Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-09 / 8. szám
Dunántúli napló 1975. január 9., csütörtök Évnyitás a könnyűiparban Javul a belföldi ellátás A felhasznált nyersanyagainak 80 százalékát importáló könnyűipar az eddiginél sokkal hatékonyabb gazdálkodást tervez az idén. Mint a minisztériumban az MTI munkatársának elmondották, az 1975. évi terv készítése során fő feladat a tőkés piacokon végbemenő kedvezőtlen folyamatok következményeinek áthidalása volt. A tervszámításokban már figyelembe vették a termelői árrendezést, s a leginkább érintett ruházatiparban megváltoztatták az árak képzésének módszerét, ami végső soron a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez vezet majd. Az ágazat a tervek szerint 1975-ben a termelés mennyiségét 6, a belföldi szállításokat 5, az exportot pedig 9 százalékkal növeli. Ez nem lebecsülendő célkitűzés, különösen ha figyelembe vesszük, hogy j 1974-ben például a textilgyárak — egyebek mellett — 350 millió négyzetméter pamutszövetet, 8 millió négyzetméter gyapjúkelmét, 52 millió négyzetméter selymet készítettek. Tizenkét milliárd forint értékű konfekcióipari termék, 13.5 ezer tonna kötöttáru, 42 millió pór lábbeli készült, 7,3 milliárd forint értékű bútor és más lak- berendezési tárgy, valamint 320 ezer tonna papír és karton került ki a hazai gyárakból. 1975-ben a terv szerint a konfekcionált t»és kötszövött termékeket előállító iparágak termelését nagyobb arányban, míg a méterárugyártókét kisebb mértékbén növelik. A könnyűipari cikkek kiskereskedelmi forgalma várhatóan 6— 7 százalékkal nő. Nemcsak a berendezéseket és anyagokat kell az eddigieknél jobban hasznosítani az idén. Miután a könnyűiparban foglalkoztatottak száma 1975- bén várhatóan mindössze 0.7 százalékkal nő, a tervezett többtermelés mintegy 90 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani. Még inkább előtérbe kerül a munkaszervezés, a szakképzettség és a vezetési szint növelése, s az eddigieknél is hatékonyabb munka. A IV. ötéves terv utolsó esztendejében különösen nagy figyelmet igényel a beruházások gondos, tervszerű előkészítése és me ra dóktól an végrehajtása. 1975-ben az egyedi nagyberuházások közül a legjelentősebb a dunaújvárosi hullámvertikum és a Kiskunhalasi Kötöttáru- gyár, valamint a Simontornyai Bőrgyár fejlesztése. A népesség-összeírás első tapasztalatai Kedden délelőtt munkaértekezleten értékelték a népességösszeírás Baranya megyei irányító szervei az első napok tapasztalatait. A megye lakosságának 24,1 százalékát írták ösz- sze eddig, ami kedvező eredménynek tekinthető. Csupán Pécsett halad a vártnál gyengébb ütemben a munka, de ennek elfogadható indoka van. A városban az influenzajárvány az ösz- szeíróbiztosokat is elérte, s már a tartalékhoz kellett nyúlni, de még ez sem volt elegendő. A megyében egyébként kedd reggelig hat összeíró-körzetben betegség miatt még nem kezdték meq a munkát. Azóta — értesülésünk szerint — valamennyiben megoldották a problémát. A munkaértekezleten elhangzottak közül megjegyzendő, hogy az 1975. január 1-ével esedékes személyi igazolványcserékkel kapcsolatban a hatóság kivételesen elnézi, 'ha a cserére az összeírás befejezte — tehát január 22-e után — jelentkeznek, így ugyanis elkerülhető, hogy már az összeírás során változásokkal számoljanak. A személyi igazolvány száma ugyanis á felvett adatok egyike. A Baranya megyei Tanács igazgatási osztálya a 22-ig tartó összeírás idején folyamatosan ellenőrzi — azaz segíti - a ftélyszínen a nehéz munkát. Nehéz valóban? Hiszen „csak” 14 adatot kell a személyi igazolványból az összeírólapra felvenni. — Valóban nehéi — mondta a a tegnapi ellenőrzés során Hajnal Lászlóné dr„ a Szigetvári városi Tanács pénzügyi csoport- vezetője, aki eqyébként hibátlanul „szállítja" az összeíró- lapokat az igazgatási osztályra. - Sokat vesz el a szabad időmből, hiszen nap közben hivatali elfoglaltságom miatt nem mehetek. Este 8—9-ig összeírok, utána otthon csinálom tovább éjfélig, 1 óráig. Még szerencse, hogy a férjem is segít . . . Vele és Lászlóvári Józsefné- vel beszélgetünk a tapasztalatokról. Körzetüknek eddig mintegy negyedét írták össze. — Szívesen, segítőkészen fogadtak mindenütt — mondja Lászlóváriné. — Igaz, ott dolgozom, ahol lakom, így az össze- irandók többségét szinte személyesen ismerem és ez sokat jelent. Hajnalné elmondja még, hogy vannak, akik - korábbi összeírások tapasztalatai alapján - „segíteni” akarnak, s diktálnák az adatokat. Ezt a segítséget azonban nem fogadhatják el, hisien az összeíróknak maguknak kell az igazolvány alapján dolgozni. S még egy megszívlelendő tanács: — Előfordul, hogy téves adatok vannak a személyi igazolványban, s ezt az összeírt a tudomásunkra hozza. Ilyen eset-y ben alapokmánnyal — anyakönyvi kivonattal, stb. — kell a helyes adatot igazolni. Kérjük, készítsék ezeket elő munkánk könnyítésére. Nagydobszáról Szakos Sándor vb-titkár jó eredményről táKérik a lakosság további segítségét el yi igaz o | V án y *cse r é január 22-e után is jékoztat: az 1200 összeirandó- nak mintegy felénél felvették már az adatokat. Itt egyébként a tsz két összeíróval segíti a munkát, s ennek nagy hasznát látja a tanács. Dencsházáról viszont Tim Tibor vb-titkár arról a gondrql beszél, hogy két pe- dagógus-összeírójuk a vártnál kevesebb időt szakíthat erre a munkára, ezért körzeteikben lassabban megy az összeírás. Az ellenőrzés gyakran fed fel hibákat az összeíróiapok adat- felvételi részénél, ami gépi feldolgozásra kerül. Általában úgy tudják, hogy az adatok lyukszalagra kerülnek, tehát a kisebb hibák, javítások nem okoznak gondot. Nem így van. Korszerű optikai leolvasógéppel dolgozzák fel a kartonokat, a gép pedig a hibás, javított lapokat visszadobja. Kitöltésnél tehát nagyobb gondosságra van szükség. A népességösszeírós félidejénél az illetékes szervek továbbra is kérik a lakosság segítségét ehhez a fontos munkához. H. I. Legporosabb és legkénesebb napok Levegőszennyeződést mérő iskolások Pécs levegőszennyeződésével ismerkedik 1974 szeptembere óta a Köztársaság téri Általános Iskola negyven tanulója, akik tagjai a Baranyb megyei KÖJÁL által patronált környezetvédelmi szakkörnek. A városban 31 lévegőszennyezettsé- get vizsgáló berendezés működik. Az iskolájukban lévőnek kezelői, adat-begyűjtői az említett szakkör tagjai. A vegyi (kéndioxid) és a szemcsés (korom, por) szennyeződés eredményeit laponként olvassák le és juttatják el a Baranya megyei KÖJÁL-hoz. A gyerekek a környezetszeny- nyezettségi adatokat csupán rögzítik naplójukban, de a köbméterekben és milligrammokban mért számszerű eredményekből szerény „házi" következtetéseket vonnak le. — A legnagyobb kéndioxidmennyiség reggel hattól kilencig és délután háromtól hatig keletkezik, amikor élénk az autóforgalom, sok vonat áll be az állomásra és erősen fűtenek a lakásokban is. Jelentős légElkészült a komiéi zeneiskola Költözés a következő tanévben? Hiányzik a bútor Január első napjaiban megtörtént a kom[ói zeneiskola műszaki átadása, A több mint hét és félmilliós beruházásról még nem vonultak el az építők. Ugyanis a hónap végéig be kell fejezniük a hiánypótlást, ki kell javítani a hibákat. A háromszintes létesítményben jelenleg a melegburkolók és a mázolok dolgoznak. Az építők azt ígérik, hogy február A Szőlő utca és a Kalinyin utca sarkán új ABC áruházat épít a Mecseki Szénbányák Építési Üzeme. Az impozáns épületet még ez évben átadják, így jelentősen megkönnyítik a környék lakóinak bevásárlási gondjait. — Maletics felv. — elején akár költözhetnének a zeneiskolások, csakhogy ennek 'néhány akadálya van. Nem érkezett még meg az iskola bútorzata, s annak hiányában hogyan is foglalhatná el az új intézményt a háromszáz zeneiskolás. A berendezéshez legalább másfélmillió forintra lenne szükség. Tudomásunk szerint a szükséges lépéseket megtették, s most abban reménykednek az iskola vezetői, hogy a minisztérium, a megyei valamint a komlói tanács közös költségével megoldódik gondjuk. Az iskola saját erőből százezer forintért vásárolt különböző hangszereket a tanév folyamán, de mindez kevés ahhoz, hogy megfelelő színvonalon biztosítsák a komlói gyerekek zeneoktatását. Tudomásunk szerint a bútorokat még ma sem rendelték meg a pénz hiánya miatt. S az is közismert, hogy a megrendelést követően legalább három hónap szükséges ahhoz, hogy a berendezés Komlóra érkezzen. Ügy tűnik tehát, hogy az új intézményt a következő tanévnél előbb nem vehetik használatba a zeneiskolások. Addig is kihasználatlanul áll az iskola. S ha az illetékesek összefognának? Nem lehetne előbb megoldani a felsorolt gondokat? Szépítsük . városunkat! A VOLÁN 12. sz. Autó- közlekedési, valamint a XIV. sz. Autójavító Vállalat dolgozói, a szocialista brigádok és az üzemi KlSZ-alap- szervezetek hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, pártunk XI. kongresszusának tiszteletére vállalják, hogy az új Rózsa Ferenc utcai felüljáró melletti, üzemük mentén fekvő területet 1975. április 4-ig parkosítják, széppé varázsolják. Kérik Pécs város Tanácsát, hogy a parkosítás terveit készíttesse el és azt mielőbb bocsássa rendelkezésükre, hogy a munkákat határidőre elkészíthessék. Vállalják továbbá a fák és bokrok elültetését, sőt azok tavaszi öntözését is. Örömmel vennék, ha a felüljáró mellett üzemelő egyéb állami, szövetkezeti vállalatok is csatlakoznának a felajánláshoz. Ezzel, az igen nagy forgalmú útvonal mentén végig megszépülhetne a környék, a város lakói, a városunkat felkereső idegenek, de nem utolsó sorban -az erre dolgozók örömére. A felüljáró, amely meggyorsította ' városunk észak-déli közlekedését impozáns, igen hasznos és szép, s reméljük környezetének parkosítása tovább növeli értékét, ami egyben szolgálja a környezet védelmét is. szennyező a keleti szél, amely az Erőmű és a Bőrgyár füstjét teríti az iskolánkra. A ködös idő is fokozza a levegő kéntartalmát — mondják a szakkörtagok. Eddig a „legporosabb” nc- pok az iskola környékén november 14—17-e voltak: egy köbméterben 0,665 milligramm port mértek a műszerek, míg a „legkénesebb” nap november 25-e: egy köbméterben 0,144 milligramm kéndioxid fordult elő. A KÖJÁL szakembereinek irányításával vizsgáltak már a pécsi szennyvíztelepen vízmintákat, felkeresik a Mecseket, ahol a hóra hullott szennyeződések mintáit gyűjtik össze. Szerepel a tavaszi tervek között a Be- remendi Cement- és Mészmű környékének felkeresése, hiszen ezen a vidéken különösen erős a levegő szennyezettsége. A KÖJÁL bioklimatológiai osztálya és Steinmetz KlSZ-alapszer- vezete hamarosan meteorológiai „mini”-állomást szerel fel az iskolában. Péter Ivánné szakkörvezető tanár a szakkör jelentőségével kapcsolatban egyebek között a természetszeretet erősítéséről, a biológia, földrajz, környezetismeret tantárgy megkedvelteté- séről, valamint az önálló munka, rendszerezés, megfigyelés jelentőségéről beszél. Cél még a környezet megismertetése, szépségeinek, értékeinek védelme, valamint a KÖJÁL-nál folyó környezetvédelmi munka iránt az érdeklődés felkeltése, A szakkörtagok védelmet vállaltak a Köztársaság téri park felett, felügyelnek a bontáste rületek, a parkok értékes nővé nyeire, fáira. Ezen kívül az Ál latkertben segítenek az állatok gondozásában. Vörös bor Tihanyból A tihanyi apátság levéltára ban őrzött dokumentumok szerint egykor kiváló vörösbort adó szőlőt termesztettek a Tihanyifélszigeten. Itt hozott termést a „Tihanyi fekete" néven ismert, közkedvelt fajta. EbbőL a kiváló szőlőfajtából azonban ma már sem a félszigeten, sem más történelmi borvidéken egyetlen tőkét sem találni. A Badacsonyi Állami Gazdaság elhatározta, hogy felújítja a vörösbor-termesztés régi tradícióit Tihanyban. Medoc Noir, Cabernet és Oportó fajták telepítésével modern szőlőültetvényeket hoztak létre Tihanyban. A telepítések már termőre fordultak és a termést a Balatonfüredi Állami Pincegazdasággal együttműködve „Tihanyi cabernet” néven hozzák forgalomba. Szigetvár és járása Monográfia 130 esztendőről „Szigetvár és járása harminc éve" (1945—1975) címmel közös kiadványt jelentet meg hazánk felszabadulásának tiszteletére — április 4-re — a Szigetvári városi Tanács és a Baranya megyei Tanács V. B. Szigetvári Járási Hivatala. A jubileumi könyv minden település: Szigetvár, 16 tanácsi község és a hozzátartozó falvak — felszabadulásának és azt követő három évtizedének történetét tartalmazza. Honismereti társadalmi aktívák, pedagógusok részvételével — dr. Vargha Károly főiskolai tanszékvezető tanár irányításával — egy önkéntes munkaközösség dolgozik több mint egy éve. Minden helység felszabadulásának dátumát rögzítik, nyomon követik a népesség alakulását, a lakóházak változását, rögzítik a politikai, a gazdasági, tömegszervezeti élet legfontosabb fordulóit, a közigazgatási adatokat, felsorolják a három évtized közérdekű létesítményeit. Ezen kívül a kultúra, a közművelődés, az egészségügy és szociálpolitika legfőbb változásait is felvázolják. Az ünnepi kiadvány a Pécsi Szikra Nyomdában készül és tulajdonképpen először mutatja monográfiái igénnyel a szigetvári járás összes településének felszabadulás utáni történetét.
