Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-08 / 38. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek napló XXXII. évfolyam, 38. szám 1975. február 8., szombat Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja II Központi Statisztikai Híuatal jelentese az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlesztéséről A népgazdaság 1974-ben a IV. ötéves terv és az 1974. évi terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött. Az éves tervben előirányzott feladatokat a legtöbb területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A termelés, a felhasználás, a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett. A tervezett bér- és szociálpolitikai intézkedések megvalósultak. Javult az élőmunka hatékonysága, ugyanakkor a termelőberendezések kihasználása nem mindenütt volt kielégítő, a tőkés világpiaci áremelkedések a termelés anyagi ráfordításaira kedvezőtlenül hatottak. A termelés szerkezete az ötéves tervben meghatározott irányzatoknak megfelelően változott. Hathatósan segítették ezt a központi fejlesztési programok is. Egyes termékekből azonban a szükségleteket meghaladóan nőtt a termelés és az import, így a készletnövekedés az indokoltnál és a tervezettnél nagyobb volt. Külkereskedelmünk a szocialista országokkal alapvetően az államközi egyezményeknek megfelelően alakult. A tőkés világpiacon az infláció és áraránymódosulás következtében az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. Az ebből adódó cserearány-romlás jelentős népgazdasági veszteségeket okozott és a tervezettnél nagyobb mértékű passzívumot eredményezett a tőkés külkereskedelmi forgalmunkban. Az állami költségvetés hiánya nagyobb volt a tervezettnél, ami elsősorban a belföldi árszínvonal védelméhez nyújtott terven felüli támogatásokkal függött össze. Az 1974. évi népgazdasági terv fő mutatóinak teljesítése A jelentés egyes adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. Ezek azonban a közölt megállapításokat, nagyságrendeket számottevően nem módosítják. Nemzeti jövedelem Az éves terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyomórészben a termelékenység emelkedéséből adódott, összege megközelítette a 380 milliárd forintot, ez egy lakosra számítva 36 000 forintnak felel meg. A nemzeti jövedelem 44 százalékát az iparban, 11 százalékát az építőiparban, 16 százalékát a mezőgazdaságban termelték meg. Több mint 98 százaléka a szocialista szektorból származott. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és felhalmozás együtt — a tervezettnél és a hazai termelésnél nagyobb mértékben nőtt. Az összes fogyasztás 7 százalékkal, a felhalmozár son belül a népgazdaság ösz- szes beruházása 8 százalékkal emelkedett. A készletnövekedés Ipar tatottra jutó termelés 7,2 százalékkal múlta felül az 1973. évit és nagyobb mértékben nőtt, mint a korábbi években. Az ipari beruházások révén bővült és korszerűsödött azíipa- ri kapacitás, fokozódott a gépesítés. 1974-ben a villamosenergia kapacitás 530 MW-tal nőtt: 100 MW az „Inotai November 7." gázturbinás csúcserőmű első gépegységének üzembehelyezéséből, 430 MW a Duna-menti Hőerőmű bővítéséből származott. A síküvegtermelő kapacitást az Orosházi Síküveggyár üzembehelyezése évi 9,5 millió négyzetméterrel növelte. üzembehelyezték a hódmezővásárhelyi padlóburkológyárat. A főváros tejellátását javítja a Budapesti Tejipari Vállalat 480 000 liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme. Jelentős beruházások valósultak meg a kohászatban, a kőolajfeldolgozó iparban, valamint a vegyipar más ágaiban is. Folytatódott a rekonstrukció néhány könnyűipari ágazatban. A tervezett ütemnél gyorsabban haladt a Hejőcsabai Cementgyár beruházása. Néhány nagyberuházásnál azonban elmaradás volt a tervezett ütemhez képest. A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben a gépipar növelte termelését. Az ipari átlagot meghaladóan, ill. ennek megfelelően nőtt a villamosenergiaipar; a kohászat és vegyipar termelése is. A terme: lésnövekedés a könnyűipar, a bányászat és az élelmiszeripar kivételével nagyobb volt az előirányzottnál. A könnyűiparban a növekedés megegyezett a tervvel, a bányászatban csaknem elérte azt, az élelmiszer- iparban jelentősebb elmaradás volt. A szocialista ipar termelése 1974-ben Terv Tény az 1973. év százalékában Terv Tény az 1973. év százalékában Bányászat 102,0 101,9 Viliamosenergia-ipar 107,5 108,2 Kohászat 105,3 109,4 Gépipar 105,7 111,8 Epitőanyagipar 106,0 107,7 Vegyipar 106,7 109,4 Könnyűipar 106,4 106,4 Egyéb ipar 106,1 107,7 Élelmiszeripar 107,2 105,0 Szocialista ipar összesen: 105,5—106,0 108,2 jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. A belföldi fel- használáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya, összehasonlítható árakon számolva, a tervnek megfelelő volt: 75, illetve 25 százalék. A hazai termelést meghaladó belföldi fel- használás kielégítésére külföldi forrásokat vettünk igénybe. A termékszerkezet a központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására több területen kedvezően változott. Számos új gyártmány termelését kezdték meg, bővült a választék. A vállalati kezdeményezés azonban nem mindenütt volt kielégítő. Az energiaellátás az év folyamán zavartalan volt, amiben a folyamatos szénellátás mellett legnagyobb szerepe a földgáztermelésnek, valamint a kőolaj-, a fűtő- és gázolaj-import növelésének volt. Az anyagok és félkésztermékek, köztük elsősorban a vaskohászati és alumíniumipari termékek, egyes műanyagok és gyógyszeripari termékek, a szintetikus alapú vegyi szálak, a síküveg stb. termelése nőtt. Néhány vegyipari alapanyagból az év első felében, egyes vaskohászati termékekből a későbbiekben is átmenetileg hiány volt. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összefüggésben számottevően emelkedett. Jelentősen növelte az ipar a fogyasztási cikkek termelését is-. Ezen belül kiemelkedő volt egyes gépipari fogyasztási cik(Folytatás a 3. oldalon.) A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5,5—6,0 százalékkal szemben — 8,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalékos és a szövetkezeti ipar 9,5 százalékos termelésnövekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt. Az ipar értékesítése 8,7 százalékkal volt több, mint 1973- ban. Ez jelentős részben a fogyasztási és beruházási szükségletek emelkedésével, valamint az élénk külföldi kereslettel függött össze. 1974-ben a szocialista ipar átlagos állományi létszámé 1 754 400 fő volt, az előző évhez képest a növekedés 0,9 százalék. A termelésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedése volt. Ebből származott a termelés növekedésének 89 százaléka. Az égy Toglalkozir János és Fock Jenő fogadta Stefan Olszotmskit Kádár János pénteken fogadta Stefan Olszowski lengyel külügyminisztert. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Stefan Olszowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szintén fogadta a lengyel külügyminisztert az országházban. A szívélyes, baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint Stefan Jedrychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Stefan Olszowski a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere és kísérete pénteken ellátogatott a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetbe. A vendégekkel együtt volt a látogatáson Púja Frigyes külügyminiszter, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete. A szövetkezet központjában Cserháti Pál elnök tájékoztatta a vendégeket az 1949-ben alakult közös gazdaságok munkájáról, fejlődéséről, termelési eredményeiről, tagjainak, dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. A lengyel külügyminiszter kérdéseket feltéve érdeklődött a szövetkezet megalakulásának, tevékenységének egyes vonatkozásairól, fejlődésének további perspektívájáról, majd az eszmecsere során azt a véleményét fejezte ki, hogy a közös gazdaság a megalakulása óta eltelt több mint negyedszázad alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, s az állattenyésztésben, a növénytermesztésben egyaránt kiemelkedő eredményeket ért el. Elismeréssel szólt a szövet-1 kezet dolgozóinak arról a törekvéséről is, amelyek a belső tartalékok feltárására irányulnak, s amelyeknek eredményeként például jelentős mennyiségű megtakarítást érhetnek el az importból származó fehérje-takarmány felhasználásában. Szólt arról is, hogy a termelési eredmények mellett igen sokat tettek a szövetkezeti tagok, dolgozók szociális helyzetének javítására. A lengyel külügyminiszter újabb sikereket kívánt a Minisztertanács vándorzászlaját immár háromszor elnyert szövetkezetnek további munkájához. A látogatás során a vendégek megtekintették a termelő- szövetkezet baromfifeldolgozó telepét, az ABC áruházat, jártak Dupsi Ferenc élelmiszeripari mérnök új otthonában, s felkeresték a Hunniahibrid Termelőszövetkezeti Társulás ácsai központi telepét is. Moszkvai napok Budapesten Február 13—17. között moszkvai napok lesznek Budapesten. A szovjet főváros gazdag kulturális eseménysorozattal mutatkozik be a magyar fővárosban - tájékoztatta az újságírókat Déliteken a Fészek művészklub A Pécsi Építőipari Szövetkezet neon-villanyszerelő részlegének egyik legnagyobb munkája a Szliven áruház részére készülő kétoldalas felirat. Kanyó Béla bádogos és Pónya Zoltán villanyszerelő próbaképpen felillesztik a neoncsöveket a betűkre. Fotó: Erb János gobelin-termében Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnök- helyettese. A moszkvai napok ünnepélyes megnyitóját február 13-án délután tartják a Magyar Nemzeti Galériában, amikor a „Moszkva a Szovjetunió fővárosa" című kiállítást nyitják meg. A rendezők arra törekedtek, hogy bemutassák Moszkva ünnepeit és hétköznapjait, megismertessenek a szovjet főváros életével, lakóival, múltjával és jövőjével. Budapestre látogat és öt előadáson mutatkozik be a főváros közönségének a Lenin-renddel és a Munka Vörös Zászlórendjével kitüntetett Akadémiai Mos- szovjet Színház társulata. Vendégjátékuknak a Thália Színház ad otthont, itt játsszák elsőízben február 14-én V. Bill-Bolo- cerkovszkij „Vihar” című drámáját. A Toldi stúdió moziban Moszkváról készült dokumentumfilmeket, rövidfilmeket vetítenek majd, február 15-én pedig a Puskin filmszínházban tűzik - díszbemutatón - műsorra a „Sapovalov vagyok" című játékfilmet. Az esemény- sorozatot sportrendezvények egészítik ki. A főváros felszabadulását köszöntő ünnepségeken neves moszkvai művészek, kiváló amatőr együttesek is fellépnek.
