Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-31 / 30. szám

2 Dunántúli napló 1975. január 31., péntek Lvovi vendégek Baranyában V. M. Podolcsak, a Lvov Terü­leti Pártbizottság kulturális osz­tályának vezetője, P. F. Podik, a Pártbizottság könnyű- és élel­miszeripari osztályának vezetője és 1. 1/. Volodarszkij lvovi grafi­kusművész szerdán este Bara­nyába érkezett. Csütörtökön dél­előtt fogadta a lvovi pártmun­kásokat Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és eszmecserét folytattak a két testvérmegye kapcsola­tainak továbbfejlesztéséről. A beszélgetésen részt vett Rajnai József, Koós László, a Megyei Pártbizottság osztályvezetői, majd Rajnai József osztályveze­tő társaságában a Ivoviak meg­tekintették a Zsolnay-múzeumot. Útjuk következő állomása a tv-torony volt, ahova elkísérte őket Imholl János, a Megyei Pártbizottsáq osztályvezető-he­lyettese. Ott találkoztak Asz­talos Ferenccel, a Pécsi Idegen- forgalmi Hivatal vezetőjével és az idei Pécsi Ipari Vásáron való részvételükről beszélgettek, majd megtekintették a vásár színhelyét a Köztársaság téren. Lvovi vendégeink pénteken délelőtt ellátogatnak a pécsi Zsolnay gyárba, délután Mo­hácsra utaznak, ahol megtekin­tik a Farostlemezgyárat, majd a város nevezetességeivel is­merkednek. Előtérben a rekonstrukciók Befejeződött a TOT tanácskozása Csütörtökön Budapesten be­fejezte munkáját a TOT kétna­pos tanácskozása; a második napon a termelőszövetkezetek idei tervezési munkájának köz- gazdasági szempontjait vitat­ták meg. Pap József, a TOT titkára elmondotta: a közös gazdaságok idén 5—6 százalé­kos üzemi nyereség-növelést irányoztak elő. Ez az elképze­lés reális, világosan kell látni azonban, hogy az év elején életbe lépett árintézkedések és a különböző közgazdasági sza­bályozó módosítások szoro­sabbá tették a téeszek gazdál­kodásának közgazdasági felté­teleit. A beruházásoknál idén elő­térbe kerülnek a rekonstrukci­ók, a régebbi létesítmények fel­újítása, korszerűsítése ugyanis aránylag kis pénzeszközökkel megoldható. Különösen a szarvasmarha-tartó telepeken kerül sor a létesítmények mo­dernizálására. Tavaly 88000 autót értékesített a Merkúr Bővülő kínálat Sajtótájékoztató az idei tervekről Az elmúlt évben 88 000 gép­kocsit vásárolhatott a lakosság és a közületek a Merkur-tól s az idén eddig 82 000 személy­autó beszerzésére kötött a vál­lalat szerződést — mondotta csütörtöki sajtótájékoztatóján Csűri István, a Merkur Válla­lat igazgatója. Ez évben tovább javul az autókínálat összetétele, új tí­pusok is megjelennek a Mer­kur listáján, több típust fje­dig a gyártó vállalatok korsze­rűsítettek. A Trabant special - amelynek első szállítmányai már meg is érkeztek — biz­tonságosabb és kényelmesebb is elődeinél, új műszerfalán vészvillogó-kapcsolót is elhe­lyeztek, s négy sebességű ab­laktörlővel szerelték fel. A Wartburgon újdonság a tökéle­tesített ajtózárak, az újszerű kormányoszlop, s a nagyobb biztonságot nyújtó fékrendszer. Már most élénk az érdeklődés a nagy Zsiguliként számontar- tott VÁZ 2103-as típus iránt, amelynek erősebb a motorja a jelenlegi Zsigulikénál. Az eddi­gi szerződés szerint 14 500 Tra­bant és 12 800 Wartburg, 24 850 VÁZ 2101-es és 3700 VÁZ 2103-as Zsiguli, valamint 14 470 Skoda, és többek között 2900 Dacia érkezik az idén. A mini Polski előreláthatólag a IV. negyedévtől rendelhető meg a vállalatnál, de idén mind­össze 400 érkezik belőle. A vevők színvonalasabb ki­szolgálásáért ez évtől több új­fajta intézkedést vezetett be a Merkur, így például a rövid szállítási határidőre megrendel­hető típusokra közvetlenül le­vélben is feladható a megren­delés, s előleget sem kell fi­zetni. Leggyorsabban a Zaporo- zsec, Moszkvics—412, a Dacia 1300-as és a Polski Fiat 1500- as juthat el a vevőhöz, ezeket ugyanis a raktári készlettől füg­gően azonnal szállítják. Tra­bantra november végétől ismét felvesz rendelést a Merkur, leg­utóbb 60 000-en adtak fel meg­rendelést erre a kocsira. A meg­rendelések feldolgozására Tra­bant brigádot alakított a vál­lalat, s a napokban befejező­dött a tavalyi befizetések visz- szaigazolása. Sikeresnek bizonyult a ta­valy elindított „használtért használtat” akció; eszerint a több éves gépkocsik tulajdono­sai minőségi cserével a Merkur telepein jobb használt autót válaszhatnak, s ennek vétel­árába beszámítják a régi ko­csi értékét. 1975. január 1. óta a Merkur debreceni, győri, pécsi, békéscsabai és kecske­méti használtautó-telepén - a korábbi gyakorlattal ellen­tétben - a megvett személyau­tó árát azonnal készpénzben ki­fizetik. Hamarosan a többi te­lepen is áttérnek erre a gya­korlatra. A használtautó-pia­con egyébként a kereslet a szo­cialista országokban gyártott fiatalabb évjáratú, jó műszaki állapotú autók iránt a legna­gyobb, különösen a közületek- től vásárolt 2—3 éves Zsigulik és Polski-Fiatok kedveltek. Bazaltgyapot- gyár Tapolcán Tapolcán megkezdték az új bazaltgyapot gyár szere­lési munkálatait és ezzel befejezéséhez közeledik Du­nántúl egyik legjelentősebb építőipari beruházása. Éven­te 200 000 köbméter bazalt­gyapotot gyártanak majd svéd technológiával és be­rendezésekkel. A környéken található bazaltból készítik majd a bazaltgyapot pap­lant, csőhéjat, és lemezt. Az új tapolcai terméket az épí­tőipar a szigetelésnél hasz­nosítja, elsősorban azokon a helyeken, ahol a szigete­lőanyagnak magas hőmér­séklettel kell érintkeznie, így például a központi fű­tések vezetékeinél. A ta­pasztalatok szerint a bazalt­gyapot szigetelőanyag még a 900 Celsius fokos hőmér­séklet hatására sem változ­tatja meg tulajdonságát. f& part politikája folyamatos Az irányelvek vitája a Szénbányák pártbizottsági ülésén A Mecseki Szénbányák 15 ezer munkásának, 3 ezer kom­munistájának különleges meg­becsülését bizonyítja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a Mecseki Szénbányák pártbizott­sági ülését alkalmasnak vélte a XI. kongresszus elé terjesz­tendő legfontosabb dokumen­tumainak, többek között a programnyilatkozat-tervezet megvitatására. A Mecseki Szénbányák párt- bizottságának ülésén megjelent dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Párdi Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB gazdaságpo­litikai osztályának vezetője. Schwarcz József, a Szénbá­Zárszámadás Baksán A rendszerek sikere A termelőszövetkezet elnöke, Baksai Antal, ismertette oz 1974-es esztendő eredményeit a tag­sággal. Szokolai felvétele Sikeres gazdasági évet zárta baksai Ezüstkalász Termelőszö­vetkezet. Erről adott számot a vezetőség nevében Baksai An­tal tsz-elnök a tegnapi zár- számadási közgyűlésen. A közgyűlésen részt vett dr. László Andor államtitkár, a Ma­sNiaasat* ISTENEK CSATÁJA Bemutatjuk a szerzőt Megérkezik a szerző, szálas fiatal férfi és lesi a színészek arcát. Aztán jönnek majd a próbák, a premier, az első kri­tikák a zizegő újságlapokon, az első vastops, meg utána néha beülni a nézőtérre, szürke ci­vilként, de még mindig dobo­gó szívvel ... Az új dráma szü­letésének szép pillanatai so­rában ez volt tehát az egyik: Szüts Bernát, eljött az Istenek csatája tegnapi olvasópróbájá­ra. Mutassuk be most a szer­zőt: Tizenegy éves korában szín­házat szervezett — bohózatok, balett, krepp-papír ruhákban, miegymás — a kertjükben és a nyár végéig szép bevételt szereztek vele. Különben újság­író volt sokáig — például a Népszavába írt tárcákat — most meg a Corvina Könyvki­adó felelős szerkesztője. Hu­szonhét éves korában találko­zott először a színházzal — szerzőként. Szendrő Ferenc az Irodalmi Színpadon előadta oratóriumát, amit aztán 1972­ben a Miskolci Nemzeti Szín­ház is bemutatott. Majd kap­csolatba került Czimer József dramaturggal és ez a kapcso­lat mind emberi, mind dráma­írói vonatkozásban meglepően nagy lendületet adott Szüts Bernátnak. — Az Istenek csatája? — Babilonban játszódik és emiatt könnyen rámondhatják, hogy parabola, vagyis jelképes példabeszéd. De én azt hiszem, nem lehet jó az a dráma, amely nem parabola! Ezúttal nem Babilon a lényeg, hanem az, hogy aki írta, az az 1970- es években él. Ezt a kort lá­tom, ennek vagyok a fia. Erről is akarok beszélni. Hogy a cselekményt hová helyezem, az inkább színpadi és történeti érdekesség lehet. Szerintem egy király egy egész nép, sőt ha nagyhatalom uralkodója, akkor egy egész világ sorsát határozhatja meg, míg min­dennapi ember legfeljebb egy család sorsát. Arthur Millertől olvastam a napokban, hogy a drámának vagy a család vagy a szélesebb értelemben vett társadalom a témája. Márpe­dig, ha az utóbbi, akkor több­nyire a verses forma alkalmas. Számomra a babiloni környe­zet és helyszín, s a verses for­ma volt a legmegfelelőbb, mi­vel olyan társadalmi, elvi-esz­mei problémákat igyekeztem megírni, amelyek a minden­napi nyelvtől eltérő nyelven biztosabban, jobban szólalhat­nak meg. (Földessy) gyár Nemzeti Bank elnöke, Havas Ferenc, a Központi Bi­zottság tagja, a Komárom me­gyei Pártbizottság első titkára, dr. Burgert Róbert, a Központi Bizottság tagja, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója, Czégény József, a Baranya megyei Pártbizott­ság titkára, dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese, Gyenis Pál, a Pécsi Járási Pártbizottság titkára és Bruck József, a Pécsi Járási Hi­vatal elnöke. A baksai tsz Baranya megye egyik legerősebben szakosodott közös gazdasága. Fő termelé­si profilja a baromfitenyésztés, mely tavaly az állattenyésztés árbevételének '54 százalékát hozta, és ennek a fő profilnak alárendelt kukoricatermesztés, amely a szántóterület 65 szá­zalékát köti le. A kukoricát 100 százalékban a bábolnai ipar­szerű rendszerben termelik. Ta­valy három CPS gépsorral 1855 hektár átlagában 63,5 mázsás rekordtermést takarítottak be. Gépesítettségük magas fokára jellemző, hogy 1 mázsa kuko­ricát 8 percnyi élőmunka ráfor­dítással termeltek meg. Míg korábban 257 fő dolgozott a növénytermesztésben, ma az iparszerű termelési rendszer bevezetésével 32 főre csökkent ez a szám. A bevétel nagyobb hányadát Baksán tavaly is az állatte­nyésztés hozta, 50,9 millió forin­tot, aminek több, mint a fele az iparszerű baromfitermelési rendszer eredménye. Az idő­mutatók itt is jók, egy kiló broi­ler csirkét 3 perc, egy 18 he­tes tenyészjércét 28 perc mun­kaidővel állítottak elő. A tsz termelési értéke 116,9 millió forint volt, a szövetkezeti bruttó jövedelem 25,7 millió fo­rint. A tsz-tagság jövedelmét első ízben emelték évi 30 ezer forint fölé, és 30 napnak meg­felelő -nyereségrészesedést fi­zettek. A közgyűlés vitájában felszó­lalt dr. László Andor államtit­kár, aki az eredményekhez gra­tulálva rámutatott, hogy a bok­sái szövetkezet gondjai, törek­vései összecsengenek az orszá­gos törekvésekkel. Helyes és előremutató gazdálkodást foly­tat a tsz, ha az eszközök jobb kihasználásával egyidejűleg to­vább bővíti termelését. A na­gyobb igény a haladás motor­ja, s ez megkívánja, hogy évről évre egy lépést előbbre lép­jünk. A következő ötéves terv­ben nagy feladat vár a mező- gazdaságra az egyre növekvő belső szükségletek és az ex­port szempontjából egyaránt. Ezt a feladatot a termelési rendszerekben rejlő lehetősé­gek kihasználásával lehet tel­jesíteni. Havasi Ferenc elvtárs, a Ko­márom megyei Pártbizottság el­ső titkára a közgyűlést követő fogadáson meleg szavakkal üd­vözölte a baksai eredményeket, a tsz tagságát.- Kapcsolataink Baranya megyével sokoldalúak és egy­re inkább bővülnek. A CPS központja Komárom megyében van. ügyvezető elnöke Baksai Antal elvtárs, aki gyakran meg­fordul nálunk. Termelőszövetke­zetüknek jó híre van. A háztá­ji és a rendszerek nyújtotta le­hetőségekkel okosan élnek. Szí­vesen jöttem el ebbe a tsz-be. Nemcsak gazdasági eredmé­nyeik ragadtak meg, hanem az is, hogy sokoldalúan alakítják a közösség emberi oldalait. Örülök, hogy a CPS útján is együttműködésünk Baranya me­gyével tovább bontakozik. nyák pártbizottságának titkára nyitotta meg az ülést, majd dr. Bánki Nándor, a szénbá­nyák pártbizottságának első titkára mondott vitaindítót. A mecseki szénbányászok széles körben megvitatták az irányelveket, a pártcsoportér- tekezleteken, alapszervi tag­gyűléseken és üzemi pártbizott­sági üléseken az elhangzott észrevételek, vélemények soka­sága alapján állt össze a szén­bányászok állásfoglalása. A vitaindítóban, később a vitá­ban is többször elhangzott, hogy a mecseki szénbányászok az irányelvekben szerettek volna kicsit többet hallani a magyar szénbányászat jövőjé­ről, kérték a Központi Bizottsá­got, hogy a kongresszuson több szó essék az iparág jövőjéről, ezt annál is inkább szükséges­nek látják, mert az 1974-es minisztertanácsi határozat vég­rehajtását, amelyet a bányá­szat megsegítésére hoztak, kissé vontatottnak vélik. A vitában sok szó esett a munkásosztály vezető szerepé­nek további erősítéséről is. Kos- suth-bányán nagyszerű kezde­ményezés született: az üzemve­zetőség negyedévenként kibő­vített keretek között beszéli meg a legfontosabb tennivalókat, az eredményeket. Ezeken a rendez­vényeken az üzem művezetői, aknászai, a szocialista brigádok vezetői, pártmunkások, szakszer­vezeti és KISZ tisztségviselők az üzem vezetőjével egyenlő part­nerként tanácskoznak. A pártbizottsági ülés vitájá­ban meqfogalmazódott a Me­cseki Szénbányák népgazdasági fontossága: Dunaújváros hosszú távon nagymennyiségű szenet fogad a Mecsekből, a Mecsek pedig akár száz esztendeig is nagymennyiségű kokszolható szenet tud szállítani, ha képes lesz kilábolni abból az áldatlan helyzetből, amelybe a hatvanas esztendők végén, a hetvenes esztendők elején került. Mások önkritikusan a vállalat saját tennivalóit elemezték: mint mondották, házon belül is az üzemszervezésben, a termelé­kenység növelésében sokat kell fáradozni, nem várható, hogy minden központi segítséggel ol­dódjék meg. Párdi Imre hozzászólásában a párt politikájának folyamatos­ságát hangsúlyozta, mint mon­dotta, ez a gondolat kell, hogy végigkísérje a párt munkásai­nak tanácskozásait. Természetesen az élet válto­zó körülményei között mindig közelíteni kell a valósághoz, a realitásokat nem lehet figyel­men kívül hagyni. Ez vonatkozik a társadalmi életre és a gazda­sági életre egyaránt. A követ­kező időkben a pártosság, a következetesséq, s ahol arra szükség van, az erélynek is na­gyobb hangsúlyt kell kapnia. A Mecseki Szénbányák jövő­jének biztosítéka az a 300 mil­lió tonna kokszolásra alkalmas szén, amely a Mecsekben rejtő­zik, az Irányelvek pedig vilá­gosan kimondja (ha szűksza­vúan is), hogy ásványi kincsein­ket maximálisan ki kell aknáz­ni. Nem lehet tehát vitás, hogy a bányászok élet- és munkakö­rülményeit a párt és annak leg­főbb vezető szerve a kongresz- szus is fontos szempontként tartja számon, nyugtalanságra tehát nincs ok. L. J. Nagykanizsa új címere A Nagykanizsai városi Tanács csütörtöki ülésén rendeletet al­kotott a város új címeréről és zászlajáról. A város új zászlaja pasztell-kék színű, benne a régmúltat is idéző Kanizsa-vár szimbolikus rajzolatával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom