Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-31 / 30. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII, évfolyam, 30. szám 1975. január 31., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Barapya megyei Bizottságának lapja fl pécsi kommunisták egységesen helyeslik a kongresszusi irányelveket Ülést tartott a Pécs városi Pártbizottság A Mecseki Szénbányák Pártbizottsága tegnapi ülésén megvitatta a XI. pártkongresszus dokumentumaiból adódó tennivalókat. (Tudósításunk a 2. oldalon.) Ülést tartott a NlinisztertanőC! Jön a „kék arany” Hat szocialista ország kép­viselői a napokban tartották meg első tanácskozásukat Moszkvában az Orenburgból kiinduló és a Szovjetunió nyu­gati határáig húzódó gázveze­ték építéséről. Ezzel megkezdő­dött annak a nagyszabású programnak a végrehajtása, amelyről 1974 júniusában irt alá egyezményt Magyarország, Bulgária, az NDK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és a Szov­jetunió. Az orenburgi gázvezeték lét­rehozása minőségileg új sza­kasz a szocialista országok együttműködésében. Első alka­lommal kerül sor arra, hogy hat ország összefog és közös erővel aknázza ki a Szovjet­unió gazdag fűtőanyag-ener­giatartalékainak egy részét. A 2800 km hosszú gázvezeték megépítéséhez és zavartalan működéséhez szükséges beren­dezések felszerelését az érde­kelt országok végzik saját erő­ből, saját eszközökkel. Ezzel megteremtődik annok a mű­szaki feltétele, hogy a Szovjet­unió több földgázt szállíthasson a nyersanyagokban szegény KGST-országokba. Az orenburgi földgáz-lelőhe­lyek — ahonnan majd az érté­kes nyersanyag elindul útjára — rövid történeti múltra tekin­tenek vissza. 1966-ban nyitot­ták meg az első kutat azon a területen. Ma már 150 kút mű­ködik; a szovjet népgazdaság az orenburgi mezőkről tavaly 15 milliárd köbméter „kék aranyat" kapott. A fejlesztési tervek szerint — mire a gáz­vezeték megépül — évente 45 milliárd köbmétert termelnek ki a földgázmezőkről. A vezeték lefektetése nem lesz egyszerű feladat. Az épít­kezés területére — mocsaras, lápos vidékekre is — 11 mil­lió tonna különféle anyagot, emellett gépeket, berendezése­ket kell szállítani. A szakem­berek számításai szerint sok száz exkavátorra, bulldózerre, darura, csőfektetőgépre van szükség a tervszerű munkavég­zéshez. A beruházás nagyságát nem csak a gépek sokaságá­val mérhetjük. Különleges, sok esetben egyedi technikát, tech­nológiát is fel kell használniuk az építőknek, hogy a vezeték átszelhesse az útjába eső 168 folyót és tavat. Közöttük olyan nagy folyókat, mint a Volga, a Don, a Dnyeper. At kell hidal- niok azt az 500 km-nyi szakasz megépítéséből adódó nehézsé­get is, amely az „örök fagy birodalmán” vezet keresztül. Számolni kell hegyi akadályok­kal is. S ha az építők, a szere­lők mindezekkel megbirkóznak, akkor megépül a világ egyik leghosszabb gázvezeték-rend­szere, amelynek teljesítménye rendkívüli lesz. Az 1420 milliméter átmérőjű csöveken naponta 100 millió köbméter gáz áramolhat majd. Az egész vezeték működését automatizálják, ami annyit je­lent, hogy a 2800 km-nyi út­szakaszon a műszereké lesz a főszerep, s az emberek csak végső esetben avatkoznak be. Az orenburgi földgázvezeték megépítésével valamennyi ér­dekelt országban fontos nép- gazdasági feladatok megoldá­sára kerülhet sor, amelyek egy­bevágnak a Komplex Program elképzeléseivel. Számottevően bővül majd a vegyipari terme­lés, s ezen belül a polimer- anyagok előállítása. A mostani­nál több műgumit, műszálat, ammóniákat, metanolt és vegy­ipari alapterméket gyártanak. Az MSZMP KB felkérte a Pécs Városi Pártbizottságot is: mondjon véleményt a párt programnyilatkozat-tervezetéről, az Irányelvekről és a Szervezeti Szabályzat tervezetről. A Vá­rosi Pártbizottság a pártszék­házban tartott tegnapi ülésén megvitatta a három alapvető dokumentumot. Az ülésen — amelyen résztvett Nagy Tibor, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának helyet­tes vezetője, dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára is —, Lukács lánosnak, a Vá­rosi Pártbizottság titkárának megnyitója után mindhárom dokumentumról Szentirányi Jó­zsef, a Városi Pártbizottság tit­kára mondott vitaindítót. Jellemző: az egység Vitaindítójában az Irányel­vekről kiemelte többek kö­zött, hogy a pártalapszervezeti taggyűlések vitáinak és állás­foglalásainak legszembetűnőbb jellemzője: a kommunisták egységesen helyeslik a Kong­resszusi Irányelveket, az 1957 óta kialakult és bevált, folya­matosan megvalósuló politikát, annak folytatását. Pécs város kommunistái úgy látják, hogy e politikai irány folytatása és fejlesztése, a jó politika követ­kezetesebb végrehajtása hatal­mas anyagi és szellemi tartalé­kokat tud mozgásba hozni o fejlett szocializmus épitése so­rán. Utalt arra, hogy a tag­gyűlések tapasztalatai szerint általános igény a demokratiz­mus sokirányú fejlesztése — több javaslat hangzott el azon­ban arra is, hogy a kongresz- szusi beszámoló ezt tágabb ér­telemben használja és az üze­mi demokrácia fejlesztése mel­lett a munkahelyi demokratiz­mus javítását tegye általános követelménnyé, ugyanakkor a kongresszus nagyobb eréllyel vesse fel az egyéni felelőssé­get a párthatározatok betartá­sáért. Hangot adott Pécs és környéke egyoldalú iparszerke­zete gyorsabb ütemű átala­kítása szorgalmazásának. A párt vezető szerepe Nagy figyelem kísérte az irányelveket tárgyaló taggyűlé­seken a beruházási tevékeny­ség megítélését, javításának feltételeit. Gyors és határozott intézkedéseket várnak a mos­tani fogyatékosságok felszá­molására. Az intenzív gazdál­kodás ösztönzésére a szabályo­zói feltételek rugalmasabb vál­toztatása is szükséges. A tag­gyűléseken helyesen kapott hangot az a gondolat is, hogy ha ma kifogástalan minőségű és normatív követelményeknek megfelelő munkát végzünk, akkor takarékoskodunk igazán. A lakáshelyzettel foglalkozva megemlítette: a lakáshelyzet javítást célzó erőfeszítések he­lyeslése mellett sok jelből arra kell következtetnünk, mintha Pécs város az állami erőből megvalósuló lakásfejlesztés mennyiségének elbírálása so­rán nem kapna a város jelle­gének és a lakásigénylők szá­mának megfelelő figyelmei. Nagy egyetértésre talált az a gondolat, hogy a kongresszus több oldalról megközelítve és az eddigieknél nagyobb arány­ban kíván foglalkozni az ideo­lógiai és művelődési kérdések­kel. Utalt az elhangzott javas­latokra, miszerint a tartalmi fejlesztés feladatai mellett ha­tározottabban kellene foglal­kozni az anyagi, tárgyi, szemé­lyi feltételek javításával mind az oktatásban, mind a közmű­velődésben. Szólt arról is, hogy a vitábarv megerősítették és helyeselték: a soronlévő fel­adatok teljesítése megköveteli a párt vezető szerepének még következetesebb érvényesítését. A hozzászólók a vitaindítóhoz kapcsolódva mondták el véle­ményüket. A viták célja A vitában elsőként felszólaló Kovács István hangsúlyozta: ál­talános tapasztalat, hogy a párttagok egyetértőén és tet­széssel nyilatkoztak az Irányel­vekről. Felszólalásának jelen­tős részében az üzemi demok­rácia érvényesülésével, illetve alaposabb kibontakoztatásá­nak elemzésével foglalkozott. Szólt a bürokratizmus különbö­ző megnyilvánulásairól, kikü­szöbölésük szükségességéről is. Lukács László a népgazdaság belső tartalékainak jobb ki­használásáról és az ésszerű ta­karékosságról mint állandó jel­legű feladatról szólt. Hangsú­lyozta: alapvetőnek tartja a szocialista tervszerűség érvé­nyesítését. Egyetértőén beszélt a KISZ pártirányításónak fon­tosságáról. Dr. Rugási Endre a beruházások céltudatosabb tervezését, szervezését, illetve a beruházások időbeni befeje­zésének szükségességét, az üzemi demokrácia további tar­talmi és módszerbeli fejleszté­sének fontosságát hangsúlyoz­ta. Wieder Béla helyeselte az Irányelvekben a lakáshelyzet javításával foglalkozó megál­lapításokat, azonban felvetette: ott épül-e a legtöbb lakás, ahol erre a legnagyobb igény van? Pécsett jelentősek a la­kásproblémák, a helyzet eny­hítését állandóan szorgalmaz­nunk kell. Nagy igény van a munkáslakás-építés ütemének gyorsítására is. Megoldásra váró feladatok között említette: a szigeti és az újmecsekaljai városrész lakóinak művelődési, szórakozási lehetőségei megte­remtését, javítását. Ambrus Jenő a termelés, a munka jó szervezésére, végzésére hívta fel a figyelmet. Szólt az úgy­nevezett túlzások ellen is, ki­emelve: sok az értekezlet, „ha az ember bekapcsolja a tévét, úgy tűnik, az egész ország ér­tekezik, rendezvényeken vesz részt munkaidő alatt.” Felve­tette: a tervezés és kivitelezés jobb összhangjának megterem­téséért célszerű lenne, ha meg­határozott beruházásokat az építőipari vállalatok tervezői végeznének. Magyarcsik Gyula felszólalásában a programnyi­latkozat-tervezet megállapítá­sait méltatta, majd az Irányel­vekben foglaltakat reális, jár­ható útnak értékelte. Vala­mennyi felszólaló a megbeszé­lés tárgyát képező mindhárom dokumentumban foglaltakkal — a javaslatok figyelembevé­telének kérésével — egyetér­tett. Nagy Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese hangsúlyozta: a viták célja összegyűjteni az észrevétele­ket, javaslatokat és ezeket ér­vényesíteni a pártdokumentu­mokban. A Városi Pártbizott­ság írásban küldi el állásfog­lalását a Megyei Pártbizottsáq- nak, illetve az MSZMP KB-nek. A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak január 21-23 között Moszk­vában tartott 70. üléséről, a kormány p beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. Meg­bízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlások­ból eredő hazai feladatok vég­rehajtására a szükséges intéz­kedéseket tegye meg. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudomá­sul vette az Országos Tervhiva­tal elnökének az V. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos Biró József és Nyikolaj Pato- licsev szovjet külkereskedelmi miniszter csütörtökön Moszkvá­ban megbeszélést folytatott az 1975. évi szovjet-magyar óru- csereforgalmi megállapodás kérdéseiről. A magyar népgazdaság fej­lődésében nagy jelentőségűek a szovjet kőolaj- és nyersanyag­szállítások. A Magyar Népköz­munkálatok soron levő felada­tairól szóló előterjesztését. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a műszaki fejlesztési alap felhasz­nálásának ellenőrzéséről. Meg­állapította, hogy a tárcák és vállalatok rendelkezésére álló műszaki fejlesztési alap összes­ségében elegendő volt, de az eddiginél hatékonyabban kell a technológiai fejlesztésekre és a gyártmányösszetétel javítására- felhasználni. Ennek érdekében fokozott ellenőrzésre van szük­ség. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. társaság a többi KGST-tagor- szággal együtt részt vesz a Szovjetunió termelési kapacitá­sának bővítésében, ami lehető­vé teszi a nyersanyag-szállítás fokozását. Magyarország 1975- ben részt vesz az Ural déli ré­szén egy azbeszt-kombinát, va­lamint az Uszty—llimszk-i cellu­lóz-kombinát építésében. G. F. Több mint 50 milliós beruházással új VOLÁN telep épül Mohácson, Az építkezés első üteme még az idén befejeződik. Az autóbuszok már az új telepen felállított üzemanyagkutakbál tankolnak. Arató Tamás felvétele Bíró József tárgyalása Patolicsevvel

Next

/
Oldalképek
Tartalom