrségi telefon őrizte meg ennek az epizódnak is az emlékét: „ ... négyszázfőnyi tömeg az utcán át Thomman felé közeledik. Fejüket elvesztett, fékezhetetlen csőcselék. A csendörlaktanya előtt feltartóztatták őket, erőszakosan viselkednek, a csendőrszuronyok közvetlen közelébe jutottak. Fegyverhasználattól lehet tartani. Erősítést kérek." Az erősítés honvédalakulatból állt. A helyszínre érkező főszolgabíró szavára a tüntetők ekkor még nyugovóra tértek. Február 24-én délután 16 óra 41 perckor a járási főszolgabíró irodájában csöngött ismét a telefon és a mecsekszabol- csi jegyzői irodából tájékoztatóra jelentkezett a csendőrjárőr parancsnoka „ ... a csendőrség részéről fegyver- használat történt..." Az események ismertek. Az elszántan és elkeseredetten Pécsre igyekvő somogyi és vasasi bányamunkások, nők és gyermekek menetét a csendőrjárőrnek nem sikerült feltartóztatnia. ,,Mecsekszabolcs község keleti szélén levő temető mellett elvezető mélyebb bevágásé, mintegy 7-8 lépés széles úton a szolgálatot teljesítő szakasz a tüntetőkre lőtt." Három halálos áldozat és 11 súlyos sebesült lett a mozgalom emlékeztetője. A csendőrsortűz visszhangja „MAGYAR NAP" címen jelent meg a csehszlovák népfront magyar nyelvű lapja. Mór 25-én gyorshírben közölte: „Brutális gyilkosság a pécsi szénmedencében. Csendőrök sortüze több bányászt megölt. A magyar fasizmus leleplezte önmagát". Ezt követően naponta visz- szatért a pécsi bányászmozgalomra, mind nagyobb teret szentelve az eseményeknek. Február 26-i számában drámai tudósításban számolt be a bányatelepeken uralkodó helyzetről, s a bánya mélyéről felszivárgó hangulatról. Február 27- én a pécsi események a Magyar Nap első oldalára kerültek. Élve, a spanyol forradalom eseményei mellé. Ilyen módszerekkel csak a berlini és a római kormányzat dolgozik — írta a tudósító „Sortűz" című vezércikkében. Ezt követően 28-án terjedelmes cikk látott napvilágot a lap harmadik oldalán: „Kiért lőttek Pécsett?" címmel. A cikk rámutat, hogy osztrák, olasz és magyar részvényesek kezében vannak a Pécs környéki bányák. Ugyanebben a számban az egész politikai rendszert bírálva: „Sztrájk-pogrom" című cikkben leleplezi a parlamentben folyó vitákat is. Március 2-án és 3-án újabb részletes beszámolót készít a lap magyarországi tudósítója. Március 5-én a lap első oldalára került Pécs. „Lesz-e folytatás?" című cikkben a DGT került bonckés alá. A vállalat osztrák részvényesei között több olyan vezető beosztású személy szerepelt, akik az úgynevezett „Osztrák Hazafias Népfront”, a Heimwehr fasiszta szervezetei céljaira biztosították a vállalatból származó jelentős bevételeiket. Ugyanebben a számban egy egész oldalas cikk is részletezte az eseményeket, jellemző címet adva: „A pécsi bányajobbágyok szemben a halállal." A Magyar Nap drámai hangvételű cikkeivel a demokratikus európai közvélemény figyelmét ráirányították a pécsi mozgalomra. A párizsi Szabad Szó szenvedélyesen követelte a bíróság elé állított bányászok felmentését. A Francia Szocialista Párt a Magyar Nap tudósítása nyomán szolidaritási nyilatkozatot tett közzé. A kanadai magyar munkásújságok a fasiszta irányzat megerősödését látták abban, hogy