Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-16 / 46. szám

A Dunántúli napló 1975. február 16., vasárnap A gyorsan fejlődő nagyüzemi mezőgazdaság határozza meg a szigetvári járás arculatát • A tenniakarás jegyében tanácskozott a járási pártértekezlet A sásdi Járás behozta lemaradását Szavaz a sásdi járási pártértekezlet A 22 ezer lakosú szigetvári járás 950 kommunistájának 98 küldötte tanácskozott tegnap délelőtt a szigetvári pártszék­ház nagytermében. A járás leg­főbb politikai fórumának mun­káját Pirisi János, a Megyei Tanács járási hivatalának ve­zetője, a tanácskozás elnöke nyitotta meg. Részt vett a ta­nácskozáson Czégény Józset, a Megyei Pártbizottság titkára, Fördős László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatár­sa. A küldöttek és a tanácsko­zási joggal meghívott kommu­nisták a járási pártbizottság írásos beszámolójából átfogó képet kaptak a négy év fejlő1 déséről, mely a megyének eb­ben a mezőgazdasági arculatú járásában gazdasági, társadal­mi téren végbement. Ellentét­ben Szigetvár város egyre erő­södő ipari jellegével, a járás­ban ipari üzem nem működik. A járás gazdasági fejlődését és az elért eredményeket dön­tően a mezőgazdaság hatá­rozza meg. S ez jelentős mér­tékben meg is szabja a párt­munka jellegét, feladatát. Nagy ütemű koncentráció A beszámolási időszakban a járás mezőgazdaságában az anyagi és szellemi erők nagy­fokú koncentrációja zajlott le. Az állami gazdaságok össze­vonásával és a termelőszövet­kezetek egyesülésével nagy mezőgazdasági üzemek jöttek létre; erősödött az állami és szövetkezeti szektor közötti együttműködés. Szép példája ennek a Szigetvári Állami Gaz­daság és hét termelőszövetke­zet együttműködésével létreho­zott Agrokémiai Társulás, mely a termelés biztonságát hivatott megteremteni. A járás mezőgazdaságának legfőbb gondja a terület víz­rendezése, melyben még min­dig jelentős a lemaradás. Az elmúlt időszakban a járás szö­vetkezeteiben 48 millió forintot fordítottak vízrendezésre, ez azonban csak enyhítette a problémákat. A jövőben gyor­sabb ütemben kell folytatni a belvizek lecsapolását, a komp­lex vízrendezést. A pártbizottság írásos beszá­molójához Illés István, a já­rási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Be­vezetésképpen rámutatott arra a jelentős ~ előrehaladásra, mely a X. kongresszus óta a járás általános fejlődésében végbement. A most lezajlott alapszervi taggyűléseken a já­rás kommunistái egyetértettek a piárt töretlen politikájával, de főbb következetességet igé­nyelnek a határozatok végre­hajtásában. A feladatok között' említette meg a kisfalvak ellátásának fejlesztését, a lakás- és óvodai helyzet javítását. A beszámoló feletti vitában elsőként Bán Ferenc, az Egye­sült Mozsgói Zrínyi Tsz elnö­ke szólalt fel, rámutatva ar­ra az előnyre, amit az ipar­szerű rendszerekben történő termelésben az egyesülés ho­zott. A megye legnagyobb ter­melőszövetkezete lettek, s cél­juk már az első évben 8—10 millió forinttal növelni a ter­melést. Farkas János, a járási hiva­tal elnökhelyettese a tanácsi munka színvonalának javulá­sáról, és továbbfejlesztéséről, a tanácsok összevonásával kapcsolatos feladatokról szólt. Az elnéptelenedő falvak a já­rás kommunális elmaradottsá­gával is összefüggnek. Az anyagi erők további koncent­rációjával kell e téren előbbre jutni. Büki József, a nagypeter- di tsz tagja, a szocialista bri­gádok versenyeredményeit, Ol- bei Rózsa, a szentlászlói köz­ségi tanács titkára a falusi közművelődés gondjait ismer­tette. Osztopányi Ferenc járási­vá rosi rendőrkapitány a közrend és közbiztonság javulásáról tá­jékoztatta a tanácskozást. László Emil, a szigetvári városi pártbizottság első titkára a vá­ros és a járás jobb együttmű­ködését szorgalmazta. A szö­vetkezeti belső ellenőrzés javí­tásának szükségességéről szó­lott Tóth Miklós, a nagypeter- di tsz elnöke. A bejáró és in­gázó fiatalok helyzetének ja­vításával foglalkozott Kismár- ton János járási KISZ-titkár, aki 900 KISZ-tag nevében szó­lalt fel. A termelőszövetkeze­tekben dolgozó nők helyzeté­nek javulásáról számolt be Csapó József né mozsgói tsz- tag. A járás egészségügyi helyzetének javulását jelzi, hogy ma 10 orvosi körzet van, 2200 ember jut egy orvosra. Nagy eredmény hogy négy év alatt 30-40 ezrelékről 21 ezre­lékre csökkent a csecsemőha­landóság. Egy év alatt 540-ről 640-re nőtt a születések száma dr. Bocsa Barnabás járási-vá­rosi főorvos. László Gyula, a szigetvári ÁFÉSZ elnöke rámu­tatott, a járásban három ÁFÉSZ 22 ezer lakos napi el­látásáról gondoskodik javuló szinten. Kulcsár Sándor járási munkásőrparancsnok a mun­kásőrség és az üzemek javuló, erősödő kapcsolatáról, Márton Lajos kétújfalui tsz-tag a szö­vetkezetben dolgozó fiatalok helyzetéről és munkájáról adott számot. Meg­kétszereződött a búzatermés Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára felszólalá­sában rámutatott: a szigetvári járás kommunistái az elmúlt négy évben jól sáfárkodtak le­hetőségeikkel. A beszámoló reális, mértéktartó, kritikus. Az elhangzottakból az csendül ki, hogy az itt élő és dolgozó kom­munisták helyeslik a párt töret­len politikáját, de látják a vég­rehajtás hibáit is. Ebben a já­rásban sok kedvezőtlen adott­ságú üzem gazdálkodik, mégis a mezőgazdasági termelés itt gyorsabb ütemben nőtt a me­gyei átlagnál. A búza terme­lését négy év alatt csaknem megkétszerezték. Dr. Berta Pál, a járási bíró­ság elnöke a differenciált ítél­kezés fontosságáról, Jerszi Jó­zsef, a járási rendőrkapitányság pártszervezetének titkára a kommunisták példamutatásáról szólott. Elítélte azt a magatar­tást, ami a bűnügyek eltussolta- tásában nyilvánul meg. Kertész Ignácné, a járási Vöröskereszt titkára a véradómozgalom ered­ményeiről, az öregek szociális gondozó hálózatának kiépíté­séről számolt be. Felszólalt a tanácskozás vé­gén Fördős László, a Központi Bizottság munkatársa is, aki hangsúlyozta, hogy a holnapi napon, amikor lezárulnak a já­rási pártértekezletek, nagy, két hónapja tartó munkát fejez be a párttagság, az alapszervc- zetektől a járásokig. Mik en­nek a két hónapnak a ta­pasztalatai? A legfontosabb az, hogy különösen az alapszerve­zetekben, a pártcsoportokban nem a kölcsönös udvariasko­dás, a jelentésrendszer, vagy a köszönetnyilvánítás légköre uralkodott, hanem az őszinte­ségé. Jó tudni, hogy a sziget­vári járás alapszervezeteiben első helyre vették a párt belső helyzetének megvitatását. A párttagok nem asszisztálhat­nak a visszaélésekhez. Kell az őszinte hang, a bírálat, a kö­vetkezetesebb végrehajtás. A párt egysége ma fontosabb, mint bármikor. Jó alap a további munkához A vita összefoglalásában Il­lés István hangsúlyozta: min­den felszólaló fontos kérdésről beszélt, így teljes a kép a vég­zett munkáról és az új párt- bizottság ezekből kiindulva ha­tározhatja meg feladatait. A küldöttértekezlet elfogadta az írásos beszámolót, a szóbeli kiegészítést és az előreterjesz­tett állásfoglalásokat. Ezt köve­tően a küldöttek megválasztot­ták az új 45 tagú pártbizottsá­got és a 13 megyei küldöttet. Majd az új pártbizottság meg­tartotta első ülését, megválasz­totta a Végrehajtó Bizottságot és a pártbizottság titkárát. A szavazás eredményeként a szigetvári járási pártbizottság első titkára Illés István lett, tit­kára pedig Petőh Sándor. A Végrehajtó Bizottság tagjai let­tek: Fekete Zsigmond, Háttá Jázsetné, Illés István, Kasó Jó­zsef, Márton Lajos, ölbei Ró­zsa, Papp Zoltán, Pál Ferenc- né, Petőh Sándor és Pirisi Ist­ván. A fegyelmi bizottság elnö­ke: Németh István. A gazda­ságpolitikai csoportvezető Boty- kai János, a propaganda és művelődés csoportvezető Sava­nya József, a pártgazdasógi és ügykezelési csoportvezető Csik lenőné. _ , Rne Tért hódítanak a zárt rendszerek ♦ Négy év alatt 500 új lakás ♦ Gond: a felszabaduló munkaerő helyi foglalkoztatása Sásdon, a művelődési köz­pontban tegnap tartották meg a járás pártértekezletét, ame­lyen az alapszervezetek kommu­nistáit 132 küldött képviselte. Dr. Vida József, a Járási Párt- bizottság első titkára köszöntöt­te a tanácskozás résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Bocz Józsefet, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsága titkárát, Zámbó Istvánt, a Me­gyei Pártvégrehajtó Bizottság tagját, valamint Palkó Sándor országgyűlési képviselőt. Bene­dek András, a tanács sásdi Já­rási Hivatalának elnöke meg­nyitója után dr. Vida József el­ső titkár szóban egészítette ki a X. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtásáról szóló írásbeli beszámolót. A járási pártbizottság, a já­rás területén lévő különböző szintű pártszervek és pártszer­vezetek a XI. kongresszusra ké­szülve számvetést végeztek. E számvetés során megfogalma­zódott eredményeket, gondo­kat, legfontosabb tennivalókat tartalmazta a küldötteknek írás­ban kiadott beszámoló. A sás­di járás kommunistáinak vezető, szervező, példamutató tevékeny­sége, a pártonkívüli dolgozók aktív közreműködése folytán végrehajtották a pártkongresz- szus célkitűzéseit. Az elmúlt négy év során kiemelkedő ered­mények születtek a járás társa­dalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének számos te­rületén. Elkötelezetten Amint azt a beszámoló le­szögezte: tovább erősödött a párt és a munkásosztály veze­tő szerepe, szilárdult a munkás —paraszt szövetség és szocia­lista egység. A szövetkezetek, üzemek dolgozói kinyilvánítot­ták, tetteikkel igazolták: egyet­értenek a párt politikájával, el­kötelezetten kívánják e politika folytatását. Az eredmények egyik fontos tényezője: javult a dolgozók munkához való vi­szonya, fegyelme. A dimbes-dombos, kedvezőt­len adottságokkal rendelkező, kifejezetten mezőgazdasági jellegű járás az elmúlt évek­ben behozta lemaradását. A termelőszövetkezeti paraszt­ság odaadó, szorgalmas mun­kával szilárdította meg, korsze­rű nagyüzemmé fejlesztette a közös gazdaságokat. A legtöbb szövetkezetben kifejlődtek a vállalatszerű gazdálkodás fel­tételei. Mindezt elősegítette a nagymérvű szakosodás. Tért hódít a mezőgazdasági terme­lésben a zárt termelési rend­szer. A járás hat szövetkezete tagja az adottságoknak leg­inkább megfelelő kukoricater­mesztési rendszernek. Szembe­tűnően emelkedtek a növény- termesztésben a termésátlagok, különösen kiemelkedő az őszi búza és őszi árpa hozamnöve­kedése. Ugyanakkor fellendült az állattenyésztési kedv, kor­szerű szakosított szarvasmar­ha- és sertéstelepek létesültek. A járás termelőszövetkezetei­ben olyan dinamikusan fejlő­dött a termelés, hogy tavaly már 80 százalékkal magasabb termelési értéket produkáltak, mint 1970-ben. A növekvő áru­értékesítés mellett a folyama­tos termelés feltételeit biztosí­tó gazdasági alapokat is meg­teremtették a gazdaságok. A kongresszusi határozatok vég­rehajtása során jelentős sike­reket ért el a Bikali Állami Gazdaság, ahol a gazdálko­dási és jövedelmezőségi muta­tók meghaladják az országos átlagot. Eredményeik a nyúl- és haltenyésztésben Európa- szerte ismertek. A fejlődést a termelési ered­ményeken kívül, Sásdon és a járás falvaiban is új létesítmé­nyek, iskolák, óvodák, áruhá­zak, orvosi rendelők, s több mint 500 új .lakás jelzi. Gazda­godott a sásdi járás. Őszinte légkör Az írásos beszámolót — amely a járás lakosságának társadalmi és politikai helyze­tét, a gazdasági és ideológiai munka eredményeit egyaránt összegezte és elemezte - szó­ban egészítette ki dr. Vida Jó­zsef első titkár. Elsőként a;ról szólt, hogy a járás lakóinak politikai műveltsége, szakkép­zettsége magasabb szintre emelkedett a X. pártkongresz- szus óta. A párt politikájának alapelveit tekintve teljes az egyetértés, ugyanakkor nyíl­tabb, őszintébb a légkör, fo­kozódott a párttagság vita­készsége. Sokat fejlődött a pártszervezetekben a bírálat, önbírálat, s tagjaink sorában egyre több nőt és fiatalt kö­szönthetünk. Az életszínvonal alakulásáról szólva az első .tit­kár kiemelte: egyre több élel­miszer fogy az üzletekben, gaz­dára találnak a bútorok, ház­tartási cikkek, ruhaneműk. A szóbeli kiegészítést követő első felszólaló, Horváth Ferenc, az egyházaskozári pártszervezet küldötte a pártépítés legfonto­sabb tennivalóiról szólt. Kesz- ler Ferencné szászvári tanító­nő büszkén jelentette a küldött- értekezletnek: az iskolaköteles gyerekek 80 százaléka óvodába jár, előkészítő tanfolyamon vesz részt, mielőtt megkezdi tanulmányait. Weisz János, a gödrei termelőszövetkezet el­nöke az üzem- és munkaszer­vezés fontosságára hívta fel a figyelmet, míg Lábadi Géza, a Bikali Állami Gazdaság dol­gozója a munkahelyi és köz­életi demokratizmus kérdései­vel foglalkozott hozzászólásá­ban. Vágai József, a Cserkúti Gépjavító mágocsi üzemének vezetője a szocialista brigád­mozgalom politikai jelentőségét taglalta. Dr. Ságodi Lajos, a Járási Hivatal elnökhelyettese, a tanácstörvényből adódó to­vábbi tennivalókra hívta fel a figyelmet; Csaba Ferenc, a KISZ Járási Bizottságának tit­kára pedig a falusi fiatalság munkájáról, a szakmai, politikai képzés lehetőségeiről számolt be. Králl Zoltán, a mázaszász- vári pártszervezet csúcstitkára kifejtette, hogy a munkásosz­tály a párt élcsapata, s ennek a tagságon belüli arányokban is tükröződni kell. A pártpro­paganda fontosságáról Ábel János, a magyarszéki pártszer­vezet csúcstitkára beszélt, míg Füzes Elekné, a gerényesi is­kola igazgatója égyebek közt a nők megbecsülésével, közéleti tevékenységével foglalkozott. Sásd keresőképes lakosságá­nak 99 százaléka szocialista szektorban dolgozik: párttag és pártonkívüli egyaránt aktív cse­lekvője a szocializmus építésé­nek. Az eredmények ezt igazol­ják — hangoztatta felszólalá­sában Szabad József, a Sásd Nagyközségi Pártbizottság tit­kára. — A járásban jelentősen megszilárdult a közrend, köz- biztonság, az elmúlt négy év alatt egyetlen politikai jellegű bűncselekményt se követtek el — emelte ki felszólalásában Zsarkó József, a Járási Rend­őrkapitányság vezetője. A vitában felszólalt ßocz Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság tit­kára, a Megyei Pártvégrehajtó Bizottság elismerését tolmá­csolva a járás kommunistáinak. Mint mondotta, a Járási Pártbi­zottság írásbeli beszámolója igényességet tükröző, rangos munka, szélsőségektől mentes. Helyesen taglalja a járás 4 éves eredményeit, de él a kri­tika, önkritika eszközével is. A Járási Pártbizottság alkotóan alkalmazta a felsőbb pártszer­vek döntéseit, határozatait, s a járás kedvezőtlen adottságai ellenére felzárkózott a megyé­hez. Bocz József felszólalása után Kovács Jenő, a HNF Járási Bi­zottságának titkára számolt be a népfront tömegkapcsolatai­nak erősödéséről. Teljes egyetértés Vitazáró összegezőjében dr. Vida József megállapította: a járás kommunistái körében tel­jes az egyetértés a XI. kong­resszus dokumentumaival, a Szervezeti Szabályzat módosítá­sával kapcsolatban. Fontos és igen pozitív, hogy a párttag­ság világosan látja; szüksé­ges a szocialista vonások erő­sítése a társadalmi élet minden területén. A járás kommunistái konkrét észrevételeket tettek, a tenniakarás érződik hozzászó­lásaikból. A küldöttértekezlet ezt kö­vetően elfogadta a Járási Párt- bizottság írott jelentését és a szóbeli kiegészítést, majd meg­választotta a 45 tagú pártbi­zottságot és azt a 23 küldöttet, akik a megyei pártértekezleten képviselik a járás kommunistá­it. Az újonnan megválasztott pártbizottság megtartotta első ülését, ahol ismét dr. Vida Jó­zsefet választották a Járási Pártbizottság első titkárává. A pártbizottság titkára Devecseri József lett. A végrehajtó bizott­ság tagjaivá a következő elv­társakat választották: dr. Vida József, Devecseri József, Bene­dek András, Benkő Sándorné, Cser László, Füzes Elekné, Her- ke Jánosné, Szirmai József, Szi­ved Kálmán, Vágai József és dr. Ványi Ödön. A pártbizottság csoportveze­tői teendők ellátásával bízta meg Bán Gyulát, Sziveri Má­tyásáét, Molnár Károlyt és Szi­lágyi Mihálynét. W. M. a járásban. Erről számolt be Nőküldöttek a szigetvári járási értekezleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom