Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-11 / 10. szám
1973 — a számok tükrében A baranyai statisztikai évkönyv adataiból Messze van — de érdemes tanulmányozni Hányán élünk Pécsett? Kik keresnek a legjobban? Mennyit költünk kávéra? Hány külföldi fordult meg Baranyában?... Sok-sok érdekes és tanulságos adattal megjelent Baranya megye 1973-ra szóló statisztikai évkönyve. Habár 1973 mesz- sze van — egyébként ez, mármint az adatok feldolgozásának hosszú átfutási ideje az egyetlen szépséghibája az évkönyvnek szakembernek és nem szakembernek érdemes tanulmányozni ezt a hasznos megyei adattárt. Tallózzunk most az adatok között. Népesség A megye állandó népességének a szórna egy év alatt ezerkétszózzal nőtt, így 1974 elején 427 ezer volt, ezen belül Pécsé 149 ezer. Az ún. lakónépesség száma ennnél több, például Pécsett a múlt év elején már majdnem elérte a 160 ezer főt. A népmozgalmi adatok szerint a hetvenes években a megyében évről évre nő a házasságkötések száma (1973-ban 4043), amint az élve- születések száma is, 1970-től kezdve 1973-ban a legmagasabb: 6388 csecsemő. A megyében 1973. január 1-én 1794 nyolcvanöt éven felüli ember élt, kétharmaduk nő, bizonyságul, a nők túlélik a férfiakat. A halálokok között ezúttal is a keringési rendszer betegségei (magas vérnyomás, a szív betegségei, agyvérzés) vezetnek, második helyen vannak a daganatos betegségek, majd a balesetek, mérgezések, erőszak. 1973-ban 12 gyilkosság és 142 öngyilkosság történt. Beruházások Az 1973-ban üzembe helyezett beruházások értéke (4 milliárd forint) jóval alatta marad az 1972. évinek, de még így is több mint 1970-ben és 1971-ben. A legtöbb teljesített beruházás a kommunális ágazatokra (27 százalék), a mező- gazdaságra (26 százalék) és a nehéziparra (24 százalék) esett. Az 1973-ban üzembe helyezett beruházások közül kétségtelenül a BCM volt a legjelentősebb. Ipar A megyében települt szocialista ipar 1973-ban 67 263 embert foglalkoztatott, kétezerrel többet, mint az előző évben. Az itt foglalkozatott munkások havi átlagkeresete 2957 forint, a megyék közül 1973- ban — amint ez a Statisztikai évkönyv utolsó fejezetéből, az összehasonlító országos és megyei adatokból kiderül — csak Komárom megye előzött meg bennünket. Baranyában a munkások havi átlagbére a bányászatban a legmagasabb (1973-ban 3918), messze utánuk következnek (2558 forinttal) a villamosipari gépeket és készülékeket előállítók. A munkások havi átlagbére egyébként minden iparcsoportban meghaladta a 2000 forintot, egyedül a textilruházati iparban nem, itt a havi átlagbér 1973-ban 1641 forint. A megyei székhelyű szocialista építőipar 1973-ban 150 híján 11 ezer dolgozót foglalkoztatott, teljes termelési értéke 1 milliárd 455 millió forint volt. A munkások havi átlagbére itt 2410 forint. Baranyában köztudottan szűk az építőipari kapacitás, de azért, hacsak 50 millió, forint értékben is, építőiparunk idegen megyéknek, elsősorban Tolnának és Somogynak végzett építésiszerelési munkát. Ezzel szemben a más megyei székhelyű állami építőipari vállalatok 674 millió forint értékű építési és szerelési munkával járultak hozzá Baranya gazdagodásához. Az évkönyvben természetesen megtalálhatjuk a magán- kisiparosok adatait is. A magánkisiparosok száma némileg KOZ GAZ SÁGI ÉLET 21 219 (1970-ben 12 520), ennél kevesebb motorkerékpár futott — számszerint 16 279. 1973-ban a távolsági és a helyi autóbuszokon rekord számú közönséget, 77 millió utast szállítottak. Ezenkívül 66 taxi és túrakocsi is futott, taxin 900 ezren utaztak. A posta számai: 1973-ban 26 millió levél- küldeményt továbbítottak, telefonjaikon 23 millió alkalommal kezdeményeztek beszélgetéseket. A telefonhívások száma különösen Pécsett ugrott meg belépett a Crossbar), az 1972. évi 13,4 millió beszélgetéssel szemben 1973-ban már több mint 18 millió beszélgetést kezdeményeztek. Egészségügy Végezetül néhány adat az egészségügy és a művelődés- ügy területéről. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma Baranyában 1973-ban 32, s ezzel Budapest fővárost leszámítva a megyék élén állunk. A művi vetélések száma 1973-ban 6972 volt — csökkenő. A statisztikai évkönyv adatai szerint 1973/74-ben a megye felsőoktatási intézményeiben nyolcezren tanultak, közöttük több mint ötezren nappali tagozaton. 1973-ban 140 ezren fordultak*meg a színházban, 3 millióan a mozikban. Külföldi lapszemle Hogyan vélekednek hazánk gazdaságáról? Sokat beszélünk mostanában a megváltozott külgazdasági feltételekről, a gazdaság gondjairól. Az alábbiakban szemelvényeket adunk külföldi lapokból, hogyan látják ők Magyarországot. Unita A nyersanyagárak emelkedése és a kapitalista országokban kialakult infláció súlyos problémákat vet fel a magyar gazdaságban. Félő, hogy a világpiaci áremelkedések folytán meghiúsulnak az ipari és mezőgazdasági termelésben, az egyéni és társadalmi fogyasztásban, röviden a népgazdaság egészében az utóbbi évek során elért kiváló eredmények — írja az Unita, az Olasz Kommunista Párt lapja. A termelékenység növelésére irányuló intézkedések Magyarországon című cikkben többek között ez olvasható: ... A helyzet orvoslására a magyar vezetők két eszközt vetnek latba. Az egyik a szocialista országok közötti együttműködés, ami az árstabilitás folytán lehetővé teszi, hogy nőtt, 1973-ban a megyében 3875 kisiparost tartottak nyilván. A magán szektorhoz tartoznak a kiskereskedők is, számuk 1973-ban 350 volt. A kisiparosok között a legtöbb a női és leánykaruha-készítő (384), a fodrász (270) és a lakatos (251). Folytonosan csökken a bőr-, a szőrme- és a cipésziparosok száma, Baranyában 1973-ban már csak 2 takács és 3 szűcs és szőrmesapka-készí- tő működött. Kereskedelem 1973-ban a megyében többek között 4 áruház, 678 élelmiszerbolt, 384 vegyesbolt és 418 kocsma volt. A bolti kiskereskedelem a gyógyszertárakkal és a magán kiskereskedelemmel együtt 1973-ban több mint 6 milliárd forintot forgalmazott, míg a vendéglátóhelyek, a szállodák és az üzemi vendéglátás bevétele együtt megközelítette az 1 milliárd forintot. 1973-ban egyebek mellett 20 millió forintért ittunk eszpresszó-kávé, 530 millió forintért pedig különféle italokat. De ebben még nincs, amit otthon fogyasztottunk el. Az évkönyvben nyomon követhető, mire mennyit költöttünk, közülük még egy beszédes tétel: 1973-ban a megyében 4018 új személygépkocsi talált gazdára, jóval több, mint az azt megelőző években, amikor is ez a szóm a 3000-et sem érte el. Idegenforgalom Szépen fejlődik idegenforgalmunk. Az adatok szerint 1973-ban a baranyai szállodákban és idegenforgalmi helyeken (valamivel több mint 4 ezer férőhely) összesen 258 ezer vendég fordult meg, köztük 38 ezer külföldi. Ez a szám jóval több, mint az előző években. A legtöbben a Szovjetunióból és a szomszédos Jugoszláviából érkeztek, de szép számmal megfordultak nyugatnémetek és osztrákok is. Pénzügyminiszterünk: — Anyukám, nem tudsz kölcsönadni egy ötvenest húsvétig? elkerüljék a kapitalista piacra jellemző áringadozásokat. A másik a vállalati autonómia és a központi irányítás ésszerű összehangolása révén kialakított rugalmas gazdasági rendszer... Magyarország tehát arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy ésszerűsítse termelési struktúráját, fokozza a vállalatok rugalmasságát, amellyel reagálnak a piaci viszonyok alakulására, csökkentse a túlzott állami támogatást igénylő gazdasági ágazatok termelését, nagyobb fokú nyersanyag- és energiatakarékosságot vezessen be, ésszerűsítse a termelést és a munkaerő gazdálkodást, fokozza az ország nyersanyag-tartalékainak kitermelését. Relazioni Internazionali A jelenleg folyó viták középpontjában Magyarországon a gazdasági problémák vannak — írja a római lap. Ami az inflációt illeti, ez Magyarországra Nyugatról jött a külkereskedelem által, bár a magyar gazdaság eddig nem nagyon érezte meg a kőolaj áremelkedését, mert a Szovjetunió látja el. Azonban 1976. január 1-től a kőolaj ára is emelkedni fog. A Nyugattal és különösen Olaszországgal folyó kereskedelme megérezte a Közös Piac húsbehozatali zárlatát, amely először ideiglenes jellegű, majd novembertől végleges jellegű lett. Magyarország minden évben 900 ezer tonna élőállatot, csirkét, fagyasztott húst importált a közös piaci országokba — ennek háromnegyed részét Olaszországba —, amely 200 millió dollár jövedelmet jelentett konvertibilis valutában, amelyért nyugati gépeket és termékeket vásárolhatott. Most ennek a húsmennyiségnek más értékesítési lehetőségeket kell találni. Die Presse Magyarország gazdasági helyzetével foglalkozik egyik múlt évi cikkében a Die Presse. Többek között ezt írja: A gazdaság növekedése az elmúlt években tervszerűen alakult. Az ipari termelésben a kijelölt célokat túlszárnyalták. A mezőgazdaságban a termelés jelentősen és egyenletesen növekedett. A magyar mező- gazdaság rgen kedvező fejlődése nagymértékben támogatja a külkereskedelmet... A külkereskedelem • 1974 első félévében a tervezettnél erősebben emelkedett (az import 33 százalékkal, az export 19 százalékkal növekedett), a nyugati kereskedelemben jelentős importtöblet keletkezett, amely messze túlszárnyalja a kitűzött mértéket: az import 52 százalékkal, az export pedig 27 százalékkal növekedett. Ebben a viszonylatban jelentős külkereskedelmi deficit keletkezett, elsősorban annak következtében, hogy romlottak a cserearányok (árnövekedés az importált nyers- és fűtőanyagoknál), a következő fél; évben sem várható javulás ebben a relációban. A kedvezőtlen árarányokból származó veszteség a nyugati kereskedelemben 1974-ben magyar becslések szerint a nemzeti termék 4 százalékát teszi ki. Egyre fontosabbá válik a nyersanyag- és energiaszektorban az egyensúly fenntartása ... Még ebben az évben meg kell kezdeni a Csehszlovákiával együtt az Adria-olaj- vezeték építését, amely, bár a fűtőanyag-felhasználás szempontjából fontos, nem jelent könnyebbséget a fizetési mérleget tekintve. Vjesnik A külkereskedelmi mérleg nyelve ebben az évben (1974- ben. A szerk.) részben Magyarország kárára tolódott el, tény azonban, hogy a KGST országokkal való pozitív külkereskedelmi mérleg tradíciója folytatódik, de a nyugati partnerekkel a magyarok az év végén a kölcsönös kereskedelmet illetően sovány eredményekkel zárnak — állapítja meg a jugoszláv Vjesnik. A zágrábi lap cikkében, amelynek címe: Az infláció átugorja a magyar barrikódo- kat is, többek között foglalkozik olajfogyasztásunkkal. Ezt írja: Magyarország évente kb. 10 millió tonna olajat fogyaszt, saját termelésével azonban csak a szükséglet egyötödét tudja fedezni, a fennmaradó részt importálni kénytelen. Az ország bonyolult olajhelyzele megértésének kulcsa az import szerkezetében rejlik: 6 millió tonnát importál a Szovjetunióból, 2 millió tonnát pedig a konvertibilis piacokról. Míg azonban a keleti partner az olajat KGST áron (16 ru- bel/tonna) szállítja, az import fennmaradó részét világpiaci árakon kell fizetni (80—100 dollár tonnánként). HÉTVÉGE Közlekedés Említettük már a személy- gépkocsikat, most ismét előkerülnek, miközben a közlekedésről és a hírközlésről lesz szó. A személygépkocsik száma a megyében 1973-ban Interjú Szokásos év eleji interjúnk: mit végzett az elmúlt évben és mire készül a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja? Kérdéseinkkel dr. Várszegi Károlyt, az MKT megyei titkárát kerestük meg. — Mire összpontosított az elmúlt évben a társaság? — Elsősorban a jövőt próbáltuk kutatni, a közgazdo- sági szabályzók várható változásait állítottuk az érdeklődés középpontjába, tekintettel az ötödik ötéves tervre való felkészülésre. Ezzel kapcsolatosan több előadás hangzott el. Indítottunk egy vezetőképző előadássorozatot is, amely módszertani jellegű, konkrét ismereteket adott. Egészen újszerű volt az egészségügy közgazdasági kérdéseivel foglalkozó kerékasztal konferencia, bár, jóllehet, a gondolatot az egyetem rektora nagy örömmel üdvözölte, nem keltett nagyob visszhangot az egészségügy berkeiben, nem sikerült az elképzelést valóra váltani, hogy egészségügyi szakcsoport alakuljon a társaságon belül. Említhetném még a számítás- technika vállalati alkalmazóA Közgazdasági Társaság terveiről sóról szóló előadást, amelynek során nagysikerű filmeket vetítettek. Ennél jobb propaganda, úgy hiszem, nem volt még a számítástechnikának a megyében. Sokan szeretnék, ha ezeket a filmeket újra levetítenék. — Mit terveznek az idei esztendőre? — Az elnökség még nem állította össze az első félév programját. Annyi azonban bizonyos, előadásainkat a márciusi műszaki és közgazdasági propaganda hónapra való készülődés jegyében állítjuk össze. Ismert, megnehezültek a gazdálkodás körülményei. A megváltozott helyzetben a központi előadók részéről a nagy nép- gazdasági követelmények megfogalmazását szeretnénk hallani, az egyes szekciókban pedig, hogy a tennivalók megoldása milyen módon történjék. Emellett szeretnénk nagyobb élénkséget vinni a gazdasági szakemberek klubja és a fiatal közgazdák klubja munkájába, amely utóbb ellaposodott. — Talán hasznos lenne egy megyei, takarékossági ankétot összehívni, hogy a vállalatok tapasztalatokat cserélhessenek, milyen intézkedéseket tettek? — Jó a gondolat, fel -kell mojd vetni. Valóban, érdemes lenne megszólaltatni a nagy vállalatokat, a Szénbányákat, az Ércbánya Vállalatot, az állami gazdaságokat, az állmi építőipart, a farostlemezgyárat. Az ésszerű takarékosság kérdése egyébként nyilván majd többször is szerepel előadásainkon. — ön egyben az állami építőipari vállalat gazdasági igazgató-helyettese. Ha már itt vagyunk, hadd kérdezzük meg, ön miben látja a takarékosságot? — A legnagyobb takarékosságot a szervezettség fokozásában. Abban, hogy ugyanazt a munkát kevesebb emberrel, kevesebb eszközlekötéssel végezzük el. Emellett persze az anyagok minden cseppjével takarékoskodnunk kell. — A megváltozott körülmények milyen nehézségeket okoztak az állami építőiparnak. — Anyagellátási gondok jelentkeztek, a szállító vállalatok nem igazolják visz- sza az anyagokat. A beszerzési források beszűkültek, az importanyagok beszerzése is korlátozottabb. — Még egy kérdés. A központi tervezést és irányítást ma nagyobb hangsúllyal emlegetjük. Mint vállalati gazdasági vezetőnek, nem támadt olyan aggodalma, a vállalati önállóság ezzel szűkülni fog? — Attól függ, a központi irányítás milyen mélységben akar lemenni. A régi, operatív irányítást nyilván senki sem szeretné, ez visszalépés lenne. De nem is hiszem, a központi szerveknek az lenne a céljuk, hogy a vállalati vezetők kezéből kivegyék a döntést, ahol a vállalati informáltság jobb. A problémát inkább abban látom, hogy a központi szervek és a vállalatok között a minisztériumok nem találták meg a helyüket, miképpen irányítsák a vállalatokat — mondta rövid interjúnk végén dr. Várszegi Károly. Miklósvári Zoltán
