Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-04 / 34. szám
1975. február 4., kedd Dunántúli napló 3 Pécs* munkaerő-prognózis Ötezer új munkahely Pécsett kimerültek a munkaerő-tartalékok, most már csak a gyárkapukon belül lehet munkáskezeket találni. Az Egyesült Izzó Sopiana Gyárának fejlesztése, a Mech- labor bővítése, a könnyűipari üzemek kisebb mérvű, de saját méreteikhez képest mégis jelentősnek mondható terjeszkedése, a Baromfifeldolgozó mintegy ötezer munkást kíván majd 1980-ig. Ez a szám magasabb, mint ahányon kikerülnek az iskolából, s ahány bevándorlóra lehet számítani. Gyárak nőknek Üzemszervezés és hatékonyság Szabad munkaerő gyáron belül? Pécs megyei város Tanácsának Munkaügyi Osztálya nemrégiben elkészítette a város 1975—1980-as munkaerő-mérlegét. A jelentés elemzőn foglalkozik a népesség számának várható alakulásával. Napjainkban 161 000 ember él Pécsett. A természetes szaporodás (900) és a bevándorlás (2100) összesen mintegy 3000 fővel növeli évente a város népességét, így a hetvenes évek végére Pécs lakosságát 178 000—179 000 főre becsülhetjük. Pécs már most sem képes önmagát munkáskezekkel ellátni. A pécsi és sásdi járás lakosságának nagyobb mérvű Pécsre áramlása, a város munkásszállásainak mintegy kétezres tömege, a megye minden tájáról (több mint 200 községből) bejáró tízezres munkássereg együttesen képes csak a megyeszékhely munkaerő-gondjait megoldani. 1975-ben a foglalkoztatottság aránya 89,7 százalék lesz. A 10 százaléknyi lehetőség a munkába csak nehezen bevonható, szakképzetlen női munkaerőből adódik. Mielőtt a tennivalókról szólnánk, érdemes ismét felidézni a város foglalkoztatási szerkezetét. Az 1973-as adatokra támaszkodva (lényeges változás nincs), Pécsett 52 ipari vállalat, illetve üzem dolgozik. A város ipara egysíkú és iparoso- dási foka nem túl magas. Igazi nagyüzem kevés van; a Mecseki Szénbányák pécsi üzemeiben mintegy hatezer ember dolgozik, a Pécsi Kesztyűgyárban háromezer körül, a Bőrgyárban 2300 a dolgozók száötvenkét gazdasági egység közül mindössze hat foglalkoztat ezernél több dolgozót, s szépszámmal — többségben — vannak az ötszáznál kisebb létszámmal dolgozó üzemek. Se szeri, se száma a 10—15—20 munkást foglalkoztató telephelyeknek, eldugott műhelyeknek. Hatékonyság? — Pécs munkaerő-mérlegének vizsgálata közben tulajdonképpen ezért tekintettük át a város ipartelepeinek szerkezetét is. Ugyanis a hatékonyság növelése lehet az egyetlen, amivel új munkaerőhöz juthatunk. Ezekben a kis műhelyekben pedig hatékonyságról nem beszélhetünk. Az elmúlt hónapokban több javaslat is született: a tanácsi iparban is, a minisztériumi iparban is profiltisztítást, összevonásokat kell végrehajtani, másképpen a hatékony gazdálkodás elképzelhetetlen. Természetesen arra nem lehet számítani, hogy az alacsony hatékonysággal most nagyszámú munkaerőt foglalkoztató kisüzemek, ipari szövetkezetek a munka- és üzemszervezés során feleslegessé váló munkaerőt átadják a nagyobb üzemeknek. Azt viszont joggal feltételezhetjük, hogy a bővített újratermelést azonos létszámmal oldják meg, az amúgy is szűkös keretekből újabb munkaerőt nem kötnek le. A szakmunkásképzésben is van mit tenni. A propaganda már nem elégséges (talán soha nem is volt az), hogy az autószerelő, szobafestő-mázoló, fodrász, kozmetikus, női szabó szakmából a fiatalokat átirányítsa ács, állványozó, vasbetonkészítő, tímár, tetőfedő, szövő szakmákba. A