Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-01 / 59. szám

lit ax emlékműhöz A komlói szolgáltatóház A takarékosság tudománya A statisztikusok kiszámítot­ták, hogy ha az iparban je­lenleg létező állóeszközöket csupán 1 százalékkal jobban kihasználnák, megközelítőleg IS milliárd forinttal csökkent- hetnénk a beruházásokra for­dított kiadásokat. A költségvetés az idén 10 százalékkal többet költ a kül­földről beszerzett nyersanyagok ártámogatására. Ezt a tételt az ipar csupán 1—2 százalékos anyagmegtakarításával már bőven ellensúlyozhatnánk. Az államháztartás mintegy 40 milliárd forintot juttat visz- sza a vállalatoknak, mezőgaz­dasági szövetkezeteknek a gazdálkodás támogatására, az eredményhiány pótlására. Vi­szont: évente 2,5 milliárd mun­kaóra esik ki — különféle okok­ból — a munkaidő alapból. Számolhatunk úgy, hogy egy dolgozó óránként átlagosan 100 forint értékű terméket ál­lít elő, s akkor rögtön felbe­csülhetjük, mit jelentene az, ha csak 5—10 százalékkal is többet hasznosíthatnánk a rendelkezésre álló munkaidő­ből. Szerényen számítva ezen is 15—25 milliárdot „kereshet­nénk". Ez a rövid példasor is illuszt­rálja, hogy milyen sokat je­lentene már az is, ha minde­nütt csak néhány százalékkal javulna a gazdálkodás, a mun­ka hatásfoka, az ésszerű takaré­kosság, szem előtt tartva, hogy nem rögtönzött, .látszateredmé­nyekre törekvő spórolástól, ha­nem tervezett, szakszerű gaz­dálkodásról van szó. Az ésszerű takarékosság je­gyében vigyázni kell arra is, hogy a jó, megfelelő anyag helyére ne kerüljön silány pót­lás. A helyettesítést csakis a kísérletekkel is igazolt techno­lógiai előírás szerint szabad végrehajtani. A minőség vagy az élettartam rontásával járó „megtakarítás" óriási vesztesé­geket okozhat az országnak. Helyenként olyan takarékos­ság is helyénvaló lehet, amely szerint inkább kerüljön kicsivel többe pl. egy beruházás, de legyen hamarabb kész, legyen komplett s ne álljon le fél­év múlva nagyjavításra, mert a látszateredmény kedvéért valamit kispóroltak a techno­lógiából. Az effajta takaré­kosság persze megköveteli az erők koncentrálását. Vagyis: takarékoskodjunk a célokkal is. Vállalkozzunk kevesebbre, de amire vállalkoztunk, azt tökéletesen csináljuk meg, at­tól ne sajnáljuk az erőt. Bizonyos ugyanakkor, hogy az effajta — valódi — takaré­kossághoz a legjobb terveket, elgondolásokat a legjobb munkásoktól, a szocialista bri­gádoktól érdemes várni, $ tő­lük érdemes kérni a tanácsot. A jó szakmunkás sosem volt képes arra, hogy olyan újítást konstruáljon, vagy fogadjon el, amely nem emeli, hanem ront­ja a termék értékét, valamilyen tulajdonságát. Az ésszerű ta­karékosság konkrét üzemi te­endőinek kidolgozásához tehát a törzsgárdatagokat, a szocia- lita brigádokat — társnak, és szakmai zsűrinek — érdemes meghívni annál is inkább, mert a végrehajtásnak ők a főszereplői. W Uj üzemcsarnok a húsipari vállalatnál Keltetőüzem épült Bolyban Átadták az MHSZ-székházat delőben társadalmi segítséggel félelemmentes gyermekvárót alakítottak ki. Végeztek a komlói kőbánya rekonstrukciójával és évente a tervek szerint 500 ezer tonna nemes anyag hagyja el a bá­nyát. Újabb, modern raktárépü­let található Pécsett, a Verseny utcában, a Baranya megyei Ta­nács Magas- és Mélyépítő Vál­lalat központi telepén. A szín­vonalas honvédelmi nevelő­munkát segíti az MHSZ bara­nyai kiképzési bázisa, Pécsett, a Szalai András utcában. A Mecseki Ércbányászati Vállalat területén egy kétszáz négyzet- méteres tűzoltószertár építését fejezték be. Felépült a Patyolat és a Vil­lamosipari és Gépjavító Szö­vetkezet közös szolgáltató háza Komlón, a piactér mellett. A háztartási kisgépek javítását már megkezdték. A Dencshá- zán felavatott szolgáltatóház­ban helyet kapott egy takarék- szövetkezet, védőnő-lakás gyer­mekgondozóval, valamint egy fodrászüzlet is. öt új nyilvános távbeszélő állomás áll a lakos­ság rendelkezésére a pécsi Lvov-Kertvárosban. Vajszlón a Baranya megyei Sütőipari Vál­lalat új létesítménye próbaüze­mei: napi teljesítménye 16 óra alatt 75 mázsa pékáru. Bános lakossága társadalmi munká­ban két kilométeres salakjárdát készített a község és Orfű kö­zött. Társadalmi munka ered­ménye a kőzúzalékos-salakos út a villánykövesdi és a palko- nyai műemlék pincesoron. A Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat öntött aszfalt masztikátor-telepet létesített, ahol naponta ötvenezer tonna öntött aszfalt előállítását ter­vezik. Kiszolgáló-bekötőutat ka­pott a vajszlói ABC-áruház. Mohács-szigeten korszerűsítet­ték a közel 6 kilométer hosszú „Sárosi kövesutat". A szabad idő hasznos eltöltését segítő if­júsági pinceklubot avattak a pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet kollé­giumában, a cserkúti fiatalok pedig a régi pásztorházban lé­vő klubjukat újították fel. A má- roki általános iskola új men­zájában ötven tanulószobás gyermek ebédeltetését biztosít­ják. Hőkezelő egységgel bővült a Magyar Optikai Művek komlói gyáregysége. ülőgarnitúrák, szóló stílbútorok, ebédlő- és hálószobagarnitúrák szerepel­nek a Pécsi Faipari Szövetkezet sásdi új üzemházának ez évi terméklistáján. Termel a Bara­nya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat új üzemcsar­noka. Korszerű szálnyújtógépet szereltek fel a Pécsi Fonó- és Szövőgyárban, Hirden: segítsé­gével a fonalak egyenleteseb­bek, szövésre még alkalmasab­bak. A Bólyi Állami Gazdaság új keltetőüzemében évente 12 millió naposcsibét keltetnek ki. Új raktártelepre költözött Pé­csett a Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központja. Vásá- rosdombón a korszerűtlen, el­avult orvosi rendelőt új váltotta fel. Pécsett, a Rókus utcai ren­December végén befejezték az emlékműhöz vezető út tervezését, a kiviteli munkákat február 6-án kezdték meg. A földmunkát az elmúlt héten elvégezték, most folyik az alap építése és a postai kábel áthelyezése. Ha az időjárás „nem szól közbe”, akkor már­cius elején mór az aszfaltozást is elkezdhetik. Előreláthatóan már­cius közepén befejezik az út korszerűsítését. Nőtt a továbbtanulók száma Dinamikusan fejlődött az óvodai hálózat Még mindig.kevés a pedagógus Oktatáspolitikánk eredményei, lehetőségei A XI. pártkongresszus küszö­bén — a teljesség igénye nél­kül — az elmúlt négy—öt esz­tendő néhány oktatáspolitikai törekvéséről, eredményéről és további lehetőségeiről beszél­getett dr. Polinszky Károly ok­tatási miniszterrel Szőke Sán­dor, a Magyar Távirati Iroda kulturális rovatvezetője. # Ezek a kongresszus előtti terminusok természetesen a szám­adás és a számvetés időszakai is — életünk minden területén. A közvélemény — lévén a közok­tatásügy társadalmi, illetve köz­ügy is, részleteiben is ismeri az eltelt időszak intézkedéseit. Miniszter 'elvtársat azért most arra kérem: irányítsuk a figyel­met bizonyos nélkülözhetetlen „hátterekre". Mindenekelőtt az úgynevezett szervezeti feltételek­re, másképpen: a sokat han­Dr. Polinszky Károly nyilatkozata goztatott „szintkiegészítésre" gondolunk. — Hasznos, hogy éppen ez­zel kezdjük. A tények itt is sokat mondanak, méginkább a tények összefüggései. A két és fél esztendővel ezelőtt szü­letett oktatáspolitikai pártha­tározat az „anyagiak” értelmé­ben — a IV. ötéves terv idő­szakára — csupán részleges hatást gyakorolt, gyakorolha­tott. A tanszerellátás érdeké­ben az általános iskolák szá­mára 1973-ban, 1974-beh és 1975-ben egyaránt 60—60 mil­liót szavazott meg az ország- gyűlés, illetve a kormány. A lemaradások pótlására kidol­goztuk az alapvető taneszkö­zök jegyzékét minden intéz­ménytípusra. A hiányok felmé­rése utón úgy látjuk, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeg célszerű felhasználásával né­hány esztendőn belül meg­nyugtató helyzet teremthető. A IV. ötéves terv teljesítéséről elmondhatjuk, hogy a tervezett óvodai helyek számát a válla­latok, az üzemek, a társadal­mi összefogás megannyi cse­lekvő tette révén messze túlha­ladjuk. A tantermek létesítése már nehezebb ügy, a tervhez képest csekély lemaradás is tapasztalható^ A diákotthonok, a kollégiumok építésében azonban már egészen szembe­tűnő a terv és a megvalósulás közötti különbség. Mindezek hatása főként a most említett „szintkiegyenlítésre” megfogal­mazott terveinket veszélyeztetik. — A két kongresszus közötti időszakban az óvodai hálózat fejlődött a legdinamikusab­ban. Az eltelt négy esztendő­ben az óvodába járó gyerme­kek aránya 54,3 százalékról 66,2 százalékra emelkedett. Számuk 213115-ről 296 101-re nőtt. A jelentős túlteljesítés el­lenére esztendőről esztendőre igen sok, arra rászoruló gyer­meket kellett helyhiány miatt elutasítani. Ugyanakkor az óvodai helyzet javulásával, to­vábbá az iskola-előkészítő tan­folyamok megszervezésével le­hetővé vált, hogy az 1973—74- es tanévben az első osztályba beiratkozott kisdiákoknak már több mint 90 százaléka része­süljön szervezett iskolai előké­szítésben. Az eltelt négy évben az állami gondozottak száma csak minimális mértékben emelkedett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy gyermekvédelmi intézményeinkben javultak az elhelyezés feltételei. A gyógypedagógiai oktatás­ban részesülők száma 28 300- ról 32 552-re nőtt. Iskoláztatá­sukat a bentlakásos intézmé­nyek helyeinek emelkedése, továbbá az úgynevezett kisegí­tő iskolai hálózat bővítése tet­te lehetővé. Az általános is­kolás fiatalok létszáma ebben az időszakban 140 ezerrel csökkent. A tankötelesek 98,2 százaléka iratkozott be az ál­talános iskolába az 1974—75. tanévre. A tavalyi tanév vé­géig — 14 esztendős korig szá­mítva - 79,9 százalékuk vé­gezte el az általános iskolát. Mivel a tankötelezettség a 16. életévig tart, a következő két évben még mintegy 10 száza­lék eredményesen befejezi al­sófokú tanulmányait. A továb­bi 10,1 százalék azonban ál­(Folytatás a 2. oldalon) Ölési tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa pénte­ken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módo­sította a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű ren­deletet. Az új rendelkezé­sek értelmében a földben, a vizek medrében, vagy máshol rejlő, illetőleg az . onnan előkerülő muzeális vagy műemléki értékű tár­gyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tu­lajdont megillető védelem­ben részesülnek. Az ásatá­sokon kívül az építkezések­nél, földmunkáknál stb. fel­tárt muzeális értékeket a helyi tanácsnál be kell je­lenteni. A muzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és értékétől függően elisme­résben részesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. Az MSZMF3 Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunontu napló XXXII. évfolyam, 59. szám 1975. március 1., szombat Ara: 1,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom