Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-22 / 52. szám
1975. február 22., szombat Dunántúli napló 3 I Ötéves a számítástechnikai képzés 35 ezer hall] Üí óból 8200 okleveles Tszszö vétség i program Tegnap Mohácson ülést tartott a Duna- és a Karasica- menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Dr. Majzik Jeremiás, a szövetség titkára terjesztette elő a szövetség 1975. évre szóló munkaprogramját, melyet több kiegészítéssel, elfogadtak. A szövetség munkájában az idén előtérbe kerülnek a takarékossággal és az energiagazdálkodással kapcsolatos feladatok, értékelik majd a termelőszövetkezetek feldolgozó tevékenységét, s több tapasztalatcsere-látogatást, tanfolyamot, valamint külföldi tanulmányutat szerveznek. így például a termelőszövetkezetek vezetői és szakemberei eljuthatnak az idén az NDK-ba, Bulgáriába és a Szovjetunióba. A termelőszövetkezeti jogászok továbbképzését is megoldják, valamint az aktuális .közgazdasági témákból előadás-sorozatot indítanak a szövetkezeti vezetők számára. Az elnökségi ülésen még szó esett a szövetkezetekben folyó munkaversenymozga lomról, amelynek év végi értékelésekor jelentős összegeket fordít a szövetség a győztesek és a helyezettek jutalmazására. Készül a gőzborotva Konténergyártás a Nagyárpádi úti telepen. 59 milliós 58 tankönyv és jegyzet Tanfolyamok vidéken A számítástechnikai oktatás kinőtte gyermekcipőjét: az ötödik oktatási évet hagyta maga mögött a SZÁMOK. Az öt év legfontosabb eredménye: Magyarországon kezdő számítástechnikai szakemberekből nincs hiány. A SZÁMOK — teljes nevén: Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ — tanfolyamain csaknem 35 ezer hallgató tanult - köztük 8200 szakember oklevelet is szerzett — 58 tankönyvüket és jegyzetüket 150 ezer példányban sokszorosították. Mindez jelentős siker, még a'kkor is, ha az oktatás egyidejűleg számos hiányossággal küzdött, például nélkülözte a számítógépes gyakorlatot. A SZÁMOK az oktatás mellett két szakmai folyóiratot adott ki, báziskönyvtárral rendelkezik és számítás- technikai szaktanácsadással is foglalkozik. A SZÁMOK-nak több intézménnyel és vállalattal is van szerződése, köztük különösen jelentős az a kapcsolat, amely az United Nation Development Program-hoz fűzi. E kapcsolat révén — ENSZ támogatással — a magyar számítástechnikai oktatás fejlesztése mellett nemzetközi kötelezettségeiknek is eleget tesznek angol nyelvű továbbképző tanfolyamok szervezésével. Az intézmény, amelynek 260 főfoglalkozású munkatársa, számos külső oktatója és szakértője van, egyébként oktatásait ma már négy — magyar, orosz, angol és német — nyelven folytatja. A SZÁMOK minden évben alapképzést nyújtó, valamint speciális és továbbképző tanfolyamokat szervez — e két utóbbinak van egyre inkább jelentősége. A számítástechnika iránt érdeklődő, nem vezető beosztásúak részére tartott, bevezető ismereteket nyújtó tanfolyamaik kidolgozott tananyagát és tankönyveinek jegyzékét átadja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak. A SZÁMOK-nak vidéken is vannak kirendeltségei, ösz- szesen 8 városban — köztük Pécsett. Természetesen ezek is szerveznek tanfolyamokat. Például Pécsett az idén 30-an hallgatnak számítástechnikai előadásokat. A SZÁMOK az idén jelentős eseménynek néz elébe: év végén - hacsak részlegesen is — beköltöznek új budapesti székházukba, ahol egy időben 600 hallgató oktatása történhet a legkorszerűbb eszközök — a televízió és a számítógép — felhasználásával. A székházban 120 szobás, 240 ágyas szálloda kap helyet, s itt rendezik be a számítástechnika magyarországi gépesített könyvtárát. Tiszai Hőerőmű Az építés nagyrészt elkészült Az építészeti munkák több mint hetven százaléka fejeződött be eddig Leninvárosban, a Tiszai Hőerőműben. Az év nyarára valamennyi területen a szerelő vállalatok veszik át az építőktől a munkát. A munka kezdetéig azonban még eg') fontos feladatot kell megoldani; két, egyenként hatvanhárom méter össztávú és kétszázhúsz tonna súlyú óriásdaru segítségével emelik majd be a generátorok és különböző más berendezések soktonnás alkatrészeit. Az év végére a gépészeti munkák „csúcsában” a jelenlegi ezerhétszázról mintegy háromezerre növekszik majd a szerelésben és építésben résztvevők száma. A tervek szerint 1976 augusztusára az első blokk elkészül és áramot ad az országos hálózatba. Csak az elszállítást végezzék jó ütemben, mert ha megtelnek a silók, bizony le kell állni. Az udvarra nem termelhetünk. (Eredetileg úgy tervezték, hogy a beremendi cement egy- harmadát csomagolják, a többit ömlesztve szállítják el. Az igények azonban megfordították az arányt: az idén 650 ezer tonnányit csomagolnak.) — A cementmolnár befolyásolhatja a termelést? 0 Hogyne. A mi figyelmünkön sok múlik. Hallgatni kell a malmokat, s időben kell jeleznünk a túlterhelést, vagy az anyagkiesést — mondja Schmelcz Ádám. Magyarázza, hogy a malmok állandóan járnak, s a folyamatos adagolásnál előfordulhat, hogy kevesebb vagy több anyagot kapnak, mint amennyi szükséges. Ha kevesebb anyag kerül a malomba, akkor a vasgolyók a páncélzatot verik és rongálják, az energiát fogyasztja, de kevesebb a termék. Ha pedig túl sok anyag zúdul be, akkor a golyók nem őrölnek. (Fent a vezérlőteremben említette a főtechnológus, hogy itt a malomteremben öt malom van. Kettő nyersmalom az anyag aprítását végzi, a cementmalmokba pedig már a kiégetett klinker kerül a gipszszel és a pernyével. Egy nyersmalom 140 tonna lisztet ad óránként, a cementmalom pedig 100 tonna cementet.) A malmok mellett ott az elektromos fül is, de az ember hallását nem tudja pótolni. A molnárok füle már a néhány „kilós" többletet is megérzi a tonnás tételeknél, s a hangból tudják, hogy nyögni fog a gép, vagy nem. Mire az elektromos fül felküldi a diszpécsernek a jelzést, hogy módosítson az adagoláson, addigra a cementmolnár már szól a 154-es, malomcsarnoki számon. 0 A 154-esnek állandó J<ap- csolata van a vezérlőkkel — mondja Schmelcz Ádám. — Ha megszólal, ha fel kell emelnünk a kagylót, akkor baj van, A molnárok számára is tulajdonképpen akkor kezdődik a munka, ha megáll a berendezés. Üzemzavar esetén kell dolgozniuk, tisztítaniuk a malmot. Az pedig nem könnyű. — A zaj? 0 Meg lehet szokni. Nevetnek. Annyi bizonyos, hogy négy év alatt meggyengül a fül, s nagyothalló lesz itt mindenki. De ez a munkában nem számít, hiszen csak a „halott” nem hallja meg ezt a dübörgést. Ehhez kell a gyakorlat, a tapasztalat: a dübörgésből ; megállapítani a bajt. Visszamegyünk a zajba, hallgatjuk még egy darabig a malmokat, aztán búcsúzunk. Embernyi villanymotorok mellett megyünk vissza a vezérlőterembe — a mellett a motorok mellett, amelyek a malmokat hajtják, s megdolgoznak naponta 3000 tonna cementet. Ennyit ad a BCM naponta. Kozma Ferenc Egymillió tonna cement a BCM- ből Azt mondják, hogy a beremendi cementgyár termelése tulajdonképpen az utolsó munkafázist végzőktől, a cementmolnároktól függ. Innen már a silókba kerül a szürke por, onnan pedig a gyárkapukor! túlra, a felhasználókhoz. Az idén egymillió tonna cementet kér a népgazdaság a BCM- től, a beremendi. új gyártól. Vajon meglész-e? Oberritter Miklós főtechnológus Csökli Gyula nyersmolnárnak _és Schmelz Ádám cementmolnárnak magyaráz, majd int, hogy induljunk. 0 Ma még nem volt megállás, járnak a malmok — mondja Csökli Gyula. — így a jól Ettől lesz meg a terv, és vastagabb a boríték. Ö az öreg gyárból jött az újba. Megérte: havonta a háromezerre még rájön a százalék. S ahogy bejáródnak az új gépek, úgy szokja meg az ember is, úgy lesz egyre kevesebb a munka. — Az idén egymillió tonnát kell megőrölni. Menni fog? 0 Igen — válaszolja határozottan. — Tegnap volt a szocialista brigádok összejövetele, s ott mindenki vállalta. Fülsértőén dübörögnek a malmok: a hatalmas hordókban az acélgolyók őrlik a künkért, a gipszet és a pernyét. Őrlik ötszázas cementté. A nagyteremben még kiabálva sem értik egymást az emberek, ezért aztán egy kisebb fabódét építettek ide a cementmalom és a nyersmalom közé a köny- nyebb szóváltás miatt. Meg azért, hogy lehessen telefonálni, tartani a kapcsolatot a vezérlőteremmel, a Beremendi Cementművek leikével. program az ÉPGÉP-nél Idén költöznek A gőzborotva gyártását az idén kezdik meg az ÉPGÉP Szállítóberendezések Gyárában. Ez tulajdonképpen egy készülék, amely nagynyomású gőzt bocsát ki, és segítségével könnyebbé válik a vasúti kocsik, konténerek, valamint egyéb nehéz szállítóeszközök mosása, fertőtlenítése. A gőz a szennyet „leborotválja”. Futács Kálmán gyárigazgató elmondotta, hogy tulajdonképpen az egyik legizgalmasabb feladat a gőzfejlesztő gépek családjának tipizálása lesz: a különböző kapacitású gépek alkatrészeinek egységesítését jelenti ez. Az idén a gyár 59 millió forintos terv alapján dolgozik, s ebből a gőzfejlesztők szerepelnek a legnagyobb volumenben. A program 25 millió forintot tesz ki. Folytatják a konténerek gyártását, valamint különféle vas-szerkezeti elemek készítését. Az elmúlt év nem számít az ÉPGÉP pécsi gyárának legjobb esztendei közé. Sok postamunkát végeztek, melyek közül a legnehezebb és egyben a legnagyobb szakértelmet követelő, a házgyárak számára készített újtípusú panelek sablonjainak legyártása volt. E tízmilliós nagyíágrendű munka közvetve a lakásépítést segíti: az 1-es számú Budapesti Házépítő Kombinát majd e sablonok alapján készíti el azokat a paneleket, amelyekből a főváros új lakóházait összerakják. E sablongyártás a munkaigényessége mellett a gyár árbevételénél már nem jelentkezett ennyire kiemelkedően. Ugyanakkor az ÉPGÉP dolgozóinak többsége a győri, a borsodi és a budapesti házgyárak rekonstrukcióján dolgozott, ami fokozottabb megterhelést jelentett az itthon-marar dottak számára. Ebből adódik, hogy az évközben felborult tervet — a panel-program miatt — nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Az ÉPGÉP Vasút utcai telepét rövidesen szanálják: a tervek szerint pontosan a nagycsarnokon át fog vezetni a felüljáróhoz kapcsolódó közút. Ezért az 1975-ös esztendő lesz az utolsó év, amikor még itt dolgoznak. Az átköltözés a Nagyárpádi úti telepre bizonyára nem lesz zökkenőmentes, és már előre rengeteg szervezési problémát jelez. A gyár vezetőinek célja, hogy már az idei évben fokozatosan megkezdjék az áttelepü- lést egy olyan program szerint, ami a költözködést meggyorsítja, s ami minél kevesebb kieső munkaórát jelent. Épül a KSH Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ székháza, amelyben egyidőben 600 hallgató oktatása történhet korszerű eszközökkel. A nyersmalom