jogszabályok adta lehetőséggel élve a kiegészítő ösztöndíjak, a magasabb társadalmi ösztöndíjak azonban vonzóbbá tehetnék ezeket a szakmákat is. Évek óta alig-alig akad ide jelentkező. A vállalatok mégsem élnek a lehetőségekkel, az 1973/74-es tanévben az 5812 szakmunkástanulóból összesen 134-en kaptak gyakorlati képzést ellátó munkáltatótól társadalmi tanulmányi ösztöndíjat. Mint említettük, szabad munkaerő csak a nők között van. A nődolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésével, gyermek- intézmények létrehozásával lehetséges csak őket a társadalmi termelésbe bevonni. Ha ez sikerül, akkor persze a szakmai képzésről is gondoskodni kell, csakúgy mint a már munkába állt nők oktatásáról is. Írásunk elején megemlítettük, hogy 1980-ig mintegy ötezer új munkahely létesül Pécsett. Ha felsoroljuk ezeket az új termelő kapacitásokat (Egyesült Izzó Sopiana Gyára, Baromfifeldolgozó, a Kesztyűgyár új üzeme, a nyomdaipar, a Kaposvári Ruhagyár pécsi telepe), kiderül, hogy többségében nőkre van szükség. Azt mondtuk, 1980-ra 82,6 százalékos lesz várhatóan a nők foglalkoztatási aránya. Az elmondottakat figyelembe véve Pécs akár még egy, főleg nőket foglalkoztató gyárat is képes lenne munkaerővel ellátni. Ennek az sem mond ellen, hogy a gyárkapun belül kell elsősorban a munkáskezeket keresni .. . Lombosi Jenő Nemzetközi vízminőségi szimpozion A komplex vízminőségszabályozási rendszerek nemzetközi tapasztalatairól kezdődött hétfőn ötnapos nemzetközi szimpozion a Gellért szállóban. A tanácskozáson 14 ország szakértői, továbbá 7 nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és Ta- deusz Murawsky az Egészségügyi Világszervezet képviselője az ENSZ közreműködésével megvalósuló magyar vízminőség-szabályozási project program menedzsere nyitotta meg a tanácskozást. A nemzetközi tapasztalatok jelentősen hozzájárulnak a Sajó és a Felső-Duna mentén folytatott hazai kísérletek fejlesztéséhez, a komplex vízminőség-szabályozási program kidolgozásához. Becsülettel, helytállással Befejeződlek n munknsőr- egységgyiilések Befejeződtek a munkásőrök egységgyűlései. A parancsnokok értékelték az 1974. évben végzett munkát. Bőven volt miről beszélni. A megye munkásőr-állománya becsülettel teljesítette feladatait az elmúlt évben is. Pártmegbízatásukat felelősséggel, példamutató helytállással végezték. verseny Nagy lendületet adott munkájuknak a párt XI. kongresz- szusa és felszabadulásunk 30. * 50 A fél ország városokban 1971 A várossá nyilvánítás éve 19530 A lakosság száma 1974-ben ★ Szocialista város 1945 óta alakult új városaink Bálok, vacsoraestek, szalagavatók faá(mg^^fí0é^§i^^yiségben Eseménydús az idei farsang Pécsett és Baranyában. Január 25-én volt az utolsó, a harmadik svábbál az Olimpia Étteremben. Január végén, február elején a középiskolások, szakmunkások rendezik meg szalagavató báljukat. Január 28- án a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola, február 7-én Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola, február 8-án a Vegyipari és Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola. Az Olimpia olcsóbb ételeket, főleg egyszemélyes hidegtálakat biztosít a fiatal bálozóknak, kedvük szerinti zenét és a pénztárcájukhoz mért italokat. Az Olimpiában a farsangolást a február 13-án, a csonka csütörtökön megrendezésre kerülő cigányból zárja, ahol pálinkás 'barackízzel öntözött farsangi fánkot, disznótoros, káposztás ételeket fogyaszthatnak a vendégek, a jó hangulatról népszerű énekesek és Dörömböző Géza összevont népi zenekara gondoskodik. A Nádor összes helyiségében — mondjuk gyakran, ha nagyobb rendezvényről van szó. Nos, a Nádor Szálloda étterme, kávéháza és összes terme ugyancsak felkészül a nagy „rohamra", mert a bálok közötti időben rendezik meg a hagyományossá vált vacsoraesteket. Február elsején a délszláv bál volt első rendezvényük. A következő a sorban, a postáiból február 8-án, ahol a hagyományoknak megfelelően a postászenekar szolgáltatja a zenét, idén a fiataloknak külön zenekar is lesz. Jó hangulatáról híres a gazdászbál, ahol farsangi ételek is kerülnék az asztalra, február 15-én hajnalban pedig bablevest fogyasztanak csülökkel. Erdészjelvényekkel, stílszerű dekorációval várják február 22-én az erdészbál vendégeit. Igaz, hogy „csak" családi est lesz február A városok a települések kö- gazdasági szerepkörükkel és zül nemcsak lélekszámúk funkciójukkal is. nagyságával tűnnek ki, hanem A felszabadulás után az új a környező településekre gya- városok alakulása összefüg- korolt hatásukkal, társadalmi- gött a vidék iparosításával. A népgazdasági tervek az ipar állandó fejlesztése mellett, annak nemcsak szerkezeti, hanem területi elhelyezkedésének átalakítását is eredményezték. Fontos feladat volt Budapest magas ipari részesedésének csökkentése és az iparral nem rendelkező területek gazdasági elmaradottságának a felszámolása. A vidéki iparosítás számos területen kapcsolódott a földrajzi környezet által biztosított energia, nyersanyag és ipari víznyerési lehetőségekhez. Az energiahordozók és a nyersanyagok termelése, valamint az alapanyaggyártás szükségessége új bányák, erőművek és üzemek építését tette szükségessé, ami viszont új munkaerő nagymértékű foglalkoztatását vonta maga után. Ennek következtében részben egészen új, részben kistelepülésekből új szocialista iparvárosok jöttek létre (plj. Tatabánya, Oroszlány). Új városok alakultak a nyersanyagbázistól távol a kedvező szállítási lehetőségeket és a nagymértékű vízszükségletet kihasználó ipari üzemek mellett. (Százhalombatta, Leninváros stb.). A népességvándorlás fő gócai az iparilag fejlett területek, különösen a fővcyos és környéke. Az iparilag lassan 28-án a Kesztyű és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet rendezvénye, de vetekedni fog a többi nagy bállal. A sort az autósbál zárja március elsején. A Nádor „nemzetközi gasztronómiai hetek"-et február 7-én a svéd vacsoraest nyitja meg, ahova az étterem törzsvendégei kapnak meghívót. A szovjet vacsoraesteket február 10—14 között rendezik meg, a budapesti Bajkál étterem főszakácsa készíti majd a szovjet népek ételkülönlegességeit. Február 17—21 között rendezik meg a francia vacsoraesteket, majd február 24—27 között az olasz ételek kedvelőit várják az olasz vacsoraesteken. Végül a Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalattól tudjuk, hogy továbbra is nagy a jelmezigény, Ha 10 nappal a rendezvény előtt megrendelik, akkor mindenki megkaphatja nagyestélyijét. Hárságyi Margit fejlődő agrárkörzetekben — a Dél-Dunántúlon és az Alföldön - a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel egyidőben az ott felszabaduló munkaerő az ipari körzetekben keresett munkát. Budapestről a mezőgazdasági területekre áttelepített üzemek más létesítményekkel együtt hozzájárultak ahhoz, hogy a helyi munkaerő a körzet határain belül került a gazdaság más ágazataiban foglalkoztatásra. Hazánk 10 és félmilliós lakosságának ma már több mint 50 százaléka városokban él, s közel 20 százaléka a fővárosban. A felszabadulás után alakult új városainkban az összes városi lakos közel 14 százaléka lakik. A városiasodás korunk nagy társadalmi-gazdasági folyamatának egyik fő jellemzőjévé vált. Szálloda az építőknek A pécsi Uránvárosban bővíti, szépíti munkásszállóját a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, hogy a régi lakók és az ezután érkezők otthonos, kulturált körülmények között éljenek, míg családjuktól távol vannak. A 27 millió forint értékű szociális beruházás ez év végére elkészül. Az új szárnyban további 400 vidéki dolgozónak jut hely. évfordulójának tiszteletére készített munkaprogram. Az egységek, szakalegységek 1974. évi versenyében első helyezést ért el a siklósi járási egység, a megyei műszaki-vegyvédelmi egység, a Mecseki Szénbányák Vállalat híradó és ellátó részlege. Az összes egységet elismerés és megbecsülés illeti példamutató és áldozatos munkájáért. Ezt az elismerést tükrözte, hogy az egységgyűléseken, — amelyeken részt vettek a megyei párt-vb tagjai, a helyi párt, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői is — számos munkásőr részesült elismerésben, kitüntetésben. * 50 Mint minden évben, most is voltak munkásőrök, akik több évi szolgálat után ezeken a rendezvényeken „leszereltek” és adták át a fegyvert az újonnan belépőknek. Ha aktív szolgálati idejüket be is fejezték, a kapcsolat továbbra is megmarad. Átadják tapasztalataikat, a fiatalabbaknak, akik a csapatzászló előtt tettek esküt kötelességük hű teljesítésére. iliil munka Különböző gazdasági és intézményi vezetők nyilatkozatai egyértelműen bizonyítják; a munkásőrök munkahelyi teljesítményei példamutatóak. Sokan párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetekben is tevékenykednek. Kosa Józsefet, a pécsi egység munkásőrét például a Közlekedésbiztonsági Tanács tagjaként végzett munkájáért a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatával tüntették ki. A Mecseki Szénbányák Vállalat KISZ szervezetétől a vállalat 21 munkásőre részesült elismerésben, az ifjúságpolitikai munka segítéséért.. . Többen tanulnak különböző fokú pártiskolákon, marxista középiskolán, esti egyetemen. Az egységgyűléseken elhangzott parancsnoki munkabeszámolók részletesen elemezték az 1974. évi feladatok végrehajtását. „A megye munkásőr állományának fegyelmi helyzete alapvetően rendezett, a munkásőrök politikai-erkölcsi helyzete megfelel a párthatározatokban előírtaknak" - hangzik az átfogó értékelés egyik része. Újabb feladatok Az 1975 újabb feladatokat állít a munkásőrök elé személy szerint, egységenként is; helytállást a termelő munkában, áldozatkészséget a munkásőri szolgálatban. A felada-. tok között szerepel az eddig megjelent szabályzatokban és parancsokban foglalt követelmények jobb megismertetése, a szolgálattal járó gyakorlatok még alaposabb végzése, a kiképzési, szolgálati, harckészültségi feladatok terv szerinti végrehajtása. Megrendezik - előreláthatóan március 22-én — a felszabadulási emlékverseny megyei döntőjét. Folytatják a politikai, katona- politikai oktatást, tájékoztatást. A feladatterv - kiemelten — megjelöli azt is, hogy foglalkoznak majd a kongresszusi határozatok megismerésével, illetve segítik a határozatok végrehajtását. (G. F.)
