Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-09 / 8. szám

M ódszereket és járható utakat keresünk, hogy minél több dolgozó fejezhesse be félbehagyott álta­lános iskolai tanulmányait. Azokról is szó van, akik a fel­szabadulás előtt nem járhattak iskolába, de főleg azokat érinti, • akik már a háború után nem éltek vagy rosszul éltek a ka­pott lehetőséggel. Mindent számbavéve vannak vagy más- félmillióan! Tekintélyes szám! A többségük felnőtt fejjel, érthetően csak nehezen áll kö­télnek. Már a gondolatától is húzódoznak, hogy „vénségük- re" újra beüljenek az iskola­padba. Másrészt megfontolan­dó az idő és az energia, amit a tanulás megkövetelne tőlük. Főként akkor, ha az oktatás színhelyét a lakóhelytől és az üzemtől csak távol tudják biz­tosítani. Az üzemi szakszervezeti bi­zottságoknak ezért a szervezés fontos feladatot jelent. Meg kell győzniük a fizikai munka-' sokat a tanulás, a művelődés döntő fontosságáról. Az utób­bi hónapokban több üzemben kísérleteznek, hogy a nyolc órás munkaidőből kedvezményt ad­nak a tanulóknak, ha vállalják mulasztásaik pótlását. Másutt a sikeres vizsgák után pénzju­talmakat osztanak. Olyan üze­mek is akadnak, ahol együtte­sen élnek mindkét lehetőség­gel. Mindez valóban jó és mozgó­sító. Rendszerint azonban kiderül: nem ezek a tényezők adják meg a tanuláshoz szükséges és nélkülözhetetlen indító lökést, s nem is ezek rajzolják fel a munkásoknak a távoli célt. Az az egészséges, ha a dolgozók felismerik előbb vagy utóbb, de ténylegesen felmérik a ta­nulás valós céljait. S bár a ju­talmak és egyéb előnyök ked­vező hatásúak: továbbra is leg­döntőbb kérdés marad — ki­tartanak-e a munkás-tanulók uz iskolában hosszú távon is, vagy pedig menetközben lemorzso­lódnak. Ez utóbbi sajnos elég gyakori eset. E tapasztalatok többnyire azt igazolják, van néhány feltétele annak, hogy mindazok, akik el­kezdték a tanulást, be is fejez­zék az iskolát. Az egyik legfon­tosabb feltétel: a megszokott közösségen belüli tanulás. Mun­kások mondták el beszélgeté­seink során, hogy mi adta szá­mukra a legdöntőbb nyomaté- kot ahhoz, hogy (egy vagy akár két éven át) kitartanak az isko­lapadban. Jónéhány üzemben rendeztek tanfolyamot a gyár falain be­lül. A tanárok helybe jöttek ta­nítani. Másrészt a kialakított osztályok a munkatársakból, kollégákból verbuválódtak. A tanuló-munkások így régi isme­rősökkel, társakkal vagy éppen barátokkal kerültek egy pád­ba. Az újsütetű öregdiákok így könnyebben viselték el új és szorongató helyzetüket. Le­győzték kezdeti félénkségüket, barátaik között gátlásaik is fel­oldódtak. Ha ráadásul a pei gógus határozott jóindulat őszinte segíteni akarását gyorsan megérezték, a munká­soknak nyert ügyük volt. „Nagyon, nagyon jó — mond­ták el egyik gyár munkásasszo­nyai —, hogy nem kellett ki­mennünk a nagyvilágba. Át­léptünk a gyárkapun és máris ott ücsörögtünk a művelődési házban, ahol már várt ránk a pedagógus. S még ezt a né­hány lépést sem tettük meq egyedül. Munkatársakkal, isme­rősökkel mentünk, akik mindig mellettünk álltak és segítettek, ha elcsüggedtünk. S akik mellé mi ugyanígy odaálltunk, ha szükséges volt. Biztattuk egy­mást." Nos, nem utolsó sorban ezen is áll vagy bukik az ügy. A z egymás iránt érzett fe­lelősségvállaláson, a se­gítőkészségen, a másik meggyőzésén, és a kollektíva szándékán, erején. A tanuló munkások nemcsak saját magu­kat, de társaikat is meggyőzték a cél fontosságáról. Megfordít­hatjuk a tételt. A mások meg­győzése árán saját magukat is tanulásra serkentették. Azok, akik már jól ismerték a bri­gádkollektíva formáló erejét az üzemből, hamar megértették, hogy a megszokott közösségen belül kaptak egy nagyszerű le­hetőséget mulasztásuk pótlásá­ra. Ily módon szinte zavartalan körülmények között, üzemi tá­mogatással (ingyen könyv, in­gyen jegyzet) vállalhatták azt, amitől kezdetben húzódoztak, féltek: a tanulást! A tanulást, amely — s ezt szinte kivétel nélkül felismerték — végtelen sok örömet, dicséretet hozott és nem utolsósorban megbecsülést szerzett számukra. a magyar—jugoszláv külügyminiszteri tárgyalások Szerdán Belgrádban befeje­ződjek a jugoszláviai látoga­tásod .tartózkodó Púja Frigyes dcüTügymipfszternek és vendég- ’ ' ónak, Milos Minicsnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének, külügyi titkárnak és munkatársaiknak hivatalos megbeszélései. A tanácskozá­son folytatták a széleskörű esz­mecserét a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Ennek so­rán ismételten megállapítot­ták, hogy a két fél álláspontja valamennyi megvitatott kérdés­ben azonos vagy közel áll egy­máshoz. A magyar külügyminiszter szerdán több vezető személyi­ségnél tett látogatást. Fogadta őt Sztane Dolanc, a JKSZ KB El­nökség Végrehajtó Bizottságá­nak titkára. Petar Sztambolics, Jugoszlávia Államelnök ségé­nek alelnöke és Dzsemal Bije- dics kormányfő. A jugoszláv vezetők Púja Frigyessel a ma­gyar—jugoszláy kapcsolatok fejlesztéséről es időszerű kül­politikai kérdésekről., folytattak eszmecserét. Sztane Dölanc a látogatás afkeJmával a magyar külügyminiszternek kijelentette: „A magyar—jugoszláv kapcso­latokat a hullámzásoktól men­tes, állandóan felfelé ívelő fej­lődés jellemzi. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége a kapcsolatok bővülésének ezt az irányvonalát támogatja és arra törekszik, hogy ez a ten­dencia a jövőben is folytatód­jék". Púja Frigyes szerdán este a belgrádi magyar nagykövetség épületében díszvacsorát adott jugoszláv vendéglátói tisztele­tére. r Érdemi tárgyalások kezdődnek • •• w'* r #/i Ciprus jovojerol Az amerikai 7. flotta „lélektani" célpontja a Közel-Kelet? Ciprus görög és török kö­zösségének vezetői szerdai ta­lálkozójukon megállapodtak abban, hogy január 14-én ér-' demi tárgyalásokat kezdenek a ciprusi probléma megoldá­sáról és a szigetország jövőjé­ről. Az erre vonatkozó' bejelentést az ENSZ szóvivője által ismer­tetett hivatalos közlemény tar­talmazza, amelyet Glavkosz Kleridesz és Rauf Denktas szer­dai eszmecseréjéről adtak ki. A két politikus szerdán folytat­ta — a december elején fel­függesztett konzultációit em­berbaráti problémákról. A közlemény rámutat, hogy Kleridesz és Denktas a szigetor­szág jövőjével kapcsolatos ér­demi tárgyalások első hivata­los ülésén a konzultációk ügy­rendjét fogja megvitatni, s el­ső kérdésként „egy szövetségi állam központi kormányának jogkörével és funkcióival" fog foglalkozni. A január 14-én kezdődő tárgyalás-sorozaton je­len lesz az ENSZ főtitkárá­nak képviselője is. Papajoannu, a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) főtitkára a TASZSZ tu­dósítójának kijelentette: a kül­földi csapatok távozása után a menekültek azonnal ' haza­térnek, s megkezdődnek a tár­gyalások a ciprusi állam al­kotmányos struktúrájáról, „meg kell találni az egész ciprusi nép érdekeinek megfelelő meg­oldást" —, hangoztatta inter­jújában Papajoannu. Gyorsan népszerűvé vált Pécsett, a Szigeti úti lakótelep mellett épült új benzinkút. A december 15-i nyitás óta 130 ezer liter különféle benzint, 100 ezer liter fűtőolajat és 50 ezer forint értékű speciális árut adtak el. A kútoszlopok fölé a II. negyedév elején lepke-tetőt építenek. Erb János felvétele. Megalakult a Megyei Közművelődési Bizottság Elfogadták a működési és szervezeti szabályzatot, az 1975. évi munkatervet Az MSZMP Központi Bizott­sága 1974. március 19—20-i ülé­sén megtárgyalta a közművelő­dés helyzetét és határozatot ho­zott fejlesztésének feladataira. A határozat kimondja, hogy a közművelődés irányítása állami feladat. A területi irányítás ja­vítására a megyékben közmű­velődési bizottságokat kell szer­vezni. A határozat végrehajtá­sa érdekében a Baranya megyei Tanács 1974. november 11-i ülé­sén létrehozta az 52 tagú Me­gyei Közművelődési Bizottságot, melynek elnöke Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, titkára Bernics Fe­renc, a művelődési osztály ve­zetője. A Közművelődési Bizott­ság a Baranya megyei Tanács véleményező, tanácsadó, koor­dináló és ellenőrző szerve. Tegnap délelőtt a TIT Bartók klubjában tartotta alakuló ülé­sét a Megyei Közművelődési Bi­zottság. Takács Gyula elnök- helyettes köszöntötte az első munkamegbeszélésen jelenlévő tagokat, az ülésen résztvevő Takács Kálmánt, az Országos Közművelődési Bizottság titká­rát, Bocz Józsefet, a Baranya megyei Pártbizottság titkárát. Hangsúlyozta a bizottság mun­kájának jelentőségét a közmű­velődési feladatok eredményes Az amerikai külügyminiszté­rium szerdán megerősítette, hogy a Manilából kifutott ame­rikai haditengerészeti egység, omely az Enterprise repülőgép- anyahajával az élen jelenleg a Malakkai szoros felé hajózik, „az Indiai óceán irányába tart". Marvin Kalb, a CBS diplo­máciai főmunkatársa hírma­gyarázatában rámutatott hogy a 7. amerikai flotta Fülöp- szigeti kikötőiben horgonyzó flotta-egységek látványos út­nak indításával Washington nemcsak az Indiai-óceán tér­ségében akarja meglobogtatni az amerikai zászlót: a flotta­diplomácia igazi „lélektani” célpontja a Közel-Kelet. „Az erőfitogtatás az Indiai-óceánon egyszersmind potenciális erő­fitogtatás a Perzsa-öböl tér­ségében is” — állapítja meg a CBS munkatársa. Egyetlen amerikai kormánytisztviselő sem hajlandó megmondani, mi a „művelet missziót” teljesítő flottaegység végső rend Itetése — hangsúlyozza Kalb — „de feltehetően azt a célt szolgál­ja, hogy alátámasztást adjon azoknak az utóbbi időben leg­magasabb szinten elhangzott figyelmeztetéseknek, amelyek ■ szerint rendkívüli körülmények között az USA esetleg katonai erőhöz folyamodhat az olaj­kartell (OPEC) hatalmának megtörésére". Charles Bennett demokrata párti képviselő, a ház haderő- bizottságának tagja kedden este közölte: felkérni szándék­szik Kissinger külügyminisztert, hogy a bizottság előtt tisztázza a közel-keleti amerikai katonai beavatkozás eshetőségéről tett megjegyzéseit. Tehergépkocsik­kal szállítják a cukorrépát a mozsgói termelő­szövetkezetből a vasútállomásra, onnan a Kapos­vári Cukorgyárba. A mozsgói terme­lőszövetkezet a használaton kívü­li kövesúton tá­rolja a termést a könnyebb szállí­tás érdekében. — Szokolai felv. — megyei megvalósítása érdeké­ben. A bizottság elsőként a műkö­dési és szervezeti szabályzatot, az 1975-ös tervezett munkaprog­ramot vitatta meg, melynek elő­adója Bernics Ferenc, a bizott­ság titkára volt. A feladatok kö­zül felhívta a figyelmet az ál­lami és társadalmi szervek, gaz­dasági egységek összehangolt részvételének és munkamegosz­tásának biztosítására a megyei közművelődéspolitika kidolgozá­sában és végrehajtásában. A bizottság koordinatív feladato­kat lát el a megye közművelő­désének fejlesztése érdekében hozott testületi határozatok elő­készítésében. A bizottság tagjai és a napi­rend vitájában felszólalók egyet­értettek azzal a javaslattal, hogy két albizottságot hozzanak lét­re. A 18 tagú múzeumi és mű­emléki albizottságot, melynek elnöke dr. Görcs László gimná­ziumi igazgató, titkára Sziget­vári József, a PTV szakmérnöke, a megyei múzeumi szervezet gyűjtő, tudományos és közmű­velődési munkájának segítésé­vel, a megye műemlékei fel­tárásában és védelmében való közreműködéssel bízták meg. A koordinációs albizottság, mely­nek elnöke Takács Gyula, titká­ra Bernics Ferenc, feladata a megyei közművelődési tevékeny­ség operatív összehangolása. A vitában többen hangsúlyozták egy megyei közművelődési alap létrehozásának szükségességét, melynek megvalósítására, lehe­tőségeire és módjaira a későb­biek során tér vissza a bizott­ság. A bizottság tagjai elfogad­ták, hogy 1975-ben negyedéven­ként tartanak ülést, melyeken többek között megvitatják az amatőrmozgalom, majd az üze­mi közművelődési munka hely­zetének és fejlesztésének fel­adatait, a közművelődés V. ötéves tervben végrehajtásra ke­rülő feladatait, az ismeretter­jesztés és a művészeti szövetsé­gek összehangolt munkatervét, a sajtó, a rádió, a folyóiratok közművelődési munkaprogram­ját. A Baranya megyei Pártbizott­ság ez évben tűzi napirendre a megye kulturális élete távlati fejlesztési irányelveinek és fel­adatainak megvitatását. Tegna­pi ülésén a Megyei Közművelő­dési Bizottság tagjai véleményt mondtak a tervezetről, több hasznos javaslat, észrevétel hangzott el. Közösség és tanulás Befejeződtek Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII. évfolyam, 8. szám 1975. január 9., csütörtök Ára: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom