Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-04 / 34. szám
2 Dunántúli napló 1975. február 4., kedd Népesedéspolitikánk a Megyei Tanács napirendjén Négy év munkájának mérlege (Folytatás a 1. oldalról) titkára ismertette az elmúlt négy év munkájáról szóló beszámolót. Hangsúlyozta, hogy Pécsvárad és a társközségek nagyot fejlődtek az utóbbi években, s ennek a fejlődésnek élenjáró segítői voltak a kommunisták. Javult a nők foglalkoztatottsága — 130 nő kapott munkát a Kesztyűgyár pécsváradi üzemében és a Bonyhádi Háziipari Szövetkezetnél — csökkent az ingázók száma is, mert a pécsváradi kisüzemek egyre több dolgozót foglalkoztatnak. Javultak az elmúlt években a lakosság élet- körülményei is, a község többek között 20 kilométer új vízvezetékhálózatot kapott. Étkeztetési normák Sarkadi Nagy Barna (Pécs) arról beszélt, hogy a népesedéspolitika gyakorlati tennivalóin kívül különösen a tudatformálás terén kell előbbrejutni, s le kell küzdeni azokat a ma még meglévő szemléleti módokat, miszerint a munkahely „nem örül", ha a fiatal nő szülni megy. — Tervszerűbb, elmélyültebb tudatformáló munkára van szükség, s ebben különösen nagy a társadalmi és tömegszervezetek felelőssége. Ezt éizi a KISZ is és ki is akarja venni részét ebből a munkából. Görcs Károly (Pécs) a gyermekélelmezés problémáiról szólva kiemelte, hogy a bébiételek választéka tavaly jelentősen javult, s további választékbővítésre lehet számítani. — A szervezett gyermekélelmezésben a bölcsődés és óvodáskorúak, valamint a közép- iskolások ellátása jó, de ugyanez már nem mondható el az általános iskolásokról. Az ő ellátásuk javítására feltétlenül intézkedéseket kell tenni. Javasolta, hogy az új városrészekben egy nagyobb kapacitású közös konyhát létesítsenek valamennyi korosztály ellátására. Beszélt a gyermekélelmezésben alkalmazott étkezési normákról, amelyek a korszerűtlen táplálékösszetételnek kedveznek. Rameifl Ferencné országgyűlési képviselő a szakszervezeteknek a népesedéspolitikával kapcsolatos teendőiről beszélt. — A szakszervezeti mozgalom a gyermeknevelést a társadalmi elismerés őt megillető rangjára kívánja emelni. Ki akarjuk venni részünket olyan közhangulat megteremtésében, amely a szülési kedvet növeli. Dr. Kisvári András (Pécs) méltatta a népesedéspolitika eredményeit. A gyermekes anyák gondjainak megoldását a közvélemény most már másképp ítéli meg, mint korábban. Foglalkozott a többgyermekes családok lakáshozjutta- tásóval: — Pécsett 1971-ben 24, tavaly 101 három és annál több gyermekes család jutott so- ronkívül lakáshoz. Ez helyes és méltánylandó, de azért ne feledjük, hogy a kétgyermekes család is család, s az ő lf- kásproblémájuk megoldását sem odázhatjuk el. A minisztérium támogatása Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter emelkedett ezután szólásra. Méltatta a tanácsülés elé terjesztett színvonalas jelentést. Baranyában a sajátos demográfiai viszonyok már évekkel ezelőtt kikénysze- ritették az előregondolkodást és olyan intézkedéseket vezettek be, amelyeknek hatása ma is érződik. Ennek az öntevékenységnek tulajdonította a születésszám növekedését, ami az országos átlagot is jól reprezentálja, s a csecsemőhalálozás leszorítását. Szólt ezeknek a változásoknak tudati és anyagi következményeiről, s az utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: — Az Egészségügyi Minisztérium azon igyekszik, hogy lehetőségeihez képest adjon támogatást Baranya megyének azoknak a céloknak a befejezésére, illetve újak megkezdésére, amelyek közvetlenül szolgálják a népesedéspolitikát. A tudati tényezőket illetően kiemelte, hogy egy hosszú folyamat elején vagyunk; Baranyában eddig szép eredmények születtek a népesedéspolitikában, ezeket nem szabad lebecsülni, az erőltetett tudatformálással járó pressziót el kell kerülni. Dr. Horváth Lajos felszólalására válaszolva kijelentette: az újszülött-osztályok gyógyszerellátási gyakorlata valóban nem jó, a minisztérium intézkedik a kérdés rendezéséről. Fischer Jánosné (Magyar- bóly) a siklósi kórház gyermek- osztályán a felülvizsgálat mai nehéz körülményeit ecsetelve megyei segítséget kért a helyzet megváltoztatásához. Dormán Máténé (Pécs) arról beszélt, hogy mind nagyobb teher nehezedik az iskolákra a gyermekek nevelésében, ez pedig a mai körülmények között sok gondot jelent. Feltette a kérdést: várható-e valamilyen tudatos irányítás iskolai napközi otthonok korszerűsítésére irányuló társadalmi mozgalomban. Három gyermek Dr. Ambrus Lászlóné (Pécs) a szülőotthonok korszerűsítését sürgette: — Az anyák a gyermekszüléssel magasztos feladatra vállalkoznak, ezt nyugtázza a társadalom azzal is, hogy a vajúdó anya a szülés előtti nehéz perceket ne a folyosón töltse. A vitában elhangzottakat Takács Gyula foglalta össze és a népesedéspolitikai feladatokat azzal ajánlotta a Megyei Tanács tagjainak figyelmébe, hogy mai kedvező eredményeink a vártnál jobbak. A következő másfél évtizedben mégis nehézségekre kell számítani: a várható demográfiai völgyet — a közelmúlt évek hatásaként kevesebb szülőképes nőre lehet számítani — a háromgyermekes családmodell általánossá tételével kell kivédeni. A népesedéspolitika megyei feladatairól szóló napirendi pont vitája Horváth Lajos tanácselnök zárszavával és határozathozatallal ért véget. A Megyei Tanács ezután Orosz Ferenc és c/r. Palotai Ferenc osztályvezetők előterjesztésében megvitatta az 1975. évi költségvetési és fejlesztési alap szabályozóit. Orosz Ferenc elvtárs szóbeli kiegészítőjében elmondotta, hogy a fejlesztési alap az idén 996 millió forint, 148 millióval több, mint tavaly. A gazdasági nehézségek ellenére tehát a növekedésben sem lesz törés. Nem minden cél valósítható meg, az eszközöket a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani. Dr. Huszti Sándor, a szám- vizsgáló bizottság elnöke aláhúzta, hogy nem a mindenáron való megtakarításra, hanem a leghatékonyabb felhasználásra kell törekedni. A fejlesztési alap felhasználása nem elsősorban pénz, hanem kapacitás kérdése. Élesen bírálta a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatot, amely a megyei tanácstól kapott 30 milliós támogatást nem úgy viszonozza, mint elvárható volna. Czente Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese arról szólt, hogy a rendelkezésre álló hitelkeretet ésszerűen, időben és gazdaságosan kell felhasználni. A rossz gazdálkodást a megyei tanács nem fogja finanszírozni. Megállapította, hogy a IV. ötéves terv célkitűzései nem mindenben valósulnak meg. S ez nem jószándék kérdése. Szükségesnek látja a pénzügyi szabályozók jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát. A vitát — amelyben dr. Ambrus Lászlóné és Gyorsok István tanácstagok is felszólaltak — Horváth Lajos elvtárs foglalta össze. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az előterjesztett szabályozói rendszer töretlen fejlődést, kiegyensúlyozott gazdálkodást biztosít 1975-re. „Több igényt kielégíteni nem tudunk. 1975 a takarékosság éve lesz, fontos intézkedéseket hozzunk a takarékosság érdekében." Horváth elvtárs is foglalkozott a fejlesztési alap elaprózódásával. Azt mondotta: — Az önállóság elemeit a központi érdekeknek kell alárendelni. Ésszerű centralizáció kell. Vannak tanácsok, ahol a pénzmaradvány többszöröse a költségvetésnek. A szabadon fekvő pénzeket központi célok megvalósítására a tanácsok együttműködésével megmozgatjuk. Együttműködési céltartalék Ezt a célt hivatott szolgálni a vb-nek az a javaslata, amely „Megyei együttműködési céltartalék" létesítését irányozza elő. A megyei tanács a szabályozókat és az együttműködési céltartalékot egyhangúan megszavazta. Két interpelláció hangzott el a tanácsülésen. Dr. Takács lánosné (Szigetvár) azt kérdezte, mikor épül meg a szigetvári strand, Gera Antalné, az olaszi 'körzet tanácstagja érdeklődött a magyarsarlósi bekötőút építése iránt. A kérdésekre a megyei tanács elnöke válaszolt. A szigetvári strandot fejleszteni fogják, de ez nem a közeljövő témája. A magyarsarlósi bekötőút az idén meglesz. Hatvan küldött részvételével a MEZŐGÉP pécsváradi kultúrtermében vasárnap délelőtt tartották meg a nagyközség kommunistáinak pártértekezletét. A tanácskozáson részt vett Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője és Trubics Balázs, a pécsi járási pártbizottság titkára. A kommunisták segítségével Az elnöki tisztet betöltő Radies Károly tanácselnök megnyitó szavai után Baranyai Antalné, a nagyközségi pártbizottság A kongresszusi munkaverseny- mozgalomban szinte valameny- nyi dolgozó részt vett. Élénk a közélet Pécsváradon, a lakosság széles rétegei érdeklődnek a politika iránt. Pécsváradon helyes úton halad a nemzetiségi politika is: az óvodában és az általános iskolában egyaránt folyik német nyelvű oktatás. A beszámoló ezt követően értékelte az alapszervezeti beszámoló taggyűlések tapasztalatait. Tieznöt pécsváradi alapszervezetnél számoltak be az elmúlt négy év munkájáról és mondtak véleményt a kongresszusi irányelvekről, valamint a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatról. A taggyűléseken névre szólóan értékelték a párt- megbizatások elvégzését, s a párttagság több mint egyhar- mada mondott véleményt. A beszámolót követően Horváth János, a fegyelmi bizottság elnöke értékelte a bizottság négyéves tevékenységét, majd a két előterjesztést vita követte, amelyben tízen szólaltak fel. A vita és választás Dr. Brezniczky József a tömegek szocialista tudatának formálásával foglalkozott, Lelkes Edéné a nőpolitikái határozat megvalósításáért végzett munkáról beszélt, Hársi János a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslathoz szólt hozzá, Ernhalt Imre a kongresszusi munkaversenyt értékelte, Pára István a pártdemokráciáról és a szocialista erkölcsről beszélt, Rózsavölgyi István a Megyei Pártbizottság üdvözletét tolmácsolta az értekezletnek, majd belpolitikánk néhány időszerű kérdéséről beszélt, Rácz Istvánná az ifjúságpolitikában elért eredményekről szólt, Grünhut Alfréd a továbbképzés, az önképzés szükségességét elemezte, Unti Lajosné kihelyezett esti egyetemi tanfolyamot kért Pécs- váradra, Trubics Balázs a járási pártbizottság nevében értékelte a nagyközségi pártbizottság munkáját. Baranyai Antalné vitaösszefoglalója után megválasztották a járási pártértekezlet 25 pécsváradi küldöttét, majd a 31 tagú pécsváradi nagyközségi pártbizottságot, amelynek titkára Lakatos Béla lett. Baranyai An- talnénak - nyugdíjba vonulása alkalmából - az újonnan megalakult pártbizottság megköszönte eddigi munkáját. — A Csongrád megyei Balás- tya község határában nálunk ritkán megjelenő madárvendéget — énekes hattyút — láttak. A hófehér tollazatú, körülbelül nyolc-tíz kiló súlyú madár költő hazája Skóciától Skandinávián keresztül Szibériáig terjed. Elnevezését különös „trombitáló" hangja után kapta. Hazánkba egy-egy példánya is csak elvétve téved. Legutóbb 1963-ban figyeltek meg énekes hattyút a fehér-tói rezervátumban. zőbb helyzetet mutatnak, s az ilyen átlagok alapján másképp ítélhetik meg a szükségleteket is, pl. a tantermi ellátást. A népesedéspolitikával összefüggésben az oktatás területén olyan feladatok várnak megoldásra, amelyekhez a megye saját erőforrásai elégtelenek. Gallusz József (Komló) a gyermekintézményi hálózat társadalmi fejlesztésével kapcsolatban elmondta: — A társadalmi összefogással létrehozott óvodát, bölcsődét a tanács az első évben egyéb ágazatai költségvetésének terhére működtetheti. Ezzel a feszültséggel nem kell számolniok olyan városoknak, ahol nincs társadalmi törekvés a probléma megoldására. Ha a többlet-létesítmények üzemeltetésére központi költség- vetési támogatást biztosítanának, ez a társadalmi mozgalmat is elősegítené. A tanácsülés elnöksége, középen dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. Fotó: Erb János Harmincnyolc év után Kettős jubileum Húsz év a hírlap „szakmában“ Nézze: a mi korosztályunk már fáradt. Az első világháború után születtünk és megjártuk a második világégést. Érzem, hogy a mai korban kellene csak igazán a szellemi frisseség. Két-három évem van vissza. Február elsején múlt harmincnyolc éve, hogy postai szolgálatba léptem. Ezért is mondom azt, hogy jobban kellene támaszkodni a fiatalokra ... — Dr. Kozma Ferenc, a Pécsi Postaigazgatóság hírlap osztályvezetője kettős jubileumot ünnepelt tegnap. S hogy nem szombaton reggel köszöntötte Varga Sándor, az igazgatóság vezetője, az csak azért történhetett, mert Kozma Ferenc a családja körében töltötte a hétvégét. Harminc- nyolc éve került tehát a postához és húsz esztendeje négy megye hírlapszolgáltatását irányítja, hatszáznegyven ember tartozik hozzá. A kezdésről eképp emlékezik:- Az érettségit követően több helyre beadtam a felvételi kérelmet. Míg aztán, a Pest megyei Tas község postamestere felvett kisegítőnek. Két évre rá kiadó lettem, miután elvégeztem a szükséges tanfolyamot. Szinte az egész országot végigjártam: dolgoztam Szabadszálláson, Párkány- nánán, Rahón, Békéscsabán, Letenyén hogy a többi helységet ne is említsem. Alig fejezte be Budapesten a postatiszti tanfolyamot, amikor 1954-ben Pécsre helyezték, s a következő év elején osztályvezetővé nevezték ku Meglepődött a megbízatás hallatán, de bízva ötéves hírlap szolgálati gyakorlatában, elvállalta az új beosztást. A rendszeres vidéki utak mellett arra is jutott ideje, hogy tanuljon: tizenöt éve szerzett jogi diplomát.- Húsz esztendő alatt hatalmasat fejlődött a szolgálat. 1955-ben Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zalában 58,8 millió hírlapot terjesztett a posta. Ma 142 millió újságot hordanak ki terjesztőink, illetve kínálnak hírlapárusaink. Ez idő alatt mintegy negyven százalékkal nőtt az előfizetők száma a négy megyében. Tudja, azért szeretem ezt a munkát, mert nincs benne stabilitás, helyesebben sokkal dinamikusabb, mint a többi postai tevékenység. Úgy érzem ez az a szolgáltatás, ahol beláthatatlanok a lehetőségek. És még egy: hallatlan nagy politikai felelősség hárul ránk. Éppen ezért, ha rajtam múlna, növelném a sajtótermékek propagandáját, mert e téren szűkösek a lehetőségeink. Harmincnyolc év után is ugyanolyan kötelességtudóan s rugalmasan végzi munkáját, mint évtizedekkel ezelőtt. Kiadókkal tárgyal, utazik, oktat, pártszemináriumot vezet. Ezen túl a szakma ifjú mestere verseny zsűri elnöke s akkor örül igazán, amikor a „vizsgázók” között olyan fiatalokra lel, akik szolgálatnak tekintik a postás szakmát. S. Gy. Élénk közélet
