Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-26 / 56. szám
2 Dunántúli napló 1975. február 26., szerda ÍÉÉ» alá« 3,4 milliárd forint kártérítés Új szolgáltatások, nagyobb kockázatvállalás Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója Az Állami Biztosító munkájának múlt évi eredményeit értékelte, idei feladatait, fejlesztési terveit ismertette keddi sajtótájékoztatóján Gerebenics Imre vezérigazgató. Az Állatni Biztosító tavaly 3 milliárd 232 millió forintot - az előző évinél 41 százalékkal többet - fizetett ki különböző kártérítésekre. A lakossági biztosításokra több mint egymil- liárd forint, a mezőgazdasági károkra több mint kétmilliárd — ezen belül csupán jégkárokra egymilliárd forint — jutott. Az állami vállalatoknak 240 millió forint kártérítést folyósítottak, gépjármű-károkra pedig csaknem 600 millió forintot fizettek ki. Eredmények, fogyatékosságok A vezérigazgató az intézet eredményeinek leszögezése mellett felhívta a figyelmet a fogyatékosságokra, a kárrendezéssel, az ügyintézéssel kapcsolatos jogos kifogásokra, s hangsúlyozta, hogy a biztosítási igények újabb konstrukciókat, színvonalasabb, gyorsabb, korszerűbb és udvariasabb ügyintézést sürgetnek. Ezért az Állami Biztosító a közeljövőben egész sor módosítással, minőségi változtatással korszerűsíti tevékenységét, szolgáltatásait. A vállalati vagyonbiztosítás jelenlegi rendszere például még nem felel meg a követelményeknek, nem mentesíti teljesen a költségvetést az elemi károk anyagi következményei alól. A biztosító ezért külön differenciált biztosítási módozatokat dolgoz ki az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltató tevékenységre. Bővíti a tűzbiztosítási kockázat körét, kiterjeszti a hőtermelő és hőátadó berendezésekre, a vákuum által okozott károkra, s szabadban üzemelő állóeszközök viharkáraira. A tervek szerint megtérítik majd a felhőszakadásból, a földcsuszamlásból, a talajmozgósból, valamint a szabályok megtartása ellenére bekövetkezett környezetszennyeződésből eredő károkat. Fejlesztik a kártérítési rendszert is, amennyiben az állóeszközök teljes kárainál — ha az eszköz legalább 60 százalékig elavult — a pótlás tényleges költségeit térítik meg. Azokra a károkra, amelyek helyreállítása gazdaságilag és műszakilag indokolt, az avulási érték levonása nélkül fizetnek térítést. Foglalkoznak új, kiegészítő vállalati biztosítások - belföldi szállítmánybiztosítás, a kivitelezésnél előforduló elemi károkra fedezetet nyújtó szerelésbiztosítás stb. — bevezetésével. Korszerűbb vagyonbiztosítás A múlt évben a kiszámíthatatlan időjárás a mezőgazdaságban olyan veszteségeket okozott, amelyekre a nagyüzemek biztosítása nem terjedt ki. Súlyos károkat jelentett például az esőzés, sok helyen nem tudták betakarítani a termést, máskor az aszály okoz veszteségeket, s nincs érvényes biztosítás jelenleg a gyümölcsösök fagykáraira, a szőlő rothadására. Most megvizsgálják ezek kockázatvállalásának lehetőségeit is. Megkezdték a mezőgazdaságj_ nagyüzemek vagyonbiztosításának átalakítását, magasabb térítést nyújtó, korszerűbb nagyüzemi állatbiztosítást dolgoznak ki, és foglalkoznak azzal is, hogy bevezetik a zárt rendszerben termesztett kultúrák programbiztosítását. Lakossági vagyonvédelem A lakosság vagyonbiztosításában a háztartások értékének növekedése nyomán jogos igény, hogy a lakosság vagyontárgyaira minden körülmények között legyen anyagi védelem. Ezért a lakásbiztosítást kiterjesztik a szélviharral együttjáró esőzés okozta beázásra, a felhőszakadásból eredő, valamint az árvíz által okozott károkra. Jelenleg a lakásbiztosításban a vagyontárgyak kárait avulással csökkentve térítik meg. Ezt az ingóságoknál továbbra is fenntartják, de az épületkároknál — amenyiben az épület avult- sága nem nagyobb 60 százaléknál — a helyreállításra a tényleges költséget fizetik. Az ügyfélszolgálatot javították azzal, hogy a károk rendezésével kapcsolatos teendőket - melyik napon, mikor jön a kárszakértő stb. — nemcsak személyesen, hanem telefonon is megbeszélhetik a károsultak, s az üvegkárnál is elegendő a telefonbejelentés. Csúcserőmű I nótán Kedden reggel bekapcsolták az országos hálózatba az inotai November 7. erőmű második, 100 megawattos gázturbináját, ezzel elkészült hazánk első, nagyteljesítményű csúcserőműve. A magyar erőműépítés történetében ilyen rövid tervezési, kivitelezési idő alatt 200 megawattos teljesítményt még nem valósítottak meg. A párhuzamosra kapcsolás szerződéses határideje május volt. Később, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére, a szovjet és a magyar szerelők április 4-re, ezt követően pedig február 28-ra módosították a határidőt. Most három nappal a legutóbbi határidő előtt már villamos energiát termel a második turbina is. Gazdaságos műtrágya-felhasználást A mezőgazdaságban az iparszerű termelést garantáló rendszerek térhódításával a kemikáliák keresettebb és drágább cikké válnak mint a különböző energiahordozók. Például a 15 dolláros szuperfoszfát ára az elmúlt évben négyszeresére emelkedett. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a MAE Baranya megyei Szervezete Növényvédelmi Szakosztálya, a TIT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi SzakAz évad harmadik prózai ősbemutatója A Kulturális Minisztériumban A baranyai nemzetiségi felmérés Ma ülést tart Budapesten a Kulturális Minisztérium melleit működő Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság. Az ülés napirendjén a Baranya megyei nemzetiségi felmérés és annak tapasztalatai szerepelnek. A Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság ülésén megyénkből részt vesz Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Hoóz István, a Közgazda- sági Egyetem pécsi tagozatának vezetője. MuunkásMi lílilÚkÖR ÖNTÖMUNKÁSOK címmel jelent meg a JELENKOR című irodalmi és művészeti folyóirat ez évi januári és februári számában Berták László irodalmi riportja a MÉV Szolgáltató üzemének öntőmunkásairól. A riport pályamű is egyben. A pályázatot a Baranya megyei Tanács és a JELENKOR szerkesztősége szervezte a Kulturális Minisztérium támogatásával. A Zalka Máté szocialista brigádot a folyóirat szerkesztőbizottsága és a Magyar írók Szövetsége dél-dunántúli csoportja baráti látogatásra hívta meg a szerkesztőségbe. A brigádtagok tegnap este tettek eleget a meghívásnak. Az ismerkedő, kapcsolatteremtő baráti találkozó az írócsoport tagjainak látogatásával folytatódik majd. SZÜTS BERNÁT: Istenek csatája Elsőszínpados szerző müve a Pécsi Nemzeti Színházban Ismét ősbemutatóra készül a Pécsi Nemzeti Színház. Szüts Bernát történelmi játéka az ókori Babilon falai közé vezet el bennünket, ám — ahogy a szerző mondja — „e távoli világ föl- csillantósának egyetlen célja, hogy legalább villanásnyira mi magunk kerüljünk önnön szemünk számára is jól látható fénybe. Távolra megyünk időben, de csak azért, hogy rálátást nyerjünk a magunk korára, ugyanúgy, mint amikor térben távolodunk el egy festménytől, épp azért, hogy az apró részletek helyett az egészet jobban lássuk”. Az előadást — mint az előző két idei ősbemutatót is — Sík Ferenc rendezi. — Hogyan illeszkedik Szüts Bernát darabja az ön által eddig színre vitt mai szerzők műveinek sorába? — Az utóbbi években rendszeressé vált a találkozásom a mai magyar szerzőkkel és műveikkel - mondja Sík Ferenc. Ezen új darabok mindegyike a XX. század második felének problémáival viaskodik, pontosabban napjaink magyar valóságának problémáival. Éppen ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy az egyik a XVIII. században Dél- Amerikában játszódik, a másik a XVI. századi magyar paraszt- háború idején, vagy mint Szüts Bernát műve — időszámításunk előtt több ezer évvel, az ókori Babilonban. A lényeg az, hogy mindenképpen a mi társadalmunkat érintő gondolatok színpadán zajlanak az események. Talán részben emiatt, az azonos gondolatkörnek és gondolatvilágnak a megközelítése lehetővé tette, illetve megkövetelte e darabok legkülönbözőbb féle „színpadra fordítását”. Ami az Istenek csatáját illeti, kifejezetten praktikus darab, több rétegre osztható. Magában rejt egy filozófiai tandrámát, ami egy politikai vita formájában jelenik meg. Ez a legbonyolultabb, legtöbb elemzést kívánó réteg. E fölött játszódik egy történet, ami leginkább a francia klasszicizmus által felvetett kérdésekkel rokon — mint kötelesség és elkötelezettség, erkölcs és érzelmi hovatartozás konfliktusának kérdései. A következő réteg egy politikai ösz- szeesküvés és forradalom kirobbantásának kibontakoztatása — szinte a krimi izgalmaival. Majd e fölött van egy kifejezetten a kalandfilmekre emlékeztető réteg, amely ötvöződik a monumentális történelmi filmek műfajával. A felsoroltakból is kitűnik, hogy ezen rétegek kibontása külön-külön is nagy munkát és feladatot ró a produkcióban közreműködők mindegyikére. Hogy ezek a rétegek milyen arányban, hol és mikor kapnak hangsúlyt, az attól függ, hogy az előadás folyamán melyiket tartjuk éppen fontosnak. Uj tanszékek Az oktatási miniszter február 1-i hatállyal az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, továbbá a Pécsi Tanárképző Főiskolán angol nyelv- és irodalmi tanszéket, a Szombathelyi Tanítóképző Főiskolán közművelődési tanszéket, a Gyógypedagógiai Főiskolán gyógypedagógiai vizsgáló és tanácsadó intézetet, továbbá pszichológiai tanszéket szervezett. osztálya, a Baranya megyei Növényvédő Állomás és az AGRO- KER közös rendezésben szervezett növényvédelmi napokat kedden délelőtt Pécsett, a Baranya megyei Tanács nagytermében több mint száz mezőgazdasági szakember jelenlétében dr. Baracs József, a tanács osztályvezetője nyitotta meg, majd. dr. Nagy Bálint, a MÉM Növényvédelmi Főosztály vezetője ,,A növényvédelem fejlesztésének időszerű kérdései" címmel tartott előadást. Dr. Nagy Bálint hangsúlyozta a különböző iparszerű mezőgazdasági rendszerek harmonikus fejlesztésének fontosságát; a technológiai rendszer minden elemének egységes fejlesztése hozhatja meg a kívánt eredményt, biztosíthatja a gazdaságos termelést. Elmondta, hogy a különböző rendszerek térhódításával azonban megnőtt a növényvédelem szerepe, mert fokozottá bbá válik a járványve- szély, kevesebb a lehetőség a vetésforgó alkalmazására, valamint a specializálódással nőtt a gazdaságok kockázata is. Az iparszerű rendszerekben a biztonságos termelés érdekében egyre több műtrágyát és növényvédőszert kell használni, amennyit az adott technológia előír. Sajnos általában a kemikáliák felhasználása eddig általános recept szerint történt. Nem megnyugtató a szakemberellátás, a növényvédelem időbeni elvégzésének hiánya. Növényvédelmi előrejelzés A jövő legfontosabb feladatait vázolva a MÉM főosztályvezetője elmondta; még az idén három növényre — az almára, szőlőre és burgonyára — megszervezik az országos növényvédelmi előrejelzést, 1976-ban pedig a legfontosabb 11 növényre készül el a hasonló jellegű országos előrejelzés. Dr. Konkoly István, az AGRO- TRÖSZT vezérigazgató-helyettese az ez évi növényvédőszer- és műtrágya-ellátásáról számolt be: a világpiaci nehézségek ellenére a népgazdaság tervezett műtrágyamennyiségét - 1 millió 480 ezer tonna tiszta hatóanyagot — éves viszonylatban biztosítani tudja az AGROTRÖSZT. Ez a mennyiség ugyan 10 százalékkal több, mint az elmúlt esztendőben volt, de 15 százalékkal kevesebb a mezőgazdasági üzemek által igényeknél. A hazai ipar lemaradása miatt előreláthatólag a nitrogén nem lesz elegendő. A fennálló hiányosságokat a hatóanyag egyenletes kiszórásával, a helyi sajátosságoknak megfelelő műtrágyamennyiség pontos megállapításával lehet kiküszöbölni. Az országban egy hektárra előreláthatólag 216 kilogramm műtrágyát szórhatnak ki a gazdaságok. Növényvédőszerekből a hazai ipar lemaradásai miatt, sajnos növelni kellett ebben az esztendőben a tőkés importot. Az idén mintegy 3,5 milliárd forint értékben áH a magyar mezőgazdaság rendelkezésére növényvédőszer, mely fedezi a szükségleteket. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden esetben azokat a szereket sikerült beszerezni, amelyeket a gazdaságok igényeltek, de a vásárolt újfajta növényvédőszerek hatékonysága meqegyezik a „megszokottakkal”. Ma, a tanácskozás második napján Frank József, a Baranya megvei Növényvédő Állomás főmérnöke „A zárt rendszerek növényvédelme Baranyában" címmel, dr. Varga István, a Növényvédő Állomás laboratóriumvezetője „A zárt rendszerek, termesztett növényi kultúrák egészségügyi kérdéseiről", Takács Béla megyei karanténfőfelügyelő „A kukoricakarantén és veszélyes károsítóiról" tart előadást. (mécs)
