Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-22 / 52. szám
100 q/ha? Nevet változtat a CPS A következő lépés: magyar gépsorok Iparszerű termelés — csak Magyarországon! A holnap mezőgazdasága az iparszerü termelést garantáló rendszereké. Az első átütő sikert a „Bábolnai TETRA baromfi" után a CPS könyvelhette el. Tavaly 164 gazdaságban 226 000 hektáron termeltetett kukoricát 54 mázsás átlagban. Az idén 190 gazdaságot fog át. Baranya 20 ezer hektárral, 30 gépsorral érdekelt. A vállalat nagyig- mándi központjában Baksai Antal elvtárs, a CPS ügyvezető elnöke válaszolt a DN kérdéseire.- Elnök elvtárs, azt mondják, a CPS kifutotta magát. A vonzerő a hitelre épülő gépbeszerzési lehetőség volt, s ez lezárult.- A CPS célja: kukorica többlet-termelést elérni a föl- lelhető legjobb technológiai elemek felhasználósával. Tehát nem gépbeszerzési központ. A vállalat perspektívája abban van, hogyan tudjuk felszínre hozni és biztosítani a kukoricatermelés maximális feltételeit. Ez egyaránt jelent kémiai, biológiai és technikai feltételeket. Még nagyon messze vagyunk attól, hogy azt mondhatnánk: a fejlődés végére értünk. Mások is?- Más gazdaságok, rendszerek is elérték ugyanazt az eredményt. Miért érdemes akkor a költséges CPS-be belépni? — Igaz, hogy a többi termelési rendszer is elérte ezt a termés-növekedést, mint a CPS. Az ilyen oldalról történő bizonyítás azonban csak részben takarja a vállalat munkáját. Közös vállalatunk egy olyan koncentrált fejlődést vallhat magáénak, amiért érdemes oda tartozni. A vállalatnál létrejött egy olyan szellemi és eszközbázis, amely a további termelésnövekedést garantálja.- A statisztika szerint a kukorica önköltsége a CPS-nél legmagasabb. — Magyarországon nincs egységes önköltség-számítási rendszer, amelynek eredményeként ilyen összehasonlítás lehetséges volna. Mi összehasonlítottuk taggazdaságaink önköltségeit, s olyan széles skálát kaptunk, amit semmire sem lehetett felhasználni. Arra azonban figyelmeztetett, hogy legalább közös vállalatunkon belül egységesítsünk egy önköltség-számítási módszert, ami majd világosabbá teszi a termelés gazdaságosságát. Szegénységre kárhoztatva? — Szemükre vetik, hogy állandó szegénységre kárhoztatják partnereiket. Ami többletet elérnek, azt önök elvonják a 20 százalékkal, a bérleti díjjal és a vagyoni betéttel. — A termeléshez eszközök kellenek, a termelésnek üzemi költségei vannak és a termelés eredményéből biztosítani kell a bővített újratermelést. Ezek a költségek valahol felmerülnek. Az ország többi termelési rendszerénél az eszközök a taggazdaságokéi. Azok teljes költségei is ott merülnek fel, az amortizáció a taggazdaságoknál képződik. A CPS közös vállalat formájában működik, ami azt jelenti, hogy az eszközök a vállalatéi, az amortizáció a vállalatnál képződik és a gépek elhasználódása után pótlásukról a vállalatnak kell gondoskodnia. És itt egy alapvető kérdés: a fejlesztési alap biztosítása. — Ezt szolgálja a bérleti díj. S a 20 százalék?- A közös vállalatnak az ágazat érdekében más koncentrált fejlesztésre is szüksége van, de a bérleti díjból amortizációra visszatérülő ösz- szeg sem elegendő a gép új- ra-pótlásához. Ezért van szükség a 20 százalék többlettermés hozzájárulásra. Van azonban ennek egy ösztönző szerepe is: azonos érdekeltséget biztosít a vállalat és a taggazdaságok részére, ami most már nem úgy van megfogalmazva, hogy a többlet-termés 20 százaléka, hanem alacsony termés esetén progresszív, magasabb termés esetén degresszív kötelezettséget jelent.- Mi lesz azokkal a gazdaságokkal, amelyek nem hoznak hasznot? Nincs termés-növekedés, nincs 20 százalék. — Több olyan taggazdasága van a közös vállalatnak, ahol gyenge adottságú területen gazdálkodnak, vagy hiányoznak a személyi és tárgyi feltételek a magasabb terméseredményekhez. Ezek a gazdaságok a bázishoz viszonyítva többlettermést nem tudtak elérni, ezért a közös vállalat fenntartásából és fejlesztéséből rájuk háruló költségeket csak kisebb mértékben viselik. A többlettermelők velük szemben hátrányosabb helyzetbe kerültek. A legutolsó közgyűlés úgy határozott, hogy egy minimális befizetési kötelezettségük azoknak a gazdaságoknak is van, akik a bázishoz viszonyított többlettermést nem érik el. — Mi a vagyoni betét?- A vagyoni betét az anyagi hozzájárulás a közös vállalathoz, ami gyakorlatilag a taggazdaság részvénye. Erre minden évben visszafizetjük a kamatot, plusz némi nyereséget. Az, hogy mi szegénységre kárhoztatjuk a gazdaságokat — nem igaz. Az eredmények azt bizonyítják, hogy több rosz- szul gazdálkodó állami gazdaságot és sok rosszul gazdálkodó termelőszövetkezetet éppen közös vállalatunk hozott anyagilag egyenesbe. Mindig a legkorszerűbben!- Ez a CPS elismert, vitathatatlanul igen korszerű technológiájának az eredménye. Mi a technológia lényege? — Laboratóriumi vizsgálatokkal táblánként megállapítjuk a talajerő-szükségletet. A talajerő visszapótlás sarkalatos pontja a technológiának. — Több kísérlettel és az egész országra kiterjedő összehasonlításból megállapítjuk, hogy a rendelkezésünkre álló kukorica, fajtákból az adott helyre melyik a legjobb. — Szakembereink és kutatóintézetek véleménye alapján előírjuk a kéHÉTFŐTŐL SZOMBATIG Gyorsan iparosodó korunkban alig múlik el hét, új gyár, új üzem születése nélkül. Olyan megszokott esemény ez, hogy nem is mindig teszek említést róla krónikámban. Ezúttal azonban hadd szenteljek egy percet a hazai gumiipart képviselő Taurus most miai gyomirtást és növényvédelmet. — Külföldön és belföldön felkutatjuk a legjobb technikai elemeket és elősegítjük ezek termelésbe állítását. — Gyors szervizzel biztosítjuk, hogy gépeink üzemképessége minél jobb legyen. Centralizált gépjavítással segítjük, hogy a gépjavítás átfutási ideje minél rövidebb legyen. — Ezen túlmenően súlyozott beszerzéseket és kereskedelmet végzünk taggazdaságaink részére. — Vállalatuk az idén már 260 000 hektáron termeltet. Elképzelhető, hogy az egész országra kiterjedő hálózatban egységes technológiát lehet biztosítani? — Nyolc termelés-szervezési egységet hoztunk létre. A déldunántúlinak Ócsárd a központja. — Ezek agronómiái és gépészmérnöki irányítással kötelesek a taggazdasógok technológiai fegyelmét biztosítani. Mindegyik termelés-szervezési egységnél van alkatrészraktár, szervizkocsi és több szerelő, akiknek feladata a gépek üzembiztonságát elősegíteni. A holnap traktora — Az önök szorgalmazására megkezdték a Steiger gyártását. Méregdrága, s a traktor még nem gépsor. — A Rába-Steiger traktor az amerikai Steiger gyár és a Győri Vagon- és Gépgyár kooperációja alapján készült. A traktor ára 1 700 000 forint és 245 lóerős. A korábban üzemeltetett 150 lóerős traktorok mai ára 2 400 000 forint. Az eredeti Steiger Coguar traktorért pedig jóval 3 millión felül kérnek. Tehát ár szempontjából jól jártunk a magyar gyártmányú traktorral. Minősége is sokat ígér, a Rába-Man motorok a külföldi piacokon elfogadott mi. nőséget képviselnek. Pillanatnyilag még nincsenek hozzá munkaeszközök, illetve importálunk munkaeszközöket, de előkészítés alatt van a munkagépek magyarországi előállítása. — A CPS nagy előnye volt, hogy komplett gépsorokat adott. Tegyük lel egyenesed a kérdést: aki most traktort vesz, kap-e hozzá ekét, vetőgépet, stb? — Jelenleg Magyarországon a Steiger traktorhoz még nem gyártanak munkagépet. De gondoskodunk róla, hogy átmeneti időre import gépeket adhassunk a traktorhoz. A Kecskeméten gyártott nagyteljesítményű tárcsa bizonyára átalakítható a Steiger nagyságrendjére. Ekét, kombinátort li- censz-vásárlással Magyarországon fogunk gyártani. Ez most felavatott új tehergépkocsi-abroncs üzemének. E nagyvállalat fejlődése ugyanis kitűnő példa a hatékony gazdálkodásra. Bizonyos gyártási ágakat a legkorszerűbb eszközökkel fölvirágoztattunk — egyebek között ilyen az autóbusz-, kamion stb. köpenygyár, melynek termékeiből nagy- mennyiségű exportra van kilátás —, viszont a kilátástalan, veszteséges ágazatokat tudatosan visszafejlesztik. Ez egyébként — hogy a példánál maradjunk — a legkevésbé sem veszélyezteti a hazai személyautózást. Ehhez a hír: megérkezett a százezredik Zsiguli Magyarországra. Ami annál érdekesebb, mert a statisztikát figyelemmel kísérve, szinte ugyanezekben a napokban éri vagy érte el személyautó-állományunk — amelynek több, mint 90 százaléka magántulajdonban van — a félmilliót. Ez is tehát, mint előrehaladásunk oly sok megnyilvánulása, összefügg a kipróbált magyar-szovjet baráti kapcsolaKukoricavetési bemutató Boksán van előkészítés alatt. Nagyüzemi vetőgépből két típust ismerünk, a Cyklo 400-as IHC- vetőgépet és a nyugatnémet Becker vetőgépet. Közös vállalatunk 1975-ben vetőgépet nem vásárolt, ugyanis kilátásban van a Cyklo vetőgép licen- szének megvásárlása, és így á későbbiekben hazai gyártására sor kerülhet. A vállalat elképzelése az, hogy a fejlesztett területen a 75-ös kukoricavetést a meglévő gépekkel végzi el. Garantálják a cserét- Elnök elvtárs, gépsoraik 0-ra futnak. Tudják-e garantálni, hogy öt év után partnereik megkapják az új gépsorokat? — Közös vállalatunk meghatározatlan időre szóló szerződést köt taggazdaságaival és ebből fakad az. hogy a gépek amortizálása után a közös vállalat új gépeket fog a taggazdaságok rendelkezésére bocsátani. A vállalatnál képződő amortizáció ezt a célt szolgálja. A változó árak miatt ez nyiltokkol. Erről volt szó a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését, a 27. évforduló alkalmából méltató nagygyűlésen az Egyesült Villamosgépgyárban is. Ez az ünnepség a felszabadulás 30. évfordulója jegyében zajlott le, mint annyi más megemlékezés, a nevezetes dátumhoz, április 4-hez közeledvén. Mint hírlik, nagyszabású, látványos katonai díszszemlét tartanak, az alakulatok már készülnek a parádéra. A héten tekintett vissza 30 esztendős küzdelmes-eredményes tevékenységére a Demokratikus Nőmozgalom is, amely az MNDSZ megalakulásával indult útjára. Micsoda regény a nőknek ez az útja, és még mennyi megoldandó feladat áll előttünk! A műszaki fejlődést segíti efő a „Patentinform 75” című, most megnyílt' kiállítás is Budapesten. Ennek célja, hogy a hazai és külföldi találmányok, újdonságok bemutatásával szolgálja a jobb tájékozottván nem elegendő, de a vállalat nyereségéből és amortizációjából képződő fejlesztési alap garancia a gépek pótlására. Nyilván számítunk arra, hogy a pótlásban az eszközök fejlődése miatt fejlesztés is lehet, amihez hiteleket ad a Nemzeti Bank. — A CPS nem gesztor-gazdaság, hanem közös vállalat. Előnyösebb ez a megoldás? — A közös vállalat előnye az, hogy egy magasabb tulajdon- forma létrehozását jelenti, hiszen a közös vállalat ugyanolyan minőségben gazdálkodik, mint a népgazdaság egyéb vállalatai. Előnye, hogy lehetővé tesz koncentrált ágazatfejlesztést és olyan volumenű megoldásokat, amire egyébként egy-egy gazdaság nem vállalkozhat. Új név — IKR? — Az önök neve angol. Van-e amerikai érdekeltség a közös vállalatban? — Külföldi érdekeltség közös vállalatunkban nincsen. A CPS a Corn Production System rövidítése. Nem fejezi ki vállalatunk szerepét és gyakorlatát. A mi termelési rendszerünknek leglényegesebb kifejezője az iparszerű kukoricatermelés. Ez csak a mi viszonyaink között, a nagyüzemi táblák és nagyüzemi feltételek mellett jöhet létre. Az iparszerű kukoricatermelés egyedül Magyarországon honosodott meg. A CPS Chi- kágótól csak szervizt és technikai szolgáltatásokat fogadtunk. Már régóta foglalkozunk a gondolattal, hogy a jóhangzású, mindenki által elfogadott CPS nevet nem kellene-e mégis átfogalmazni a mi gyakorlatunknak megfelelően. Úgy döntöttünk, hogy a továbbfejlődést szolgálja, ha világos, egyértelmű megfogalmazást alkalmazunk. — A CPS állami gazdaságok, tsz-ek, ipari vállalatok és kutatóintézetek közös vállalata. Mi értelme van ennek az ösz- szefonódásnak? — Az együttműködések azt a célt szolgálják, hogy minél szélesebb területen rendelkezzünk információs bázissal, s ságot. Egyebek között erőfeszítések történtek annak érdekében is, hogy szervezett módon létrejöjjön a szocialista országok műszaki információs rendszere. Óriási jelentőségű a tájékozódás megkönnyítése e téren. Nemrég olvastam, hogy még az Egyesült Államokban is a kutatásokra fordított költségek több, mint felét már létező dolgok, módszerek „újrafelfedezésére” fordítják, a kellő tájékozottság hiánya miatt. Fokozatosan megszüntetik az indokolatlan bérkülönbségeket - mondották a Munkaügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján, az országos szakmai bértáblázat alkalmazásának első tapasztalataival kapcsolatban. Eszerint egy-egy szakmai bértétel alsó és felső határa között legfeljebb 30 százalékos különbség lehet. De csak az egészségtelen különbségek szűnnek meg, a képzettségtől függő eltérés — az ösztönzés érdekében — növekszik. ugyanakkor adhassunk is any- nyi információt, amennyit tőlünk igényelnek. Ez lehetővé teszi, hogy fejlesztéseinkben felhasználhassuk a- kutatóintézetek és más vállalatok tapasztalatait és szellemi ismereteit. Holnap — feldolgozás! — Csábító volt a gazdaságok számára, hogy a CPS-nél 381 forint exportáru kukoricával törleszthették. Az import csökken, csökken az export is. Hogyan kivánják kivédeni a veszteséget? — A bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer megfogalmazásánál lényeges szerepet töltött be a deviza-hiteles konstrukció, amely szerint lehetséges volt az importált gépeket exportkukoricával visszafizetni. Közös vállalatunk gyakorlata bizonyítja, hogy ez biztonságos visszafizetést tett lehetővé. De mivel a taggazdaságok közel 100 forinttal többet kaptak kukoricájukért, nyilván ezt előnyösen támogatták. A közös vállalat ezt a haszrtot megosztotta taggazdaságaival. Azóta sok importból származó gépet licensz-vásárlás útján Magyarországon állítanak elő. Csökkent a gépimport és csökkent devizahitelünk. Nyilván ez csökkenti a közös vállalat eredményét is. Ennek a pótlására pillanatnyilag semmilyen új receptet nem tudunk. — Szó volt a kukorica feldolgozásáról ... — A kukorica jobb értékesülése nyilvánvalóan népgazdasági és üzemi érdek egyaránt. Egyenként is, közösen is keressük ennek megoldását. A kukorica-feldolgozás, úgy látszik, hasonló értékesülést biztosíthatna, mint az exportálás. A cél ma is igaz! — Önök azt Ígérték, tíz év alatt megkétszerezik a kukoricahozamot. Sok nagyhozamú fajtát hoztak be, de egyikben sincs benne a száz mázsa ... — Már van olyan gazdaságunk, ahol ha nem is gazdasági átlagban, de száz mázsánál többet is elértek. Ismeretes az, hogy a kukorica biológiai háttere még távolról sincs kihasználva. Műtrágya és növény- védelmi szempontból is sok még a kívánnivalónk. A kukorica kémiai gyomirtását nem lehet tökéletesnek mondani és nem kevés tartalék van a munka minőségének elvégzésében és az üzemszervezésben. Száraz viszonyok között a kukoricatermelés kb. száz mázsánál optimalizálódik. A nálunk jelenleg használatos kukoricafajták termőképessége már nagyobb száz mázsánál. Információink szerint azonban külföldi kutatóintézetek ennél lényegesen magasabb termésekről is tudnak. Nyilván ezek a nagyhozamú fajták elegendő vizet is igényelnek. — Baksai elvtárs! Mondhatjuk-e, hogy a célkitűzést - a bázishoz viszonyítva tíz év alatt megduplázzák a kukoricahozamot, — tartják ma is? — Természetesen! Báling József [71 HÉTVÉGE 3