Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-01 / 59. szám
1975. március 1., szombat Dunántúlt napló E gy hét múlva tanácskozásra ülnek össze megyénk pártszervezeteinek küldöttei. A megyei pártértekezlet számot ad az elmúlt négy esztendő munkájáról, meghatározza további tennivalóinkat is. A küldöttek közül kerestünk fel néhányat: milyen gondolatokkal készülnek a nagyjelentőségű fórumra? — SÁNDOR 3YULA Sándor Gyula, a Fémipari /óllalat esztergályosa, a helyi jártalapszervezet titkára. Ti- :enhárom éves korában már :saládfenntartóként dolgozott, 'izenhat évesen belekerült a Németország felé tartó „leven- e-különítménybe", s egy éves irdőírtó munka után érkezett issza Győrbe. Megpróbált elhelyezkedni, szakmát tanulni — ekkor jegyezte el magát az isztergagéppel —, de félúton — az anyagi gondok miatt — neg kellett szakítania a tanu- ást. Kubikolt a vasúton, mun- át kapott a Rába-híd építé- énél. 1948-ban lett szakmun- ás a Győri Vagon- és Gép- yárban, de néhány évre már lint munkamódszer-átadó Pes- jn dolgozott, a Csepel Autó- yá rban. Feleségének szülei Mattyon Itek s egyre inkább rá- zorultak a segítségre. Akkor 'écsre költöztek a szülőkkel gyütt. Ez a döntés fordulót jelen- ;tt életében: a Fémipari Válhatnál megtalálta a helyét, a városban otthonát. A vállalatnál akkor „figyelik” fel rá, amikor a kiváló olgozó címek odaítélésénél irsai együttesen rá szavaztak, kiütve” ezzel egy vállalati dőltet. Mondván: „Azt légióban Sándor Gyuszi érdemli eg.” 1970-ben pártalapszer- jzeti titkárrá választották. Ek: >r egyéves pártiskolára ment, inult — s az egyhangú váfős szocialista brigádjából, aki tehette, meglátogatta a brigádvezetőt. Ezt az időt arra használták fel, hogy közösen megszerkesszék a brigád ez- évi termelési vállalását. Reméljük, hogy a tavalyihoz hasonló eredményeket érünk el az idén is: brigádunk 1974- ben a tervezett 97 800 tonnával szemben, közel 99 ezer tonna szenet termelt — mondja. A termelésben elért eredmény mellett még egy jelentős dolog növelte a brigád tekintélyét: Zákány Pál István-ak- nai vájárt, brigádvezetőt a párttagság küldöttnek választotta meg a megyei pártértekezletre. — Most másodízben jutok el erre a magas pártfórumra. Küldöttként való jelölésem azt je- jelenti, hogy bíznak bennem bányásztá rsaim. — Ha szót kapna a megyei küldöttértekezleten, mit mondana el? — Felszólalásomban sürgetném a korszerűtlen és egészségtelen bányászkolóniák mielőbbi felszámolását, a többségében munkások lakta peremkerületek ellátásának, szolsztást munkájával köszönte ;g. Ma tagja a Városi Párt- lottságnak is. A megyei pártértekezleten Idött. Hogy mit szeretne el- jndani ezen a fórumon, ame- m a részvétel számára az digi legnagyobb megtisztel- és? — Csak egy dolgot — mond- — Úgy érzem, Pécsett és ranyában kevés a szociális hon, és sok olyan ember imára nem tudunk biztosíta- férőhelyet, akik magukra iradtak. K. F ÁKÁNY PÁL Kezdjük az adatokkal: 40 :s, ebből 22 évet a bányá- n dolgozott le, 1958 óta rttag, másfél évtizede mun- sőr. \ napokban még táppénzen t: Ízületeire húzódott az in- enza. De még betegen is ígozik, — Zákány Pál 25 pórtértekezlet őszinte beszéd légköre, az eredményeinkgáltató hálózatának javítását. Elmondanám, hogy jómagam 22 éve vagyok bányász, s tudom mit jelent ez a munka. Aki 30 esztendőt lenyom a föld alatt, megromlik az egészsége, — kisegítő munkára osztják be. Ebből egyenesen következik, hogy kevesebb pénzt visz haza, s a nyugdíja sem fejézi ki áldozatos földalatti munkáját. Azt sem hallgatnám el, hogy sürgősnek látom a fiatalok érdeklődésének felkeltését a bányászat iránt, mert lassan oda jutunk, hogy nem lesz fiatal, aki lemegy a bányába. (M) Dr. JEGESY ANDREA Az Orvosegyetem négy küldötte közül az egyik. Az Igazságügyi Orvostani Intézet folyosóján vártam reggel, aztán beültünk a tanársegédi szobába, és azonnal elkezdtünk vitatkozni. 1968-ban végezte el az egyetemet, azóta dolgozik az intézetben. Három esztendeje tette le a szakorvosi vizsgát. Foglalkozott a gyermek- gyilkos anyák szociológiai, kriminológiai vizsgálatával, s újabban egy másik tudományos terület: a klinikai igazságügyi orvostan foglalkoztatja. A munkások, különösen a nehéz fizikai munkát végzők foglalkozási betegségeivel, az üzemi balesetekkel, és a későbbi kártalanítás lehetőségeivel törődöm jelenleg — mondja —, elsősorban a mozgásszervi betegségek következményeivel. Itt vannak például a bányászok . . . És már újabb vitában vagyunk. összefügg-e az a sok gerincbántalom az éveken át végzett nehéz fizikai munkával? És ha igen, foglalkozási ártalomnak mondható-e? Jogosult-e a gerincbeteg bányász kártalanításra? Meganynyi egyelőre még megválaszolatlan kérdés. De, ami a legfontosabb: a társadalmi rehabilitáció. A megbetegedett ember mind tökéletesebb visz- szailleszkedése a többiek közé. Ezt szívesen el is mondaná az értekezleten. — Nem megoldás, hogy a súlyos gerincbeteg bányászból fürdőkezelőt, vagy portást csinálnak — jelenti ki - számtalan esetben megvolna annak a lehetősége, hogy más, olyan szakmát választhasson az a még fiatal ember, hogy értékes munkával járulhasson hozzá az egészhez. — Miről beszélne még szívesen? — A fiatal orvosok, hallgatók neveléséről. Az egyetemen társadalom-orvostant oktatok, ez a tárgy elsősorban az orvosi gondolkodást hivatott elsajátíttatni velük. Azt a gondolatot, hogy az ember nemcsak biológiai, hanem társadalmi lény is, hogy az egész személyiség beteg, nemcsak egy gyomor, vagy vese ... K. P. BÁLINT LÁSZLÓNÉ — Gyermekgondozási segélyen vagyok itthon, mert a községben nincs bölcsőde és kire hagyjam a 18 hónapos Mónikámat? - mondja Bálint Lászlóné, a Bólyi Állami Gazdaság bári üzemegységének baromfitenyésztője, az Április 4. szocialista brigád tagja, akit a mohácsi járási pártértekezlet választott küldöttnek a megyei pártértekezletre. Székelyszabari családi házukban beszélgetünk, ahol együtt laknak szüleivel. — Édesanyám és édesapám is a pécsi panelüzemben dolgozik — mindketten párttagok, — férjem pedig a bári üzemegységben. Napközben csak ketten vagyunk itthon a kislányommal. A pécsváradi 3 éves mező- gazdasági szakiskola elvégzése után került a bári üzemegységbe, — 1972-ben ment férjhez. Még alig 24 éves és máris jelentős pártmegbízatást kapott a járási küldöttektől. — Nagyon tetszett a járási ről, gondjainkról — mondja. — Életem első nagyszabású és jelentős tanácskozásán vettem részt. Örülök, hogy küldött lehetek a megyei pártértekezleten is. Mónika az ölébe kéretőzik, aztán néhány pillanat múlva ismét lekúszik a szőnyegre játszani. — Több gondolat megfogalmazódott bennem, amelyeket megerősített a járási értekezlet — mondja —, ezeket „viszem” a megyei pártértekezletre is. Egyetértek azzal, hogy a párt politikája jó úton halad, — ezen kell járnunk továbbra is, csak talán a lépéseket kell néha „jobban igazítani". 7 Ez nagymértékben múlik rajtunk, dolgozókon. Elmosolyodik. — Fiatalasszony vagyok, nem hagyhatom ki „gondolataimból” a nőket. A nőpolitikái határozatokban foglaltak is a „jó utat” bizonyítják. Itt is helyesnek értékelem a „lépésigazítást”, mint például a gyermekintézmények létesítésének társadalmi szorgalmazását is. A sok közül még egyet: nagyon jól fogalmazott a párt akkor is, amikor elítéli a munka nélküli gyarapodást, a spekulációt. Ezekkel a gondolatokkal készülök a tanácskozásra. Az asztalon sűrűn gépelt papírok. „A párt kongresszusai” — „Történelmi kérdések”- olvasom a címeket. — Ha Mónika hagy egy kis nyugtomat, -- tanulok. Az üzem szocialista brigádjainak szellemi vetélkedőjére is készülök ... Sok sikert! G. F. BORSI TIBOR Borsi Tibor traktorost, a gör- csönyi Mecsek Völgye Termelőszövetkezet tagját, tavaly, amikor a szövetkezet egyesült, beválasztották az új csúcsvezetőségbe. Most januárban újra megválasztották, és egyben járási küldöttnek is megszavazták. A pécsi járási pártértekezleten aztán beválasztották a Járási Pártbizottságba és a Végrehajtó Bizottságba, s neve ott szerepel a megyei pártértekezlet küldötteinek névsorában is. A körmös traktor - mert 1955-ben azon kezdte a vajszlói gépállomáson — megkoptatta a csigolyáit, 13 évet húzott le talajmunkán. Egy sereg oklevél, megyei helyezések, miniszteri kitüntetések, kiváló dolgozó jelvények ennek az időnek a tanúi. Most is trak- torozik. MTZ traktort vezet váltó pótkocsival, négy rakodóval. A pártba 1960-ban lépett be, s 1963 óta végez társadalmi munkát, önkéntes rendőr a körzetben. Tagja az állattenyésztők szocialista brigádjának. Az, hogy most ilyen magas fórumokba választották be, egy kicsit váratlanul is érte. Sok embert érintő döntéseknél ott lenni, beleszólni, véleményt alkotni ez nem kis dolog. Már tavaly, mikor a csúcsvezetőségbe került, elsőként jelentkezett a marxista-leninista középiskolába. — Eljön az idő és nem is olyan sokára, amikor traktorra már csak érettségizett ember ülhet fel — mondja Borsi Tibor. — A jövő a szövetkezetben is a képzett, művelt munkásé, aki egyaránt megállja helyét a termelésben és a közéletben. Ha szót kapna a megyei pártértekezleten, ott is ezekről a dolgokról beszélne?- Pontosan erről. Arról, hogy a görcsönyi kommunisták helyeslik a párt kongresszusi irányelveit, egyetértenek azokkal. Azonban biztos említenék még egy dolgot, és ez a nyugdíj korhatár. Úgy is, mint termelőszövetkezeti tag, úgy is, mint traktoros. Ha maradtam volna a gépállomáson, most 60 éves koromban nyugdíjba mehetnék. így 65. évemig kell traktorozni és ez nagyon nehéz. A mai traktorok már kényelmesebbek, embert kímé- lőbbek, a jövő traktorosainak meg még jobb lesz. De a magas korhatár akkor is riasztó egy fiatalnak, nekünk idősebbeknek meg szinte elérhetetlennek tűnik. Rné Mit hoz az ötödik ötéves terv? Alig több, mint háromnegyed esztendő múlva belépünk az ötödik 5 éves tervbe, amelyet azonban még a legtöbb helyen eddig csak felvázolni tudtak. Baranya négy iparágát képviselő, jelentős kapacitású vállalatát megkérdeztük, hol tartanak a soronkövetkező középtávú terv készítésével, várhatóan milyen beruházással gazdagodnak, tervezik-e új termék előállítását, a munka és üzemszervezésben milyen elképzeléseik vannak? Sajnos legtöbb helyen csak az előkészületi stádiumban vannak, nagyon sok még a szabályozók között a bizonytalan pont, alig-alig vannak olyan pillérek, amelyekre a vállalatok biztonsággal felépíthetnék az ötödik 5 éves tervet Felépül az új Sopiana Az Egyesült Izzó ötödik 5 éves terve vaskos kötetben immár véglegesnek mondható formában Baranya iparának is gazdag ajándékot hordoz. A Sopianával ugyan a többszáz oldalas kötetnek csak két oldalán találkozunk, az ott található adatok viszont megelégedettséggel tölthetik el az iparért sóhajtozó közgazdászokat. íme a számbk: 1975-ben 1000 munkás 135 millió forint termelési értéket produkál, 1980-ban a közben 545 millió forint értékben elkészülő új gyárban 2670 munkás 483 millió forint értéket állít majd elő. Ebből több mint 410 milliós exporttermék viszi majd szét a világba a pécsi gyár hírét. A nehézipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, s a gépipar jelentős baranyai termelőbázisaiban érdeklődtünk, így eléggé vegyes kép alakult ki arról, hogy is állanak az ötödik 5 éves terv előkészületeivel. Még van idő, most azonban már életbevágóan fontos lenne, hogy azokat a bizonyos pilléreket megkapják a vállalatok, amelyek nélkül nem tudják középtávú elképzeléseiket kialakítani, s amelyeket néhány vállalatnál, mint például az Egyesült Izzónál időben kiépítettek. Szén és a kapacitás A nehéziparban szintén sok a bizonytalansági tényező. A Mecseki Szénbányák - nemrégiben 2000-ig felvázolta a vállalat jövőjét. Ezekben a hetekben vitatják meg tervüket a Magyar Szénbányászati Tröszt vezetőivel — aztán kerülhet sor a részletes tervező munkára. 1976-ban indulnia kell a bányaépítő munkának, sajnos a vállalat hatáskörét meghaladó okok miatt még az aknamélyítő kapacitást sem sikerült biztosítani, több más egyéb mellett ... Egyelőre csak a szénigények oldaláról vannak biztos pontok, a Szénbányák reális lehetőségeit az 1974. évi kormányhatározat vontatott megvalósulása miatt eddig nem sikerült megfogalmazni. Új üzem a bőrgyárban A Pécsi Bőrgyár középtávú terveit élesebb kontúrok jelzik. 1977-ben kell belépnie az új sertés felsőbőr gyártó üzemnek, amely főképp exportra termel majd. A bedolgozásra kerülő bőrt a hazai forrásokból biztosítják. Ugyancsak a következő tervidőszakban kerül megépítésre mintegy 60 millió forintos költséggel, a 10 ezer köbméter szennyvíz elő- derítésére alkalmas tisztítómű. Gyártmányfejlesztési terveik közül kiemelkedik az az elképzelésük, miszerint a sertésve- lur mellett a cipőgyártás alapanyagául jól felhasználható sertés felsőbőrt készítenek, a marhabőrökből pedig az értékesebb fajták feldolgozását szorgalmazzák. A Bőrgyárban úgy tűnik nagyon komolyan veszik a munka- és üzemszervezést. 1976-ban induló 3 éves szervezési programjuk elsőrendű céljaként a termelékenység növekedését elősegítő intézkedési tervet dolgoztak ki. A kapacitások jobb kihasználása érdekében 1976-tól teljesítmény regisztráló gépet állítanak munkába. Az alkalmazásának előkészítését kölcsönműszerekkel máris elkezdték. Tésztagyár Szigetváron ? A Szigetvári Konzervgyárban sok még a homályos pont. Baranya élelmiszeriparának ebben a jelentős bázisában, mint a szubvencionált iparágak többségében a központi szabályozók ismerete nélkül szinte moccanni sem képesek. Elképzeléseik persze vannak — 27 százalékos termelés felfutást terveznek. 1980-ban évi 70Ö0 vagon növényi konzerv hagyja majd el a gyárat. Régóta dédelgetett terv Szigetváron a tésztagyár építése. A konzervgyárban adottak a járulékos létesítmények: minimális épület beruházással megvalósíthatnák terveiket. Az ötödik 5 éves terv előkészületei során Szigetváron számolnak az új üzemmel, amely 400—500 vagonos tétellel növelné a már említett élelmiszeripari termékek mennyiségét. Lombosi Jenő