a munkás megmozdulások megtorlását fegyverrel „eszközük a mai Magyarországon." Szita László *». IU. BnRUMHVIKOU ■ - ™—-----------___»_ —____m MM____ - JET- _ g k az eittiefrittiiirofi EMLÉKEK IGORRÓL Igorka 12 éves. Késő ősz van, hajnali fagyok. Fiamnak már haza kellene jönni. Kinézek az ablakon, s látom, hogy Tyimka nevű barátja cipeli a hátán, nincs rajta cipő. Kiderült, hogy cipőjét sürgősen beadta a javítóba, pajtása pedig így segített rajta. Igor 16 éves. Egész nyáron olyan nagy szorgalommal készült a főiskolára, hogy egészen meghökkentett bennünket. S egyszeresek, közvetlenül a vizsgák előtt leverte lábáról a malária, láza 39 fok. Tiltakozásunk ellenére elment vizsgázni és minden tantárgyból jó és kitűnő jegyet kapott. Akkor győződtem meg első ízben arról, hogy fiam látszatgondtalansága mögött nem mindennapi akarat rejtőzködött. Igor főiskolás. De még mindig gyerek. Az első órán odament hozzá Szumerkin professzor, kezét, a fejére tette és ezt mondta: „Gyermekem, hány éves maga? Tizenhat? Fiatal, nagyon fiatal!" Elmondom incidensét H. hallgatóval. Már harmad- vagy negyedévesek voltak. A tűzvédelmi előadó tanár, akit a hallgatók „tűzoltónak" csúfoltak, nem igen értette Igor humorát és komolyan megharagudott rá. „Majd a beszámolón megiszod a levét!" A beszámoló napján Igor nagyon izgatott volt. Minden fontosabb tantárgyból jó és kitűnő jegye van, de hátha e beszámolón kap egy vastag „fát”. Napszemüveget vett fel, torkát jól körülcsavarta sállal, mint aki alaposan megfázott, idegen ruhába öltözött. A „tűzoltó” nem ismert rá. H. valami miatt késett. Amikor belépett a terembe, a tanár a legnagyobb csodálkozására így szólt hozzá: „Á, itt a mi tréfacsinálónk! Nos, meglátjuk, ki nevet utoljára!” - „Nem értem önt” — felelte H. — „Mindjárt megérti!" A többi hallgató már rájött, miről van szó, majd kirobbant belőlük a nevetés, főleg azért, mert külsőleg H. egyáltalán nem hasonlított Igorra. A hallgató jól tudta az anyagot és becsülettel állta a „tűzoltó” dühödt támadásait. A tanár kénytelen volt jelest adni neki. Ezt a történetet Igor barátai számtalanszor felidézték az én jelenlétemben. Igor nagyon szeretett élni, szerette a környezetéhez tartozó embereket. Jó sportoló volt, úszott, futballozott, röp- labdázott, jégkorongozott. Szeretett sakkozni és táncolni. Jóllehet, hangja nem volt iskolázott, az Akadémián rendezett estéken szólót énekelt, zenekari kísérettel. Ugyanakkor szívósan, kitartóan, fáradságot nem kímélve dolgozott, ha ezt a munka megkövetelte. Nagybátyám, Sz. I. Borcsevszkij, a matematika professzora nem egyszer elragadtatással beszélt nekem orról, hogy Igor milyen ragyogó matematikai tehetség ..." A Felszabadulási Emlékművön aranybetűkkel olvasható: Prihogyko I. V. százados. A szovjet honvédelmi minisztérium tiszti veszteségeket nyilvántartó osztályán egy karton- lapon a következő olvasható: „Prihogyko Igor Vjacseszla- vovics százados, a 60. műszaki utászdandár törzsének 2. osztályparancsnoka, aki 1919-ben született, az SZKP tagja, 1941 óta teljesített katonai szolgálatot, elesett az 1945. január 15-i ütközetben. Eltemetve Budapesten, Rákosszentmihályon.” Ezután következett édesanyjának, Jevgenyija Mihajlovná- nak régi és nem egészen pontos címe. Mégis ez segített megtalálni hozzátartozói címét. (Folytatása következik.) 20-21—22-én Szünetel a rendelés a Munkácsy utcai Rendelőintézetben Értesítjük Pécs lakosságát, hogy a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézetben, a felújítási munkálatok miatt, 1975. március 20- 21- és 22-én a rendelés szünetel. A szakellátás ezeken a napokon változatlan rendelési időben a felnőtt lakosság részére 7 óra és 19 óra között, a III. kerületi dr. Veress Endre utcai Rendelőintézetben történik. (Belgyógyászat, szemészet, fül-orr-gégészet, laboratórium, therápia, sebészet, ortho- peadia, ideggyógyászat, röntgen, fogászat, szájsebészet, car- diológia, nőgyógyászat.) A II. kerületi lakosság részére ezeken a napokon a III. kerületi Rendelőintézet földszintjén felvilágositó-eligazító szolgálat működik. Felhívjuk a figyelmüket: 1. Előzetes és időszakos munkaalkalmassági vizsgálat 20- án és 21-én, 15.30 órától 19 óráig a földszint 6. sz. rendelőben lesz, 22-én a rendelés szünetel. 2. Gépjárművez. alkalmassági vizsgálat 20- 21- és 22-én szünetel. 3. A Négyhetes Bizottság 21- és 22-én, a földszint 5. sz. helyiségben működik 8—10 óráig' 4. Az I. fokú AB Bizottság 21- én, 14 órától 16 óráig a III. em. Krogh-helyiségében működik. 5. A Kisfaludy utcai Tüdőszűrő Állomáson ezeken a napokon a rendelés szünetel. A szűrésre jelentkezőket a dr. Veress E. utcai Tüdőszűrő Állomáson a szokásos időben végzik. A diagnosztikus mellkas rtg. vizsgálatokat a II. kerületi lakosság részére a József Attila u. 1. szám alatti Tüdőgondozóban végzik, 20-án és 21-én, 7.30 órától 19 óráig, 22-én 7.20 órától 12 óráig. 6. Kérjük a fogpótlásra jelentkező, valamint a visszarendelt betegeket, hogy ezeken a napokon a fogászati szakrendelést ne keressék fel, mivel a technikai munkák végzésére nincs lehetőség. A II. kerületi Rendelőintézetben működő körzetek elhelyezése és rendelési ideje 20- és 21-én. Dr. Benkö Klára a 26. és 24 sz. körzet betegei részére. Rendel: délelőtt 11—13 óráig, délután 17—18 óráig a Móricz Zsigmond tér 5. sz. alatti körzeti rendelőben. Dr. Gyúró András a 28. sz. körzet betegei számára. Rendel: délelőtt 11—13 óráig, délután 17—18 óráig az Ady Endre u. 8. sz. alatti körzeti rendelőben. Dr. Makoviczky Gyula a 23. és 20. sz. körzet betegei számára. Rendel: délelőtt 11—13 óráig, délután 17—18 óráig, az Ady Endre u. 8. sz. alatti körzeti rendelőben. A gyermek szakellátás a lenti időben az alábbiak szerint működik: Szemészet: 20—21—22-én, 7—15 óráig a 48-as téri gyermek-szemészeten működik. Fül-orr-gégészet: az I. kér. Feketegyémánt téri Rendelőintézetben 8—12 óráig, II—III. kér. dr. Veress Endre utcai Rendelőintézetben 7—19 óráig. 20—21-én, 16 órától a Fül-orr- gége Klinika akut eseteket ellát. 22-én, 13 órától akut eseteket a Fül-orr-gége Klinika látja el. Gyermekideggondozó: a felnőtt Ideggondozó Intézetben működik (Edison u. 18.). Gyermek-röntgen: I. kerületet ellátja a Feketegyémánt téri Rendelőintézet 7—15.30 óráig, II—III. kerületét dr. Veress Endre utcoi Rendelőintézet 7— 19 óráig. A lakosság türelmét kérjük ezeken a napokon a várható zsúfoltság miatt.
