Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-26 / 56. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 56. szám 1975. február 26., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Együttes ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bi­zottságának együttes ülését február 26-ára összehívták. A Politikai Bizottság az ülés napirendjéül a párt XI. kongresszusa elé kerülő előter­jesztések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak és a Központi Ellenőrző Bi­zottságnak. Grecsko Indiában Az indiai fővárosban tartóz­kodó Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter kedden felkereste Indira Gandhi kormányfőt. A szívélyes, bará­ti légkörű beszélgetés során Grecsko átadta Indira Gandhi­nak Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának szemé­lyes üzenetét, amely hangoz­tatja, hogy a szovjet—indiai kapcsolatok további bővítése mindkét nép javát, és az álta­lános béke megszilárdításának érdekeit szolgálná. sasdi lakások A A tanácsok idei költségvetése 56 milliárd forint Növekvő anyagi lehetőségek Jobb lakossági ellátás Dr. Papp Lajos államtitkár nyilatkozata Az elmúlt napokban, hetek­ben fontos téma foglalkoztatta megyéink, városaink tanácsait: a helyi parlamentek — alapos, elemző vita után — országré­szek, kisebb-nagyobb települé­sek fejlődésének pénzügyi kere­teit szabták meg, döntöttek a kiadások és a bevételek 1975-ös összegeiről. Mennyit s mire köl­tenek az idén tanácsaink? - kérdezte dr. Papp Lajos állam­titkártól, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökétől Fe­hér Péter, az MTI főmunkatársa. 32 ezer tanácsi lakás — A tanácsok pénzügyi forrá­sai — ahogyan az elmúlt esz­tendőkben is - 1975-ben a nép­gazdaság fejlődésével össz­hangban növekedtek - mondot­ta. Az országgyűlés a tanácsok idei pénzügyi keretét mintegy 56 milliárd forintban hagyta jóvá. Ebből 33 milliárd forintot, a ta­valyinál 10 százalékkal maga­sabb összeget tesz ki a költség- vetési előirányzat, s 23 milliárd forint, a tavalyinál 5 százalék­kal több jut a fejlesztési ala­pokra. — A fejlesztés legszámotte­vőbb része a lakásépítés, és az ahhoz kapcsolódó járulékos be­ruházások. Az állami lakásépí­tést az idén 14,6 milliárd forint szolgálja, ebből várhatóan 32 ezer tanácsi lakás kerül tető alá. A terv szerint felépül még további 3000 állami lakás is, részben tanácsi, részben válla­latoktól, egyéb szervektől átvett pénzekből. A gazdasági és kommunális intézmények fenn­tartásával kapcsolatos teendők­re a tanácsok 5 milliárd forintot fordítanak. — Szociális és egészségügyi feladatokra, az intézmények fenntartására 9,5 milliárd fo­rint jut, ennek nagyobb há­nyadát a gyógyintézeti és a járóbeteg-ellátás fejlesztésére fordítják. A gyógyintézeti ágyak száma az idén körülbelül 1800-zal gyarapodik. — A szakorvosi óráknál: az idei terv napi 530 szakorvosi óraszámemelkedéssel számol. Az üzemi orvosi órák száma napi 180-nal növekszik. Az általános és gyermekorvosi körzetek szá­ma több mint 90-nel gyarapo­dik. A társadalmi igényeknek s a népesedéspolitikai határo­zatnak megfelelően a korábbi­nál nagyobb mértékben fejlő­dik a bölcsődei hálózat: az ide tanácsi költségvetés 3730 új bölcsődei hellyel számol. A költségvetés módot nyújt a szociális segélyezettek számá­nak, illetve a szociális segé­lyek mértékének további növe­lésére. — A tanácsok oktatási, kul­turális feladataik ellátására, intézményeik fenntartására ^jz idén 13 milliárd forintot költé­nek, 1,2 milliárd forinttal töb­bet, mint 1974-ben. A nagyobb összeg elegendő fedezetet biz­tosít a művelődésügyi intéz­ményhálózat fejlesztésére, az ellátási, működési színvonal emelésére. A pedagógusok s más iskolai dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítá­sára 556 millió forintot fordí­tanak. Az oktatási ellátás színvonalkülönbségek mérsék­lésére 1975-ben 88 millió fo­rint áll a tanácsok rendelke­zésére, ezt elsősorban általá­nos iskolai szemléltető eszkö­zök beszerzésére költik. A há­lózatfejlesztés legfontosabb teendője a gyermekjóléti és diákszociális ellátást nyújtó intézmények bővítése. A taná­csok 1975-ben további 24 000 gyermek óvodai elhelyezésének fenntartási kiadásaira bizto­sítanak fedezetet - az eszten­dő végére az óvodáskorú ap­róságoknak több mint 76 szá­zaléka részesülhet már intéz­ményi ellátásban. Szakmunkás- képzés — Az idén szerepel első íz­ben a tanácsok költségvetésé­ben — 1,5 milliárd forinttal — a szakmunkástanuló-képzés. A tanácsok tavaly óta gazdái ennek a fontos oktatási ág­nak, s miután jelentősen emel­kednek az elméleti oktatásra fordítható kiadások, javul a tanműhelyek felszereltsége s az üzemi gyakorlati oktatás színvonala, a szakemberképzés várhatóan megfelel majd a népgazdaság növekvő köve­telményeinek. A középfokú ok­tatásban folytatódik a szak­középiskolai osztályok számá­nak növekedése, a gimnáziu­mi osztályok csökkenése. A fi­zikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását hivatott elősegíteni a közép­iskolai ösztöndíjrendszer: eb­ből az idén körülbelül 10 ezer tanuló kap havi 200—400 fo­rintos támogatást. A szakkö­zépiskolai hálózat fejlesztésére és középiskolai kollégiumépí­tésre 336 miliő forint az idei előirányzat. A középiskolai di­ákotthonok az idén 4300 hely- lyel bővülnek. — Igen eredményesnek minő­síthetjük a tanácsok és a te­rületükön működő gazdasági szervek, illetve a tanácsok és a lakosság közös érdekeken alapuló együttműködésének fejlődését a helyi feladatok megoldásában. Közös létesít­mények megvalósítására pél­dául a tanácsok az idén kö­rülbelül 2,5 milliárd forintot vesznek át vállalatoktól és szö­vetkezetektől. A pénzt első­sorban lakásépítésre, közmű- fejlesztésre, a gyermekjóléti intézmények számának szapo­rítására költik. A gazdálkodás új vonása, hogy 1975-től g vállalatok és szövetkezetek már közművelődési intézmé­nyek, művelődési otthonok épí­téséhez is hozzájárulhatnak. A mérleg másik oldala: a taná­csok több mint 1,3 milliárd forinttal támogatják a vállalati fejlesztéseket, elsősorban a la­kossági szolgáltatás bővítését. — A társadalmi közös fo­gyasztás intézményhálózatá­nak döntő hányada 1975-től már a tanácsok irányítása alatt működik, s így a felada­tok jobb ellátása érdekében az intézmények közötti szoros együttműködésre s körültekin­tő, hatékonyabb gazdálkodás­ra, ésszerűbb takarékosságra van szükség. A gazdálkodást szervező és ellenőrző munká­ra a tanácsok minden szint­jén nagyobb figyelmet kell fordítani. A bevételek növelé­sére s a kiadások csökkenté­sére valamennyi tanács intéz­kedési tervet készít. Keresni kell a lehetőséget a feladatok leggazdaságosabb megoldá­sára, az indokolatlan kiadá­sok megszüntetésére. A költ­ségvetési eszközök ésszerű koncentrálásával s szükség szerinti átcsoportosításával a társadalompolitika szempont­ból kiemelt jelentőségű fel­adatok teljesítését kell előse­gíteni. Május végére újabb húszla­kásos OTP tórsasház készül el Sásdon, a Felszabadulás téren. Többek között ez is része annak a nagyarányú fejlesztésnek, ami a nagyközségben végbement a IV. ötéves terv első négy évé­ben. Idén továbbra is folytatód­na, de ez már meghaladja a sásdiak erejét. Állami célcsoportos beruhá­zásból 56 lakás épült a Fáy ut­cában — illetve ebből hat még Kedden délelőtt a Külügy­minisztériumban a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti egyezmé­nyek aláírására került sor. Az egyezményeket Púja Fri­gyes külügyminiszter és dr. Erich Bielka, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere ír­ta alá. A konzuli egyezmény szerve­sen illeszkedik a tőkés orszá­gokkal az utóbbi években kö­tött konzuli szerződéseink sorá­ba. Szabályozza a konzulátu­sok létesítésének és konzuli tisztségviselők kinevezésének készülőben van. A tervrajzon új lakótelep képe bontakozik ki, a már felépült 56 lakással együtt. A Fáy utcában szilárd burkola­tú út és teljes közművesítés ad­na lehetőséget újabb 40 lakás, azaz négy lakóépület megépíté­sére. A feltételes mód azért író­dott, mert 12 millió forint kelle­ne ahhoz, hogy ez a negyven lakás elkészülhessen. Indokot többek között az szolgáltat, hogy jelenleg is 160 lakásigény­lőt tartanak nyilván a tanácson. rendjét, meghatározza a - köny- nyítéseket, kiváltságokat és mentességeket, valamint a kon­zuli feladatokat. Egy másik szerződés a bűn­ügyi jogsegélyről rendelkezik. A jogsegélyt a szerződő orszá­gok bíróságai és ügyészségei nyújtják egymásnak büntető ügyekben. A kiadatási szerződés a felszabadulás után az első ilyen szerződésünk, amelyet tő­kés állammal kötöttünk. A negyedik egyezmény a gazdasági, tudományos, kultu­rális vagy sportcélú utazások­hoz illetékmentes vizűm ki­adását teszi lehetővé. E szer­ződés magáncélú utazások vizumilletékeire természetszerű­leg nem terjed ki. Az egyezmények aláírásánál jelen voltak a magyar;—osztrák tárgyalásokon résztvevő kül­döttségek tagjai. Ott volt dr. Markója Imre, igazságügyi mi­nisztériumi államtitkár, dr. Ka­tona Zoltán, a legfőbb ügyész helyettese, valamint a Belügy­minisztérium és a Külügymi­nisztérium több vezető beosztá­sú munkatársa. Kedden a Külügyminiszté­riumban befejeződtek a ma­gyar—osztrák külügyminiszteri tárgyalások. A tárgyalásokról közleményt hoznak nyilvánosságra. Pénzügyi megállapodás Kedden Bécsben egyezményt írtak alá Magyarország és Ausztria között a kettős adóz­tatás elkerüléséről. A megálla­podás elsősorban vállalati jö­vedelem- és vagyonadókra vo­natkozik és elősegíti a két szomszédos ország vállalatai­nak együttműködését. Magyar—osztrák egyezményeket írtak alá v.vlv.w.v.v.\\\\>.*.v.v.v.vivXv/!-..v.v!\v!v!vX !v.v!v!v!*!vXvXvXv///^vX\v/!vXvX Konzuli eljárások Bűnügyi jogsegély Kiadatási szerződés % Térítésmentes vízum Műtrágyaszállítmány érkezett az AGROKER-hez. (Tudósítás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom