Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-18 / 48. szám
1975. február 18., kedd Dunántúli napló 3 Igényes munka, eredményes 4 év Mohács rendkívül dinamikusan haladt előre Vasárnap a Farostlemezgyár dísztermében tartották meg pártértekezletüket Mohács kommunistái. Marosvölgyi ló- zselné, a pártértekezlet elnöke köszöntötte a mohácsi párt- szervezetek 104 küldöttét, Bpcz József elvtársat, a Megyei Párt- bizottság titkárát és a meghívott vendégeket. A Városi Pártbizottság beszámolója fölötti vita előtt Borsos János elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára mpn- dott szóbeli kiegészítőt. 28 millió a versenyből A pártbizottság az 1970-74- es beszámolási időszakról megállapította, hogy a X. kongresszus határozatai végrehajtásának eredményeképpen a városban és a városkörnyéki községekben minden területen jelentősek az eredmények. A városban meghatározó vezető erő a munkásság. „Lehet és kell tanulni a munkásság tettrekészségéből — mondotta Borsos elvtárs —, áldozatvállalásából, erkölcséből és életszemléletéből." A kongresz- szusi versenybe minden üzem és szövetkezet bekapcsolódott. A verseny első szakasza 28 millió forint • többlet termeléssel zárult. A városban nagy számban élnek horvát, szerb és német nemzetiségiek. A helyes nemzetiségi politika gyakorlati végrehajtására állami, társadalmi és tömegszerveink megfelelő intézkedéseket tettek. Megteremtették valamennyi oktatási intézményben az anyanyelvi oktatás tárgyi és személyi feltételeit. Megkétszereződött a termelés A városi pártbizottság * beszámolója sokoldalúan elemezte Mohács fejlődését és felvázolta a következő évek főbb tennivalóit. A város lakóinak száma négy év alatt 1200 fővel gyarapodott. Az ipari terrr^lés értéke 1975 végéig megkétszereződik és eléri az 1,8 milliárd forintot. Felépül 1100 lakás, jelentősen javult a kommunális ellátás, kedvezőbb körülmények között dolgoznak az egészségügyi és művelődési intézmények. Mohács iparfejlesztés szempontjából Baranya legkedvezőbb adottságokkal rendelkező települése. Amíg a megye gazdasági fejlődése az elmúlt négy évben lelassult, Mohács rendkívül dinamikusan lépett előre. Mohács ma a leggyorsabban fejlődő város a Dél- Dunántúlon. A következő ötéves tervben új üzemként lép a termelésbe a Szék-. és Kárpitosipari Vállalat, az Építőanyagipari Vállalat. Jelentősen fejlődik a Farostlemezgyár, az öntöde Vállalat, a Vegyesipari Vállalat és az Építőipari Szövetkezet. A termelés várható növekedése 8—10 százalékos lesz évente. A közlekedésben a közúti közlekedés lesz a meghatározó, de fejlesztendő a vasúti teherforgalom és vízi szállítás is. A közúti közlekedés forgalmi telephelyét tovább kell fejleszteni és ezzel együtt és összhangban a személyi pályaudvar kialakítását is meg kell oldani. Mohács új arculata A lakásépítést mindenekelőtt a magánerő teljes igénybevételével kívánják folytatni. A tanácsi lakásépítésnél a szinten- tartás a cél. A lakásépítésnek olyan módját célszerű választani, amely biztosítja a városközpont és a Duna-part rekonstrukcióját. A következő években 3000 négyzetméter üzlettér építése indokolt. Az idegenforgalom követeli a szálloda korszerűsítését és bővítését. A többemeletes lakóépületeket szilárd burkolatú úttal és járdákkal * fogják ellátni. A közművek üzemeltetését biztonságosabbá teszik. Tovább fogják fejleszteni a kórházat — mindenekelőtt a szülészeti ágyak számát növelik.- Reális, humánus politikát kell folytatnunk a jövőben is. Ehhez kérjük egész párttagságunk, dolgozóink optimizmusát és támogatását — mondotta Borsos János elvtárs. — Büszkék lehetnek a város kommunistái az elmúlt négy évben elért eredményekre, és bátran vallhatjuk, hogy ezt a kommunisták vezetésével érték el a város dolgozói. A vitában 15-en szólaltak fel. Pancza Zoltán elmondta, hogy az öntöde Vállalatnál minden párttag részt vesz valamilyen állami vagy politikai oktatásban. Fraunholcz András, a VOLÁN gépkocsivezetője javasolta, hogy a közlekedési balesetekért elítélteket ne zárják ki a pártból, párttagságukat csak szüneteltessék — kivéve az ittas vezetést, a jogtalan gépkocsihasználatot és a cserbenha- gyást. Fischer János, a Városi Tanács elnöke emlékeztette a pártértekezletet arra, hogy 1970-ben a város történetének legnagyobb lakásépítési programját hirdették meg. Ezt megvalósították. Kérte, hogy a munkáslakásépítési akciót terjesz- szék ki Mohácsra is. Drágán Istvánná, a TEMA- FORG varrónője arról számolt be, hogy 35 milliós rekonstrukciót valósítottak meg. Fő tevékenységük a fonás lett. Nánási Sándor, a MOFA alapszervezeti titkára a nőpolitikáról szólva elmondta, hogy a kisgyermekes és terhesanyák munkaidejét 40 órára csökkentették. Tóth Gyula, a Selyemgyár párttitkára a fiatalok erősödő politikai érdeklődéséről szólt. Mészáros József a Dunavöl- gye Tsz sárháti pártszervezetének kérését tolmácsolta: a tsz- parasztok nyugdíj-korhatárát hozzák egyszintre az ipari dolgozókéval. Debreczeni Lajos, az 502-es Szakmunkásképző Intézet igazgatója elmondta, hogy a propaganda munka hatékonyságának növelése érdekében módszertani tanfolyamokat rendszeresítettek és szemléltető eszközöket bocsátanak a propagandisták rendelkezésére. Ka- ponyi István, a Vegyesipari Vállalat dolgozója a szervezeti szabályzat néhány tervezett módosításával foglalkozott, majd Tornyos Eva, a Park utcai Általános iskola tanárnője az oktatási intézmények fejlesztését sürgette. Balezer Károly a Szék- és Kárpitosipari Vállalat intenzív gazdasági fejlődéséről adott számot. Szalagrendszerüknek nincs párja az iparágban. Dr. Bencze József, a Járásbíróság elnöke a város közrendjéről és közbiztonságáról számolt be. Patócs Zoltánná a MOFA KISZ- szervezetének fejlődéséről közölt érdekes számokat. Pálkúti György, a Dunavölgye Tsz alapszervezeti titkára a dunai átkelés, a gép- és alkatrészellátás megjavításához kért segítséget. Bocz József elvtárs a Megyei Pártbizottság nevében megköszönte Mohács kommunistáinak, hogy ilyen kiemelkedően jó munkát végeztek. „Amit önök tettek — mondotta —, elismerést és tiszteletet érdemel. Igényes munkáról, eredményes négy évről tanúskodott a pártértekezlet. Őrizzék meg ezt a lendületet, amely ilyen eredményeket hozott." A nemzetiségi kérdéssel foglalkozva ismertette a főbb eredményeket, majd így folytatta: „Politikánk egyértelmű, világos. A nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt egyenjogúak. Megteremtettük és megteremtjük a feltételeket anyanyelvűk, kultúrájuk ápolására. Az anyanyelvi nyelvoktatásban úgy fogunk előrelépni, ahogy oktatásügyünk előrehalad. Az új vb A mohácsi városi pártértekezlet 41 tagú pártbizottságot választott. A pártbizottság első ülésén ismét Borsos János elvtársat választotta meg a pártbizottság első titkárául. A pártbizottság titkára Hajós Ferenc. A végrehajtó bizottság további tagjai: dr. Csete Béla, Drágán Istvánná, Dudás József, dr. Fáy Mihály, Fischer János, Fraunholcz András, Józsa István, Marosvölgyi Józsefné és Szeliczky Márta. A vb. megerősítette tisztségükben a pártbizottság osztály- és csoportvezetőit. A PTO vezetője Hajós Ferenc, a gazdaságpolitikai osztály vezetője Kovács Antal, az agitációs és művelődésügyi osztály vezetője Téglás Alajos és a gazdasági csoport vezetője Bischof Ferenc. B. J. Zárszámadás Ujpetrén Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet. Brun József tsz-elnök tájékoztatta a több mint 300 jelenlévő tagot az elmúlt év gazdasági eredményeiről, 1975 főbb feladatairól, terveiről. Többek között elmondotta, hogy a tsz összes vagyona 104 millió forint, közel 11 millió forintot fizettek ki bér és prémium formájában, az egy napra jutó jövedelem 124,— Ft, a tagok évi átlagjövedelme 28 455 forint volt. 1975-től nagy feladatok várnak a termelőszövetkezet vezetésére és tagságára, hiszen január 1-től egyesülve az eger- ági, a kozórmislenyi és a vóká- nyi termelőszövetkezetekkel, 13 közséq lakóit tömörítve, 10 541 hektáron gazdálkodik a termelőszövetkezet. Épül az alagútrendszer a Gellérthegy gyomrában, amely majd összeköti a Gellért-, a Rudas- és a Rácz-fürdőket. Az építők a Kelenhegyi út alatt elérték a Gellért Gyógyfürdő épületét. A munkálatok során forrásokat tártak fel, amelyeknek hévizeit később csőrendszeren szállítják a gyógyfürdőkbe. A képen: A kész alagút-szakasz egy részlete. Hatszorta több cementet ad, mint a régi üzem l)j gyár épül a Páka-völgyben A változó Bélapátfalva Félreverték a harangot A Bélkö, a táj ura beleveszik az irdatlan ködbe. Szilvásvárad felé baktatok, de percenként félrehúzódok a keskeny aszfaltcsík szélére, mert a szembejövő „Zil"-ek nem férnének el ' egymás mellett. Az út jobboldalán markolók, baggerek dolgoznak. A dombból kiharapott földet a billencsekre hup- pantják, hogy aztán azok néhány száz méterrel odébb betömjék a völgy száját. Felrémlik előttem, hogy az évtized végére az errejáró rá sem ismer az egykori Páka völgyre, a Csebenye hátra. Mert néhány év múlva mór termel az új bélapátfalvi cementgyár, a hazai cementipari rekonstrukció leg újabb üzeme. A majdani 1,2 millió tonna cementet adó műből még nem sok látszik, de az eddig elvégzett tereprendezés is sejteti, milyen nagy változásokon megy át ez a táj. Jaszenovics Miksával, az Építő Beruházási Vállalat kirendeltség vezetőjével járom végig a leendő gyártelepet. Elhaladunk a helyi termelőszövetkezet egykori majorja mellett, s megállunk az épülő TMK-műhely előtt. Deréknyi vastagságú vasbeton oszlopok merednek az ég felé. Ez lesz tehát az új gyár első épülete. A kirendeltségvezető közben körbemutat és hozzáteszi. Szűk katlanban — Az új cementgyár mintegy négyezer négyzetméter területen épül. De az adottságaink sokkal kedvezőtlenebbek mint Beremenden voltak (kísérőm a BCM beruházásáról került ide, az Egertől alig harminc kilométerre fekvő Heves megyei helységbe). Ebben a szűk katlanban legalább félmillió köbméter földet kell megmozgatnunk. Közben öt vagy hat patakot új mederbe terelünk. Jelenleg tíz cég hatszáz embere dolgozik az építkezésen: köztük az Út- és Vasútépítő Vállalat, a FÖLDGÉP, valamint az Észak-magyaíországi Állami Építőipari Vállalat munkásai. A tereprendezést tavaly kezdtük, s a felénél tartunk. Ez az esztendő már a gyárépítés éve lesz. Megkezdjük a nyersanyagtároló, a cementcsomagoló és kiadó, valamint a technológiai vonal alapozását. A munkák előrehaladásával mind több kivitelező jelenik meg a területen, az építők létszáma a csúcsidőben meghaladja majd a két és fél ezer főt Közben elérjük a kukoricaföldek között épülő munkásszállást. Az építkezést katonák is segítik majd: részükre előregyártott elemekből húzzák az emeletes épületeket. Hamarosan befejeződik az ezerszemélyes civil-szálló kivitelezése is. Néhányszáz méterre tőlünk vörös épület emelkedik, a majdani cementgyár és a falu közös hőközpontja. Szinte teljesen kész. Jaszenovics Miksa nevetve meséli, hogy a tatabányai szerelők — akik azóta már hazatértek — búcsúzóul az utolsó éjszaka megünnepelték, hogy időben elkészültek munkájukkal. Hazafelé menet úgy éjféltájt félreverték a harangot: ígv akarták megosztani örömüket a helybéliekkel. No, de nézzük tovább a „barakkvárost” I Már tető alá került a leendő szolgáltatóház, amely élelmiszer- boltnak, cukrászdának, fodrászüzletnek ad majd otthont. Ugyanitt júniusra elkészül a kétezer adagos konyha és étterem. Az „üzemlátogatás", a gyárat és a falut kiszolgáló szennyvíztelep megtekintésével ér véget: az emberek a derítő zsaluzásán dolgoznak. Családonként egy fő Bélapátfalva neve cementes berkekben közismert, A Bélkő, a Bükk legnyugatibb bástyája 1910 óta kiváló minőségű alapanyagot biztosít a cement előállításához. A régi gyár, amely a századfordulót követő első évtizedben indult, most áll. A karácsonyi ünnepek óta az évi karbantartást végzik a berendezéseken (január utolsó hetétől ismét, termel). Az évi kétszázezer tonna cementet adó gyár mintegy nyolcszáz, főként helybéli lakosnak biztosit megélhetést (az új mű sem igényel majd több munkást). Szinte nincs olyan család a faluban, amelyből ne dolgozna valaki a cementgyárban, vagy a kőbányában. Apropó, a kőbánya! Az alapanyag előtörését sajátos módon végzik. A lerobbantott sziklát a Belaz-dömperek száz méter mélységű garatba döntik, s mire az asztalnyi sziklák a Bélkőből kiképzett törő aljára érnek, kellő méretűre hasadnak . . . Egyébként az új gyár megépültére még egy ilyen garatot vájnak a hegybe. Onnan négy és fél kilométer hosszú szállítószalag viszi majd a követ a gyári pofástörőkre ... Bársony Miklós, a bélapátfalvi Közös Községi Tanács vb-tit- kára fiatalember, mégis a falu történetének jó ismerője. Múlt és jövő — Bélapátfalva nevét az oklevelek a XIII. században említették először. A Bél kő lábánál, már az 1240-es években apátság működött, amelyben 1534-ig éltek a szerzetesek. A vidék annakelőtte a Bél nemzetségé volt, innen ered tehát a község neve is. Bélapátfalva egyébként tipikus mezőgazda- sági falu volt annak ellenére, hogy az 1800-as években papírmalom, majd a Földvári testvérek által bérelt kőedénygyár működött a községben. De beszéljünk inkább a jövőről! Bélapátfalvának ma 2800 lakosa van, s ez a szám egy-két éven belül, az ideérkező kivitelezők miatt megduplázódik. Erre föl kell készülnünk ellátási és egyéb szempontokból is. A helyi ÁFÉSZ még az idén fölépíti ABC áruházát, amelyet majd újabb követ. A cementgyárhoz kapcsolódó beruházások teljesen átalakítják a község központját. A tanácsháza mögötti tömbbelsőben most kezdtük meg az alagútzsalus technológiával épülő négyszintes lakóházak alapozását: 186 lakást alakítunk itt ki, teljes összkomforttal. Ezek lesznek Bélapátfalva első igazán városias épületei. Hogy mit remélünk még? Hát az már inkább óhaj, de megmondom. Községünk jelenleg négy falu közigazgatási központja. Az új cementgyár talán meghozza a nagyközségi rangot is ... A Gazdasági Bizottság hét esztendővel ezelőtt határozta , el a hazai ce mentipari rekonstrukciót. Az első állomás a Beremen- di Cement és Mészmü beruházása volt. Azt, az 1,6 millió tonna kapacitású he- jöcsabai gyár megépítése követte: az új üzem első vonala várhatóan még ebben a félévben cementet ad. A következő lépés, a szovjet tervek alapján épülő bél apátfalvi cementgyár, amelyet a Dunántúl I. beruházása követ. S remélhető, hog a tizenötéves program utolsó tagjaként megépül a Dunántúl II. is, amely egyben azt jelenti, hogy másfél évtized alatt megdupláztuk ha- zánban a cementtermelést. Salamon Gyula
