Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-05 / 35. szám
1975. február 5., szerda Dunántúli napló 3 Értékek pusziidéban 0 Általános a létszámhiány # Hiányos az ellenőrzés • Költségvetés és tárgyi || feltételek A napokban, soron következő ülésén megyénk múzeumainak a tevékenységét vitatja meg a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Tanácskozásukat egy vizsgálat előzte meg. Ennek az volt a célja, hogy megállapítsák: hogyan szolgálják közművelődés-politikai célkitűzéseinket a megye múzeumai, továbbá milyen mértékben biztosított a múzeumi értékek, műkincsek, leletek közönség elé tárása, tudományos feldolgozása, kezelése és védelme. A vizsgálatról, amelyben 21 népi ellenőr vett részt, összefoglaló jelentés készült. A jelentés részleteiben feltárja, milyen alapvető hiányosságokkal küszködik a megye múzeumi hálózata: költségvetésben, szakemberekben és tárgyi feltételekben egyaránt. Mint a vizsgálati jelentés megállapítja, a megye művelődési vezetésének erőfeszítései és minden jószándéka ellenére sem állapítottak meg olyan költségvetési keretet, amely elégséges lenne a múzeumi hálózat részére. Vannak kiemelt, országosan jegyzett eredmények, ugyanakkor a megyei múzeumügy egészében csak amolyan toldozás-foldozás folyik. A megyei állami irányítás a múzeumügyet nem tervszerűen fejleszti. Súlyos a szakemberhiány a múzeumok megyei igazgatóságának szinte valamennyi osztályán, Komlón például egyáltalán nincs muzeológus. Zsúfoltak a raktá- rak.'s itt önmagában a tűzrendészed előírások pontos betartása is hatalmas összegeket kívánna meg. Azonban a múzeumi szervezet kisvolumenű költségvetési előirányzatai még a különböző póthitelekkel és külső támogatásokkal sem biztosítják az arányos fejlődés lehetőségeit. Személyi áf tömény A személyi ellátottság általában nincs arányban a növekvő feladatokkal. A múzeum csaknem valamennyi osztályáról a legjelentékenyebb szakemberek távoztak el az utóbbi négy évben. Nagy a fluktuáció a kö- zépkáder-állományban is. A munkaerőhiány legfőbb okai az alacsony bérezés és a mostoha lakásviszonyok. A NEB-jelentés megállapítja, hogy a szakember-állományt meg kell erősíteni a múzeum csaknem valamennyi osztályán, valamint Komlón és Mohácson is. Enél- kül a fejlődés minden reménye illuzórikus. „Megalkuvó struccpolitika úgy értékelni a helyzetet, hogy a növekvő feladatokat úgymond jobb szervezéssel kell megoldani" — hangsúlyozza a jelentés. A megyében folyó ásatásokkal kapcsolatban megállapítja, hogy itt alapvető szabályokat nem tartottak be. Befejezett ásatásoknak hiányzik a megfelelő dokumentációjuk, ezek pótlása országos és helyi érdek egyaránt. Pótolhatatlan tárgyi anyagok gyűjtésének fokozását sürgeti a jelentés a Néprajzi Osztály munkájában. Itt is létszám- hiánnyal küszködnek, csakúgy, mint az új- és legújabbkori szakterületen, ahol a mintegy húszezer tárgy zöme ajándékozással jött össze. Ebből az anyagból kellene megrendezni — régi terv szerint — a megye munkásmozgalmi állandó kiállítását. Sürgető a létszámhiány pótlása a restauráció szakterületén is, hiszen a pusztuló múzeumi érfékek megóvása csak így lehetséges. A pusztulás veszélye környékezi az állagában romió múzeumi épületeket (a mohácsi múzeum épülete például süllyed), és a szabadban levő múzeumi tárgyakat. Ilyen veszély néz a Néprajzi Osztály udvarán álló népi építkezési emlékekre is, ha megóvásuk érdekében nem intézkednek. Lelőhelyek védelme A múzeumi szervezet irányító és ellenőrző tevékenységével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a védett tárgyak és magángyűjtemények nyilvántartását, ellenőrzését hiányosan látják el. Ennek nincsenek meg a személyi, technikai és anyagi feltételei. A vidéki muzeális gyűjtemények állapota sok szempontból tarthatatlan. A honismereti szakkörök által gyűjtött néprajzi és helytörténeti anyag jogi helyzete tisztázatlan. Több helyütt a nagyértékű anyag pusztulásnak van kitéve (Szederkény, Magyaregregy, Villánykövesd, Sásd, Mozsgó stb.). A védett tárgyak, közgyűjtemények ellenőrzésére szűkös személyi állománya mellett a múzeumvezetés komolyan nem gondolhat — állapítja meg a jelentés, kiemelve az annál is súlyosabb gondokat: a leletek szándékos elhallgatásának, tudatos pusztításának olyan súlyos eseteit, amelyekkel lapunkban is foglalkoztunk a közelmúltban. A fölfedezett lelőhelyeket szigorúbb szankciókkal kellene védetté tenni. Rendkívül sok hiányossággal és problémával küszködik a megye múzeumi hálózata tevékenysége szinte valamennyi területén csakúgy, mint a műtárgyak védelmében. Egyik-másik helyen már-már katasztrofálissá válik a létszámhiány és a mostoha tárgyi föltételek nyomában kialakult helyzet. Általános a leltározás lemaradása és ez elsősorban a restaurálási kapacitás hiányára vezethető. Ugyanakkor pl. a régészeti raktár nedvessége miatt a már restaurált anyag gyorsabb oxidációja újra megindult. Mohácson az épületfödém gombásodása olyan mértékben terjed át a gyűjteményre, hogy kérdésessé válik az anyag megmentése. A vizsgálatot elkészítő NEB- m unkabizottság javasolja a Megyei Tanács illetékes szerveinek: hassanak oda. hogy a megye múzeumügye hathatósabb támogatásban részesüljön. W. E. A népi építészet sajátos emlékei a néprajzi múzeum udvarán. Egy figyelemre méltó operaelőadásról Figaro házassága Mozart: „Figaro házassága" című vígoperájának január 30-i előadása a Pécsi Nemzéti Színházban nem volt bemutató, sőt tulajdonképpen még felújítás sem. Az. operatársulat a tavalyi évadban bemutatott produkcióját elevenítette fel és iktatta be az idei szezon operaelőadásainak sorába. Nem volt tehát semmiféle külső körülmény, különleges alkalom, amely a figyelmet erre az előadásra irányíthatta volna. Ha mégis úgy véljük, hogy ez az előadás megkülönböztetett figyelemre érdemes, úgy ennek okait másban kell megtalálnunk. Midőn e beszámoló írója az elmúlt szezonban e Figaró- előadás bemutatóját meghallgatta, határozottan az volt a véleménye, hogy ezzel a produkcióval a társulat művészi 141 perc a Befejezetlen mondatból Fábri Zoltán új filmje Soha regényt kilátástalanabb helyzetben nem kezdtek írni, mint ahogy Déry Tibor 1934- ben nekiült ennek a terjedelmében is igen jelentős mű megírásának. Távol Magyarországtól, az emigráció többnyire szűkén mért kenyerén úgy kezdte el írni a Befejezetlen mondatot, hogy bizton tudhatta: ez a könyv csak a Horthy- rendszer, sőt csak a tőkés társadalom bukása esetén jelenhet meg Magyarországon. Az írást végül Magyarországon fejezte be, s akik a kéziratban terjesztett néhány példányt olvashatták — mint például Illyés Gyula —, nagy lelkesedéssel beszéltek a könyvről. S eljött a felszabadulás, és eljött a könyv megjelenésének napja is. Nagyon sokak számára, majdnem mindazok számára, akik 1945 táján már kapcsolatban voltak a munkás- mozgalommal, vagy az országépítés mindent elsöprő lendületébe kapcsolódtak be, azok félig-meddig bibliaként forgatták a regényt, amely először vállalkozott arra, hogy a Hor- thy-Magyarország két leglényegesebb osztályáról, a munkásokról és a burzsoáziáról hiteles és árnyalt képet adjon. Aki olvasta a regényt, annak is eszébe juthatott, hogy menynyire filmszerű ez a stílus. Mégis csak most került arra sor, hogy Fábri Zoltán elkészítse a Száznegyvenegy perc a Befejezetlen mondatból című művét, amely ezzel a számmal is jelezni kívánja, hogy nem a teljes könyvet akarta filmre vinni. Nemcsak a könyv terjedelme állt volna ellen ennek, hanem ez a látszólag filmes szerkezet is, amit valójában nagyon nehéz képpel- is nyomon követni. Fábri Zoltán mégis azt a technikát választotta, hogy — elsősorban a polgári környezet bemutatásánál — gyakran él megtörtént és meg nem történt, csupán végiggondolt jelenetek beiktatásával. A történet középpontjába azonban — egyértelműbben, mint a regény — Parczen-Nagy Lőrincet helyezte, s azt a próbálkozását, hogy kínzó magányától szabadulva éppen a „másik oldalon" találjon társakra, vagy legalább egy gyerekre, akit örökbe fogadhatna. Mindez a regénytől való elég jelentős eltéréseket követelt, de végül is a film és a szándék igazolja Fábri Zoltánt, aki nyersanyagként használja a regényt. E változásokból következik, hogy egyértelműen a Lőrincet játszó Bálint András lett a film főszereplője, s mellette csak a szerelmét, Évát megelevenítő Csomós Marinak, a Wavrát játszó Latinovics Zoltánnak, a De- siréet alakító Sáfár Anikónak és az édesanya szerepében Bisztray Marinak jutott fontosabb feladat. Bernáth László munkájának eddigi csúcsteljesítményét érte el mind az előadás egészét, az összbenyomást, mind a közreműködő művészek szerepformálását és a zenekari játék pontosságát és szépségét tekintve. Ezúttal csak a legrövidebben utalhatunk arra, hogy milyen kitűnő művészi teljesítmények összegződése eredményezi ezt a minden ízében őszinte humorral és bensőséges érzelemmel teli előadást. (Azok az idegességből fakadó bizonytalanságok és pontatlanságok, amelyek 30-án előfordultak, a produkció lényegi zenei színvonalát egyáltalán nem érintették!) Breitner Tamás szinte tapintható szeretettel és érzékenységgel fordul Mozart zenéjéhez; a darab humorának és a zene dramaturgiájának értő és szuverén tol- mácsolója. Ágoston Edit szerepformálása Susanne alakját gazdag zenei eszközeivel - a mozarti zene szellemében — az opera középpontjába helyezte. Ugyancsak kitűnő Marczis Demeter zeneileg is nagyvonalúan formált Figaro-ja. Szerepeik zenei anyagát és karakterét igen jól formálják meg Szabadíts Judit (grófné), Mészöly Katalin (Cherubin) és Bolla Tibor (a gróf). Zeneiszínészi telitalálat Berczeli Tibor Bartalo-ja, kitűnő Wagner József Basilio alakítása. Voltaképp fel kellene sorolnunk a teljes szereplőgárdát, hiszen az előadás legfőbb erénye az, hogy még viszonylag gyengébb pontja sincs! A Figaro házassága az együttesek operája. Nemcsak arányszámuk magas a magánszámokhoz képest, de a zenei ábrázolás súlypontjai is jobbára az együttesekre esnek. Ha tehát azt mondjuk, hogy a szereplő művészek kitűnő együtteseket szólaltattak meg, úgy ezzel mondottuk ki a darab előadásával kapcsolatban a lehetséges legnagyobb dicséretet. (Az operajátszás egyébként is kollektív művészet, amelyben minden egyéni teljesítmény annyiban értékes, amennyibe a darab teljességének szolgálatában áll!) Horváth Zoltán dinamikus rendezése biztosította az előadás egységét, humorának és iróniájának felszabadult áramlását: Ezeken kívül még azért is különösen figyelemreméltó a Figaro házassága ismételt szín- rehozatala, mivel ez is jelzi, hogy a színház a legjobban sikerült opera-előadásait re- pertoárszerűen műsorán kívánja tartani. Bánrévy Antal Hazánk felszabadulásának 30. és a Mecseki Kultúrpark létesítésének 15. évfordulója alkalmából Pécs m. város Tanácsa VB. Művelődésügyi Osztálya, a KISZ Pécs városi Bizottsága, a megyei és a városi Úttörő Elnökség, a Kulturális Rendezvények Irodája, az Idegenforgalmi Hivatal, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Mecseki Kultúrpark Irodalmi és fotópályázatot hirdet hazánk felszabadulásának 30. és a Mecseki Kultúrpark létesítésének 15. évfordulója alkalmából. A pályázat tárgya: a Mecseki Kultúrpark szerepe és jelentősége az oktató-nevelő munkában, a Pécsi Állatkert 15 éves története, az Állatkert valamely jelentős eseményének feldolgozása, az Állatkert élővilágának, az állatfajoknak a bemutatása, a Mecsek jellegzetes állat- és növényvilága, a természetvédelem aktuális tennivalói, a Mecseki KulIrodalmi és fotópályázat túrpark jelentősége az idegen- forgalom bon. Pályázni lehet irodalmi feldolgozással, eredeti, más kiállításon még nem szerepelt fotókkal. Az irodalmi pályázat terjedelme: gyermek kategóriában 2—6 oldal, ifjúsági és felnőtt kategóriában 6—10 gépelt oldal. (Fotóval, grafikával illusztrálható.) Fotópályázatra személyenként legfeljebb 10 kép küldhető be fekete-fehér és színes kivitelben, 25x30-as vagy 30x40-es méretben. Mindkét pályázaton részt vehetnek: Baranya megye általános, középiskolai, szakközépiskolai tanulói, ipari tanulók, egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint munkaviszonyban álló dolgozók. A pályázati anyag elbírálása gyermek, ifjúsági és felnőtt kategóriákban történik. Pályadíjak: I. Irodalmi. Gyermek: 5 db 300, ifjúsági 5 db 400, felnőtt: 1500,—, 1000,— 800,— forint értékű tárgyjutalom. II. Fotó Gyermek: 5 db 200, ifjúsági 5 db 300, felnőtt 5 db 400 forint értékű tárgyjutalom. A KISZ Pécs Városi Bizottsága az irodalmi és a fotókategóriában egy-egy 1000 forint értékű különdíjat ad ki. A meghirdető szervek képviselőiből álló bíráló bizottság megosztott és különdíj kiadására is jogosult. A díjazott pályamunkák a Mecseki Kultúrpark tulajdonát képezik. A pályázat anyagát 1975. augusztus 20-án, a kiállítás keretében mutatják be, ugyanitt történik a pályadíjak ünnepélyes átadása is. A pályamunkák beküldhetők 1975. május 1-ig Mecseki Kultúrpark, 7627 Pécs, Dömörka- pu. A pályázat jeligés! A pályázó nevét, lakcímét, foglalkozását és életkorát lezárt borítékban kell mellékelni.
