Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-21 / 51. szám

Téli táj. Dr. Szász János felv. • Nem volt fennakadás a közlekedésben ® Valamennyi út járható ® A mezőgazdaság több havat várt... Hotl az ipari termelés, jelentős eredmények a mezönazdasání termelésben A KSH Baranya megyei igazgatóságának jelentése az 197A. évről Csütörtökön ismét jelentke­zett egy kicsit a tél, ország­szerte havazott. A KPM ille­tékeseinek tájékoztatása szerint a főközlekedési utak mindenütt járhatóak. Az utak latyako­sak, síkosak, ezért — valamint az erősödő szél és a rossz lá­tási viszonyok miatt — fokozot­tabb óvatosságra hívták fel a gépjárművezetők figyelmét. Pécsett és Baranya megyé­ben tegnap hajnaltól dél­utánig havazott. Kora délután­ra a lakott területeken 4—5 cm, a földeken 10 cm, a zárt erdőkben pedig 15—20 cm vastagságú hóréteg alakult ki. Kora reggel fagypont alatt, a kora délutáni órákban pedig 0 fok körüli volt a hőmérsék­let. A kései hó nedves, olva­dékony, nem alkalmas spor­tolásra. A KPM hószolgálatá­nak tájékoztatása szerint haj­nalban már 9 sószóró, 12 egy­szárnyú hóeke, 14 rajolós hó­eke állt munkába a baranyai utakon. Reggel 9 óráig vala­mennyi főközlekedési útvonal­ról eltisztították a havat, sóz­ták az utat. Délután három órára járható volt az összes összekötő és bekötő út is. Pécsett a Köztisztasági Vál­lalat gépei és dolgozói reg­gel fél öttől „cirkáltak" a vá­ros utcáin, közel 100 köbmé­ter sót szórtak az utakra. A délután folyamán a Mecsekre vezető utakon folytatták a munkát. A MÁV Pécsi Igazgatósága területén nem okozott fenn­akadást a havazás. A más megyékből érkező vonatok is pontosan futottak be a bara­nyai állomásokra. A VOLÁN 12. sz. Vállalat tájékoztatása szerint a távol­sági közlekedésben nem volt fennakadás, csupán a városi közlekedésben okozott apróbb késéseket a síkos úttest, főként a 34-es járatnál. Fagy okozta csőrepedést nem jelentettek a Vízműnek, a DÉDÁSZ ügyeletesei végig­vizsgálták a vonalakat, mivel zúzmaraképződés nem volt, ezért vezetékszakadás sem tör­tént. A síkos úton szerencsére sú­lyos közúti baleset sem tör­tént, azonban több figyelmez­tető koccanás fordult elő. Megnövekedett a forgalom a pécsi mentőknél és az orvosi rendelőkben. Igen sok gyalo­gos csúszott, esett el a síkos úton, Pécsett hét, vidéken több utcán történt kéz- és lábtörés­hez hívták ki a mentőket. A gyerekek nagyon örültek a hónak, Újmecsekalján a pár centis havon csúszkáltak és szánkón húzták egymást. Az óvodaudvarokban hógo­lyóztak, sajnos ródlizásra al­kalmas út nincs Pécs utcáin, csak a Mecsekben, ahol vi­szont sportolásra alkalmatlan a hó. Tavaly február közepén egyébként még tavasziasabb volt a tél, mint az idén, a na­pi átlaghőmérséklet 14 fok kö­rül alakult ki. A mezőgazdászok idén is hiába várták eddig a legalább 10—15 centiméter vastag „hó­fedést” a földekre, az ilyen formában remélt csapadék to­vábbra is várat magára. Hol­ott jó lett volna egy kiadós havazás, főképpen azért, mert az éjszakai órákban gyakran mínusz 10 fokra hűl le a hő­mérséklet, ami esetenként már veszélyeztetheti a „meztelen" őszi vetéseket. Baranya megyei gazdasági fejlődés töretlen volt az 1974. évben, számos területen ked­vezőbb eredmények születtek az előző évinél. A lakosság pénzbevétele nagyobb mérték­ben növekedett, mint a terv­időszak első három évében. Ezt jelzi az áruforgalom bővü­lése, a megtakarítások fokozó­dása is. A születések száma a vártnál nagyobb mértékben növekedett, ami előtérbe he­lyezi a népesedéspolitikai ha­tározatok következetes megva­lósítását. A múlt évben készült el a komlói kőbánya rekonstrukciója. Baranya megye lakónépes­sége — előzetes számítások alapján — 1975. január 1-én közel 432 ezer fő volt, egy év alatt a növekedés mintegy fél „ százalékot tett ki. A népesség számának emelkedése a ter­mészetes szaporodásból adó­dott. Mint az előző két esz­tendőben, 1974-ben is a ván­dorlási egyenleg veszteséges volt. A születések száma erő­teljesen, 21 százalékkal növe­kedett. 1973-ban ezer lakosra 15 élveszületés jutott, 1974-ben 18. Az élveszületési arányszám 18 év óta nem volt ilyen ma­gas, és valamelyest meghalad­ta az országosat is. A foglalkoztatottak számo 0,5—1,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legszámottevőbb létszámemel­kedés az iparban mutatkozott, legdinamikusabban viszont a személyi és lakásszolgáltatás területén dolgozók létszáma gyarapodott. Az állami mező-, erdő- és vízgazdálkodásban dolgozók száma az előző évi­nél nagyobb mértékben csök­kent, és változatlanul csökkenő irányzatú a termelőszövetkeze­tek munkaerő-igénye is. közel 6 százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél, 88 százalékát a mezőgazdasági termelőszövetkezetek valósítot­ták meg. A termelőszövetkezeti beruházások összetételét te­kintve a IV. ötéves tervidőszak első négy esztendejében ten­denciaként jelentkezett az épít­kezések csökkenő és a gép- beszerzések növekvő részará­nya. Az üzembe helyezett beru­házásokkal a termelő jellegű állóalapok továbbra is számot­tevően gyarapodtak. A legna­gyobb értékű létesítményeket az iparban helyezték üzembe. Az erők koncentrációja azon­ban sem itt, sem más területe­ken nem volt elegendő ahhoz, hogy a fejlesztések az eredeti­leg tervezett időtartam alatt valósuljanak meg. Az 1974-ben üzembe helye­zett legfontosabb termelő lé­tesítmények a Mohácsi Farost- lemezgyár bővítése, a Komlói Kőbánya rekonstrukciója, a Gabonafelvásárló Vállalat mo­hácsi takarmánykeverő üzeme és a Villány—Siklósi Állami Gazdaság villányi szőlőfeldol­gozója. könnyűipari vállalatok többsé­ge (a len és kender, a selyem, a bőr- és kesztyűipar) keve­sebbet termelt, mint egy évvel korábban. A bútoripar terme­lése sem a korábbi ütemben növekedett, néhány konfekció- ipari termékből pedig keve­sebb készült, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak számá­nak növekedése (2,2 százalék) hasonló mértékű volt. mint 1973-ban. A szocialista ipar szintjén a termelékenység csak lassú ütemben (nem egészen 1 százalékkal) javult, a terme­lés inkább a létszám bűvülése, és nem az élőmunka hatékony­ságának emelkedése miatt nö­vekedett. A megyei székhelyű szocia­lista építőipar termelése oz Megyénkben valamelyest csökkent a beruházási tevé­kenység : a teljesített beruhá­zások összege — számítások szerint — mintegy 3,2—3,4 milliárd forintot tett ki. Ugyan­is az ötéves tervidőszak legna­gyobb értékű létesítményeinek megvalósítása Baranyában a hetvenes évek elejére összpon­tosult. 1974-ben 950 millió fo­rint értékű tanácsi beruházást teljesítettek a megyében, kb. ugyanannyit, mint az előző év­ben. Számos létesítmény azon­ban a tervezettnél lassabban valósult meg, a tanácsok fej­lesztési alapjaiból jóval több volt a maradvány, mint egy évvel korábban. Vállalati be­ruházásokra az előző évinél 17 százalékkal többet, össze­sen 1,6 milliárd forintot fordí­tottak. Az 1974-ben teljesített szö­vetkezeti beruházások összege 1971—74 között a szocialis­ta ipar termelése évente átla­gosan 1,4 százalékkal emelke­dett. Bányászat nélkül számít­va a növekedés mértéke az országoshoz közelálló, 6,9 szá­zalék volt. 1974-ben az ipar termelése gyorsabban nőtt (3,3 százalék), mint a megelő­ző esztendőben (2,3 százalék). 1974-ben is a nehézipar bá­nyászaton kívüli ágazatainak fejlődése volt a legszámotte­vőbb, melyet az élelmiszeripar követ. Míg ezekben az ipar­főcsoportokban a fejlődés üte­me számottevően gyorsabb volt, mint 1973-ban, addig a Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! p£cS Dl inqnttilt napló XXXII. évfolyam, 51. szám 1975. február 21., péntek Ára: 80 fillér előző évhez képest mintegy 5 százalékkal növekedett, össze­hasonlító áron számítva a középtávú tervidőszak folya­mán 1974. volt az első olyan év, amikor a termelés válto­zatlan áron mérve is számot­tevően nagyobb volt az 1970. évinél. A termelés növelését túlnyomórészt a termelékeny­ség fokozása tette lehetővé. A foglalkoztatott létszám növe­kedése ugyanis 1 százalék kö­rüli volt. A termelés emelke­désének mértéke nem tudta követni az építtetői igények fo­kozódását. Az állami építőipar mara­déktalanul eleget tett 1974. évi lakásátadási kötelezettségé­nek: év végéig hiánytalanul sor került az 1974. évi befeje­zésre előirányzott 848 lakás átadására. Az állami kivitele­zésben megvalósított lakások átadása az év folyamán meg­közelítően egyenletessé vált: 49 százalékuk már első félév folyamán elkészült és csak 10 százalékukat adták át az év utolsó hónapjában. A szövet­kezeti építőipar is mind na­gyobb részt vállalt a lakásépí­tési feladatokból: a megye építőipari szövetkezetei az év folyamán 485 lakást adtak át, csaknem kétszázzal többet, mint 1973-ban és többet, mint bármely korábbi esztendőben. A mezőgazdaság nehéz, de sikeres évet zárt. A negyedik ötéves terv eddig eltelt négy évének legjobb eredményeit (Folytatás a 3. oldalon) J : - ....... ; - - : — •*■• - --••••-....................^ - — -—-——................- ■•■■■■ = ■ ■ A mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezetnél több mint 10 millió forintos költség­gel új lucernaszárító üzemet létesítettek. Arató Tamás felvétele Ismét itt a tél

Next

/
Oldalképek
Tartalom