Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-18 / 48. szám

2 Dunántúli napló 1975. február 18., kedd A KISZ Baranya megyei | Bizottság ülése i||^|i| Az áprilisi határozat végrehajtásának tapasztalatai Első titkárrá Sarkadi Nagy Barnát, titkárrá Piti Zoltánt választották Életét vesztette három gyermek és egy felnőtt Milliós károkat okozott a tűz Baranyában Szabályszegés, gondatlanság, gyújtogatás Veszélyes üzem a mezőgazdaság A KISZ Központi Bizottsága 1974. áprilisi határozata vég­rehajtásának tapasztalatai, a közeljövő legfontosabb tenni­valói szerepeltek első napiren­di pontként a KISZ Baranya megyei Bizottságának tegnapi ülésén. A megyebizottsági ülé­sen részt vett dr. Jerszi Istvág, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára és Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Gergely László, a KISZ me­gyei titkára tájékoztatta a tes­tületet a KISZ KB 1974. ápri­lisi határozata végrehajtásá­nak megyei tapasztalatairól. Az elmúlt hetekben megnöve­kedtek a feladatok az ifjúsági mozgalomban: most értékelik az alapszervezetek az egyéni feladatvállalásokat, most hatá­rozzák meg az 1975—76-os mozgalmi év feladatait, az if­júsági szövetség készül a For­radalmi Ifjúsági Napok meg­ünneplésére. Ezek a feladatok komoly felkészülést követelnek a KISZ vezetőktől. Az áprilisi határozat végre­hajtásának eddigi eredményei­ről szólva Gergely László el­mondta, hogy pezsgőbbé vált az alapszervezetek élete, bár egyes helyeken úgy tűnt, hogy bizonyos szervezeti intézkedé­sek nagyobb súlyt kaptak, mint a tartalmi kérdések. Az egyé­ni feladatvállalások között ál­talánosan megfogalmazott vál­lalásokkal is lehetett találkoz­ni. A következő időszak KISZ munkájának legfontosabb fel­adata a taggyűlések alapos előkészítése. A vezetőségvá­lasztó és beszámoló taggyű­lések egyénenként értékelik majd a vállalások elvégzését, négy alapvető szemoont sze­rint: az egyén — képességei­hez mérten — hogyan dolgo­zott. tanult, mit tett a oárt po­litikájának megvalósításáért, mit tett a közélet valamilyen területén, hogyan használta fel (Folytatás az 1. oldalról) A vita résztvevői A vitában Tóth Sándor ak­nász, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozója, a megyei pártbizottság tagja az akna­mélyítők veszélyes, nehéz, nagy szaktudást követelő munkájáról beszélt, s hiányolta, hogy őket időnként nem számítják bá­nyásznak. Pista Ibolya, a Car­bon munkásnője a vállalatnál dolgozó fiatalok helytállásáról, a tanulási kedvről beszélt. Dr. Fekete Sándor, a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat igazgatója a mostani fejlődés kedvező le­hetőségeit elemezte. Schneider Józsetné, a MOM alapszervi párttitkára a szakmai, politikai képzés szükségszerűségét han­goztatta. Morber János, Komló város Tanácsának elnöke a vá­ros fejlesztési feladatait ele­mezte, hangsúlyozva, hogy mennyre szükséges a népkép­viseleti jelleg erősítése a taná­csokban. Straub János, a Vas­betonipari Művek komlói üze­mének munkása, alapszervi párttitkár üzemének eredmé­nyeiről, a most elkezdődött kö­zel hetvenmilliós beruházás munkáiról szólt. Orosz István, a mandátumvfzsgáló bizottság el­nöke a pártértekezlet kedvező összetételét ismertette: 139 kül­dött közül 50 nő vett részt a munkában. Bogdán László, a KISZ Komló városi Bizottságá­nak első titkára az ifjúság köz­életi aktivitásának szükséges­ségét ismertette. Kunszt Antal általános iskolai tanár a pe­dagógus munka nehézségeit, a pályaválasztáskor a szülőkre és tanárokra nehezedő felelőssé­szabadidejét önművelésre, test­edzésre? Fontos követelményre hívta fel a figyelmet beszámolójá­ban Gergely László: megfe­lelően felkészült, alkalmas ve­zetőket válasszanak az alap­szervezetek, ez ugyanis a mun­ka színvonalának egyik bizto­sítéka. A beszámoló és vezetőség­választó taggyűléseket rövide­sen követik a mozgalmi év ak­cióprogramját és az új egyéni feladatokat elfogadó taggyű­lések. E^ken a taggyűléseken kapják meg a KISZ-tagok a tagsági igazolványt is, amely arról tanúskodik, hogy az el­múlt évben teljesítették válla­lásaikat, jó munkát végeztek. Aki ugyanis nem teljesítette a vállalásait, nem kaphat iga­zolványt, a KISZ-pek azonban továbbra is törődni kell velük. Gergely László beszámoló­ját vita követte, majd szemé­lyi ügyekben döntött a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Érdemeik elismerése mellett — más fontos beosztásba történt megválasztásuk után — megye­bizottsági és végrehajtó bi­zottsági tagságuk alól felmen­tette Petőházi Szilvesztert, dr. Kiss Erikát és Lukács Lászlót. Petőházi Szilvesztert — akit a városi pártértekezlet az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkárává választott — felmentették első titkári funk­ciója alól. Ezt követően a tes­tület új megyebizottsági és új végrehajtó bizottsági tagokat választott Piti Zoltán, Komlódi Józsetné és Varga Sabján László személyében. A KISZ Baranya megyei Bi­zottságának első titkárává a megyebizottság eddigi szerve­get hangsúlyozta, Feiner István­ná Komló 6200 nődolgozójának nevébten a nőpolitikái határo­zatok végrehajtását elemezte. Ezt követően dr. Jerszi István elvtárs szólalt fel. Mint elmon­dotta, a komlói kommunisták progresszív lokálpatriotizmussal telített magatartása, érett de­mokratizmusa megfelelő biztosí­ték, hogy a beszámolókban és a vitában felvázolt feladatokat végrehajtsák. Többek között hangsúlyozta: — A munkásosztály, a párt vezető szerepét erősíteni kell. De nemcsak általában! Konk­rétan érvényesíteni kell minden testületben a munkások részvé­telét, Komlón, ahol a város la­kóinak több mint 80 százaléka munkás, ez elsőrendűen fontos feladat. A munkásokat politikai­lag, szakmailag elő kell ezekre a feladatokra készíteni, meg kell találni a legrátermettebbe­ket. A vb tagjai A vitát Gallusz József elvtárs foglalta össze, majd sor került a választásokra. Az MSZMP Komló városi Végrehajtó Bizott­ságába Gallusz Józsefet, Hart­mann Jánost, Morber Jánost, S. Nagy Károlynét, Pintér Györgynét, Pista Ibolyát, Som- sich Lászlónét, Szűcs Istvánt, Sztanyik Isvánt, Szűcs Jánost, dr. Váradi Sándort választották. A városi pártbizottság első titkárának Gallusz József elv­társat, titkárául Hartmann Já­nost választották meg. A párt- értekezlet 41 tagú pártbizottsá­got választott és 23 kommunis­ta küldöttet a megyei pártérte­kezletre. L. J. lő titkárát, Sarkadi Nagy Bar­nát, szervező titkárává a Ba­ranya megyei Tanács eddigi főelőadóját, Piti Zoltánt válasz­tották. Ugyancsak tegnap délelőtt döntött a KISZ megyei végre­hajtó bizottsága a megyebi­zottság kulturális munkatársá­nak személyét illetően: ebbe a funkcióba Magvasi Ágnest, a MÉV oktatási előadóját vá­lasztották meg. A Bagdadi Mezőgazdasági Minisztériumból hathónapos ta­nulmányútra érkezett iraki de­legáció a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem ' vendégeként Baranyába is ellátogatott. Feb­Pécsi kamaraesték Miskolciaké a nívódíj Nagy sikerrel tartották meg tegnap este a Pécsi kamara­esték hangversenyét. Mór előző héten pénteken nem lehetett jegyet kapni a rendezvényre. Először adták át a nívódíjat, melyet a Pécs városi Tanács művelődési osztálya alapított. A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium kamarakórusának és kamarazenekarának hang­versenye előtt Várady Géza, a közművelődési csoport vezető­je értékelte a pécsi kamara­esték eddigi rendezvényeit, majd ismertette a nívódíj ala­pításának körülményeit. A tár­sadalmi zsűri a legszínvonala­sabbnak a Miskolci Manézs együttes műsorát: a Sámán- ének-et tartotta. Ezért az első nívódíjat a Manézs együttes nevében vezetője, Lengyel Pál vette át Csorba Tivadartól, a városi tanács művelődési osztá­lyának vezetőjétől. Ezt követően került sor a Bar­tók kamarakórus és kamaraze­nekar hangversenyére, melyet Kertész Attila vezényelt,, közre­működött Kertész Lajos zongo­raművész. A hangverseny érde­kessége az az ősbemutató volt, melyet Várnai Ferenc: Tavasz­tól tavaszig címmel írt. A kan­tátát a kamarakórus és a ka­marazenekar adta elő nagy sikerrel. Természet- barátok a Mecsekért Alig négy kilométeres gya­loglással érhetik el a kirándu­lók a hertelendi melegvizes strandfürdőt a Pécsi-tó és kör­nyékéről, ugyanis új turista- útjelzés készül Bános község­től Magyarhertelendig, majd később onnan Komlóig. Az or- fűi dombon pedig mintegy tíz méter magas kilátót alakíta­nak ki fából, melyet májusban adnak át a tervek szerint. A Mecsekben a tájékozódást megkönnyítő útjelző és eliga­zító táblákat helyeznek el. Ezekről a táblákról esett szó a Baranya megyei természet- barát szakemberek február 16- án megtartott tanácskozásán Pécsett, a Dömörkapui turis­taházban. Az idei tervek sze­rint mind több gyalogos, ke­rékpáros, motoros és ifjúsági nyílt túrát szerveznek, valamint az összes középiskolában meg­alakul az Országjáró Diákok Köre. ruór 10-től március 6-ig Bara­nya és Tolna megyében ismer­kednek az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek irányí­tási, termelési, forgalmazási és szervezési módszereivel. Pécsi tartózkodásuk során beszélget­tünk az iraki vendégekkel. — Milyen különbséget láttak eddigi tapasztalataik alapján a magyar és az iraki mezőgaz­dasági szervezési, irányítási módszerek között? — kérdez­zük Górna Abdul Karin mező- gazdasági mérnököt, a delegá­ció vezetőjét. — Mi is a szocialista úton haladunk. Számunkra nagyon tanulságos, hogy a magyar köz­ponti irányítási rendszerben a gazdaságok fokozott önállósá­got kapnak, valamint a bérsza­bályozási rendszerük. Sajnos még mindig számottevő Irakban a mezőgazdasági szezonmunka, nem sikerült megoldanunk ál­landó foglalkoztatásukat. — Az elmúlt öt év felgyor­sult fejlődésében jelentős se­gítséget kaptunk a Szovjetunió­tól és a többi szocialista or­szágtól.' Minden" törekvésünk az, hogy ezeket a már meglevő kapcsolatokat erősítsük, széle­sítsük. Ezt a célt szolgálják a tapasztalatcserék is. Még eb­ben az évben 40 iraki szakem­ber látogat Magyarországra féléves és ennél rövidebb ta­nulmányútra. ^ — Mit tapasztaltak eddig Baranyában? — A látottak alapján rend­kívül pozitív tapasztalataink vannak a fejlett gépesítéssel, a modern eszközök használatával, valamint a korszerű termelési módszereket alkalmazó üzemek­kel kapcsolatban. Baranya és Tolna megyében további gya­korlati tapasztalatot kívánunk szerezni. Hárságyi Margit Kigyulladt, lángralobbant, el­égett. Szinte naponta közlünk ilyen jellegű híreket lapunkban. Az elmúlt évben 380 tűzeset történt Baranyában, átlagban tehát minden napra jutott egy riasztás. A műszaki mentéseket is számítva a pécsi és a vidéki tűzoltóegységek csaknem ezer esetben „vonultak" a helyszín­re, nyújtottak segítséget. Mérsékelten csökkent a tűz­esetek száma 1974-ben, a kár­érték azonban — 7 millió 800 A legjobb szavalok A József Attila « szavalóverseny döntője Első: Bérezés Gabriella Vasárnap rendezték meg a József Attila versmondó ver­seny megyei döntőjét Pécsett, a meszesi József Attila Műve­lődési Házban. A csapatok közül a KPVDSZ együttese nyerte el az első helyet. Egyé­niben 1. Stanglné Bérezés Gabriella, 2. Kurucz Gyula. A harmadik helyen Csekő Györ­gyi és Szabó Rudolf osztozott. A területi döntőbe jutott ezen kívül: Laurenszky Katalin (Ta­nárképző), Árgyelón Zsuzsa (Mohács), Máté Rita (Nagy Lajos Gimnázium), Markó Fe­renc (Széchenyi Gimnázium) és Vincze Mária (Mohács). Csányi Miklós tv-rendező, a zsűri elnöke és egyben a Jó­zsef Attila versmondó verse­nyek tv-adásainak szerkesztője mondta a vasárnapi esemény után: — A Baranya megyei döntő általában jó színvonalú volt, semmiben sem maradt le a te­rület többi megyéinek (Tolna, Somogy, Zala és Fejér) dön­tőjétől. Egyébként minden versenyző tíz szabadon választott mai magyar költeménnyel és ugyancsak tíz József Attila verssel vehetett részt a cfön- tőn. Ezek közül vasárnap egyet maga jelölt meg, hogy a zsűri előtt elmondja, egyet pedig a többi 19 közül a zsűri válasz­tott ki. A területi döntő a Pé­csi Doktor Sándor "Művelődési Házban lesz és közvetíti majd a televízió és a Petőfi Rádió is, — pontosan március 15-én este 6 óra 10-től 7 óráig. ezer forint — magasabb mint korábban. A tavalyi tűzmérleg adatait, tanulságait tegnap saj­tótájékoztatón ismertette Koste- leczky Sándor tűzoltó ezredes, a Baranya megyei Tűzrendészeti Parancsnokság vezetője. Amint azt hangsúlyozta: a tűz okozta pusztítás jóval nagyobb, mint a „leltár” szerinti kár, hiszen nem tartalmazza az esetleges termeléskiesést, az újjáépítés tényleges költségeit stb. Meg­döbbentő, hogy évtizedek óta minden évben emberéletet is követel a gyújtogatás, szabály­szegés, gondatlanság. A tűz­esetek során tavaly 3 gyermek és 1 felnőtt halt meg, 24-en pedig megsérültek. Pécsett és a pécsi járásban volt a legtöbb tűz, összesen 169, míg a mohácsi járásból 62, a siklósi járásból 63 tűzesetet jelentettek. Ez utóbbi területen több mint 4 milliós érték lett a lángok martalékává. Siklóson kigyulladt a malom, Kisharsány- ban elégett egy növényvédelmi helikopter, Luzsok körzetében hatalmas erdőtűz volt. A tűz­rendészet áltol nyilvántartott és rendszeresen ellenőrzött jelen­tős létesítmények közül 87-nél keletkezett tűzkár, a tavalyi 164-gyel szemben. A nyilván­tartásba nem vett, középirányí­tó szervekhez tartozó objektu­mok közül ugyanakkor 286-ban következett be károsodás, lé­nyegesen több helyütt, mint ko­rábban. Figyelmeztető ez az adat, arra utal, a középirónyító szervek tűzvédelmi munkája még nem mindenütt éri el a kí­vánt színvonalat. Keletkezési őkeik A tapasztalatok szerint a „legveszélyesebb üzem" jelen­leg a mezőgazdaság. A tsz-ek- ben, állami gazdaságoknál és a háztájiban 67, az iparban 57, a közlekedésben 28, középüle­tekben 11, a kereskedelemben 11 alkalommal keletkezett tűz. Említést érdemel, hogy a ke­reskedelmi vállalatoknál szer­vezetten, kiépítetten működik a tűzvédelmi hálózat, nagy gon­dot fordítanak oktatásra, pro­paganda- és felvilágosító munkára, a szabályszegőket szi­gorúan felelősségre vonják. En­nek tudható be, hogy más te­rületekhez viszonyítva minimális kárt szenvedtek a kereskedel­mi létesítmények. A keletkezési okok közül „ve­zet" a dohányzás, elektromos berendezések zárlata, s a sza­badban való szabálytalan tüze­lés, főként a tarlóégetés. 1974- ben 31 gyermekjátékból eredő tűz volt és 7 esetben bizonyo­sodott be: szándékos bűncse­lekmény, gyújtogatás a tűz oka. A tűzvédelmi hatóság me­gyei vezetője felhívta a figyel­met a szabályok, rendelkezé­sek szigorúbb betartására, ér­tékeink védelmére. A tűzese­tek megakadályozása — amint ezt a közelmúltban megjelent kormányrendelet is kimondja — nemcsak a hatóságok feladata, társadalmi ügy, valamennyiünk kötelessége. Keserű Jánosné Angliába utazott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter a brit kormány meg­hívására hétfőn Nagy-Britan- niába utazott. A magyar köny- nyűipari miniszter találkozik a brit külügyminisztérium, az iparügyi és a kereskedelem­ügyi minisztériumok vezető sze­mélyiségeivel és látogatást tesz ipari üzemekben is. Tanácskozott az MSZMP Komló városi pártértekezlete Iraki mezőgazdászok Baranyában A nagyüzemi gazdálkodást tanulmányozzák

Next

/
Oldalképek
Tartalom