Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Négy év telt el az MSZMP X. kongresszusa óta és készülünk a párt XI. kongresszusára. A Központi Sajtószolgálat ebből az alkalomból fel­kérte dr. Berecz Jánost, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjét, hogy válaszoljon külpoli­tikánk néhány alapvető vonását érintő kérdésre. Nemzetközi erőviszonyok — Hogyan alakultak a nem­zetközi erőviszonyok az el­múlt időszakban és a vál­tozások milyen hatást vál­tottak ki a világpolitiká­ban? — A nemzetközi erőviszonyok az elmúlt időszakban jelentős mértékben a haladás, a szocia­lizmus javára tolódtak el és az emberiség jövője szempontjából kedvelő hatást váltottak ki a vi­lágpolitikában. Az erőviszonyok megváltozá­sának legfőbb eleme, hogy a szocialista országok, különösen pedig a Szovjetunió, olyan ha­talmas gazdasági, műszaki-tech­nikai bázist hoztak létre, amely- lyel megteremtették saját biz­tonságuk és a világ békéje vé­delmének legyőzhetetlen anya­gi alapját. Jelentős tényezője a mai nemzetközi viszonyoknak a felszabadult országok többsége által folytatott antiimperiallsta külpolitika. Számottevő hatást gyakorolnak a világ fejlődésére a néptömegek hatalmas demok­ratikus mozgalmai, szolidaritási akciói, a békéért harcoló szer­vezetei. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett erőeltolódás, vál­tozás természetesen nem ösztö­nösen, automatikusan megy végbe. Az elmúlt évtizedek osz­tályharcának következményei kényszerítették a tőkés világ realitással számot vető vezető politikusait arra, hogy a hideg- háborús politika helyett elfo­gadják a békés egymás mellett élés politikáját. Az enyhülésnek a jelenlegi világpolitikában már érzékelhe­tő kedvező következményei van­nak. A társadalmi haladásért folytatott harc területén ezt bi­zonyítják a többi között a gö­rög és a portugál események. Mind jobban kifejezésre jut a Kelet és Nyugat közötti gazda­sági és egyéb kapcsolatok nö­vekedésében, a válsággócok fel­számolásáért történő erőfeszí­tésekben, az európai béke és biztonsági konferencia munká­jában, a leszerelési tárgyalások előrehaladásában. Az eredmények számbavételé­nél azonban nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azt a tényt, hogy jelenleg is jelentős erőt képvi­selnek az enyhüléssel szemben­álló szélsőséges reakciós erők. Tevékenységük károsan befolyá­solhatja a világpolitikában be­következett kedvező változást. Válság és Európa — A kapitalista rendszer ál­talános válságának rrf?- lyülése hogyan hat az eu­rópai helyzet alakulására? — A kapitalista rendszer ál­talános válsága, amely átfogja a politikai, társadalmi és gaz­dasági élet szinte valamennyi területét, az utóbbi években el­mélyült. A korábban szilárdnak vélt tőkés valutarendszer meg­ingott, jelentős infláció bonta­kozott ki, aimi legszembetűnőb­ben az árak nagyfokú, gyors emelkedésében fejeződik ki. Nő a munkanélküliek száma, romlanak a lakosság életkörül­ményei. Mindezt súlyosbítja az energiaválság. A gazdasági problémák hatására, valamint a dolgozó osztályok és rétegek ebből eredő elégedetlensége következtében mind gyakoribb az uralkodó osztályok politikai, kormányzati válsága is. Ebben a helyzetben a kapitalista or­szágok — különösen a Közös Piac vezető körei — megkísér­lik a gazdasági válság terhei­nek egy részét más országokra hárítani, gazdasági szankciók­QHÉTVÉGE Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztálya vezetőjének nyilatkozata kai fenyegetik a fejlődő világot. Megpróbálják súlyosbítani a szocialista országoknak nyújtott hitelfeltételeket. Ezek a törekvé­sek azonban hosszabb távon maguknak a tőkéseknek az ér­dekeit sértik. A tőkés országok belső és egymásközti ellentéteinek éle­ződése következtében ezekben az országokban megszánta dol­gozó tömegek szociális bizton­sága, növekszik a nemzetközi monopóliumok intézkedéseivel szembeni elégedetlenségük. Mindez a munkásosztqly és a vele szövetséges dolgozó réte­gek, illetve a burzsoázia közöt­ti osztály-összeütközések gyors növekedéséhez, az osztályharc fokozódásához vezet. E harc szervezői és irányítói mindenütt a kommunista és munkáspártok, a nagy szakszervezetek. A dol­gozó tömegek erejét összefogva, a nemzeti keretekben folyó osz­tályharc társadalmi bázisának szélesítésével, élvezve a szocia­lista országok dolgozóinak cse­lekvő szolidaritását, képesek visszaverni a fasizálódási ten­denciákat, megvédeni és kiszé­lesíteni a demokratikus vívmá­nyokat. A haladó erők, a de­mokratikus szervezetek mozgó­sításával újabb nyomást gyako­rolhatnak kormányaikra a nem­zetközi biztonsáq ügyének töret­len előrehaladása érdekében. Szocialista egység — Milyen új vonások erősöd­tek meg az elmúlt időszak­ban a szocialista országok és pártjaik nemzetközi te­vékenységében? — A szocialista világrend- szer a társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolatok alaku­lásának meghatározó tényezőjé­vé vált. Az SZKP XXIV. kong­resszusa békeprogramjának meghirdetése óta egyre fokozó­dó mértékben előtérbe került a szocialista országok legfonto­sabb nemzetközi törekvésének realitása: a termonukleáris há­ború megakadályozása, a béke és biztonság erősítése, a sokol­dalú nemzetközi együttműködés fejlesztése, a társadalmi hala­dás szolgálata. A Kelet—Nyu­gat közötti párbeszéd rendsze­ressé és csúcsszintűvé vált. En­nek eredményei vannak. A szocialista országok egymás közötti kapcsolatai ugyancsak gyümölcsözően fejlődnek. Az említett sikerek, eredmények el­képzelhetetlenek lennének a szocialista közösség egységé­nek, széles körű együttműködé­sének fejlődése nélkül. Éppen a szocialista országok testvéri összefogása képezi azt a visz- szatarthatatlanul érvényesülő erőt, amely meghatározó sze­repet játszik a világ nemzetkö­zi kapcsolatainak alakulásában, és az enyhülés, az eqyüttműkö- dés politikáját visszafordíthatat­lanná teszi. Hazánk szerepe — Hogyan járul hozzá a Ma­gyar Népköztársaság a vi­lághelyzet pozitív fejlődé­séhez? — Hazánk, mint európai szo­cialista ország külpolitikai te­vékenységét elsősorban konti­nensünkön fejti ki, amelynek sorsa bennünket a legközvetle­nebbül érint. Ugyanakkor, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten aktívan hozzájárulunk a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Külpoliti­kai tevékenységünk két, egy­mástól elválaszthatatlan, egy­mást kölcsönösen kiegészítő cél megvalósítására összpontosul. Egyfelől: védjük szocialista ál­lamunk nemzeti érdekeit, érvé­nyesítjük külpolitikai céljait. Másfelől: szerves részét képez­zük a szocialista közösség nem­zetközi tevékenységének, a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalomnak. Ismeretes, hoay hazánk aktív résztvevője az európai biztonsá­gi és együttműködési konferen­ciának. E tevékenységünkkel a szocialista világrendszer enyhü­lési politikájához, a különböző társadalmi rendszerű államok békés és széles körű együttmű­ködésének ügyéhez kívánunk hozzájárulni. Megfigyelői stá­tuszban ugyancsak részt veszünk a bécsi csapat- és fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon. Két­oldalú kapcsolataink fejlesztése során sem feledkezünk meg a világ, haladó emberisége egye­temes érdekeiről. Hozzájárulásunk legfrissebb példája, hogy több európai test­vérpárt kérésére fővárosunkban rendeztük meg az európai kom­munista és munkáspártok érte­kezletének előkészítő találkozó­ját. Ez a megtisztelő feladat egyben elismerése annak a te­vékenységnek is, amelyet pár­tunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységé­nek és együttműködésének erő­sítése érdekében kifejt. Külpolitikánk — Manapság mindkét világ- rendszer felelős politikai tényezői nemcsak a békés egymás mellett élés, ha­nem a békés és sokoldalú együttműködés szüksé­gességének fontosságát hangsúlyozzák. Hogyan vélekedik erről és ezzel összefüggően milyen fel­adatok hárulnak a magyar külpolitikára? —- Napjainkban felelős pol­gári politikai tényezők, nemcsak szavakban foglalnak állást a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése mellett, hanem a két vi­lágrendszer államai közötti bé­kés együttműködés konkrét meg­valósulását szorgalmazzák. Jól példázzák ezt a szocialista és a tőkés országok, a Szovjetunió és az USA között már megkö­tött, nagyvolumenű gazdasági megállapodások. Ugyancsak er­re mutat, hogy az Egyesült Ál­lamok szenátusa a napokban el­fogadott új kereskedelmi tör­vénnyel felhatalmazta az elnö­köt — a többi között — arra is, hogy megszüntesse a szocialista országok irányába eddig alkal­mazott diszkriminációt. A fordulat tartóssá tételére törekszenek a szocialista orszá­gok békepolitikájukkal az egész világon. Á szocialista országok­nak ez a politikája nem új ke­letű, egyidős a létezésükkel, mégis a nemzetközi élet ural­kodó irányzatává csak napja­inkban vált azáltal, hogy a szo­cialista országok, a Szovjetunió erejének növekedése révén az erőviszonyok a szocializmus ja­vára megváltoztak. Az erőviszo­nyok megváltozása arra kény­szeríti a tőkés országok józa­nabb vezetőit, hogy lemondja­nak a szocialista országok elle­ni erőszakos fellépésről, hogy elfogadják a békés versenyt. Következésképpen a magyar külpolitika előtt csakúgy, mint a szocialista országok külpolitiká­ja előtt az a feladat áll, hogy változatlan tartalommal, még nagyobb aktivitással harcoljon a nemzetközi enyhülés vissza­fordíthatatlanná tételéért, a bé­kéért, a biztonságért. Csak az enyhülés tartóssá, szilárddá té­telével lehet megteremteni a biztos alapját a széles körű, békés együttműködésnek, ami egyaránt szolgálja nemzeti és internacionalista érdekeinket, céljainkat. Az enyhülés tartóssá válásának legfőbb záloga vi­szont, a szocialista közösség or­szágai erejének szakadatlan’nö- vekedése, együttműködése még szorosabbá, még hatékonyab­bá válása, egyeztetett fellépése. Ezért a magyar külpolitika fel­adata, hogy minden lehetséges módon és eszközzel vegyen részt a szocialista országok békepoli­tikája megvalósításában, a meglévő válsággócok felszá­molásában, a nemzetközi prob­lémák tárgyalásos megoldásá­ban. Európa biztonságáért — Elégedettek lehetünk-e az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájával és mikorra várható a legfelsőbb szin­tű záróértekezlet összehí­vása? — Az a tény, hogy Európa békéjében és biztonságában ér­dekelt különböző társadalmi rendszerű országok hivatalos képviselői tárgyalások útján ke­resik a vitás kérdések megoldá­sának módját, és Genfben az Európai Biztonsági Konferencia harmadik, zárószakaszának elő­készítése folyik, feltétlenül ked­vező dolog. Nem lehetünk azon­ban elégedettek az Európai Biztonsági Konferencia második szakaszának ütemével. Tudjuk azonban, hogy az eu­rópai béke és biztonság ügye — ellentmondásnak tűnhet ta­lán, de — állandó harc kérdé­se. Ez a küzdelem a nemzetközi enyhülés hívei és ellenfelei kö­zött folyik. Amikor a reakciós, hidegháborús körök egy-egy tő­kés országban megerősödtek, ennek káros, fékező hatása érezhetővé válik az adott or­szág küldöttségének genfi sze­replésében is. Bízunk abban, hogy hazánk, a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország aktív békepolitiká­jának, a népek béketörekvései­nek hatására az Európai Bizton­sági Konferencia előkészítő munkája felgyorsul és 1975, a fasizmus_ leverésének 30. évfor­dulója az európai biztonság megszilárdulásának az éve lesz, Saját és nemzetközi célok — Hogyan értelmezhető a XI. kongresszus irányelvei­nek az a megállapítása, hogy külpolitikánkkal a nemzeti és az internacio­nalista érdekeket egy­aránt szolgáljuk? * — Legfontosabb feladatunk a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ez egyben legalap­vetőbb nemzeti érdekünk is. Mi­közben ezt a feladatot meg­oldjuk, teljesítjük internaciona­lista kötelezettségünket is. A szocializmus sikeres felépítése hozzájárul a szocialista világ- rendszer erősödéséhez, a szo­cializmus vonzerejének növeke­déséhez és a társadalmi ha­ladásért folyó világméretű harc általános feltételeinek javulá­sához. A szocializmus építéséhez kapcsolódó nemzeti és nemzet­közi érdekek tehát egységben, dialektikus kölcsönhatásban vannak egymással. Nagy szük­ség van ugyanakkor az egysé­get alkotó mindkét oldal helyes felismerésére és érvényesítésé­re. Ebből következik pl., hogy ha politikánk nem szolgálná nemzeti érdekeinket, nem felel­ne meg a nemzetközi munkás- osztály érdekeinek sem, és ha nem lenne internacionalista, ve­szélyt jelentene nemzeti érdeke­inkre nézve is. Külpolitikánk alapvető felada­ta, hogy kedvező feltételeket biztosítsunk a szocializmus épí­tése számára hazánkban. Ez nemzeti, de ugyanakkor nem­zetközi érdek is. Ezt az érdeket saját erőből természetesen nem tudnánk érvényesíteni. A ked­vező külső körülmények bizto­sítása csak közös erővel le­hetséges. Ezért tevékenységün­ket a Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal egyeztetve, egységben végezzük. A nemzeti és nemzetközi ér­dekeknek ez az egysége, köl­csönös feltéte|ezettsége és köl­csönhatása jut kifejezésre a XI. kongresszus irányelveinek ab­ban a megállapításában, hogy külpolitikánkkal nemzeti és in­ternacionalista érdekeinket egy­aránt szolgáljuk. yid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (jobb oi amerikai elnök november 24-én nyilatkozatot írt alá a hadá lyver-rendszerek további korlátozásáról szóló új, hosszú lejáratú kidolgozására. Az álló sorban (balról jobbra: Henry Kissinger o szovjet külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, washingtoni nagykövete. m Testvér­lapjaink írják A Ivovi testvérla'punk is fog­lalkozott a baranyai KlSZ-dele^ gáció Buszkban tett látogatásá­val. Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára és az általa veze­tett küldöttséget fogadta az Ukrán Kommunista Párt Buszk Területi Bizottságának titkára és ezenkívül több kolhozt is meg­látogattak a magyar vendégek. Továbbra is főhelyet szentel a lap a városi munkások me­zőgazdaságban tett óriási se­gítségéről. Az utóbbi évek egyik legnagyobb termésének betaka­rítása után a közelmúltban hoz­ta nyilvánosságra az Ukrán Kommunista Párt Lvovi Bizottsá­ga a mezőgazdaság 1975. évi terveit megjelölve a személyi és technikai feltételek biztosításá­nak lehetőségeit is. Uzsgorodban a napokban a „Kárpátia” Könyvkiadó magyár nyelven is megjelentette M. Sztelmah: Töprengések rólad cí­mű nagysikerű művét. A kötetet hazánkban a Magvető Könyvki­adó veszi gondozásába. Ukrajnában az utóbbi időben mind gyakrabban alakulnak úgynevezett mezőgazdasági klu­bok. Ezúttal a Nyeszterovban nyílott ilyen jellegű intézmény­ről tájékoztat a lap. A mező- gazdasági klubokban a kolho­zok dolgozóinak nyílik kulturált szórakozási és tanulási lehető­ség az esti órákban. ÜTkBEVKESSE Tizenegy nappal a határidő előtt teljesítették éves tervüket a zwikaui Martin Hoop Művek szénkombinát dolgozói. Az üzem az NDK 25 éves jubileumán a „Szocialista Munka üzeme" cí­met kapta, majd a példás energiatakarékosságért tüntették ki. A további termelés már az 1975. évi terv megalapozását segíti. A győzelem 30. évfordu­lójára tett vállalások között kü­lönleges célként a fegyelem és biztonság fokozása is szerepel. ELÁS Amikor az erdő — hős című írásban a következőket olvastuk: Hazánk minden talpalatnyi földjéért sokan áldozták életü­ket. Ezekben a hősi harcokban igazi hősök születtek, akiket ma büszkén emlegetünk otthona­inkban. Harcoltak a nép sza­badságáért. A hősök emlékének adózva a IV. Szaveza Szindikata Hor- vatszke eszéki küldöttsége fel­kereste a népfelszabadító har­cok hőseinek Emlék-házát, Pet­rov erdőben pedig az ütközetek színhelyét. A küldöttek közül az újságíró kérdésére a látottak után ezt válaszolta: „Az Emlék-ház Kum- rovecben védelmezte egész Ju­goszláviát, s ebben van a nagy­sága. A petrovói erdő? — Az ő emberei tegnap szívből harcol­tak a szabad máért és ma a jobb holnapért." Ilyen és ehhez hasonló nyilat­kozatok hangzottak Kumrovec és a környéke az erdei emlékek láttán a résztvevők ajkáról. Kumrovec ugyanis Tito szülőfa­luja, s így hazai és külföldiek egyaránt keresik fel, hogy ezzel is leróják kegyeletüket a sza­badságért küzdő hősök emléke előtt. A Turista Szövetség és a „Generalturist” közös programot szervezett Magyarországra az új év ünneplésére. Az egyik csoport a máriagyűdi borozóban bú- csúztatta^z óévet, majd a vi­dám szilveszterezés után Har­kányban fürdőit a fáradt társa­ság. A másik csoportot Dombó­váron szállásolták el. Az új évet itt cigányzenével köszön­tötték. > ■ . i

Next

/
Oldalképek
Tartalom