Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-04 / 3. szám
Négy év telt el az MSZMP X. kongresszusa óta és készülünk a párt XI. kongresszusára. A Központi Sajtószolgálat ebből az alkalomból felkérte dr. Berecz Jánost, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjét, hogy válaszoljon külpolitikánk néhány alapvető vonását érintő kérdésre. Nemzetközi erőviszonyok — Hogyan alakultak a nemzetközi erőviszonyok az elmúlt időszakban és a változások milyen hatást váltottak ki a világpolitikában? — A nemzetközi erőviszonyok az elmúlt időszakban jelentős mértékben a haladás, a szocializmus javára tolódtak el és az emberiség jövője szempontjából kedvelő hatást váltottak ki a világpolitikában. Az erőviszonyok megváltozásának legfőbb eleme, hogy a szocialista országok, különösen pedig a Szovjetunió, olyan hatalmas gazdasági, műszaki-technikai bázist hoztak létre, amely- lyel megteremtették saját biztonságuk és a világ békéje védelmének legyőzhetetlen anyagi alapját. Jelentős tényezője a mai nemzetközi viszonyoknak a felszabadult országok többsége által folytatott antiimperiallsta külpolitika. Számottevő hatást gyakorolnak a világ fejlődésére a néptömegek hatalmas demokratikus mozgalmai, szolidaritási akciói, a békéért harcoló szervezetei. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett erőeltolódás, változás természetesen nem ösztönösen, automatikusan megy végbe. Az elmúlt évtizedek osztályharcának következményei kényszerítették a tőkés világ realitással számot vető vezető politikusait arra, hogy a hideg- háborús politika helyett elfogadják a békés egymás mellett élés politikáját. Az enyhülésnek a jelenlegi világpolitikában már érzékelhető kedvező következményei vannak. A társadalmi haladásért folytatott harc területén ezt bizonyítják a többi között a görög és a portugál események. Mind jobban kifejezésre jut a Kelet és Nyugat közötti gazdasági és egyéb kapcsolatok növekedésében, a válsággócok felszámolásáért történő erőfeszítésekben, az európai béke és biztonsági konferencia munkájában, a leszerelési tárgyalások előrehaladásában. Az eredmények számbavételénél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy jelenleg is jelentős erőt képviselnek az enyhüléssel szembenálló szélsőséges reakciós erők. Tevékenységük károsan befolyásolhatja a világpolitikában bekövetkezett kedvező változást. Válság és Európa — A kapitalista rendszer általános válságának rrf?- lyülése hogyan hat az európai helyzet alakulására? — A kapitalista rendszer általános válsága, amely átfogja a politikai, társadalmi és gazdasági élet szinte valamennyi területét, az utóbbi években elmélyült. A korábban szilárdnak vélt tőkés valutarendszer megingott, jelentős infláció bontakozott ki, aimi legszembetűnőbben az árak nagyfokú, gyors emelkedésében fejeződik ki. Nő a munkanélküliek száma, romlanak a lakosság életkörülményei. Mindezt súlyosbítja az energiaválság. A gazdasági problémák hatására, valamint a dolgozó osztályok és rétegek ebből eredő elégedetlensége következtében mind gyakoribb az uralkodó osztályok politikai, kormányzati válsága is. Ebben a helyzetben a kapitalista országok — különösen a Közös Piac vezető körei — megkísérlik a gazdasági válság terheinek egy részét más országokra hárítani, gazdasági szankciókQHÉTVÉGE Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztálya vezetőjének nyilatkozata kai fenyegetik a fejlődő világot. Megpróbálják súlyosbítani a szocialista országoknak nyújtott hitelfeltételeket. Ezek a törekvések azonban hosszabb távon maguknak a tőkéseknek az érdekeit sértik. A tőkés országok belső és egymásközti ellentéteinek éleződése következtében ezekben az országokban megszánta dolgozó tömegek szociális biztonsága, növekszik a nemzetközi monopóliumok intézkedéseivel szembeni elégedetlenségük. Mindez a munkásosztqly és a vele szövetséges dolgozó rétegek, illetve a burzsoázia közötti osztály-összeütközések gyors növekedéséhez, az osztályharc fokozódásához vezet. E harc szervezői és irányítói mindenütt a kommunista és munkáspártok, a nagy szakszervezetek. A dolgozó tömegek erejét összefogva, a nemzeti keretekben folyó osztályharc társadalmi bázisának szélesítésével, élvezve a szocialista országok dolgozóinak cselekvő szolidaritását, képesek visszaverni a fasizálódási tendenciákat, megvédeni és kiszélesíteni a demokratikus vívmányokat. A haladó erők, a demokratikus szervezetek mozgósításával újabb nyomást gyakorolhatnak kormányaikra a nemzetközi biztonsáq ügyének töretlen előrehaladása érdekében. Szocialista egység — Milyen új vonások erősödtek meg az elmúlt időszakban a szocialista országok és pártjaik nemzetközi tevékenységében? — A szocialista világrend- szer a társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolatok alakulásának meghatározó tényezőjévé vált. Az SZKP XXIV. kongresszusa békeprogramjának meghirdetése óta egyre fokozódó mértékben előtérbe került a szocialista országok legfontosabb nemzetközi törekvésének realitása: a termonukleáris háború megakadályozása, a béke és biztonság erősítése, a sokoldalú nemzetközi együttműködés fejlesztése, a társadalmi haladás szolgálata. A Kelet—Nyugat közötti párbeszéd rendszeressé és csúcsszintűvé vált. Ennek eredményei vannak. A szocialista országok egymás közötti kapcsolatai ugyancsak gyümölcsözően fejlődnek. Az említett sikerek, eredmények elképzelhetetlenek lennének a szocialista közösség egységének, széles körű együttműködésének fejlődése nélkül. Éppen a szocialista országok testvéri összefogása képezi azt a visz- szatarthatatlanul érvényesülő erőt, amely meghatározó szerepet játszik a világ nemzetközi kapcsolatainak alakulásában, és az enyhülés, az eqyüttműkö- dés politikáját visszafordíthatatlanná teszi. Hazánk szerepe — Hogyan járul hozzá a Magyar Népköztársaság a világhelyzet pozitív fejlődéséhez? — Hazánk, mint európai szocialista ország külpolitikai tevékenységét elsősorban kontinensünkön fejti ki, amelynek sorsa bennünket a legközvetlenebbül érint. Ugyanakkor, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten aktívan hozzájárulunk a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Külpolitikai tevékenységünk két, egymástól elválaszthatatlan, egymást kölcsönösen kiegészítő cél megvalósítására összpontosul. Egyfelől: védjük szocialista államunk nemzeti érdekeit, érvényesítjük külpolitikai céljait. Másfelől: szerves részét képezzük a szocialista közösség nemzetközi tevékenységének, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomnak. Ismeretes, hoay hazánk aktív résztvevője az európai biztonsági és együttműködési konferenciának. E tevékenységünkkel a szocialista világrendszer enyhülési politikájához, a különböző társadalmi rendszerű államok békés és széles körű együttműködésének ügyéhez kívánunk hozzájárulni. Megfigyelői státuszban ugyancsak részt veszünk a bécsi csapat- és fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztése során sem feledkezünk meg a világ, haladó emberisége egyetemes érdekeiről. Hozzájárulásunk legfrissebb példája, hogy több európai testvérpárt kérésére fővárosunkban rendeztük meg az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítő találkozóját. Ez a megtisztelő feladat egyben elismerése annak a tevékenységnek is, amelyet pártunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és együttműködésének erősítése érdekében kifejt. Külpolitikánk — Manapság mindkét világ- rendszer felelős politikai tényezői nemcsak a békés egymás mellett élés, hanem a békés és sokoldalú együttműködés szükségességének fontosságát hangsúlyozzák. Hogyan vélekedik erről és ezzel összefüggően milyen feladatok hárulnak a magyar külpolitikára? —- Napjainkban felelős polgári politikai tényezők, nemcsak szavakban foglalnak állást a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése mellett, hanem a két világrendszer államai közötti békés együttműködés konkrét megvalósulását szorgalmazzák. Jól példázzák ezt a szocialista és a tőkés országok, a Szovjetunió és az USA között már megkötött, nagyvolumenű gazdasági megállapodások. Ugyancsak erre mutat, hogy az Egyesült Államok szenátusa a napokban elfogadott új kereskedelmi törvénnyel felhatalmazta az elnököt — a többi között — arra is, hogy megszüntesse a szocialista országok irányába eddig alkalmazott diszkriminációt. A fordulat tartóssá tételére törekszenek a szocialista országok békepolitikájukkal az egész világon. Á szocialista országoknak ez a politikája nem új keletű, egyidős a létezésükkel, mégis a nemzetközi élet uralkodó irányzatává csak napjainkban vált azáltal, hogy a szocialista országok, a Szovjetunió erejének növekedése révén az erőviszonyok a szocializmus javára megváltoztak. Az erőviszonyok megváltozása arra kényszeríti a tőkés országok józanabb vezetőit, hogy lemondjanak a szocialista országok elleni erőszakos fellépésről, hogy elfogadják a békés versenyt. Következésképpen a magyar külpolitika előtt csakúgy, mint a szocialista országok külpolitikája előtt az a feladat áll, hogy változatlan tartalommal, még nagyobb aktivitással harcoljon a nemzetközi enyhülés visszafordíthatatlanná tételéért, a békéért, a biztonságért. Csak az enyhülés tartóssá, szilárddá tételével lehet megteremteni a biztos alapját a széles körű, békés együttműködésnek, ami egyaránt szolgálja nemzeti és internacionalista érdekeinket, céljainkat. Az enyhülés tartóssá válásának legfőbb záloga viszont, a szocialista közösség országai erejének szakadatlan’nö- vekedése, együttműködése még szorosabbá, még hatékonyabbá válása, egyeztetett fellépése. Ezért a magyar külpolitika feladata, hogy minden lehetséges módon és eszközzel vegyen részt a szocialista országok békepolitikája megvalósításában, a meglévő válsággócok felszámolásában, a nemzetközi problémák tárgyalásos megoldásában. Európa biztonságáért — Elégedettek lehetünk-e az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájával és mikorra várható a legfelsőbb szintű záróértekezlet összehívása? — Az a tény, hogy Európa békéjében és biztonságában érdekelt különböző társadalmi rendszerű országok hivatalos képviselői tárgyalások útján keresik a vitás kérdések megoldásának módját, és Genfben az Európai Biztonsági Konferencia harmadik, zárószakaszának előkészítése folyik, feltétlenül kedvező dolog. Nem lehetünk azonban elégedettek az Európai Biztonsági Konferencia második szakaszának ütemével. Tudjuk azonban, hogy az európai béke és biztonság ügye — ellentmondásnak tűnhet talán, de — állandó harc kérdése. Ez a küzdelem a nemzetközi enyhülés hívei és ellenfelei között folyik. Amikor a reakciós, hidegháborús körök egy-egy tőkés országban megerősödtek, ennek káros, fékező hatása érezhetővé válik az adott ország küldöttségének genfi szereplésében is. Bízunk abban, hogy hazánk, a Szovjetunió és a többi szocialista ország aktív békepolitikájának, a népek béketörekvéseinek hatására az Európai Biztonsági Konferencia előkészítő munkája felgyorsul és 1975, a fasizmus_ leverésének 30. évfordulója az európai biztonság megszilárdulásának az éve lesz, Saját és nemzetközi célok — Hogyan értelmezhető a XI. kongresszus irányelveinek az a megállapítása, hogy külpolitikánkkal a nemzeti és az internacionalista érdekeket egyaránt szolgáljuk? * — Legfontosabb feladatunk a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ez egyben legalapvetőbb nemzeti érdekünk is. Miközben ezt a feladatot megoldjuk, teljesítjük internacionalista kötelezettségünket is. A szocializmus sikeres felépítése hozzájárul a szocialista világ- rendszer erősödéséhez, a szocializmus vonzerejének növekedéséhez és a társadalmi haladásért folyó világméretű harc általános feltételeinek javulásához. A szocializmus építéséhez kapcsolódó nemzeti és nemzetközi érdekek tehát egységben, dialektikus kölcsönhatásban vannak egymással. Nagy szükség van ugyanakkor az egységet alkotó mindkét oldal helyes felismerésére és érvényesítésére. Ebből következik pl., hogy ha politikánk nem szolgálná nemzeti érdekeinket, nem felelne meg a nemzetközi munkás- osztály érdekeinek sem, és ha nem lenne internacionalista, veszélyt jelentene nemzeti érdekeinkre nézve is. Külpolitikánk alapvető feladata, hogy kedvező feltételeket biztosítsunk a szocializmus építése számára hazánkban. Ez nemzeti, de ugyanakkor nemzetközi érdek is. Ezt az érdeket saját erőből természetesen nem tudnánk érvényesíteni. A kedvező külső körülmények biztosítása csak közös erővel lehetséges. Ezért tevékenységünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal egyeztetve, egységben végezzük. A nemzeti és nemzetközi érdekeknek ez az egysége, kölcsönös feltéte|ezettsége és kölcsönhatása jut kifejezésre a XI. kongresszus irányelveinek abban a megállapításában, hogy külpolitikánkkal nemzeti és internacionalista érdekeinket egyaránt szolgáljuk. yid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (jobb oi amerikai elnök november 24-én nyilatkozatot írt alá a hadá lyver-rendszerek további korlátozásáról szóló új, hosszú lejáratú kidolgozására. Az álló sorban (balról jobbra: Henry Kissinger o szovjet külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, washingtoni nagykövete. m Testvérlapjaink írják A Ivovi testvérla'punk is foglalkozott a baranyai KlSZ-dele^ gáció Buszkban tett látogatásával. Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára és az általa vezetett küldöttséget fogadta az Ukrán Kommunista Párt Buszk Területi Bizottságának titkára és ezenkívül több kolhozt is meglátogattak a magyar vendégek. Továbbra is főhelyet szentel a lap a városi munkások mezőgazdaságban tett óriási segítségéről. Az utóbbi évek egyik legnagyobb termésének betakarítása után a közelmúltban hozta nyilvánosságra az Ukrán Kommunista Párt Lvovi Bizottsága a mezőgazdaság 1975. évi terveit megjelölve a személyi és technikai feltételek biztosításának lehetőségeit is. Uzsgorodban a napokban a „Kárpátia” Könyvkiadó magyár nyelven is megjelentette M. Sztelmah: Töprengések rólad című nagysikerű művét. A kötetet hazánkban a Magvető Könyvkiadó veszi gondozásába. Ukrajnában az utóbbi időben mind gyakrabban alakulnak úgynevezett mezőgazdasági klubok. Ezúttal a Nyeszterovban nyílott ilyen jellegű intézményről tájékoztat a lap. A mező- gazdasági klubokban a kolhozok dolgozóinak nyílik kulturált szórakozási és tanulási lehetőség az esti órákban. ÜTkBEVKESSE Tizenegy nappal a határidő előtt teljesítették éves tervüket a zwikaui Martin Hoop Művek szénkombinát dolgozói. Az üzem az NDK 25 éves jubileumán a „Szocialista Munka üzeme" címet kapta, majd a példás energiatakarékosságért tüntették ki. A további termelés már az 1975. évi terv megalapozását segíti. A győzelem 30. évfordulójára tett vállalások között különleges célként a fegyelem és biztonság fokozása is szerepel. ELÁS Amikor az erdő — hős című írásban a következőket olvastuk: Hazánk minden talpalatnyi földjéért sokan áldozták életüket. Ezekben a hősi harcokban igazi hősök születtek, akiket ma büszkén emlegetünk otthonainkban. Harcoltak a nép szabadságáért. A hősök emlékének adózva a IV. Szaveza Szindikata Hor- vatszke eszéki küldöttsége felkereste a népfelszabadító harcok hőseinek Emlék-házát, Petrov erdőben pedig az ütközetek színhelyét. A küldöttek közül az újságíró kérdésére a látottak után ezt válaszolta: „Az Emlék-ház Kum- rovecben védelmezte egész Jugoszláviát, s ebben van a nagysága. A petrovói erdő? — Az ő emberei tegnap szívből harcoltak a szabad máért és ma a jobb holnapért." Ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok hangzottak Kumrovec és a környéke az erdei emlékek láttán a résztvevők ajkáról. Kumrovec ugyanis Tito szülőfaluja, s így hazai és külföldiek egyaránt keresik fel, hogy ezzel is leróják kegyeletüket a szabadságért küzdő hősök emléke előtt. A Turista Szövetség és a „Generalturist” közös programot szervezett Magyarországra az új év ünneplésére. Az egyik csoport a máriagyűdi borozóban bú- csúztatta^z óévet, majd a vidám szilveszterezés után Harkányban fürdőit a fáradt társaság. A másik csoportot Dombóváron szállásolták el. Az új évet itt cigányzenével köszöntötték. > ■ . i
