Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-31 / 30. szám

1975. január 31., péntek Dunántúli napló 3 A Vöröskereszt idei programja Nagylányok iskolája 13000 hallgató a tanfolya­mokon • Tiszta község mozgalom Tavaly ünnepeltük a véradás 25 éves, és a térítés nélküli véradás 15 éves fordulóját. A Magyar Vöröskereszt Bara­nya megyei Szervezete a jubi­leumi évhez méltóan látta el feladatát: 9260 liter vért gyűj­tött. 24 500-an adtak vért a megyében, tehát minden hu­szadik ember. A Magyar Vöröskereszt Ba­ranya megyei Szervezetének ve­zetőségi ülésén beszámoltak az elmúlt évi munkáról és is­mertették a mozgalom idei fel­adatait. A népesedéspolitikai határozat végrehajtása érdeké­ben 14 180 hallgatónak 345 előadást tartottak. Anyák isko* Iáját, Nagylányok iskoláját, Családi élet iskoláját szervez­tek. örvendetes, hogy egyre nagyobb számban kapcsolód­tak be a szakorvosok. A felvilágosító munkában je­lentős helyet kapott a betegsé­gek megelőzése, a családvé­delem, a véradás, és a szűré­sek előtti felvilágosítás. Nőtt a lakosság érdeklődése is. A Vö­röskereszt különböző tanfolya­main - elsősegélynyújtás, be­tegápolás, üzemegészségügy stb. — több mint 13 ezer hall­gató vett részt. Tavaly is meghirdették a „Ba­ranya megye legtisztább köz­sége” mozgalmat. A „Tiszta község" cím feltételeit a pécsi járás községeinek 67 százalé­ka teljesítette, a szigetvári já­rásban azonban csak 17. A „Tiszta Termelőszövetkezet" cí­met a baranyai gazdaságok 59 százaléka nyerte el 1974-ben. Az alkoholizmus elleni küz­delem nem hozta meg a re­mélt sikert, csökkent az e té­mában tartott előadások iránti érdeklődés. A gondozói mun­kában viszont élenjár a szerve­zet: 656 családdal és 2213 ál­lami gondozott gyermekkel, ve­szélyeztetett fiatallal, egyedül­álló beteggel, öreggel foglal­kozik a Vöröskereszt. S végül tavaly közel 4 ezer elsősegélynyújtót képzett ki a Vöröskereszt, így számuk ma Baranyában meghaladja a 14 ezret. Speciális — gázmentő, növényvédőszer mérgezésben elsősegélyt nyújtó — tanfolya­mokat is szerveztek. Ha mm megy önként, segít a jogszabály *>► PARAGRAFUS az alkoholizmus ellen Gyermekek téli üdültetése Életek megrontója. Mé­reg. Első számú közellen­ség — és még sorolhat­nánk azokat a minősítő kifejezéseket, amelyeket az alkohollal kapcsolat­ban emlegetnek. Súlyos betegségek egész sora, bűnügyi statisztikák bizo­nyítják, hogy nincs ebben semmi túlzás. Az alkoholellenes propagan­dának, elvonó kezelésnek csak akkor lehet foganatja, ha az alkoholisták maguk is meg akarnak szabadulni szenvedé­lyüktől. Ha ehhez gyengék, ak­kor a társadalom akarata se­gít. 1975. január elsején lépett hatályba az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeleté az alko­holisták kötelező intézeti gyógykezeléséről. Az új rende­letről és alkalmazásának mód­járól kérdeztük dr. Lányi Ernő pécsi városi-járási vezető ügyészt. — Milyen törvények, rendele­tek előzték meg az 1974. évit? — A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szó­ló 1961. évi V. törvény az alap­szabályozás tekintetében mind a mai napig irányadó a bün­tetőbíróság által elrendelhető kényszerelvonó kezelésnek ak­kor, ha a bűn elkövetése a tettes mértéktelen alkoholfo­gyasztásával függ össze. Az 1962-ben megjelent törvény- erejű rendelet szerint az állam- igazgatási szervek is elrendel­hettek kényszerelvonó kezelést, illetve a részegeknek kijózaní­tó szobába való szállítását. Egy azonos szintű, 1966-ban meg­jelent rendelet kiterjesztette ezt a beteg kérelmére elrendelhe­tő alkoholelvonó kezelésre. — Mi hiányzott a rendeletek­ből? — Az említett jogszabályok nem teszik lehetővé azt, hogy a munkaterápiás kényszerelvo­nó kezelést 6 hónapnál tovább folytassák. Még akkor sem, ha a gyógyítás sikerének ez lenne a feltétele. Sürgős szükség volt egy olyan kényszerelvonó keze­lés lehetőségére, amely magas szintű törvényességi biztosíté­kok mellett, hosszabb tartamú zárt intézeti elvonókezelés el­rendelésére ad módot. Ennek az igénynek tett eleget a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának 1974. évi 10. számú törvényerejű rendelete.- Kikkel szemben és milyen szervek alkalmazhatják az új jogszabályt? — Azt az alkoholistát, aki rendszeres és túlzott alkoholfo­gyasztásából eredő magatartá­sával családját, kiskorú gyer­mekének fejlődését, környezeté­nek biztonságát, a közrendet, illetőleg munkahelyén a mun­kát ismételten és súlyosan meg­zavarja, ügyészi indítvány alap­ján, a járásbíróság polgári, nem peres eljárásban hozott határozatával legfeljebb két esztendeig tartó, munkaterápi­ás intézetben történő alkohol­elvonó kényszerkezelésre köte­lezheti. Az eljárás költségmen­tes. — Kik kezdeményezhetik az eljárást?- Az illetékes tanács (Pé­csett a Városi Tanács VB II. kerületi hivatala) egészségügyi szakigazgatási szervének javas­lata alapján az ügyész indít­ványozza. Az intézeti kezelés elrendelésére irányuló eljárás megindítását — az egészségügyi szerv előtt — bármely állami, vagy társadalmi szerv, szövet­kezet, vagy éppen maga az érdekelt is kezdeményezheti. — Vannak kivételek e jog­szabály alkalmazása alól?- Ilyen kezelésre nem köte­lezhető az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte még be, az sem, akinek kórházi kezelés­re van szüksége, továbbá ha olyan betegségben szenved, amelynél fogva a munkaterá­piás kezelés nem, vagy csupán eredménytelenül lenne alkal­mazható. Abban az esetben, ha ezek a kizáró okok nem áll­nak fenn, a beutalt a gyógy­kezelés tűrésére kényszeríthető. A munkaterápiás gyógykezelés szükség szerint többször is meg­ismételhető. — Mikor szűnik meg a keze- , lés?- Meg kell szüntetni akkor, ha megkezdése óta a két év letelt. El kell bocsátani az in­tézetből a beutaltat akkor is, ha a kezelés folytatása szük­ségtelen, vagy ha a kezelés egyáltalán nem, vagy csak eredménytelenül lenne folytat­ható. Ez utóbbi két esetben orvosi szakvélemény alapján a járásbíróság hoz döntést.- Mi a helyzet a beutalt munkaviszonyával? — A kezelés ideje alatt a munkaviszonnyal, illetve szövet­kezeti tagsággal járó jogai és kötelességei szünetelnek, de az intézetben eltöltött idő beszá­mít a munkaviszonyban eltöltött időbe. A kellően felszerelt Munka­terápiás Alkoholelvonó Intéze­tet az igazságügyminiszter a közelmúltban kijelölte. Kurucz Gyula Nem jelent kiesést a tanulásban Egymás szavába vágva me­sélik élményeiket a téli üdü­lésről visszatért gyerekek. Cso­dálatos környezetben, a leg­többször erdők mélyén meg­búvó kastélyokban töltenek 23 napot az általános iskolások — elsősöktől nyolcadikosokig. Az üdülésben azok a gye­rekek vehetnek részt, akiknek legalább egyik szülője szak- szervezeti tag, akiket jó maga­viseletük, kiemelkedő tanulmá­nyi eredményük alapján az is­kolák vezetői érdemesnek tar­tanak az üdülésre. Elsőbbséget élveznek a nagycsaládosok és az egyedül élő szülők gyerme­kei. 1975 januárjától gondoskod­tak az ormándpusztai, a vajtai, a kőszegi és a röjtökmuzsaji gyermeküdülőkben tankönyvek­ről is, így nem kell a gyere­keknek cipelniük könyveiket, csak a munkafüzeteiket viszik magukkal. A 23 nap alatt ugyanis rendes iskolai oktatás­ban részesülnek, tehát tanul­mányaikból semmiképpen sem jelent kiesést az üdülőben el­töltött idő. A legtöbb gyereket a pécsi, a szigetvári, a mohácsi, a siklósi és a komlói általános iskolákból küldik. Komlón és Mohácson több vállalat is ren­delkezésükre bocsátotta gép­kocsijait, autóbuszait, hogy a kora hajnali vonatindulásoknál segítségükre legyen. Baranya megyéből 240 általános isko­lást üdültetnek 1975 téli és kora tavaszi időszakában 27—32 fős csoportokban. Az első csoport január 9-én indult, a második február 3-án Ormándpusztára és Vajtára, március 24-én in­dulnak Kőszegre a gyerekek, majd április 16-án Röjtökmu- zsajra és szintén Kőszegre, vé­gül az utolsó turnust május 9- én indítják Röjtökmuzsajra. hm Akik a hírekben szerepelnek.. A posta­igazgató Hír: Január elsejével Varga Sándort nevezték ki o Pécsi Pos­taigazgatóság vezetőjévé. Az íróasztalon néhány akta, amit gyors mozdulattal a fiók­ba csúsztat. Cigarettával kínál. Elém tolja a hamutartót; ő nem dohányzik. Mondja, hogy az igazgatói kinevezés egy kissé hirtelen jött. Fiatalon, hiszen 38-as születésű, megkapni ezt a bizalmat jóleső érzés ugyan, de végtelenül nagy felelősséggel jár. Négy megye — Baranya, Tolna, Somogy, Zala — 670 postahivatala van a fele­lősség mögött. £ A kérdés kézenfekvő: ho­gyan lesz valaki postás, hogyan lesz igazgató? Mi történt a 18 év alatt, amit Varga Sándor a posta kötelékében töltött? — A Nagy Lajosban érettsé­giztem — mondja. Aztán elne­veti magát. — Sosem gondoltam én arra, hogy postás legyek. Akkoriban mint megyeválogatott atléta, két lehetőségem volt: vagy a vasúthoz megyek, vagy ide. A postás sportkör atlétaed­zője bent volt, a vasútét nem találtam. Hát így történt. . . 1958-ban végezte el a közép­fokú postaforgalmi tanfolyamot. Első igazi munkahelye a nagy­C5s5€tK€Í€lüt pOtlÖ tJOricIOSicCIclÖS öregek százai várakoznak a szociális otthonokban megüre­sedő egy-egy férőhelyre. Nagy részük olyan egyedülálló idős ember, akinek nincs eltartásra kötelezhető hozzátartozója. Balázs Istvánná 71 éves, Pécs, Felsőhavi utca 6. szóm alatti lakos:- Az uram még a háborúban halt meg, a lányom pedig hat évvel ezelőtt. Vettem magamnak egy házrészt és nemsokára megkeresett engem egy fiatal, ismerős házaspár, hogy ők el­tartanak. Eleinte minden jó volt, később már semmi sem. A fia­talokat később hazacsalogatta az anyós, én meg egyedül ma­radtam. Azt még elfelejtettem mondani, hogy szürkehályog van a szememen, alig látok. Sokszor töltöttem hideg lakás­ban, étien, szomjan a napjai­mat. Egyszer azt mondták a szomszédok, hogy van itt a vá­rosban egy gondozó intézet, menjek oda jelentkezni. Elmen­tem és kértem, hogy vigyenek szociális otthonba, de nem volt hely. Hát most már amondó va­gyok, hogy jobb is így. Tili nő­vér minden reggel begyújt ná­lam az olajkályhába, meghozza a reggelim. Az ebédet már a Treszka nővér hozza. Vettek ne­kem egy kisrádiót is, azt hall­gatom napközben. A 64 éves Puszpán Miklósról sem gondoskodott senki. Mivel saját lakásán nem tudták meg­oldani az ellátását, most egy közös lakásban, több társával együtt tölti napjait. Beosztják a pénzét, vigyáznak az egészsé­gére, biztosítják az étkezését, egyáltalán egész ellátását. A csalqdot pótló gondosko­dást Pécsett a Házi Szociális Gondozás Szervezetének tagjai végzik. Akikre vigyáznak, csak­nem valamennyien szociális ott­honra várakozó öregek. A házi gondozás tehát az intézeteken kívül élő és közvetlen segítség­re szoruló személyek életkörül­ményeinek a javítását szolgál­ja, tulajdonképpen pótolja a szociális otthont. Jelenleg 10 hi­vatásos és 50 társadalmi gon­dozónő felügyel közel 300 idős emberre. A hivatásos gondozók teljes munkaidejükben az öre­gekkel foglalkoznak, a társa­dalmi munkában ezt vállalók pedig meghatározott feladato­kat ellátva segítik őket. A jelenlegi 300 egyedülálló közül 40—50 azoknak a száma, akik teljes gondozásban része­sülnek. A többieknek tulajdon­képpen „csak" segítenek: elin­tézik ügyes-bajos dolgaikat, meghozatják a tüzelőjüket, vagy kitakarítanak náluk. Ilyen rész­beni gondozást a Komarov Gimnázium és Szakközépiskola tanulói is vállaltak, akik közül többen minden nap ebédet visznek az Olimpiából egy-egy idős embernek. Az ilyen segítő­készségre persze mindig szük­ség van, hiszen a gondozott öregek biztonságot éreznek a velük való törődésből és szere- tetet, ragaszkodást kínálnak ezért cserébe. T. É. állomáson lévő hivatal volt. Közben jött a katonaság, a nő­sülés. Mivel felesége is a pos­tán dolgozott, kérte áthelyezését a Pécs 1-esbe. A tanfolyamok, iskolák sora következett nappalin és estin.- Hatvannyolcban a postás szakszervezet területi tanácsá­nak titkárává választottak. Ez hozta életemben az első nagy változást. Varga Sándor, aki szinte min­den- poszton végigdolgozott né­hány esztendőt — a nagypostán nincs olyan kiadói ablak, ahol ne ült volna —, a szakszervezeti poszton ismerte meg a postá­sok hétköznapjait, gondjait és a négy megyét.- Az akkori választás — mondja némi szünetet tartva -, igen jólesett, hiszen azt mutat­ta, hogy az emberek bíznak bennem . . . # A szakszervezeti munka?- Nehéz volt, de szép volt. A postás szakszervezetnek nincse­nek nagy hagyományai . . . Tervei iránt érdeklődöm. Hi­szen, mint az általában lenni szokott, az új emberektől, az új igazgatóktól mindig várnak va­lami változást is, valami mást.- Elődömtől a vezetési stí­lus, a munkamódszer, de nem utolsó sorban az ember-centri­kus szemlélet tekintetében sokat tanultam. Úgy szeretném a to­vábbi munkát irányítani, hogy ne következzen be törés. A következő tervidőszakban Pécsett egy korszerű műszaki bázist alakítanak ki. Szigetváron új postát építenek, bővítik a távbeszélő központot. Pécsett a Kertvárosban és a Szigeti úton épül új posta, s éppen ma adta ki az utasítást, hogy a kertvá­rosi új lakónegyedben több nyilvános távbeszélő állomást kell felszerelni. Rövidesen kez­dődik a pécsi távhívó központ bővítése Budapest felé 5 kime­nő és 13 bejövő áramkörrel, Komló irányában nedig 7 kime­nő áramkörrel gyarapszik a je­lenlegi összeköttetések száma. 0 És a telefonigénylők? Benyúl a fiókba, előveszi az imént elrakott dossziét.- A kérdésre számítottam. Az új Crossbar minden szabad vo­nalát kiadtuk. Ez tizenkétezer állomás, amelynek a fele iker. Az igénylők száma pedig még mindig négyezer felett van. Saj­nos, 1980-ig nem tehetünk sem­mit. A népgazdaság költségve­tésében a lakás, a bölcsőde, az óvoda mind-mind megelőzi ezt, a sokszor jogosan áhított beru­házást. Nincs pénzünk a bőví­tésre. Ez tehát nem rajtuk múlik, de a „szolgáltatásoknak - mondja határozottan Varga Sándor -, javulniuk kell". Főleg a levél- és táviratkézbesítések pontossá­ga van napirenden. # Egyéb elképzelések? — Lényegesnek tartom az üze­mi, munkahelyi demokrácia fej­lesztését, s úgy érzem: a bri­gádmozgalomra, a szocialista munkaversenyekre jobban kell építenünk. Aztán . . . szeretnénk minél több dolgozót vállalati támogatással, kölcsönnel lakás­hoz juttatni. Meg kell gyorsíta­nunk a munkaerő-ellátottság biztosítása érdekében a nehéz fizikai munkát véqzők munkahe­lyének gépesítését. 0 És mint magánember? Hétvégeken, ha ideje engedi, haza-hazalátogat a csalóddal Siklósnagyfaluba — a szülőfalu­ba. „Legjobban ma is ott érzem magam — mondja —, szüleim, régi barátaim társaságában. Amikor felelevenítjük az emlé­keket . . Persze, szó esik mindig a je­lenről is. Kozma Ferenc Kifoltozták a Badacsonyt Befejeződött a Badacsony több mint egy évtizede megkezdett „foltozása”. Az egykori kőbányák által oko­zott sérüléseket a hegy fel­ső részén a „bazaltsapkán" a bányaudvarokon, a med­dőhányókon és a vízmosta területeken igyekeztek el­tüntetni. összesen 80 hek­táron 820 000 facsemetét és cserjét ültettek el. A hegytetőn jelenleg 221 hektár erdő díszük, s az a táj esztétikai képének javí­tását és a turisztikai érde­keket szolgálja. E területen már 13 kilométernyi turista­utat is kialakítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom