Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-01 / 59. szám

2 Dunántúlt napló 1975. március 1., szombat Dr. Polinszky Károly nyilatkozata (Folytatás az í. oldalról) talános iskolai végzettség nél­kül kezd dolgozni. A szakrendszerű oktatásban részesülő felsősök aránya 94,3 százalékról 96,6 százalékra növekedett. Ezzel egyidőben — lényegében — megszüntettük a negyvennél nagyobb létszámú tanulócsoportokat. A tanter­mek gyarapodása — mennyisé­gében — megfelel a kitűzött céloknak. Az általános iskolás diákotthonokban 1969-70-ben még mindössze 6431 gyermeket tudtunk elhelyezni, 1973-74- ben viszont már 8351-et. Ez alatt az 5 év alatt a diákott­honok száma is 90-ről 114-re emelkedett. Míg 1969-70-ben az általá­nos iskolás diákoknak 17,3 százaléka lehetett csupán nap­közis, 1973-74-ben már 25,1 százalékuk, vagyis átlagosan minden negyedik tanuló. Az általános iskolát befejező fia­talok az úgynevezett középfo­kú oktatási intézményekben - és ebbe a szakmunkásképzők is beletartoznak — 1969-70­ben még csak 83,7 százalékos arányban tanultak tovább, az elmúlt tanévben már 90 szá­zalékuk folytatta tanulmányait. A múlt tanévben o 14—18 éve­sek közül a gimnáziumokban 26,5, a szakközépiskolákban 26,9, szakmunkásképzőkben pedig 46,6 százalékuk tanult. Tovább folytatódott a középis­kolák szerkezeti átalakulása, aminek eredményeként az el­ső osztályba felvett szakközép- iskolások aránya 46,7 százalék­ról 51,3 százalékra emelkedett. Ez tehát azt jelenti, bogy ma már az elsős középiskolások sorában több a szakközépis­kolás, mint a gimnazista. 0 Mindenki tudja, mindenki úgy tartja, Hogy a szocialista ne­velésügy feladatainak megvaló­sításában az egyik legfontosabb tényező a pedagógusok szemé­lyisége. Ha elfogult lehetnék, személy szerint azt állítanám: a legfontosabb. Másként szólva, nem mindegy, hogy ki tanit, még inkább: ki nevel?- A politikus politikusán fo­galmaz, az újságíró újságíró­ként. De lényegében egyetért­hetünk. Az egész oktatásügy korszerűsítése, annak feladatai elsősorban a pedagógu­sok ideológiai-politikai-peda- gógiai felkészültségétől, fel-^ készültségük színvonalától, a pedagóguspálya társadalmi presztízsétől és a nevelők köz­érzetétől, nem utolsó sorban a pedagógus-létszámtól függ. A személyi feltételek biztosításá­ra a pedagógusokat képző in­tézmények felvételi keretszá­mát — a lehetőségek határai között — lényegesen megemel­tük. Ennek ellenére sincs elég pedagógus, különösen az ál­talános iskolák alsó tagozatá­ban, egyes felsős szakokon és az óvodákban. Az elmúlt tan- évbin 16 450 óvónő és 64 000 általános iskolai tanító, szak­tanár dolgozott alsófokú In­tézményeinkben. A képesítés nélküli pedagó­gusok alkalmazását egyelőre nem tudjuk felszámolni. A pá­lyázati rendszer az úgynevezett finomítások ellenére sem bizto­sítja az egyenletes és a szük­ségleteknek megfelelő létszá­mot. A nyugdíjasok reaktiválása — ismételt munkába állítása — sem eredményezett jelentős vál­tozást. Az óvodákban 1969-ben 1054 képesítés nélküli dolgozott (a teljes létszám 9 százaléka), 1973-ban már 3334 (azaz az óvónők 20,3 százaléka). — Az általános iskolákban 1969-70-ben 2700 (az itt dol­gozó pedagógusok 4,3 százalé­ka), 1973-74-ben már 3780 (5,5 százalékuk) képesítés nél­küli tanító vagy tanár alkalma­zására kényszerültek a taná­csok, illetve az intézmények ve­zetői. Társadalompolitikai érte­lemben feltétlenül szükséges hangsúlyozni, hogy a képesítés nélkülieket túlnyomórészt az amúgy is hátrányos helyzetben levő kisebb települések óvodái­ban, iskoláiban alkalmazzák. Az utóbbi két évben azonban már a városokban, sőt a fővárosban is dolgoznak. Alkalmazásuk mindenekelőtt azzal magyaráz­ható, hogy a negyedik ötéves terv idejére meghatározott óvo­dai hálózatfejlesztés, valamint az általános iskolák napközis ellátottságának javítása — ép­pen az igényeknek, szükséglet­nek megfelelően — lényegesen gyorsabban és nagyobb mér­tékben valósul meg, mint ahogy eredetileg képzeltük. Mindezt az 1969—70-es tanév óta jelen­tősen megnövelt pedagógus- képzés sem tudta időben kö­vetni. Annak érdekében, hogy a különböző területek közötti színvonalkülönbségek javulja­nak, a pedagógusellátottság­ban is kiegyenlítődés következ­zék be, s hogy ne gyarapodja­nak a képesítés nélküliek, sőt mérséklődjön alkalmazásuk mértéke: az eltelt időszakban több intézkedést is életbe lép­tettünk. Az 1972—73-as tanév­től kezdve bevezettük a közép­fokú óvónőképzést, most pedig fokozatosan növeljük az így képzettek számát Emellett se­gítettük és gyorsítottuk a képe­sítés nélküliek oklevélszerző képzését is. Országosan több mint két­szeres „keretben" tettük lehe­tővé a nyugdíjas pedagógusok alkalmazását — újbóli alkalma­zását úgy, hogy keresetük mel­lett teljes nyugdíjukat is meg­kapják. — Ezúttal nem elemzem a pedagógusok anyagi és erköl­csi megbecsülésére hozott in­tézkedéseinket Csupán emlé­keztetek arra, hogy Apáczai Csere Jáqos-díjat alapított a Minisztertanács, minden eddi­ginél többen kapnak jutalmat, kitüntetéseket. Bérrendezést hajtottunk végre, munkaidő-, il­letve óraszámcsökkentést vezet­tünk be, A pedagógusnők hely­zetének javítására javasoltuk a szabadnap biztosítósát. A la­kásjuttatások, a kedvezményes építési kölcsönök, a letelepedé­si segélyek emelése, az előnyös gépkocslvásárlási lehetőségek valamelyest javítottak életkörül­ményeiken. A realitás kedvéért azonban itt még hozzáteszem: a bér- és egyéb intézkedések az áremelkedés következté­ben már elvesztették kezdeti hatásukat. A A személyiség-fejlesztés, a nevelés valamennyi korosztály­nál hangsúlyt kapott az eltelt időszakban. Nyilvánvalóan azért is, mert az eredmények nem egé­szen kielégitőek. Az intézkedé­sek, a kezdeti lépések közismer­tek. Ezúttal a felsőoktatás ne­velésügyének egy sajátos terü­letéről, a marxista-leninista kép­zésről beszélgessünk. — Az utóbbi esztendőJtben a marxizmus—leninizmus oktatása jobban figyelembe veszi az egyetemeken és a főiskolákon az adott intézmény jellegét Az eddigi tapasztalatok máris azt igazolják, hogy a hallgatók ér­deklődése megnőtt a világné­zeti-politikai kérdések iránt. A marxizmus—leninizmus ok­tatása egyúttal gyakorlatibbá, a mindennapi élet, a közélet valóságainak feltárójává vált. Másképpen szólva: az oktatás ebben az értelemben is köze­lebb került a szocializmus gya­korlatához, a korábbinál meg­győzőbben ad választ napjaink világnézeti-társadalmi kérdései­re, a diákokat minden eddigi­nél eredményesebben készteti a szocialista elkötelezettségre. Mindebből persze még nem következik, hogy a nevelés, az oktatás már mindenben megfe­lelne a mindinkább kiteljesedő iqényeknek. Például nem min­dig tart lépést a hallgatók ér­deklődésével. Sohasem szabad — ebben az értelemben sem — a valóságtól elszakadnunk, és irreális ábrándokat kerget­nünk. Máig is probléma továb­bá, hogy a hallgatók eqy bizo­nyos köre — ez is különböző forrásokból ered — közömbös a világnézeti-politikai kérdések iránt Ennél a csekély hányad­nál ez visszavezethető a politi­kai-közéleti érdektelenségre, passzivitásra, a világnézet' ne­velés helyenként és időnként nem megfelelő pedagógiai módszereire és természetesen az ideológiai-politikai fogé­konyságot is tompító túlterhe­lésre. A Magyar Nemzeti Bank közleménye Március 1-tól megváltozik egyes konvertibilis valuták ár­folyama. A változás — a svájci frank kivételével — az érintett valuták leértékelését jelenti a forinthoz viszonyítva. A fel nem sorolt valuták fo­rint árfolyamáról a valutaki­szolgáltató és -beváltó helyek adnak felvilágosítást. Az árfo­lyamok változásával kapcsolat­ban a külkereskedelmet érintő intézkedések bevezetésére ugyancsak március 1-i hatály- lyal kerül sor. A március 1-től érvényes árfolyamok: pótlékolt középárfolyam forint 1 angol font 49,07 1 ausztrál dollár 27,02 100 kanadai dofiár 2065,52 1000 olasz líra 32,16 100 spanyol pezeta 36,25 100 svájci frank 761,81 100 USA dollár 2044,86 Az árfolyamok fenti módosí­tását a konvertibilis valuták árfolyamaiban az utóbbi két hónapban bekövetkezett pénz­piaci változások tették szüksé­gessé. Források környezet­védelme Környezetvédelmi szakmai délutánt rendezett a Ma­gyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja tegnap délután Pécsett a Technika Házában. A szakmai délutánt Her­nádi Alajos, a Magyar Hid­rológiai Társaság pécsi csoportjának elnöke, a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vezetője nyitotta meg, majd „A pécsi rókus- dombi források és vizek az egészségügyi és felsőokta­tási környezetben" címmel tartott előadást, melynek során a környezetvédelem szempontjából elemezte a megyeszékhely forrásait, azok hidrogeológiai viszo­nyait. Ezt követően Várnai Tibor, a Baranya megyei KÖJÁL főmérnöke a Tettye- forrás hidrogeológiai vé­delmének fontosságáról, a pécsi források védelméről szólt, amely előadáshoz Bátai János, az UNIBER főmérnöke tartott korrefe­rátumot. A szakmai délután máso­dik részében a helyi forrá­sok környezetvédelmét vi­tatták meg a szakemberek. Megnyílt kiállítása Kondor Béla Komlón Felszabadulás utáni képző- művészeti életünk egyik leg­érdekesebb, jelentős egyénisé­gének, a nemrég tragikus hir­telenséggel elhunyt Kondor Bé­lának a műveiből rendezett ki­állítást a Magyar Nemzeti Ga­léria és a komlói művelődési házak igazgatósága Komlón, a Május 1. Művelődési Köz­pont kiállítótermében. A teg­nap délutáni tárlatnyitó nagy­számú közönségének Anka Má­ria, a Nemzeti Galéria művé­szettörténésze olvasta fel dr. Dávid Katalin bevezetőjét, majd Harkányi János, a Pécsi Nemzeti Színház művésze — a költőként is ismert Kondor Béla Boldogságtöredék című verseskötetének néhány darab­ját adta elő. Az ünnepi mű­sorban fellépett még a kender­földi iskola kórusa. Szabó Sza­bolcs vezényletével. A tárlat része annak a soro zatnak, amelynek legközelebb előzménye Hézső Ferenc kiállí­tása volt. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező gra fikák március 14-ig tekinthetők meg naponta 16-tól 20 óráig. !!!!§ Javult a vetőmagvak minősege A kimagasló termelés kulcsa a „Aki ocsút vet, az gazt arat" — az ősi közmondás a mező- gazdaság mai, intenzív fejlődé­sének szakaszában különösen helytálló, s intelemmel szolgál: csak megfelelő vetőmagvakkal lehet kimagasló termésered­ményt elérni. A mezőgazdaság­ban már több éve meghono- sult iparszerű termelési rend­szerek tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a növénytermesztés hozamainak növelésére irányuló termelésfejlesztési tényezők kö­zött kiemelt helyet foglal el a magas belső értékű, nagy tel­jesítő képességű növényfajták és hibridek termesztése és a jó minőségű vetőmagvak hasz­nálata. E téma jelentőségét, jo vetőmag TANÁCSKOZÁS BÓLYBAN Eredményes évzáró a kesztyűs szövetkezetnél Eredményes gazdasági év­ről számolt be Stetner Jenő elnök, a Pécsi Kesztyű- és Bőr­díszműipari Szövetkezet teg­nap Pécsett, a Pannónia Szál­ló nagytermében megtartptt 1974. évi mérlegzáró közgyű­lésén. A szövetkezet az elmúlt esz­tendőben 560 ezer pár kesztyűt készített, négyezer párral töb­bet, mint az azt megelőző esztendőben. A síkesztyűkből 34 ezer párral többet gyártot­tak, hagyományos kesztyűből viszont 30 ezerrel kevesebbet. A bőrdíszmű részleg 120 ezer divattáska és 30 ezer öv ké­szítését tervezte tavaly, melyet ötezer divattáskával és nyolc­ezer övvel teljesítettek túl. A szövetkezet értékesítését tavaly is elsősorban az export határozta meg: a kesztyűter­melés 94,2 százaléka, a bőr­díszműtermelésnek pedig 77,9 százaléka került külföldön ér­tékesítésre. A szövetkezet ha­táridőre eleget tett mind a szo­cialista, mind pedig a tőkés exportkötelezettségeinek. A kesztyűexport 16 ezer párral nőtt 1973-hoz képest, - a bel­földi igények változatlan kielé­gítése mellett. Bőrdíszműáruik jó része a szocialista országok­ba jutott el. Belkereskedelmi értékesítésüket 7 ezer darabbal növelték. Javult a szövetkezet három szaküzletének ellátása, amelyek 31 százalékos forga­lomnövekedést értek el 1973- hoz képest, s árbevételük meg­haladta a 3,7 millió forintot. Beszámolójában a szövet­kezet elnöke elmondta azt is, hogy a termelési költségek ta­valy 1,9 millió forinttal csök­kentek. Szólt arról, hogy a gazdálkodás egyik alapvető céljának tartja a szövetkezet vezetősége, hogy a tagság jö­vedelme évről évre növeked­jék. Ezért a bérfejlesztési lehe­tőségeiket kihasználva a szö­vetkezet igen alacsony - 1773 forint/fő — bárszínvonalát kö­zel nyolc százalékkal növelték. A gazdálkodás során képző­dő több mint 11,6 millió forin­tos nyereségből beruházásra 4,1 millió forintot fordítottak. Többek között Szederkényben telephelyet hoztak létre, Fo­nyódon átépítették az energia- elosztó rendszert, felszerelték a TMK-műhelyt, húsz Parkert- Lasch varrógépet vásároltak. A szövetkezet 1300 dolgozójá­nak év végi nyereségként több mint kétmillió forintot fizetnek ki. (Mécs) időszerűségét ismerve, a Bara­nya megyei Tanács, a Magyar Agrártudományi Egyesület me­gyei szervezete, a Megyei -Ve­tőmag Felügyelőség tegnap a Bólyi Állami Gazdaság köz­pontjában vetőmagtermesztési tanácskozást rendezett. A ta­nácskozáson, melyen több mint száz baranyai növénytermesztő vett részt, jelen volt dr. Kasza Béla, a MÉM főosztályvezető­helyettese, Barada Lajos, az Országos Vetőmag Felügyelő­ség főosztályvezetője. A vitain­dító referátumot Álló Miklós, a Megyei Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője tartotta. Ki­emelte, hogy a megyénkben többek között a tervszerű vető­magellátási munkának köszön­hető, hogy tavaly a búza ter­mésátlaga 7, a kukorica 16, a burgonya 47, a cukorrépa pe­dig 32 százalékkal haladta meg az 1973. évit. Hangsúlyozta, hogy olyan növényfajtákra van szükség, amelyek tenyészideje leginkább megfelel klimatikus viszonyainknak és kiemelkedő termésátlagot biztosít. Mert az ilyen fajta termesztése energia­megtakarítást is eredményez. Közismert, hogy egy mázsa ku­korica megtermeléséhez keve­sebb energia szükséges, mint ugyanannyi termény szárításá­hoz. A vitaindító után Pusztai Er­nő, a Megyei Vetőmagfelügye­lőség vezetője a baranyai ve­tőmaggazdálkodásról tartott előadást. Szólt arról, hogy a vetőmagvak minőségének álla­mi ellenőrzése hazánkban majd 100 éves múltra tekint vissza és ma is szigorú rendelkezések szabályozzák — mint az 1968- ban kiadott „Vetőmag-törvény” —, a termesztés, forgalmazás rendjét és a minőségvédelmet. Elmondta, hogy megyénkben a gazdaságok területi koncentrá­ciója, a termesztési rendszerek bevezetése a vetőmagtermelés terén is érezteti hatását: míg 1972-ben 73, addig tavaly csak félszáz gazdaság foglalkozott vetőmagszaporítással, és az ál­taluk előállított vetőmagvak minősége javult. Az ország és a megye vetőmaggazdálkodá­sát értékelve az előadó el­mondta, hogy a „Vetőmagtör­vény” jól szolgálta mezőgaz­daságunk érdekeit, de akadtak hiányosságok is, így például ja­vítani kell a vetőmagtermesztés műszaki-technikai bázisát, a legkorszerűbb fajtákat kell be­szerezni, hatékonyabbá kell tenni a nemesítési tevékenysé­get, a termesztésnél jobban fi­gyelembe kell venni a költség- tényezőket, sürgető feladat a fajta-forgalmazás meggyorsítá­sa is. Az előadást követően Kern József, a Szentlőrinci ÁG. igaz­gatója, Gábris Zoltán, a Bó­lyi ÁG. főmérnöke, Horváth Gergely, a babarci tsz szakta­nácsadója, a Solamum vetőbur­gonya-, a „Pisó-szója-borsó-, valamint a búza-, borsótermesz­tés iparszerű rendszereinek ve­tőmagtermesztési és ellátási eredményeiről és gondjairól számolt be. <M) Pályakezdők lotókiállítása Magasfokú technikai bravúrral jó megjelenítő készséggel mutatja be az élet jelenségeit C i e r i Lás z- I ő, a három pályakezdő fotóművész közül a legmarkánsabb egyéniség. Képei (állásfoglalásra késztetnek. R e- g ős István fotói stúdiójellegű- ek, Pauer Tamás fázisfotói fej­lődési folyamatokat érzékeltetnek, melyek alkotó elemzésre adnak lehe­tőséget. Teqnap este a Doktor Sán­dor Művelődési Központban nyitotta meg Halász Rezső, a Mecseki Fotóklub ügyvezető elnöke a három pályakezdő kiállítását. A Mecseki Fotóklub kiállítóhelyiségében minden hétfőn, szerdán, pénteken este 17 órától megtekinthetőek a fotók, már­cius 15-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom