Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-01 / 1. szám

A Dunántúli napló 1975. január 1., szerda 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ ELVTÁRSNAK, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Forradalmi Kormány elnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO ELVTARSNAK, a Kubai Köztársaság elnökének, HAVANNA Kedves Elvtársak! A forradalom győzelmének 16. évfordulója, a kubai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, a magunk és népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket, szívélyes jókívánságainkat küldjük önöknek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormányának és népének. A forradalom győzelme óta eltelt 16 év alatt a testvéri kubai nép, kommunista pártja vezetésével, kiemelkedő eredményeket ért el a szocializmus építésében. A szocialista állam fejlesztésére, a központi tervezés javítására irányuló nagy jelentőségű munka és más intézkedések nyomán meggyorsult a szocializmus építé­sének üteme Kubában. A kubai nép sikerei lelkesítő példaként szolgálnak a nemzeti felszabadulásukért és a társadalmi hala­dásért harcoló népek, különösen a latin-amerikai országok népei számára és méltán vívják ki a világ összes haladó erőinek el­ismerését. nagyrabecsülését. Népünket jóleső érzéssel töltik el azok az eredmények, ame­lyeket a testvéri kubai nép, a kongresszusára készülő Kubai Kom­munista Pórt vezetésével, a szocialista építő munkában és a nem­zetközi életben elért, örömünkre szolgál, hogy pártjaink és né­peink testvéri barátsága a proletár internacionalizmus alapján mind szorosabbá válik. Gyümölcsöző együttműködésünk haszno­san szolgálja a szocialista államok közösségének erősödését és egységét az imperializmus ellen, a szocializmusért folytatott harc előrehaladását. A forradalom győzelmének 16. évfordulóján további sikereket kívánunk Önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri népének a szocialista társadalom építésében, nemzetközi tekintélyének nö­velésében. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ♦ Ül DELHI: India és Por­tugália kedden nagyköveti szinten helyreállította 1955- ben megszakadt diplomáciai kapcsolatát. Az Új Delhiben tartózkodó Mario Soares por­tugál és Csáván indiai külügy­miniszter által aláirt megálla­podás azonnali hatállyal élet­be lépett. Portugália szerző­désben ismerte el India szu­verenitását egykori indiai gyar­matai lelett. Ezt a szerződést a két ország törvényhozó szer­veinek ratilikálniok kell. 4 OLEAN: A New York ál­lambeli Olean kisvárosban egy 18 év körüli fiatalember isme­retlen okból lövöldözni kezdett egy középiskola II. emeleti ab­lakaiból. Három embert meg­ölt és hetet megsebesített, végül a helyi rendőrség lezárta a veszélyeztetett környéket és lefogta a lövöldözőt. 4 PÁRIZS: Kedden országos részvét közepette temették el az észak-franciaországi Lieven- ben a múlt héten történt bá­nyakatasztrófa áldozatait. Chi­rac miniszterelnök a gyászszer­tartáson mondott beszédében kijelentette: teljes lényt fog­nak deríteni arra. hogy mi okozta a katasztrólát, amely­ben 42 bányász vesztette éle­tét s amely nagy megrendü­lést okozott az egész ország­ban. 4 SALISBURY: James Calla­ghan, brit külügyminiszter ked­den Zambia fővárosába Lusa- kába érkezett. Látogatására 10 napos afrikai körútja keretében kerül sor, amelynek során hat országot keres fel. Szovjet —egyiptomi nyilatkozat Iszmoil Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter és Abdel Ghani Al-Gamazi hadügyminiszter a szovjet kormány meghívására látogatást tett Moszkvában. Ennek során áttekintették a szovjet—egyiptomi kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi hely­zet kérdéseit. Különös figyel­met fordítottak o Közel-Kelet­re, egyebek közt a Közel-Kelet­tel foglalkozó genfi békekon­ferencia felújítására. A Szovjetunió és Egyiptom szilárdan állást foglal amel­lett, hogy a genfi konferencia a legközelebbi jövőben felújít­sa tevékenységét valamennyi érintett féí részvételével, bele­értve a Palesztinái felszabadí- tási szervezetet. A két ország ennek érdekében fejt ki erő­feszítéseket. A felek úgy vélik, hogy a konferencia alkalmas fórum a közel-keleti rendezés valameny- nyi vonatkozásának áttekinté­sére és olyan megfelelő hatá­rozatok meghozatalára, ame­lyek igazságos és tartós békét teremtenek ebben a térségben. Egyetértenek abban, hogy a konferencia munkájának minél hamarabb történő felújítása fontos pozitív jelentőségű e cé­lok elérése szempontjából. LOSONCZI PÁL. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, a Nőtanács és a Béketanócs ugyancsak táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét. 4 BAGDAD: Az iraki hadse­reg parancsnoksága szerint az iráni hadsereg december 29- én és 30-án tüzérségi táma­dásokat intézett egy határmen­ti iraki város ellen — jelentet­te kedden a Reuter angol hír- ügynökség az iraki hírügynök­ségre hivatkozva. A nyilatkozat szerint a súlyos anyagi káro­kat okozó támadásoknak több halálos áldozata is van. Infláció S mit hoz a jövő? Érdemes összefoglalni a legtekintélye­sebb hazai és külföldi közgaz­dászok véleményét. Ennek lé­nyege: vagy sikerül megolda­ni a világ pénzügyi válságát, amely az egész inflációs fo­lyamat kirobbantója volt, vagy a — szükséges pénzügyi re­form csak a második világ­háború óta nem észlelt mér­tékű gazdasági válság kijóza­nító hatására következik be. Félő, hogy ez utóbbi történik. Pedig a pénzügyi kérdések megoldása egyszerűbb lenne és kevesebb szenvedést hozna a világ számára. A főbb je­lenségek, amelyekkel számol­ni kell, körülbelül a követke­zők: Miként arról mór esett szó, kiéleződhet a tőkésországokon belüli osztólyellentmondás. Szélesednek a sztrájkmozgal­mak, növekszik a kormányvál­ságok száma. Erősödik a ver­sengés az egyes tőkés álla­mok között. Ami a nyersanyag- árakat illeti, a közgazdászok úgy vélik, hogy a termelés stagnálása csökkenti majd az alapanyagfelhasználást, ezzel esik a kereslet, s egyes termé­keknél (hiszen spekulációs célból a világon nagy készle­tek halmozódtak fel) zuhanás- szerű áresés is elképzelhető. Ilyen kezdődött például a réz esetében. A gazdasági válság eltérő mértékben érintheti a fejlett tőkésországokat. E te­kintetbén a gyakorlatilag ön­ellátó Egyesült Államok vi­4 BUENOS AIRES: Argentí­nában tovább dúl a politikai terrorizmus. Hétfőn este a fő­városban agyonlőtték egy fes­tékgyár elnökét és személyze­ti igazgatóját. A népi forra­dalmi hadsereg elnevezésű ult­rabalos csoport magára vállal­ta az akciót és azzal indo­kolta, hogy megtorlásul hajtot­ta végre két baloldali munkás meggyilkolásáért. Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke magas ki­tüntetést nyújtott át (balról) Filipcsenkónak és Rukavisnyikovnak, a Szojuz—16. űrhajósainak. 1974-ben történt 1. BISSAUGUINEA 1974. október 18. Elhagyta az utol­só portugál katona is a közelmúlt­ban függetlenné vált afrikai orszá­got. 2. BURMA 1974. január 1. Az életbe lépett új alkotmány szerint az ország neve Burmái Unió Szocialista Köztársa­ság lett. 3. CIPRUS 1974. július 15. A ciprusi Nemzeti Gárda egységei görög tisztek veze­tésével államcsínyt kíséreltek meg Makariosz érsek-elnök ellen. A lá­zadást a török hadsereg ciprusi inváziója követte, amely során meg­szállta a 9251 négyzetkilométer te­rületű szigetország északi részét. A háború következtében a 650 000 fős lakosság több mint harmada (226 000 ember, 183 000 görög, 43 000 török) menekült el otthonából. 4. EGYIPTOM 1974. január 18-án a szuezi fron­ton szembenálló felek képviselői alá­írták az egyiptomi—izraeli csapatok szétválasztásáról szóló megállapo­dást, amely szerint az izraeli egy­ségek 30 km-rel vonultak vissza a csatornától. A csapatok között elhe­lyezkedő ENSZ-ütköző zónában 6787 fő, ebből 1074 kanadai, 824 lengyel, 622 svéd, 618 osztrák, 602 finn, 571 nepáli, 551 indonéz, 508 ghanai, 406 panamai, 399 szenegáli, 351 pe­rui és 266 ír katona viselte az ENSZ- erők kék sisakját. 5. ETIÓPIA 1974. szeptember 12. A fegyveres erők koordinációs bizottsága eltávo­lította a trónról I. Haile Szeiasszié császárt és ideiglenes katonai kor­mányzás alá helyezte az országot. Az 1,2 millió négyzetkilométer terü­letű 26,6 millió lakosú ország föl­dünk legszegényebb államai közé tartozik. Az Etiópiát sújtó aszály miatti éhínségnek több mint 200 0Ö0 ember esett áldozatul. 6. GÖRÖGORSZÁG 1974. július 24. A katonai junta 7 éves uralma után ismét polgári kor­mány alakult Görögországban. A de­cember 8-án rendezett népszavazá­son a választók 69,2%-a a köztársa­sági államrend mellett foglalt ál­lást. Az inflációs hullám és a gátak szonylag kedvezőbb helyzet­ben van, mint az exportra erősen utalt Japán és Nyugat- Európa. Az amerikai ipar egyébként is — a sorozatos dollárleértékelések nyomán — versenyképesebbé vált külföl­dön. Árai kedvezőbbek, mint a versenytársaké. Egyes ban­kok, kereskedelmi és iparvál­lalatok fizetőképessége ked­vezőtlenül alakulhat. Az árfo­lyam-ingadozások komoly vesz­teségeket okoztak máris több nyugati banknak, vállalatnak. Az egyik legnagyobb svájci pénzintézet valutaspekuláción 150 millió svájci frankot ve­szített. Egy nagy nyugatnémet bank 800 millió márkát fize­tett rá rossz vállalati befekte­téseire. Az Egyesült Államok egyik nagy bankját nemrég az USA központi bankjának 1,1 milliárd dolláros hitele men­tette meg a katasztrófától. Az 1929-es nagy gazdasági vál­ság tanulságaként nyilván a központi bankok mindent meg­tesznek majd, hogy hitelekkel, pénzeszközökkel akadályozzák a nagyobb megrázkódtatáso­kat. Persze, a bankoknak ezt most nehezíti az összefonódott és összekuszálódott nemzetkö­zi pénzpiac. A tőkés világot átfogó inf­lációs hullám hatásai termé­szetesen a szocialista orszá­gokat is érintik. Az, hogy a nyersanyagárak — amelyek 1958 és 1970 között mind­össze nyolc százalékkal növe­kedtek — az idén 280 száza­lékkal magasabbak mint 1968- b.an, egyetlen nyersanyagfel­használó ország (függetlenül attól, hogy szocialista vagy kapitalista berendezkedésű-e) számára sem közömbös. Ha­zánk például 900 ezer tonna kőolajat vásárolt 1974-ben a tőkés piacról. Nem mindegy, hogy ennek az olajnak tonná­ját 17 dollárért adják (mint 1968-ban), vagy több mint 100 dollárért (mint az idén). A kérdés csak az, hogy sikerül-e megfelelő védőgátakat emelni az inflációs hullám útjába. Népgazdaságunk sajátos hely­zete miatt sokféleképpen kö­tődik a világgazdasághoz. E kapcsolatok alapja, döntő ele­me a többi szocialista ország­hoz fűződő viszonya. Hogy ez mit jelent számunkra, azt ta­lán nézzük meg az ellenünk talán legjobban elfogult véle­mények tükrében. Haberler amerikai professzor a közel­múltban, amikor szenátusi vi­ták folytak a szocialista or­szágokat érintő hátrányos ke­reskedelmi megkülönböztetés feloldásáról, sajátos érvelés­sel indokolta: miért van szük­ség — szerinte — a hátrányok fenntartására. Haberler kije­lentette: a szocialista orszá­gok „diszkriminációt” alkal­maznak a nyugati országokkal szemben. Mi e hátrányos megkülönböztetés lényege? Haberler így fogalmazott: „A szocialista országok a terve­ken alapuló külkereskedelmi politika, valamint a hosszúle­járatú áruszállítási szerződé­sek következtében egymás kö­zötti kereskedelmükben nem követik a világpiac áringado­zásait.” Ez — mondta Haber­ler, a nagy tekintélyű ameri­kai professzor — a nyugati exportőrök érdekeit sújtja, hi­szen azok — magas áraik mi­att — a szocialista piacokon hátrányos helyzetekben van­nak. Azt most szinte el is hanya­golhatnánk, hogy milyen sajá­tos logikával értékeli az ame­rikai professzor azt, hogy ha a szocialista országok a nyugati piacon jelentkeznek áruikkal, az ott kialakult árakon érté­kesítik azokat, s ha ugyan­ezen a piacon vásárolnak, ugyancsak magasabb árat kell fizetniük. (Magyarországnak például a külkereskedelmi cserearányok számunkra ked­vezőtlen emelkedése miatt az importárukért 13—14 százalék­kal magasabb árat kellett fi­zetnie a tőkés piacon 1974- ben, mint amennyit eladott áruiért kapott.) Koncentráljunk csak az ame­rikai professzornak arra a megállapítására, hogy különb­ség van a szocialista és a tő­kés piac között. Az egyiket a hosszú távú tervezés és a nyu­galom, a másikat a nagymé­retű áringadozás jellemzi. Ez a jelenlegi gazdasági helyzet­ben, amikor éppen az ármoz­gás, az infláció fenyegeti leg­jobban a szocialista népgaz­daságot, nyilvánvalóan azt je­lenti, hogy hatékony eszközünk van gátépítésre a tőkés világ- gazdaság válságának hullá­mai elé. Elsőként említendő a szo­cialista tulajdonviszonyokra épülő tervgazdálkodás — tehát a tervszerű és arányosan fej­lődő hazai népgazdaság, amely a védekezés egyik ol­dala. A másik pedig az a tény, hogy hazánk külkereske­delmének mintegy kétharma­dát a szocialista országokkal bonyolítja le, és ezeket a kap­csolatokat nem érintik a kon­junkturális tényezők. Hogy az olajnál maradjunk, miközben a tőkés piacon vásárolt meny- nyiség 1974-ben nem érte el az egymillió tonnát, a Szov­jetuniótól 5,7 millió tonnát im­portáltunk. Nyersanyagaink túlnyomó többsége szocialista forrásból származik. Ebből természetesen nem következik az, hogy a tőkés vi­lág egyre nagyobb méretű inf­lációja nálunk nem érezteti hatását. De miközben a kapi­talista országokban 15—20—25 százalékkal rohannak fölfelé az árak, miközben a munka- nélküliség fenyegető réme és e beláthatatlan iramú drágu­lás szorításában élnek az em­berek, a szocialista állam terv­szerűen, a különböző hatások figyelembevételével, a gazda­ság különböző oldalainak elő­térbe állításával, az eszközök váltogatásával csökkentheti és csökkenti is a dolgozó ember­re háruló terheket, és nem mond le az életszínvonal rend­szeres emeléséről. Ennek ipari, gazdasáqi háttere egyaránt biztosított. K. A. 7. GRENADA 1974. február 7-én függetlenné vált a 344 négyzetkilométer területű, 120 000 lakosú Karib-tengeri sziget* ország. 8. IRAK 1974. március 11-én autonómiát ka­pott a 10,7 milliós lakosság 16%-át alkotó kurd nemzetiség. 9. KÍNA, DÉL VIETNAM A Dél-Kinai-tengerben a Paracel szigetek 1974. január óta ténylege­sen a Kínai Népköztársasághoz tar toznak. A Spratly-szigetekre (kínai nyelven Nausa, vietnámi nyelven Truong Sa), amelyeket a saigoni kormány 1973 szeptemberében ka­tonailag megszállt, a Kínai Népköz* társaság igényt tart. 11. MALTA 1974. december 15*én kikiáltották a köztársaságot. Az alkotmánymódo­sítás megszüntette az utolsó hivata­los kapcsolatot Málta és Nagy-Bri- tannia között. Az ország és a Nem­zetközösség viszonya változatlan ma­radt. 12. MEXIKÓ Megkezdődött a Mexikói-öböl men­tén végighúzódó 2 milliárd tonna be­csült készlettel rendelkező olajme- zö kiaknázása, amely az országot a gazdag olajtermelők sorába emeli. 13. MOZAMBIK 1974. szeptember 12. A Lusakában megkötött szerződés értelmében Mo- zambik 1975. június 25-én elnyeri a teljes függetlenséget. Portugália ,.tengeren túli tartománya” 784 961 négyzetkilométer területű 7,5 millió lakosú afrikai ország. 14. NDK, EGYESÜLT ÁLLAMOK 1974. szeptember 4. Az NDK és az Egyesült Államok kormánya diplo­máciai kapcsolatot létesített egy­mással. 15. PALESZTINA 1974. október 28—29-én a marok­kói Robotban a 21 arab ország leg­magasabb szintű tanácskozása a Palesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ) a palesztin nép egyedüli képviselőjének ismerte el. Határo­zatot hozott, hogy az izraeli meg­szállás megszűnése után Gáza (354 négyzetkilométer) és Ciszjordánia (5295 négyzetkilométer) területén pa lesztin nemzeti állam iöiiön létre a térséaben élő 3,2 millió palesztin számára. 16. PORTUGÁLIA 1974. április 25-én a világ legna­gyobb gyarmatbirodalommal rendel­kező országában a 92 161 négyzet- kilométer területű 8,7 millió lakosú Portugáliában megdőlt a 42 évig tartó fasiszta diktatúra. 17. SAO TÓMÉ ÉS PRINCIPE 1975. július 12-én függetlenné vá­lik a 964 négyzetkilométer területű 76 000 lakosú portugál „tengeren túli tartomány” 18. SZÍRIA 1974. május 31-én Genfben Szíria és Izrael képviselői aláírták a tűz­szünet elrendeléséről és a csapatok szétválasztásáról szóló megállapo­dást. Az egyezmény szerint Izrael visszaadta Szíriának az 1973. októ­beri háború után elfoglalt 845 négyzetkilométer területet, valamint az 1967 júniusa óta megszállás alatt tartott 1135 négyzetkilométeres Go- lán-fennsík egy részét, Rafid^ és Ku- neitra városokat is. A sziriai és az izraeli csapatok között 1224 osztrák, kanadai, perui és lengyel alegysé­gekből álló ENSZ-haderő helyezke­dik el. 19. SZOVJETUNIÓ 1974. május. Komszomol-védnökség- gel megkezdődött ,,az évszázad leg­nagyobb építkezése”, a 3200 km hosszú Bajkál-Amur vasútvonal meg­valósítása, amelynek segítségével a természeti kincsekben mérhetetlenül gazdag szibériai területek válnak el­érhetővé. Megkezdődött a Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió közreműködésével meg­valósuló 2750 km hosszú orenburgi földgázvezeték építése. Az Orenburg környéki földgázmezőn a Románia által épített előkészítő és tisztító üzemben előállított gáz 1420 mm át­mérőjű csövekben 75 atmoszféra nyomással áramlik a tagországokba. A három évig tartó építőmunkában 3500—4000 magyar szakmunkás, mér­nök, technikus is résztvesz. Hazánk az előzetes tervek szerint 2,8 milli­árd köbméter földgázt importál 1978-tól ezen a vezetéken a Szovjet­unióból. 20. ZÖLD FOKI SZIGETEK 1975. július 5-én nyeri el függet­lenségét a 4033 négyzetkilométer te­rületű 250 000 lakosú atlanti-óceáni portugál gyarmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom