Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-09 / 8. szám

1975. január 9., csütörtök Dunántúli napló Grammok és tizedgrammok (I.) A takarékosság óhajá­tól visszhangzik az ország. Mint tudják, a körülmények nagyon megváltoztak körülöt­tünk, az egész világ a nyersanyag körül forog: a nyersanyagok és az energiahordozók, ame­lyekből köztudottan szű­kében az ország, drá­gábban s egyre drágáb­ban jutnak hozzánk. Ma már cseppjük és morzsá­juk elhullajtása is meg­bocsáthatatlan. Össze­kaparni a grammokat és tizedgrammokat. Ezek a megtakarítások a nép­gazdaság szintjén már százmillió forintokat je­lentenek. Cikksoroza­tunkban a takarékosság nyomába eredünk a ba­ranyai vállalatoknál. Ha valahol, akkor a Pécsi Bőrgyárban létkérdés a taka­rékos gazdálkodás. S nemcsak azért, mert rengeteg nyersbőrt, vizet, energiát és segédanya­got — főként_ a tőkés piacok­ról beszerzett és egyre drágu­ló vegyianyagokat — használ­nak fel. A gyár 1968 után ru­házati bőreivel szédületes kar­riert futott be a nyugati pic- cokon, dőlt a pénz. Most vi­szont két nagyon is nehéz esz­tendőt hagyták maguk mögött. A nyereség összezsugorodott. Szükség van tehát a grammok­ra és a tizedgrammokra Is. Lássunk néhány elképzelést! A bőrgyáriak legfőbb igye­kezete most az, hogy — ha már a termelés mennyisége beruházás nélkül tovább nem növelhető — gyártmányaik kö­rét nagyobb részt az értékesebb bőrök tegyék ki. A segédanyagok az önkölt­ség 20—25 százalékát képe­zik, s mint említettük, főként dollárért vásárolt vegyianyagok. A velük való takarékos gázdál­Any ággazdálkodás számítógéppel Hőenergia^vlsszanyerés ÉilM tői, amely a takarékos szemlé­letet le akarja „vinni" egészen a munkapadokig, az egyénig. A Pécsi Bőrgyár rostműbőr- gyára a hulladékok hasznosítá­sának szimbóluma is lehet. De még így is jócskán kerül hulla­dék a szemétbe. Az ún. erryv- húslás értékes fehérjét rejt. Ki kellene belőle nyerni, felhasz­nálhatnánk takarmányozásra, szerves trágyázásra. Ilyesfajta kutatásokat végeztetett is a Bőrgyár, de nyilván a megol­dást nem tőle kell várni. Eh­hez pénz szükséges, de legfő­képpen partner vállalat, amely összegyűjti — nemcsak Pécsett, de mindenütt az országban — és feldolgozza ezt a hulladé­kot. Megérné? Utána kell szá­molni. Mert millió dollárokért vásárolunk fehérjét. Hasonlóan van a Bőrgyár a felhasznált vegyianyagok visz- szanyerésével is. Ehhez is nagy pénzek kellenének, ugyanakkor a gazdasági haszon kicsi. Vi­szont szorítanak azok a bírsá­gok, amelyeket a vízszennyezé­sért a Bőrgyárra kivetnek —- 1973-ban majdnem 20 millió forintot —, ézt meg lehetne ta­karítani. A Bőrgyár tesz is erő­feszítéseket, de erre nagyon kevés a pénz. Maga Pécs vá­rosa sem rendelkezik elegendő anyagiakkal a szennyvíztisztítás végleges megoldására. Figyelemre méltóak a Bőr­gyár energiatakarékossági in­tézkedései. Az energiaszükség­let kérharmadát a hőenergia teszi ki. Itt az alapgondolat: mindig és mindenhol csak any- nyi energia álljon rendelkezés­re, amennyi éppen szükséges.- Mit jelent ez? Azt, hogy már eleve kizárják a pazarlás lehe­tőségét. Ebből kiindulva az idei A rostbőrgyártó gépsor egyik része. Szokolai felv.- — kodás egyaránt nehéz felada­tokat ró a beszerzőkre és a technológusokra. A helyzet ugyanis az, hogy miközben a segédanyagok drágulnak, spó­rolni mégsem lehet őket, mert ugyanakkor a kikészített bő­rökkel szemben támasztott mi­nőségi követelmények mind ma­gasabbak. Mit lehet tenni? Pél­dául megpróbálni a szükséges segédanyagok egy részét ha­zai vagy szocialista forrásokból beszerezni. Másrészt megfelelő ütemezésben beszerezni, hogy feleslegesen ne vesztegeljenek a segédanyagok a tárolókban. Ezt a Bőrgyár most meg is oldja, anyaggazdálkodását szá­mítógépre viszi. Harmadszor pedig, felülvizsgálják az anyag­normákat, s el akarják érni, hogy minden munkahelyen annyi vegyianyagot használja­nak fel, amennyi feltétlenül szükséges. Ezzel kapcsolatban sokat várnak az újonnan be­vezetendő ösztönzési rendszer­fűtési idényben bevezették a szakaszos fűtést. Például az iro­dákat reggel 6-tól délután 4-ig fűtik, vagy az öltözőket csak a műszakváltás idején látják el hőenergiával. A tapasztalatok és számítások azt mutatják, a szakaszos fűtésből a gyár éven­te félmillió forintot takarít meg. íme, egy megoldás, amely nem kerül pénzbe, csak egy szer­vezői elme fantáziájának meg­mozgatásába. Egy másik terület; a hulladék energia felhasználása: A Pé­csi Bőrgyárban a szárítók nye­lik el a legtöbb hőenergiát, ami később páradús levegő formájában távozik. Most sze­retnék visszanyerni ezt a ma­radék hőt, s kísérletképpen a rostműbőrgyárban hulladék hő hasznosító berendezést állítanak be. A nyert melegvizet vissza­vezetik a gyár technológiai fo­lyamatába. Mindez ráfordítás­sal jár ugyan, de az energia- költségek csökkenése révén fél éven belül megtérül. íme, a takarékosság hajtásai a Pécsi Bőrgyárban. Amikor bi­zakodva tekintenek a jövő, re­ményük szerint a nyereséget bőkezűbben osztó esztendő elé, nyilván, a takarékosság gyü­mölcseit is belegondolják a nyereségbe. Miklósvári Zoltán Rendezes a Balaton- parton Balatonszabadi és Siófok között az Aranypart első szakasza már elkészült és a feltöltött területet fákkal, díszcserjékkel ültették be. Hasonló feltöltés kezdődött a zamárdi partnál, ahol ugyancsak elrekesztik a se- kélyvízű terület egyrészét és partfallal, valamint feltöl­téssel mintegy negyven hek­táros beépíthető szárazföl­di területet alakítanak ki. Rendezték a part egyes szakaszait Balatonfüreden, Balatonkenese és Fűzfő kö­zött. Kotorták a hajók útját a keszthelyi öbölben és a tihanyi szorosban. NDK szabadalom: hálókonténer Gyorsabb, olcsóbb liiiila szállítás Közismertek és elterjedtek hazánkban a különböző anyag­ból — fából, fémből — készült kockaalakú konténerek. Azt vi­szont már kevesen tudják, hogy hálóból is gyártanak konténe­reket. Készítőjük az NDK-ban a Drezda melletti heidenani Egyesült Háló- és Kötélművek. A hálókonténer NDK szaba­dalom. Az ötlet a tengeri ha­lászoké, — az ő általuk hasz­nált hálák alapján fejlesztet­ték ki a speciális konténert,. melyet'1968 óta szériában gyárt Egy asszony brigád és a munkáskultúra (II.) vagy művelődés? Az elvárás még nem minden „A vállalások egy része formális... A szocialista bri­gád cim odaítélésénél hang­súlyozottan szerepeljen a kul­turális vállalások értékelésé- . nek és becsületének fontos­sága.” (Idézet a Baranya megyei Pártbizottság feladat­tervéből a Központi Bizott­ság közművelődésről szóló határozatának végrehajtásá­ra). Baranyában és Pécsett mint­egy 5100 brigád (55 000 dol­gozó) vesz részt a szocialista brigád mozgalomban. Köeülük sokan részesülnek évente kitüntetésben is. 1973- ban például a bronz brigád­érmet 773, az ezüstöt 655, az aranyat 401, „A vállalat kiváló brigádja" kitüntető címet és jelvényt 39 szocialista brigád kapta meg. Arany fokozatú kitüntetést kapott riportunk főszereplője, a Pécsi Kesztyűgyár I. Gyáregy­ségének November 7. brigádja is. Megérdemelten. Évek óta átlagon felül teljesítenek, egy­mást segítő jó közösséggé ren­deződött a tíz asszony és lány, akik a brigád új, fiatal tagjait is ebben a szellemben fogad­ják, nevelik. Tanuláshoz, kultú­rához való viszonyuk is jobb az átlagosnál. Egészében véve aktív, példamutató termelési és politikai tényezőnek számíta­nak abban o* szervezettségben, amely a vállalat egészét jel­lemzi. Az I. számú gyáregység 33 brigádja közül 29 a szocialis­ta brigádok száma. Közülük 1974-ben egy brigád nyerte el a „Kiváló” címet, 3 arany, 2 ezüst, 3 bronz brigádérmet ka­pott. • Idézetek a. szocialista bri­gádvállalások szerződési okmá­nyaiból, különös tekintettel a brigádok kulturális vállalásai­ra. (Az idézetek többsége egy- egy brigád egyetlen kulturális­nak minősíthető*vállalását jelzi): Először induló brigádok: „A politikai oktatásokon részt veszünk." „A brigádtagok kulturális té­ren való fejlesztése" (I?) ,,A brigád meglátogassa (így!) a Pécsi Ipari Vásárt: színház, mozi és kiállítások lá­togatása." „ . . . és a szórakozási lehe­tőségek közül a brigád tagjai elhatározzák, hogy közös mo­zilátogatáson vesznek részt...” (Kulturális vállalás itt volta­képpen nincs.) Kétszeres szocialista brigád: „Három dolgozó szakmun­kásvizsgát tesz, egy technikum­ba jár." ötszörös szocialista brigád: „Egy tag végzi a gimnázium esti tagozatát. Politikai oktatá­son, üzemi rendezvényeken tel­jes létszámban ott leszünk." Hatszoros szocialista brigád: „Két esetben közös mozi­vagy színházlátogatáson ve­szünk részt." Egy háromszoros szocialista brigád: „A gimnázium levelező tago­zatát ketten elvégzik. (Nevek­kel.) A politikai oktatáson hár­man vesznek részt. (Nevek). Színház, illetve mozilátogatá­son a brigád negyedévenként egyszer közösen részt vesz.” • Néhány általános észrevétel: közel 30 brigádvállalás közül - amit átnéztem - kettővel ta­lálkoztam, amelyik a szocialis­ta közösségi feladatokat és a kulturális vállalásait különvá­lasztotta volna; illetve amelyik a közös szórakozást — szemé­lyekre szabva — különválasztot­ta a művelődés vállalt fel­adataitól. Az egyik a fent idé­zett háromszoros szocialista brigád, a másik riportunk fő­szereplője, a Grósz Antalné vezette November 7. szocialis­ta brigád. Középpontban állnak minde­nütt a termelési vállalások. Ezek jók és konkrétak; hason­lóak a szociális vállalások is; a szocialista művelődés iránti igényeket azonban általában (kettő kivételével) a fenti idé­zetek jellemzik. (Gyakorlatilag a tanulás valamilyen formái — helyenként. . . Ezen túl a közös szórakozás igénye dominál, ami nagyon fontos, de nem helyet­tesítheti a szocialista művelődés formáit.) A vezetőség a szerződés zá­radékában egy bizonyos szab­ványszöveggel elfogadja a vál­lalásokat és örömét fejezi ki a vállalások felett. A differen­ciált véleményezés legcseké­lyebb árnyalata nélkül .. , Erről az I. sz. gyáregység párttitkárát, Takács Józsefnét is megkérdez­tem : * Uj üzemek vidéken- A kulturális színvonallal nem vagyunk elégedettek. Fél­éves szinten megvizsgáltuk, az a véleményünk, hogy kétéves távlatban sokat léptek előre szocialista brigádjaink . . . 900 dolgozó közül 160-an tanulgpk. A könyvtár-látogatás, az olva­sás terén sokat tehetnénk. 30 év az átlagéletkor, sok a fiatal. Legalább ők olvashatnának. Jövőre az általános iskola el­végzésében és konkrét színházi, múzeumi vállalásokban szeret­nénk előbbre lépni. Csak hát 80 százalék a nő dolgozó. Ne­kik mindez külön áldozatokat jelent. — Mit tart ön a legfonto­sabb pártfeladatnak itt a köz- művelődési szemlélet javításá­ban?- A vezetők személyes példa- mutatását. Hogy menjünk el, legyünk ott velük ... Ezt a kö­zépszintű vezetőkre is értem. Mi, társadalmi, párt- és gazda­sági vezetők is menjünk el a munkásokkal, legyen igényünk a kultúra —, prédikálni kevés . . . És itt, sajnos még bajok van­nak, pedig enélkül nem fog menni Wallinger Endre (Folytatjuk.) Új üzemeket létesített vidéken a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat. Mágocson befejező; dött a ruhaipari üzem rekonst­rukciójának első üteme. Ebben a kisüzemben mintegy három­száz személyt foglalkoztatnak majd május 1-e után, amikor teljesen kész lesz. Szalatnakon egy kisebb ipartelepet alakítot­tak ki. A komplett telepen más­félszáz ember dolgozhat. Kis- besztercén a cipőipari előkészí­tő üzem átalakítási munkálatai­val végeztek. Itt közel száz női dolgozónak biztosítanak helyet a Felsőmindszenti Közös Közsé­gi Tanács területéről. Az új és felújított üzemekben két műszak­ban termelnek többek között szovjet, holland és NDK 'ex­portra is. Ez év elején az új létesítmények munkába állnak. Hasonló bővülés várható Ge- resdlakon is, ahol svájci ex­portra dolgoznak. a nyolc gyárat egyesítő német vállalat. Az első hálókonténere­ket az NDK-ban a brikett szál­lításánál alkalmazták. Ezíel a szállítási és rakodási móddal a kényes szénfajta nem tört össze, s így minimális veszte­séggel került a megrendelő­höz. A hálókonténer azóta el­terjedt és széles körben alkal­mazott módja az NDK-ban az anyagmozgatásnak. Hogy az ötletes konténer alkalmazási területeivel, előnyeivel, a ma­gyar szakemberek is megis­merkedjenek, a Magyar Keres­kedelmi Kamara előadásra hívta meg S gyártó cég kép­viselőjét, Rolf Halbich terme­lési igazgatót, aki a napokban Pécsett is járt. Xlajpdbos,.. ömlesztett áruknak A hálókonténer első pillan­tásra kísértetiesen hasonlít egy óriási bevásárló hálóhoz. A gigászi „szatyor” végét daru horga tartja, és ha az árut ki akarják üríteni belőle, csu­pán egy zsineget kell meg­húznia az embernek és a kon­téner alsó nyilása pillanatokon belül kitágul, — kihullik a ben­ne tárolt áru. A hálókonténer" nem más, mint a vegyi hatásoknak el­lenálló műanyagháló, amit cél­szerűen lehet használni a da­rabos ömlesztett áruk anyag- mozgatására. Segítségével ezen áruféleségek átrakása gyor­sabbá és gazdaságosabbá vá­lik A vállalat a 250 kilogifam- tól a 2,5 tonna teherbírású • konténerekig évente hatezer darabot készít. A poliamidból készült háló rendkívül könnyű és kis helyen elfér. Az egy tonnás hálókonténer 90 centi- méteres átmérőjű karikává hajt­ható össze, melynek súlya csupán 8 kilogramm. A 2,5 tonna teherbírású konténer üres állapotban mindössze 15 kiló. Ilegyl Hatosoknak ellenáll A hálókonténer széleskörben használható, — lehet benne a darabos szénen és a különbö­ző városi hulladékon kívül bur­gonyát, kukoricát, hagymát, cukorrépát és különféle gyü­mölcsöket szállítani, lói hasz­nosíthatja a bőripar a cserzés­nél, mert a müanyagháló el­lenáll a sav- és lughatásnak. A rakodás szállítószalag fel- használásával a hálókonténer­rel rendkívül gyors. Az effajta konténer élettartama hosszú, mert a poliamid nem rothad, így ellegálló a különböző kör­nyezeti hatásokkal szemben. Egy hátránya viszont van: moz­gatása csak függesztett daru­val történhet, — emelővillás targoncával nem. A hálókonténer legnagyobb vásárlói az NSZK, Svédország és Bulgária. Hazánkban ötezer különböző méretű hálókonténer van forgalomban, melyeket a MÉK hulladék szállítására és tárolására használ. Ara 320 fo­rinttól 5100 forintig terjed. (M) Takács Józsefné párttitkár. Szórakozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom