Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-27 / 57. szám

2 Dunántúlt napló 1975. február 27., csütörtök Lépéshátrányban Baranya iparfejlesztése (Folytatás az 1. oldalról) ál-okulásáról szólva. Elkezdő­dött Baranyában egy spontán fejlődés, elszaporodtak a kis­üzemek. Inhofl János, aki az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának képviseletében volt jelen, szólt az ésszerű gépkihasználásról, a jobb munkaerőgazdálkodásról. A vb ülés vendégeként je­lenlevő Wieder Béla, a Pécs városi Tanács elnöke a munka- erőtartalék foglakoztatásával kapcsolatos egyik probléma­ként említette, hogy amíg megoldatlan a közlekedés, a több műszakos foglalkoztatás sem oldható meg. Érdekes észrevételt tett dr. Szabó József, a megyei NEB elnöke: Gondolkodni kellene a mezőgazdaság termékeit feldol­gozó kis-, illetve középüzemek létesítésén. A hosszantartó vitát Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke összegezve elmondta, hogy a kisüzem létesítése természete­sen nem cél, hanem a szükség diktálta átmeneti megoldás. Az egész megye fejlődési üteme az ipari fejlődés elmaradottsá­gával szoros kapcsolatban van. A megoldáshoz a központi, or­szágos szervek segítsége is szükséges, hiszen ez már nem csak foglalkoztatási, hanem társadalompolitikai kérdés is. K. Gy. vezetők klubja ÖT ÉVES AZ SZVT Baranya megye 24 ipari és ugyanennyi 'általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezeté­nek vezetői, szervezői, irányí­tói munkakört betöltő szakem­bereinek részvételével tegnap délután megalakult Pécsett a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság megyei szövet­kezeti bizottságának „Szövet­kezeti vezetők" elnevezésű klubja. A klub célja: a szövetkezeti szektorban dolgozó gazdaság­vezetők és irányítók összefogá­sa, az adott aktuális szakmai kérdéseknek megvitatása szak­mai előadások, tapasztalatcse­rék, viták, ankétok, kötetlen be­szélgetések formájában, s en­nek során a szövetkezeti mun­ka hatékonyságának javítása, segítése. A szövetkezeti vezetők klub­jának megalakulása alkalmá­ból Frank Tibor, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság főtitkárhelyettese a fél év­tizedes fennállását ünneplő SZVT általános helyzetéről adott tájékoztató st. A MTESZ keretében 1970-ben megalakult Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaságnak kezdetben 394 tagja volt. Je­lenleg a tagok száma megha­ladja a 6300 főt, akik közül közel 1400-an harminc éven aluli fiatalok. A társaság tag­jainak több mint 65 százalé­ka egyetemi, főiskolai végzett­séggel rendelkezik. A társaság 70 munkabizottsága nyolc ki­emelt témával foglalkozik: szer­vezési, a vezetési, beruházási, kereskedelmi, munkatudományi, pénzügyi és ellenőrzési, terve­zési, valamint tömegkommuni­kációs kérdésekkel. A „legfiatalabb" bizottsága a társaságnak a szövetkezeti bizottság, melyet az OKISZ és a SZOVOSZ támogatásával alakítottak meg, s amely eddig az ország hat megyéjében — köztük Baranyában — működik. (M) Politikai Akadémia Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Politikai Akadémiá­jának soronlevő előadását teg­nap délután tartották az Okta­tási Igazgatóság nagytermében, A résztvevőket a Megyei Párt- bizottság és az Igazgatóság ne­vében Földes Andrásné, az in­tézmény vezetője köszöntötte, majd „Hazafiság és internacio­nalizmus időszerű kérdései” címmel Tóth Dezső, az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztály helyettes vezetője tar­tott előadást. Katonák az iskolában „Úttörő voltam egy napig” címmel új akciót indított febru­ár 26-án a pécsi Felsővámház utcai Általános Iskola. Már egy évtizede tart fenn kapcsolatot az iskola .1420. számú Táncsics Mihály úttörőcsapata a Petőfi Sándor laktanya KlSZ-szerveze- tével. Tegnap a patronáló KISZ- szervezet katonái látogattak el az úttörőkhöz és kora reggeltől késő délutánig részt vettek az iskola nagi munkájában. Ellát­ták például a kapu- és az ud­vari ügyeletet, úttörő-rendőrként irányították az utcai forgalmat. Segítettek a szemléltetőeszkö­zök előkészítésénél, felügyeltek a napközisekre, valamint szak­köri és gyakorlati foglalkozá­sokra látogattak el. A tanulók­kal együtt dalokat, játékokat tanultak, sőt színdarabokat is adtak elő, majd vetélkedtek az akadály- és sportversenyeken. Befejezte budapesti vendégjátékát a Belgrádi Nemzeti Színház társulata Szerdán a Nemzeti Színház­ban A. P. Csehov: Sirály cí­mű kétrészes drámájának elő­adásával befejezte budapesti vendégjátékát a Belgrádi Nemzeti Színház együttese. A nálunk is népszerű klasszikus orosz drámát Paolo Magielli rendezte. A jugoszláv művészek utol­só budapesti előadásán meg­jelent politikai, társadalmi és művészeti életünk számos ki­válósága. Jelen voltak a bu­dapesti jugoszláv nagykövet­ség képviselői. Napirenden a családi életre nevelés Szülők-nevelők megyei parlamentje Több szóz résztvevő jelenlé­tében rendezte meg tegnap a Fegyveres Erők Klubjában a Szülői Munkaközösségek me­gyei Tanácsa a szülők-nevelők megyei parlamentjét. Erhardt Imre elnök köszön­tötte a parlament vendégeit és az elnökséget, amelyben helyet foglalt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága titkára, dr. Szentistvá- nyi Gy útóné, a HNF Országos Tanácsának titkára, Barek Ist­ván, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője, Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei titkára, Lerk Józselné, a HNF Országos Tanácsa csoportvezetője, Rácz Sándorné iskolaigazgató, va­lamint Kovács Sándorné, Sásd •községi SZM elnöke. Első napirendi pontként dr. Szentistványi Gyuláné tartott előadást az MSZMP közokta­tási és közművelődési határo­zataiból eredő feladatokról. Felszabadulásunk 30. évfordu­lójára és a párt XI. kongresszu­sára készülünk — mondotta. — Ez módot ad arra, hogy át­tekintsük hazánk 3 évtizedes fejlődését, és annak számba­vételét, hogyan valósítottuk meg a X. kongresszus határo­zatait. Nem feledkezhetünk meg arról, honnan indultunk el, milyen volt a közoktatás­közművelődés helyzete a fel- szabadulás előtt. Az óriási fej­Hen«légiift»k ' volt Dr. Pozsgay Imre kandidá­tus, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának he­lyettes vezetője kedden dél­után előadást tartott Pécsett a KÖJÁL klubjában. A televí­zió szocialista demokráciáról szóló sorozatából is ismert elő­adó társadalmunk negatív je­lenségeiről és azok okairól be­szélt. # Első hallásra meglehető­sen merészen hangzó cím: társadalmunk negatív jelensé­gei ... — Egyáltalán nem merész, legfeljebb egy kicsit furcsa. Társadalmunkat általában len­dületes fejlődés jellemzi, — és ebben a közegben nemcsak lehetséges, hanem szükséges és fontos beszélni azokról a hibákról, amelyek a társada­lom fejlődését kísérik. Termé­szetesen abból az alapállás­ból, hogy a negatív jelenségek megismerésével, az okok ala­pos és őszinte feltárásával tu­dunk tenni valamit ezek érvé­nyesülése ellen .. . # A negativ jelenségeket, magatartásformákat: önzés, szerzési-harácsolási vágy, ló­gás ... hajlamosak vagyunk egy kalap alá venni, s a kis- polgáriság kategóriájába so- rolni... Dr. Pozsgay Imre — Valóban így van. Az ön­zést, a szerzési-harácsolási vá­gyat joggal tekinthetjük a kis- polgáriság megnyilvánulásá­nak, de előszeretettel idesorol­juk például a lógást, naplo­pást is .. . Pedig a kispolgó- riságra sok minden jellemző, de a lógás semmiképpen sem, a kisárutermelés viszonyai kö­zött a munkához való viszony mindig is valami elkötelezett­séget jelentett a kispolgárok­nak a munkával szemben. Ügy érzem, a kispolgár jelző a kü­lönböző negatív társadalmi jelenségek kényelmes megbé­lyegzésére szolgál... Jogosan ítéljük el a kispolgári maga­tartást, de mindent nem sza­bad erre fogni. Mert nézzük csak meg mi termelheti a ló­gást: oka lehet az, hogy a mai magyar munkások többsége első generációs munkás, adód­hat többek között különböző munkaszervezésbeli hiányossá­gokból is ... Különben is sza­kítani kell azzal a nézettel, hogy kialakulhat egy konflik­tusmentes, ellentmondás nél­küli társadalom. És most nem a hibázok mentségéül mon­dom, de nem minden esetben szándékos nemakarásból, szub­jektív okokból fakadnak a ne­gatív jelenségek. Vannak aka­ratunktól független, rajtunk kívül levő feszültségek, ame­lyek mögött egy differenciált érdekvilág áll. A párt nem te­remthet vagy szüntethet meg érdekeket. Felismerheti az ér­dekeket és dönthet, melyiket támogatja, melyiket szorítja vissza ... # Autó, villa, kutya ... stá­tusszimbólum. Mintha ezzel a fogalommal is túl könnyedén bánnánk... — Valamit el kell ismerni: a szocialista életforma kialaku­lásának egy sor tényező még nem kedvez. Csak egy példát mondjak: a munka világát még nem tudtuk megfelelően átalakítani, ennek technikai, technológiai, termelésbeli fel­tételei vannak. Jelenleg az emberek egy része kénytelen olyan munkát végezni, amely kevesebbet igényel mint tehet­sége, adottsága. Ezek az em­berek úgy érzik nincs státusuk, keresnek valamit, amit ők stá­tusnak vélnek, egy szebb au­tót, egy nagyobb házat... De nemcsak önhibájából jut ide az ember, az említett körülmé­nyek is közrejátszanak ebben. Tévedés ne essék, a szocializ­mus nem elvonni akarja ezeket a tárgyakat, megfosztani az embereket a választás lehető­ségétől, és nem is a tárgyak a fontosak, hanem az a mód, ahogy használjuk őket... 0 Magánérddf, társadalmi érdek ■.. Ellentmond ez egy­másnak? — Mindig az adott társadal­mi helyzettől függ, hogy mi­lyen az emberek magánérde­ke, és gyorsan hozzáteszem, hogy nem mindenfajta magán­érdek rossz érdek. Az a fel­adat: úgy megszervezni a dol­gokat, hogy az emberek ma­gánérdeke érdeke legyen a társadalomnak is. D. Kónya József lődés mellett is sok a tenni­való ezeken a területeken. A HNF mindebben tevékenyen részt vesz. A család, a szülői munkaközösségek és az iskola kapcsolata egyre szorosab­bá válik. Törekedni kell arra, hogy az új társadalmi érték­rendben azok az erkölcsi nor­mák érvényesüljenek, amelyek meghatározóak a szocialista embernél. A közoktatási és a közművelődési párthatározat elválaszthatatlan egymástól. Dr. Szentistványi Gyuláné a következőkben hangsúlyozta a közoktatási és közművelődési párthatározatok jelentőségét a szocialista életforma kialakítá­sában. A HNF sajátos helyze­tének megfelelően részt vállal és részt vesz a határozatokból eredő feladatok végrehajtásá­ban. A HNF tevékenységének fő területeiként a helyi kulturá­lis intézmények tevékenységé­nek gazdagítását, a rendszeres és folyamatos pedagógiai is­meretterjesztést, a honismereti és az „Olvasó népért” moz­galmat említette meg. Második napirendi pontként Barek István, az Oktatási Mi­nisztérium osztályvezetője tar­tott előadást A családi életre nevelés címmel. Előadása első részében a családi életre neve­lés és a népesedéspolitikai párthatározat összefüggéseiről szólta Milyen feladat jut mind­ebből az iskolára. Előadása második részében a szülők ez­zel kapcsolatos teendőiről be­szélt, hangsúlyozva azt, hogy az iskolának fontos feladata az ifjúságot felkészíteni a maj­dani apai-anyai teendőkre, a családi életre. A parlament délután szek­cióülésekkel folytatta munká­ját. Művészi alkotások — kicsiknek Félelemmentes gyermekváró Pécsett A 3 esztendős kisfiú kétség- beesetten sírt, amikor édesany­ja bevitte Pécsett, a Rókus ut­cai gyermekorvosi rendelő váró- helyiségébe. A gyerek pillana­tok alatt elhallgatott, látva az akváriumban úszkáló csíkos ha­lakat, a vitrinekben sorakozó játékokat, s a derűs rajzokat, fotókat. Elmúlt a „fehér köpeny" okozta félelem, s az ismeretlen­től, vagy a már tapasztalt fáj­dalomtól való szorongás. Csökkenteni a félelmet, fokoz­ni a bizalmat bennünk, felnőt­tekben. Ez a célja annak az akciónak, amelynek kezdemé­nyezője dr. Sediánszky Éva gyer­mekorvos. Munkahelyén, a Ró­kus utcai rendelőben — társa­dalmi segítséggel — félelem- mentes várót alakított ki. A fa­lakon gyermekfotók, Sándor Ti- borné, a Vízügyi Igazgatóság dolgozója, valamint a FÉNY- SZÖV riporterei készítették tár­sadalmi munkában. Tegnap délelőtt dr. Várbíró Béla, a Pécs megyei város Ta­nács Központi Nő- és Gyermek- védelmi Intézete igazgató-főor­vosa mutatta be a „félelem- mentessé varázsolt” Rókus ut- cai rendelő váróját. Amint azt hangsúlyozta dr. Várbíró Béla: szeretnék valamennyi gyermek- gyógyászati rendelőt olyanná tenni, ahol eltűnik a félelem, a gyerekek már a belépéskor megérzik, bízhatnak a felnőttek­ben. Ehhez kérik mindazok tá­mogatását, akik segíteni tud­nak. Felszabadulásunk 30. év­fordulója tiszteletére — várha­tóan — számos gyermekorvosi rendelő szépül meg, fogadja kellemes környezetben a kicsi­ket. II „szerencse fia” 27 éves Több mint 600 ezer forintot nyert totón Az idei év legnagyobb totó- nyeremenyét fizették ki tegnap az OTP Baranya megyei Igaz­gatóságán. A „szerencse fia” ez­úttal egy 27 éves baranyai fia­talember, aki két hétig halogat­ta, míg rászánta magát a nagy összeg átvételére. Inkognitóban kíván maradni, s a pénzt ter­mészetesen takarékbetétben he­lyezte e!. A félmilliót meghaladó nye­reményt több szelvénnyel érte el a játékos. Egy telitalálata, azaz 13 + 1-ese, 8 darab 12 találatos, 28 — egyenként tizen­egy találatos, valamint több 10 találatos szelvénye volt az ötö­dik játékhéten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom