Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-22 / 52. szám

100 q/ha? Nevet változtat a CPS A következő lépés: magyar gépsorok Iparszerű termelés — csak Magyarországon! A holnap mező­gazdasága az iparszerü termelést garantáló rendszereké. Az első átütő sikert a „Bábolnai TETRA ba­romfi" után a CPS könyvelhette el. Ta­valy 164 gazdaság­ban 226 000 hektáron termeltetett kukoricát 54 mázsás átlagban. Az idén 190 gazdasá­got fog át. Baranya 20 ezer hektárral, 30 gép­sorral érdekelt. A vállalat nagyig- mándi központjában Baksai Antal elvtárs, a CPS ügyvezető elnöke válaszolt a DN kérdé­seire.- Elnök elvtárs, azt mondják, a CPS kifutotta magát. A vonz­erő a hitelre épülő gépbeszer­zési lehetőség volt, s ez le­zárult.- A CPS célja: kukorica többlet-termelést elérni a föl- lelhető legjobb technológiai elemek felhasználósával. Tehát nem gépbeszerzési központ. A vállalat perspektívája abban van, hogyan tudjuk felszínre hozni és biztosítani a kukorica­termelés maximális feltételeit. Ez egyaránt jelent kémiai, bio­lógiai és technikai feltételeket. Még nagyon messze vagyunk attól, hogy azt mondhatnánk: a fejlődés végére értünk. Mások is?- Más gazdaságok, rendsze­rek is elérték ugyanazt az ered­ményt. Miért érdemes akkor a költséges CPS-be belépni? — Igaz, hogy a többi terme­lési rendszer is elérte ezt a ter­més-növekedést, mint a CPS. Az ilyen oldalról történő bizo­nyítás azonban csak részben takarja a vállalat munkáját. Közös vállalatunk egy olyan koncentrált fejlődést vallhat magáénak, amiért érdemes oda tartozni. A vállalatnál létrejött egy olyan szellemi és eszköz­bázis, amely a további terme­lésnövekedést garantálja.- A statisztika szerint a ku­korica önköltsége a CPS-nél legmagasabb. — Magyarországon nincs egy­séges önköltség-számítási rend­szer, amelynek eredményeként ilyen összehasonlítás lehetséges volna. Mi összehasonlítottuk taggazdaságaink önköltségeit, s olyan széles skálát kaptunk, amit semmire sem lehetett fel­használni. Arra azonban figyel­meztetett, hogy legalább kö­zös vállalatunkon belül egysé­gesítsünk egy önköltség-számí­tási módszert, ami majd vilá­gosabbá teszi a termelés gaz­daságosságát. Szegénységre kárhoztatva? — Szemükre vetik, hogy ál­landó szegénységre kárhoztat­ják partnereiket. Ami többle­tet elérnek, azt önök elvonják a 20 százalékkal, a bérleti díj­jal és a vagyoni betéttel. — A termeléshez eszközök kellenek, a termelésnek üzemi költségei vannak és a termelés eredményéből biztosítani kell a bővített újratermelést. Ezek a költségek valahol felmerülnek. Az ország többi termelési rend­szerénél az eszközök a tag­gazdaságokéi. Azok teljes költ­ségei is ott merülnek fel, az amortizáció a taggazdaságok­nál képződik. A CPS közös vállalat formá­jában működik, ami azt jelen­ti, hogy az eszközök a vállala­téi, az amortizáció a vállalatnál képződik és a gépek elhaszná­lódása után pótlásukról a vál­lalatnak kell gondoskodnia. És itt egy alapvető kérdés: a fej­lesztési alap biztosítása. — Ezt szolgálja a bérleti díj. S a 20 százalék?- A közös vállalatnak az ágazat érdekében más kon­centrált fejlesztésre is szüksé­ge van, de a bérleti díjból amortizációra visszatérülő ösz- szeg sem elegendő a gép új- ra-pótlásához. Ezért van szük­ség a 20 százalék többletter­més hozzájárulásra. Van azon­ban ennek egy ösztönző sze­repe is: azonos érdekeltséget biztosít a vállalat és a taggaz­daságok részére, ami most már nem úgy van megfogalmazva, hogy a többlet-termés 20 szá­zaléka, hanem alacsony termés esetén progresszív, magasabb termés esetén degresszív köte­lezettséget jelent.- Mi lesz azokkal a gazda­ságokkal, amelyek nem hoznak hasznot? Nincs termés-növeke­dés, nincs 20 százalék. — Több olyan taggazdasága van a közös vállalatnak, ahol gyenge adottságú területen gazdálkodnak, vagy hiányoznak a személyi és tárgyi feltételek a magasabb terméseredmé­nyekhez. Ezek a gazdaságok a bázishoz viszonyítva többlet­termést nem tudtak elérni, ezért a közös vállalat fenntar­tásából és fejlesztéséből rájuk háruló költségeket csak kisebb mértékben viselik. A többletter­melők velük szemben hátrányo­sabb helyzetbe kerültek. A legutolsó közgyűlés úgy határozott, hogy egy minimális befizetési kötelezettségük azok­nak a gazdaságoknak is van, akik a bázishoz viszonyított többlettermést nem érik el. — Mi a vagyoni betét?- A vagyoni betét az anyagi hozzájárulás a közös vállalat­hoz, ami gyakorlatilag a tag­gazdaság részvénye. Erre min­den évben visszafizetjük a ka­matot, plusz némi nyereséget. Az, hogy mi szegénységre kárhoztatjuk a gazdaságokat — nem igaz. Az eredmények azt bizonyítják, hogy több rosz- szul gazdálkodó állami gazda­ságot és sok rosszul gazdálko­dó termelőszövetkezetet éppen közös vállalatunk hozott anya­gilag egyenesbe. Mindig a legkorszerűbben!- Ez a CPS elismert, vitatha­tatlanul igen korszerű techno­lógiájának az eredménye. Mi a technológia lényege? — Laboratóriumi vizsgálatok­kal táblánként megállapítjuk a talajerő-szükségletet. A talaj­erő visszapótlás sarkalatos pontja a technológiának. — Több kísérlettel és az egész or­szágra kiterjedő összehasonlí­tásból megállapítjuk, hogy a rendelkezésünkre álló kukorica, fajtákból az adott helyre me­lyik a legjobb. — Szakembe­reink és kutatóintézetek véle­ménye alapján előírjuk a ké­HÉTFŐTŐL SZOMBATIG Gyorsan iparosodó korunk­ban alig múlik el hét, új gyár, új üzem születése nélkül. Olyan megszokott esemény ez, hogy nem is mindig teszek említést róla krónikámban. Ez­úttal azonban hadd szentel­jek egy percet a hazai gumi­ipart képviselő Taurus most miai gyomirtást és növényvé­delmet. — Külföldön és belföl­dön felkutatjuk a legjobb tech­nikai elemeket és elősegítjük ezek termelésbe állítását. — Gyors szervizzel biztosítjuk, hogy gépeink üzemképessége minél jobb legyen. Centralizált gépjavítással segítjük, hogy a gépjavítás átfutási ideje minél rövidebb legyen. — Ezen túl­menően súlyozott beszerzéseket és kereskedelmet végzünk tag­gazdaságaink részére. — Vállalatuk az idén már 260 000 hektáron termeltet. El­képzelhető, hogy az egész or­szágra kiterjedő hálózatban egységes technológiát lehet biztosítani? — Nyolc termelés-szervezési egységet hoztunk létre. A dél­dunántúlinak Ócsárd a köz­pontja. — Ezek agronómiái és gépészmérnöki irányítással kö­telesek a taggazdasógok tech­nológiai fegyelmét biztosítani. Mindegyik termelés-szervezési egységnél van alkatrészraktár, szervizkocsi és több szerelő, akiknek feladata a gépek üzembiztonságát elősegíteni. A holnap traktora — Az önök szorgalmazására megkezdték a Steiger gyártá­sát. Méregdrága, s a traktor még nem gépsor. — A Rába-Steiger traktor az amerikai Steiger gyár és a Győri Vagon- és Gépgyár koo­perációja alapján készült. A traktor ára 1 700 000 forint és 245 lóerős. A korábban üzemel­tetett 150 lóerős traktorok mai ára 2 400 000 forint. Az eredeti Steiger Coguar traktorért pedig jóval 3 millión felül kérnek. Tehát ár szempontjából jól jár­tunk a magyar gyártmányú traktorral. Minősége is sokat ígér, a Rába-Man motorok a külföldi piacokon elfogadott mi. nőséget képviselnek. Pillanat­nyilag még nincsenek hozzá munkaeszközök, illetve importá­lunk munkaeszközöket, de elő­készítés alatt van a munkagé­pek magyarországi előállítása. — A CPS nagy előnye volt, hogy komplett gépsorokat adott. Tegyük lel egyenesed a kérdést: aki most traktort vesz, kap-e hozzá ekét, vetőgépet, stb? — Jelenleg Magyarországon a Steiger traktorhoz még nem gyártanak munkagépet. De gondoskodunk róla, hogy át­meneti időre import gépeket adhassunk a traktorhoz. A Kecskeméten gyártott nagytel­jesítményű tárcsa bizonyára át­alakítható a Steiger nagyság­rendjére. Ekét, kombinátort li- censz-vásárlással Magyarorszá­gon fogunk gyártani. Ez most felavatott új tehergépkocsi-ab­roncs üzemének. E nagyválla­lat fejlődése ugyanis kitűnő példa a hatékony gazdálko­dásra. Bizonyos gyártási ága­kat a legkorszerűbb eszkö­zökkel fölvirágoztattunk — egyebek között ilyen az autó­busz-, kamion stb. köpenygyár, melynek termékeiből nagy- mennyiségű exportra van kilá­tás —, viszont a kilátástalan, veszteséges ágazatokat tuda­tosan visszafejlesztik. Ez egyébként — hogy a pél­dánál maradjunk — a legke­vésbé sem veszélyezteti a ha­zai személyautózást. Ehhez a hír: megérkezett a százezredik Zsiguli Magyarországra. Ami annál érdekesebb, mert a sta­tisztikát figyelemmel kísérve, szinte ugyanezekben a napok­ban éri vagy érte el személy­autó-állományunk — amely­nek több, mint 90 százaléka magántulajdonban van — a félmilliót. Ez is tehát, mint előrehala­dásunk oly sok megnyilvánulá­sa, összefügg a kipróbált ma­gyar-szovjet baráti kapcsola­Kukoricavetési bemutató Boksán van előkészítés alatt. Nagy­üzemi vetőgépből két típust is­merünk, a Cyklo 400-as IHC- vetőgépet és a nyugatnémet Becker vetőgépet. Közös vál­lalatunk 1975-ben vetőgépet nem vásárolt, ugyanis kilátás­ban van a Cyklo vetőgép licen- szének megvásárlása, és így á későbbiekben hazai gyártására sor kerülhet. A vállalat elkép­zelése az, hogy a fejlesztett te­rületen a 75-ös kukoricavetést a meglévő gépekkel végzi el. Garantálják a cserét- Elnök elvtárs, gépsoraik 0-ra futnak. Tudják-e garantál­ni, hogy öt év után partnereik megkapják az új gépsorokat? — Közös vállalatunk megha­tározatlan időre szóló szerző­dést köt taggazdaságaival és ebből fakad az. hogy a gépek amortizálása után a közös vál­lalat új gépeket fog a taggaz­daságok rendelkezésére bocsá­tani. A vállalatnál képződő amortizáció ezt a célt szolgálja. A változó árak miatt ez nyil­tokkol. Erről volt szó a barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés megkötését, a 27. évfor­duló alkalmából méltató nagy­gyűlésen az Egyesült Villamos­gépgyárban is. Ez az ünnep­ség a felszabadulás 30. évfor­dulója jegyében zajlott le, mint annyi más megemlékezés, a nevezetes dátumhoz, április 4-hez közeledvén. Mint hírlik, nagyszabású, látványos katonai díszszemlét tartanak, az alaku­latok már készülnek a parádé­ra. A héten tekintett vissza 30 esztendős küzdelmes-eredmé­nyes tevékenységére a Demok­ratikus Nőmozgalom is, amely az MNDSZ megalakulásával indult útjára. Micsoda regény a nőknek ez az útja, és még mennyi megoldandó feladat áll előttünk! A műszaki fejlődést segíti efő a „Patentinform 75” című, most megnyílt' kiállítás is Bu­dapesten. Ennek célja, hogy a hazai és külföldi találmá­nyok, újdonságok bemutatásá­val szolgálja a jobb tájékozott­ván nem elegendő, de a vál­lalat nyereségéből és amorti­zációjából képződő fejlesztési alap garancia a gépek pót­lására. Nyilván számítunk arra, hogy a pótlásban az eszközök fejlődése miatt fejlesztés is le­het, amihez hiteleket ad a Nemzeti Bank. — A CPS nem gesztor-gaz­daság, hanem közös vállalat. Előnyösebb ez a megoldás? — A közös vállalat előnye az, hogy egy magasabb tulajdon- forma létrehozását jelenti, hi­szen a közös vállalat ugyan­olyan minőségben gazdálkodik, mint a népgazdaság egyéb vállalatai. Előnye, hogy lehe­tővé tesz koncentrált ágazat­fejlesztést és olyan volumenű megoldásokat, amire egyébként egy-egy gazdaság nem vállal­kozhat. Új név — IKR? — Az önök neve angol. Van-e amerikai érdekeltség a közös vállalatban? — Külföldi érdekeltség közös vállalatunkban nincsen. A CPS a Corn Production System rö­vidítése. Nem fejezi ki vállala­tunk szerepét és gyakorlatát. A mi termelési rendszerünknek leglényegesebb kifejezője az iparszerű kukoricatermelés. Ez csak a mi viszonyaink között, a nagyüzemi táblák és nagy­üzemi feltételek mellett jöhet létre. Az iparszerű kukoricater­melés egyedül Magyarországon honosodott meg. A CPS Chi- kágótól csak szervizt és tech­nikai szolgáltatásokat fogad­tunk. Már régóta foglalkozunk a gondolattal, hogy a jóhang­zású, mindenki által elfogadott CPS nevet nem kellene-e mé­gis átfogalmazni a mi gyakor­latunknak megfelelően. Úgy döntöttünk, hogy a továbbfej­lődést szolgálja, ha világos, egyértelmű megfogalmazást al­kalmazunk. — A CPS állami gazdaságok, tsz-ek, ipari vállalatok és ku­tatóintézetek közös vállalata. Mi értelme van ennek az ösz- szefonódásnak? — Az együttműködések azt a célt szolgálják, hogy minél szélesebb területen rendelkez­zünk információs bázissal, s ságot. Egyebek között erőfeszí­tések történtek annak érdeké­ben is, hogy szervezett módon létrejöjjön a szocialista orszá­gok műszaki információs rend­szere. Óriási jelentőségű a tá­jékozódás megkönnyítése e té­ren. Nemrég olvastam, hogy még az Egyesült Államokban is a kutatásokra fordított költ­ségek több, mint felét már lé­tező dolgok, módszerek „újra­felfedezésére” fordítják, a kellő tájékozottság hiánya miatt. Fokozatosan megszüntetik az indokolatlan bérkülönbsé­geket - mondották a Munka­ügyi Minisztérium sajtótájékoz­tatóján, az országos szakmai bértáblázat alkalmazásának első tapasztalataival kapcso­latban. Eszerint egy-egy szak­mai bértétel alsó és felső ha­tára között legfeljebb 30 szá­zalékos különbség lehet. De csak az egészségtelen különb­ségek szűnnek meg, a kép­zettségtől függő eltérés — az ösztönzés érdekében — növek­szik. ugyanakkor adhassunk is any- nyi információt, amennyit tő­lünk igényelnek. Ez lehetővé teszi, hogy fejlesztéseinkben felhasználhassuk a- kutatóinté­zetek és más vállalatok tapasz­talatait és szellemi ismereteit. Holnap — feldolgozás! — Csábító volt a gazdaságok számára, hogy a CPS-nél 381 forint exportáru kukoricával törleszthették. Az import csök­ken, csökken az export is. Ho­gyan kivánják kivédeni a vesz­teséget? — A bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelési Rendszer meg­fogalmazásánál lényeges sze­repet töltött be a deviza-hite­les konstrukció, amely szerint lehetséges volt az importált gé­peket exportkukoricával vissza­fizetni. Közös vállalatunk gya­korlata bizonyítja, hogy ez biz­tonságos visszafizetést tett le­hetővé. De mivel a taggazda­ságok közel 100 forinttal töb­bet kaptak kukoricájukért, nyil­ván ezt előnyösen támogatták. A közös vállalat ezt a haszrtot megosztotta taggazdaságaival. Azóta sok importból származó gépet licensz-vásárlás útján Magyarországon állítanak elő. Csökkent a gépimport és csök­kent devizahitelünk. Nyilván ez csökkenti a közös vállalat ered­ményét is. Ennek a pótlására pillanatnyilag semmilyen új receptet nem tudunk. — Szó volt a kukorica fel­dolgozásáról ... — A kukorica jobb értékesü­lése nyilvánvalóan népgazda­sági és üzemi érdek egyaránt. Egyenként is, közösen is keres­sük ennek megoldását. A ku­korica-feldolgozás, úgy látszik, hasonló értékesülést biztosít­hatna, mint az exportálás. A cél ma is igaz! — Önök azt Ígérték, tíz év alatt megkétszerezik a kukori­cahozamot. Sok nagyhozamú fajtát hoztak be, de egyikben sincs benne a száz mázsa ... — Már van olyan gazdasá­gunk, ahol ha nem is gazda­sági átlagban, de száz mázsá­nál többet is elértek. Ismeretes az, hogy a kukorica biológiai háttere még távolról sincs ki­használva. Műtrágya és növény- védelmi szempontból is sok még a kívánnivalónk. A kuko­rica kémiai gyomirtását nem lehet tökéletesnek mondani és nem kevés tartalék van a mun­ka minőségének elvégzésében és az üzemszervezésben. Szá­raz viszonyok között a kukorica­termelés kb. száz mázsánál optimalizálódik. A nálunk je­lenleg használatos kukoricafaj­ták termőképessége már na­gyobb száz mázsánál. Informá­cióink szerint azonban külföldi kutatóintézetek ennél lényege­sen magasabb termésekről is tudnak. Nyilván ezek a nagy­hozamú fajták elegendő vizet is igényelnek. — Baksai elvtárs! Mondhat­juk-e, hogy a célkitűzést - a bázishoz viszonyítva tíz év alatt megduplázzák a kukorica­hozamot, — tartják ma is? — Természetesen! Báling József [71 HÉTVÉGE 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom