Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-05 / 35. szám
2 Dunántúli napló 1975. február 5., szerda " Új gyógyszerraktár Üzemi közművelődési bizottság alakult a Kesztyűgyárban • Irodalom, fotó, bélyeg szakkörök • Ismeretterjesztő előadások • Klubestek, kirándulások • Szakmai továbbképzés üzemi közművelődési bizottság alakult Pécsett, a Kesztyűgyárban, amely erre az évre egységes gyári közművelődési tervet dolgoz! ki a mintegy száz brigád vállalásaira építve. A brigádoknak program- javaslatot küldtek el, felvázolva a közművelődés, a szabad idő kulturált eltöltésének lehetőségeit, mivel a végleges program kialakításánál figyelembeveszik a munkások igényeit. A tervjavaslat tartalmazza többek között az új tevékenységi formákat is: így létrehozzák a szocialista brigádvezetők, a közművelődési aktívák, a fiatalok klubját. A meglevő irodalmi színpad átalakul irodalombarátok körévé. A fotószakkör már megalakult. Ezen brigádja kívül megszervezik a néptáncnépművészeti, autó-motor, hobby- és bélyegszaklrört, valamint a beatzenekart. Ebben az évben hatvan ismeretterjesztő előadást tartanak elsősorban gyermeknevelési, nő- gyógyászati, családalapítgsi témákban. Kapcsolatot alakítanak ki a Pécsi Nemzeti Színházzal, a Megyei Könyvtárral, a Moziüzemi Vállalattal, a Kulturális Rendezvények Irodájával és a gyár kultúrtermében író—közönség, színész-munkás találkozókra, filmvetítésekre, az irodalmi, művészeti és esztétikai nevelést segítő vitákra, beszélgetésekre kerül sor. A vállalati KISZ-ben egy érdekes verseny- mozgalom alakult ki „Ki csinál jó, tartalmas klubestet" címmel. Sok tanulmányi és szakmai kirándulást is terveznek. Az üzemi közművelődési bizottságnak tagjai a gyár párt- bizottságának, KISZ és szak- szervezetének kultúrfelelőse is. A közművelődési tervezet később kiegészül a politikai, szakmai oktatás, továbbképzés programjaival. Elkészült - átvették - költöznek... Szilágyi Sándor Az ország harmadik legjobb fejtési csapata Tegnap kezdték a beköltözést a 22 millió 800 ezer forintos költséggel létesült új uránvárosi gyógyszerraktárba. Baranya megye gyógyszer- forgalma az elmúlt 25 év alatt tizenötszörösére emelkedett, ami azt jelenti, hogy 1974-ben 210 millió forint forgalmat teljesített a Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központja. A régi raktár alkalmatlanná vált az 50 milliós törzskészlet és forgókészlet tárolására, ezért már évekkel ezelőtt kidolgozni kényszerültek egy új, korszerű raktárbázis tervét. A Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központja 1973 decemberében kötött szerződést a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattól. December 23-án építészetileg átvették az új épületet, kisebb hiánypótlások azonban még maradtak, ami hátráltatta a költözést. Csak február 3-án kerülhetett sor arra, hogy az új raktárt birtokukba vehessék a Gyógyszertári Központ dolgozói. Az építési költségekhez az Egészségügyi Minisztérium 15 millió forinttal, a Baranya megyei Tanács VB. hatmillió forinttal, valamint a Gyógyszertári Központ saját fejlesztési alapból hárommillió 600 ezer forinttal járult hozzá. Ezzel még nem fejeződtek be a munkálatok, hiszen igen rossz körülmények közt üzemel a Ga- lenusi Laboratórium és a Minőségvizsgáló Laboratórium. Február 25-én elkészül a tervdokumentáció, melynek alapján 1975. március 15-én a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat folytathatja munkáját és előreláthatóan 1976 júniusában be is fejezi. Az egészségügyi miniszter: dr. Schultheisz Emil, valamint megyénk vezetői hétfőn délután tekintették meg a raktárt. Szabó Pál, a Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központ igazgatója ez alkalommal mondott köszönetét, hogy birtokukba vehették az új létesítményt. Tegnap, február 4-én, kedden a költözést megkezdték. Szűnőben az influenza- járvány Az influenzás megbetegedés 1974 december közepétől járványos méretűvé vált hazánkban. 1975 ötödik naptári hetéig Pécsett és Baranyában összesen 57 ezer megbetegedést jelentettek. A megye összlakosságát figyelembevéve ez több, mint 13 százalékot jelent. A csúcsot ez év második hetében jelentették, amikor 15 ezren betegedtek meg. A megbetegedést 1300 esetben kísérte szövődmény, tüdő-, mellhártya-, kö- zépfülqyulladás. Kórházi felvételre 500 beteg, táppénzes állományba 17 100 beteg került. A járvány ideje alatt 54 hatvan éven felüli idős ember halt meg. Minden esetben szerepet játszott elhalálozásukban keringési, légzési alapbetegségük. A járvány szűnőben van, ezt bizonyítja a tény, hogy február elsejével feloldották a kórházi látogatási tilalmat a megye valamennyi fekvőbeteg intézményében.- Az utóbbi időben egyenletesebbé vált Kossuth-bánya termelése és nincs az a kapkodás, amely néhány évvel ezelőtt jellemző volt, Valahogy jobb a kapcsolat a vezetők és a vájárok között, érezzük a bizalmat. Persze csakis így lehet dolgozni. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a tröszti munkaversenyben harmadik helyezést értünk el — mondja Szilágyi Sándor fejtési csapat- vezető. A mintegy százhúsz fős csapat, amely ebben az esztendőben üli tízéves jubileumát - mint szocialista brigád, nevezett a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója által az elmúlt év utolsó negyedében meghirdetett iparági munkaversenybe. Az értékelés alapján 13,5 százalékkal teljesítették túl éves széntermelési tervüket: ez az eredmény, no meg a több mint félmillió forintos anyagmegtakarítás alapján érték el az elismerésre méltó helyezést. — A munkahelyünk az üzem, sőt a Mecseki Szénbányák legnagyobb fejtése. Napi átlagban 1400 tonna szenet küldtünk a felszínre a Balog László csapatával együtt: mert rajtunk kívül az ő hatvan fős brigádja is ott dolgozik. A teljesítmények további javításának viszont gátat szab a szűk aknakapacitás. A napokban például százöt percet álldig tudjuk, hogy ebben az esztendőben sokkal nagyobb feladatok hárulnak ránk, mint tavaly. 1975 már az ötödik ötéves terv előkészítő éveként is felfogható: hallottuk, hogy jövőre a Mecseknek egymillió tonna szénnel kell többet adni, mint jelenleg. De ezek c feladatok a műszaki fejlettség mostani szintjét figyelembe véve igen nehezen teljesíthetők. Mert: ha nem nézek mást, csak az én brigádomat, nálunk is negyven év felett van az átlagéletkor. Emellett ugyanolyan fejtőkalapácsokkal és kaparókkal dolgozunk, mint tíz esztendővel ezelőtt. Sokkal nagyobb súlyt kellene tehát helyezni a műszaki fejlesztésre, a jövesztés gépesítésére. Ezt kérjük mi a vállalat mérnökeitől, technikusaitól. Ügy érzem, hogy az első félév termelésével még nem lesz különösebb gond, de tudjuk, hogy a fejtésünk augusztusra kimerül. S ha egy 1400 tonna szenet adó munkahely kiesik, azt megérzi a brigád, az üzem, a vállalat. Félek, hogy a második félévtől nem lesz ilyen fejtésünk... S. Gy. Menedék az Ördögárok csatornájában Elő történelem Budapest Erőd harcparancsnoka, Pfeffer-Wildenbruch vezérezredes fővárosunkból való szökése és menekülése az utóbbi néhány évben ismét a történészek érdeklődésének előterébe került. Mint ismeretes, Pfeffer-Wildenbruch február 11-én két lehetőség közül választhatott: vagy megadja magát, vagy az utolsó emberig kitart. Ki tudja, mi okból — talán még bízott a führeri előrelátásban és ígéretben — az ésszerűtlen, óriási emberáldozattal járó kitörést választotta. Ö maga, kíséretével együtt az ördögárok csatornájában keresett menedéket, majd a Hűvösvölgyben egy épületben ejtette foglyul a Zagorján főhadnagy vezette szovjet vegyvédelmi egység. Az Esti Hírlap január 31 -i száma egy cikksorozat harmc- dik részében a fenti témakörben közölt írást a budapesti csatáról. Ebben említést tesz egy ismeretlen magyar férfiről, akivel Zagorján főhadnagy beküldte a megadásra szólító parancsot az épületbe. E férfi kiléte a mai napig ismeretlen, s személye jónéhány részletkérdés tisztázását segítené elő. Erre a cikkre jelentkezett a Pécsett élő Hajdú Vendel, aki magyarokból ólló csoportban harcolt a felszabadító hadsereg alegységeként. Magát vélte felismerni az idézett esemény magyar szereplőjeként. — Február 12-én reggel kaptuk a parancsot, hogy tisztítsuk meg az óvóhelyeket és az épületeket a még mindig bent rejtőzködő németektől. Alig tizenöt fős egységemmel végül is több mint százötven ellenséges katonát kényszerítettünk fegyverletételre. Az aránytalanság miatt félő volt, hogy fellázadnak, látva fölényüket. Ezért üzentünk erősítésért, amely hamarosan meg is érkezett. Az akkori Ölasz fasor és a Káplár utca sarkán egy két- vagy há- , romemeletes bérház állott. Ennek a pincéjéből került elő legalább ötven különböző rangú német és magyar vezérkari tiszt is, legtöbbjük rangjelzés nélkül, öt lépésnyire egymástól, feltartott kézzel jöttek. Az egyik németet megkérdeztük, hogy ki itt a legmagasabb rangú tiszt? Ekkor rámutattak egy elgyötört arcú, sovány férfira és azt mondták, hogy ő Pfeffer-Wildenbruch. Arra is emlékszem, a pince átkutatásakor öt halott náci tisztet is találtunk. öngyilkosok lettek a megadás előtti percekben. Hajdú Vendel tizedest a 48 910-es alegységnél tartották nyilván, amint azt Marjaszov kapitány aláírással, orosz nyelvű igazolványa is bizonyítja Bár az általa elmondottakhoz aligha fér kétség, mégsem azo nősíthető a keresett magyen férfivel, ugyanis a hadijelente sekből ismert hűvösvölgyi pont és a Hajdú Vendel által megnevezett hely földrajzilag távol esik egymástól. Bizonyos feltevések szerint az egymástól elvágott és magukat megadó német egységek valamelyikéről van szó, akik a nagyobb „hallal" igyekeztek magukról elterelni a figyelmet. Hiszen akkor még a külön-külön harcoló csoportok nem értesülhettek Pfeffer-Wildenbruch elfogásáról. Hajdú bácsi mesél Az események körülményeinek további tisztázására a budapesti Hadtörténelmi Intézet dolgozza fel a beérkezett adatokat. Füzes János Megtárgyalták a magántervezői tevékenységet Ülést tartott a komlói tanöcs u. b. Komlón az elmúlt évben 348 építési engedélyt adott ki a tanács műszaki osztálya, s e létesítmények — lakóházak, garázsok, kerti házak, nyaralók, egyéb épületek — terveinek nagy részét, számszerint 225-öt komlói magántervező készítette. Többségük kiváló munkát végzett, de akadt a tervezők között olyan, aki dömpingszerűen elvállalt mindent — volt, aki egymaga 87 létesítményt tervezett meg —, ami természetesen a munka minőségének rovására ment. Ezt nem szabad megengedni, a hasonló esetekkel szemben a jövőben erélyesen kell fellépnie az építési hatóságnak — állapították meg tegnap délelőtt a Komló Városi Tanács végrehajtó bizottságának ülésén, ahol többek között a városban folyó magántervezői tevékenységet értékelték. A magántervező munkája során megismeri a család összetételét, anyagi lehetőségeit, megismeri az ingatlan fekvését, környezetét. Mindezek figyelembevételével ül le a rajzasztal mellé. A tervezés során azonban sokféle akadályba ütközik, s ha a munkájukat értékelni kívánjuk, e munkát nehezítő körülményeket sem szabad szem elől téveszteni — hangzott el a vb-ülésen. Nem áll módjukban minden esetben az, hogy adott területre a legmegfelelőbb épületet tervezzék. Ugyanis: ha szerényebb méretű és homlokzati megjelenésű házat terveznek, akkor rendszerint a Magántervezői Szakértő Bizottság utasítja el a tervet igénytelenség miatt; ha pedig nagyobb, szebb, gazdagabb megjelenésű épületet tervez, akkor az. OTP megtagadja az építési kölcsön folyósítását. Mondván: aki luxuslakást épít, annak legyen rá pénze is. Ugyanakkor az építtető igényeinek figyelembevétele mellett további gondot jelent az építési, tűzrendészed, egészségügyi és egyéb követelmények maradéktalan teljesítése. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy minden igényt kielégíteni lehetetlen, sőt nem egy esetben az igények összehangolása is elég nehéz. Mindezen okok feltehetően közrejátszanak abban, hogy jó felkészültségű, nagy gyakorlattal rendelkező tervezők már egyre kevésbé vállalnak magántervezői munkát. Ezt bizonyítják a számok is: Komlón jelenleg 11 aktív magántervező működik, s közülük csak kettőnek van „A" kategóriás engedélye, tehát csak ketten jogosultak mindennemű építmény megtervezésére. Ennek pedig csak az építeni szándékozók látják a kárát. Egy régi névsor nyomában 172 orvosi körzet Baranyában Jelenünk gyökereihez áshatunk le régi újságokat lapozgatva. A ma generációjából például kevesen tudják, hogy Baranya megyében 25 évvel ezelőtt szervezték meg a körzeti orvosi ellátást. 1949. szeptember 27-én közlemény jelent meg a Dunántúli Naplóban: „Az eddigi OTI, MABI, OTBA, MÁV, POSTA, SZASA, MAHAB- Bl, HÉV, DOBBI és az Országos Bányatárspénztár betegségi biztosítási ellátásra jogosult tagjaihoz: Az OTI közli, hogy 1949. október 1-én az OTI valameny- nyi vidéki helyi szervének területén az egységesített társadalombiztosító körzeti kezelőorvosi betegellátás lép életbe." A furcsa rövidítések és a nehezen érthető megfogalmazás után felsorolják a körzeteket és az orvosok nevét. Pécset 24, a megyét 69 körzetre osztották, összesen 83 körzeti orvos látta el Baranya biztosított betegeit. A 25 évvel ezelőtt felsoroltak közül jelenleg is. pécsi körzeti orvosok: dr. Liposics Ipoly, d.r. Palotai György, dr. Bajtai István, dr. Baczúr Kálmán. Dr. Új János a Fogászati Klinika docense, dr. Schwarcz János a Városi Kórház igazgatója, dr. Puskás Ödön megyei üzemi főorvos, dr. Somfai- Jenő egyetemi adjunktus, dr. Bodossy Mihály Kaposváron sebész főorvos, dr. Bitter József Szentlőrincen fog- szakorvos és dr. Major László Bolyban intézeti igazgató. A 25 év alatt többszörösére nőtt a társadalombiztosításra jogosultak száma, megszaporodtak a körzetek is. Baranya megyében jelenleg 172 orvosi körzet van, ebből Pécsett 53.
