Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-26 / 25. szám
2 Dunántúli napló 1975. január 26., vasárnap Nem bőségszaru Meglepő és váratlan visszhangja lett szerdai tudósításunknak, amiben arról adtunk hírt, hogy a Földmérő és Talajjavító Vállalat egymilliárdos programot terjesztett a tárcaközi bizottság elé, Pécs pincegondjának megoldására. A szám nagysága többeket megbűvölt. s úgy gondolták, hogy ebből futja majd saját problémáik megoldására is. De nemcsak gondolták, hanem határozott igénnyel is fordultak már a városhoz. Valamiféle bőségszarut képzeltek el, ami alá csak oda kell állni és szedni a pénzt. Nem, Pécs nem fogta meg az isten lábát! A program — különösen a programtervezet! — még nem pénz. Világosan megírtuk, hogy az Állami Tervbizottság fog dönteni, s ha Pécs számára kedvezően dönt — és nagyon reméljük a város érdekében, hogy így dönt — akkor lehet szó a felhasználásról. De jó, ha már eleve tudomásul veszi mindenki: a városnak juttatandó pénz programszerin'ci felhasználása 15 évre szól, s ez nem tesz ki évenként 60— 65 milliónál többet. Ez pedig — ugyebár? — nem is olyan sok. S e pénz minden fillérjének meglesz a maga helye. Közműveket kell felújítani, hogy azokból többé ne juthasson víz a város alá. Meg kell akadályozni, hogy a felszíni vizek a város alá hatolva romboló tevékenységet fejtsenek ki. Meg kell építeni a történelmi belvárost elkerülő közlekedési vonalakat, hogy csökkenteni lehessen a szüntelenül növekvő forgalmi terhelést. Teljes egészében fel kell tárni a város alatti pincerendszert és gondoskodni kell a helyreállításról, vagy megszüntetésről. Ennyi is elegendő, hogy belássuk: az állami támogatást szigorúan behatárolt keretek között lehet felhasználni, arról pedig szó sem lehet, hogy közérdekűnek tűnő, ám az ügy szempontjából mégis egyéni (ez alatt most közületet és magánszemélyt egyaránt értünk) problémák megoldására próbáljon bárki is lehetőséget keresni. Itt most elsősorban — és mindenek előtt! — a természeti csapástól sújtott város megmentéséről van szó. Ehhez vár és remél állami segítséget Pécs. H. I. Matiné beugrással Németh József, a Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának magánénekese már több nemzetközi énekversenyen bizonyította pódiuménekesi erényeit. Ma délelőtt a Csontváry Múzeumban rendezendő matinén praeklasszikus és klasz- szikus szerzők dalaiból ad műsort. A hangverseny közreműködője, a meghirdetett műsorral ellentétben, Labancz Borbála lesz, Petényi Ilona ugyanis beteg, orvosa hangkímélést írt elő számára, ezért lemondta a fellépést. A beugróként közreműködő Labancz Borbála két Arany balladát ad elő. Ülést tartott a Délszláv Szövetség országos választmánya Baranyában tömegbázisa van a nemzetiségi politikának (Tudósítónk telefonjelentése) Több mint százezer szerb- horvát anyanyelvű ember él Magyarországon. Anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájuk fejlesztése a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének fő feladata. Hogyan látta el tennivalóit az elmúlt évben, milyen feladatokat tűzött ki 1975-re a szövetség? — Erre a kérdésre adott választ Mándics Mihály főtitkár beszámolója az országos választmány tegnapi budapesti ülésén. A 60 tagú választmány ülésén részt vett dr. Herczeg Ferenc, az MSZMP KB közoktatási és kulturális osztályának alosztályvezetője, dr. Kővágó László, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályvezetője, Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, valamint Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára. A Délszláv Szövetség, amely idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját, sajátos eszközeivel vállal részt a szocialista építésből. Hazánk 10 megyéjében élnek délszláv nemzetiségiek. Egyre több testület tűzte napirendre a nemzetiségek helyzetének vizsgálatát. A helyi szervek az erkölcsi, szakmai segítséget többízben anyagiakkal is megtoldják. Baranya megye Tanácsa például költségvetéséből 200 ezer forintot biztosít a nemzetiségi művelődés támogatására. Az anyanyelv oktatásának és a nemzetiségi kultúra terjesztésének helyzetéről is beszámolt a főtitkár. Jelentős szerepet vállal ezeken a területeken a Pécsi Rádió délszláv szekciója is. Baranyában 15—20 ezer szerb-horvát anyanyelvű ember él, így megyénkben hatványozottan jelentkeznek a nemzetiségiek gondjai, de talán így sikerült elérni a legtöbb eredményt is. Ezekről számolt be Kovácsevics Márk, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, a Délszláv Szövetség alelnöke. Baranyában többet tettünk, mint amennyi a beszámolóban szerepelt. A mi megyénkben tömegbázisa van a nemzetiségi politikának. Ne tűnjék dicsekvésnek, de hadd soroljam az eredményeket: Baranyában szinte nemzetiségi operatív bizottság működik. A nemzetiségek aktívái, együttesen és rendszeresen felkeresik a megye és a város vezetőit. Következetesen küzdünk a délszláv klub létrehozásáért, s elmondhatom, hogy lesz klub, méghozzá az ország egyik legszebb klubja. A Kulturális Minisztérium 300 ezer forinttal támogatja a klub berendezését, a Városi Tanács is segít. Mivel a klubot műemléképületben alakítjuk ki, az Esze Tamás utcában, elkészüléséig még egy évet várni kell. A Pécsi Tanárképző Főiskola délszláv tanszéke patronálja majd a klubot. A Baranya együttes a Tanárképző Főiskolától kapott 16 ezer forint támogatáson túl, a Megyei Tanácstól 15, a Városi Tanácstól 30 ezer forint támogatást kap. Szeretnénk, ha együttesünk elérné a központi nemzetiségi együttes színvonalát, erre minden reményünk megvan. Sokat tettünk a modern délszláv általános kollégium mi- előbi átadásáért. Február elején lesz az avatás. A nemzetiségi oktatásnál maradva: nemrég állapodtunk meg abban, hogy milyen szervezett kereteket biztosítunk a szerb-horvát óvodai csoportok létrehozására, valamint a Leöwey Klára gimnáziumban és a kereskedelmi szakmunkásképző intézetben szerb-horvát nyelvű oktatás bevezetésére. A Délszláv Szövetség baranyai aktivistái különböző előadásokon, taggyűléseken és az elkövetkező képviselőválasztási gyűléseken ismertetik a nemzetiségi politikát — mondta végezetül a szövetség baranyai alelnöke. M u n kásőr-egy séggy ülés Szigetváron Baranya megye munkásőreinek idei utolsó előtti egységgyűlésére került sor tegnap délelőtt Szigetváron, a konzervgyár nagytermében. (Ma délelőtt a Mecseki Szénbányák egységgyűlésével zárul a sorozat.) A Szigetvári Járási Egység ünnepélyes gyűlésén, a hagyományokhoz híven, számot vetettek az 1974-es kiképzési év eredményeivel és vázolták a soron következő feladatokat. Az elnökségben helyet foglalt Horváth Lajos, az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a Megyei Tanács elnöke, Illés István, a Járási Pártbizottság első titkára, László Emil a Városi Párt- bizottság első titkára, valamint Tinusz János, a Városi Tanács elnöke. Ruha és jellem Érdekes rendezvénnyel várja tagjait az újjáalakult Pécsi Színházbarátok Köre. Ruha és jellem címmel a színházművészet egyik sajátos oldalát ismerteti meg: a jelmeztervezést. De — miként a színház általában — ez is kapcsolatban áll a mindennapi élettel, így az emberi jellem és a mindennapi öltözködés összefüggéseivel. A rendezvényen Föl- dessy Dénes újságíró beszélget Vata Emil Jászay-dí- jas díszlet és jelmeztervezővel. Bódis Irén és Labancz Borbála színművésznők pedig ruhákkal illusztrálják az interjút. A rendezvényen érdeklődőket is szívesen látnak január 27-én hétfőn este 7 órakor a METESZ pécsi, Janus Pannonius u. 11. szám alatti székházában. — Az Ajkai Üveggyárban — ahonnan a világ valamennyi földrészére szállítják az értékes ólomkristályt — a jövőben ultrahanggal mossák az üvegeket. A csomagolásra kész árut vízfürdő helyett ultrahanggal tisztítják. A rezonancia segítségével távolítjók el az összes szeny- nyeződést, még a legmakacsabb szurokjelzést is. ünnepséget tartott ma a Majs községi önkéntes tűzoltóegyesület, a helyi ÁFÉSZ étteremben. Az ünnepélyes közgyűlés során a tűzoltóegyesület tagjait Varga Albert tanácselnök köszöntötte. Ezt követően az önkéntes tűzoltók 1974. évi munkájáról az egyesület elnöke: Szentkirályi Lajos adott számot. Ezután átvették a megyei csapatzászlót, amelyet egy évig tartanak maguknál. Az ünnepség során előléptetésekre és pénzjutalmak átadására került sor. A tavaszias január még a Mecsek déli lankáin is ritkaságnak számít. Rég nyílik a hóvirág, kankalin, májvirág, az illatos hunyor, ibolya, barkázik a kecskefűz és feltűntek a mogyoró apró, lilás- piros nővirágjai. Az ezüstjuhar, a csíkos kecskerágó, az orgona rügyei erősen megduzzadtak. Rójuk nézve a kései tél veszélyes. Viszont a tölgy, bükk, kőris, gyertyán — valószínű — tavaszig pihen. Az említett fafajták fiatal csemetéit a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén már most ültetik, szemben a februári—márciusi időszakkal. Kirepültek sok helyen a méhek, költenek a balkáni gerlék és jó pár négyhetes kicsi vígan röpköd. Társat keresve szólnak a kék galambok, a csókák pedig párokra szakadozva fészküket rakják. A továbbtartó jó idő esetén a fácánkakasok dür- gését február végére várják, ezért a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága sietteti a fácágvadászatokat. A Tenkes-hegyen, a Siklósi Magyar—Bolgár Barátság Tsz- ben két centi magasan, tisztán kisorolt a borsó, ami néhol négy levelet hajtott. Ha ez a kellemes idő marad, akkor április végén szedik a borsót. Veszélyt jelentene a hét-nyolc fokos hideg. A siklósiak a szőlőt metszik két-három hete. Dr. Horváth A. Olivér kandidátus szerint: — A virágos növények eredetileg meleg-korszakban és jelenleg déli vidéken egész éven át többször, de megszakítással virágoznak. Nálunk, a mérsékelt-hideg égöv alatt normális esztendőben a téli fagy megbontja ezt az életritmust és a korai, többszöri virágzás rendszerint elmarad, bár a Mecseken majdnem minden évben megfigyeltek téli vi- 'rágfakadást. Közel másfél század előtt az első mecseki flóra készítője: Nendtvich Tamás, pécsi gyógyszerész megírta, hogy az illatos hunyor decemberben legtöbbször virít, sőt ősz végén is a szártalan kankalinnal együtt, de mindig csak néhány kivételes példányban. A mostani „téli tavaszban" az erdőkben szirmait bontia a húsos som a Mecseken, valamint sok kis levélhajtása van a jerikói Ionénak. A gyomnövény gyermekláncfű, százszorszép, pásztortáska, gémorr, aggófű virágdíszbe öltözött, utóbbinak a termése is bőséges. A kertekben tavaszi színben például a rózsa, oroszlánszáj, a bokros, valódi jázmin, valamint az aranyfa. Az örökzöld japán kecskerágó bokor az egyik pécsi kertben, a Magaslati úton számtalan termést hozott. Dr. Simor Ferenc klimatoló- gus elmondja: — 1936 januárjának enyhesége példátlanul áll a magyarországi időjárásfeljegyzésekben. Amióta hazánkban rendszeres meteorológiai szolgálat működik (Pécsett 1871 óta), ilyen enyhe január még nem fordult elő, mint az 1936-os. Ekkor Pécsett a hőmérséklet havi középértéke +5,6 fok. Nyolcvanéves átlagban egyébként a januári középérték —0,8 fok. Ebben a rendhagyó időben Pécsett 1936. január 27-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet, +16,8 fokot. Érdekes adatokat rögzít a pogányi Időjelző Állomás a jelenlegi „januári tavaszról". 1974 decemberében a havi hő- mérséklet-középérték +3,2 fok, az elmúlt hónapban 29-én jelezték a legmagasabb nappali meleget: +12,7 fokot. Ez év januárjában Pécsett eddig a leg- tavasziasabb nap 18-a: a higanyszál +14,3 fokot mutatott. Az eddig mért januári középérték +2,8 fok. Megközelítettük a majdnem negyven évvel ezelőtti pécsi „meleg-rekordokat", természetesen a természet szeszélye mindent felboríthat. A kiképzési feladatok maradéktalan végrehajtásáról, a szocialista versenyben elért eredményekről elismerően szólt Kulcsár Sándor, a Szigetvári Járási Egység parancsnoka. Mint mondotta, az 1975-ös év feladatai is legalább ilyen helytállást követelnek, tekintettel hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, pártunk XI. kongresszusára, valamint az új fegyvertechnika és az új szabályzatok ismeretére. Az ünnepi egységgyűlésen adták át Papp János rajparancsnoknak és Zsifkó János rajparancsnoknak a „Kiváló Parancsnok" kitüntetést. „Kiváló Munkásőr” kitüntetésben részesültek: Kis János, Jánosa József, Csankó Kálmán és Bedő János. Tizenöt évi szolgálatukért hárman, 10 éves szolgálatukért négyen és az ötéves szolgálatért tizenegyen kapták meg a Szolgálati érdemérmet. A Munkásőr Emlékérmet és Emléklapot négy tartalékállományba vonuló munkásőrnek adták át. Az ünnepi egységgyűlés záróakkordjaként 9 új munkásőr tette le az esküt. Elhunyt Háner József Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő alakja, pártunk kiváló harcosa, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke hosz- szas szenvedés után, január 23-án elhunyt. Háner József elvtárs temetéséről később történik intézkedés. MSZMP Budapesti Bizottsága Szakszervezetek Országos Tanácsa Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete Építészek alkotóháza Eldőlt a ráckevei Savoyai kastély sorsa: az értékes műemlék az építészek alkotóháza lesz. Az Országos. Műemléki Felügyelőség és 12 építési tervező intézet, vállalat megállapodott abban, hogy a ráckevei tanácstól átveszik a kastélyt, eredeti formájában helyreállítják, s benne alkotóházat hoznak létre tervezőik számára. A költségeket öt éven át törlesztett részletekkel fedezik. A Műemléki Felügyelőség évente 2 millió, *a társulásban részt vevő intézetek pedig 400-750 ezer forinttal járulnak a terv megvalósításához. A Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden tevékenykedő intézetek és vállalatok alkotói részére 30 kétágyas, fürdőszobás dolgozó- szoba készül majd. Kétmilliárdos elemi kár a mezőgazdaságban Az Állami Biztosítónál elkészült a mezőgazdaság múlt évi elemi kárainak összesítése. Eszerint 1974-ben az ÁB több mint kétmilliárd forintot fizetett ki az állami gazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek. Növénykárt 600 ezer hektáron - mintegy egymillió ka- tasztrális holdon — állapítottak meg. A legsúlyosabb veszteséget — mint minden évben, tavaly is — a jégverés okozta: több, mint egymilliárd forint értékű terményt pusztított el. Az árvjz 54 000 hektár termőföldet öntött el. A károkra 212 millió forintot térített a biztosító. A belvíz jelentős veszteségeket okozott Borsod, Szabolcs, Békés megyében. A tavaszi fagy 60 millió forint kárt okozott a szőlőültetvényekben, a vihar pedig 130 millió forint értéket pusztított el. A károk zöme koncentráltan néhány megyében jelentkezett: Baranyában 200, Szabolcsban 273, Bácsban 175 millió forint volt a kártérítések összege, Borsodban 120, Hevesben 102 millió forintot fizetett ki a biztosító. A viszonylag jégmentes Vas megyében egyetlen gazdaság jégkára meghaladta a 20 milliót, s országosan több mint 100 gazdaság kára megközelítette a 3 millió forintot. Állatkárokra 400 millió, a gazdasági épületek, fölszerelések tűz-, vihar- és árvízkáraira csaknem 100 millió forint kártérítés jutott. i»l * itt«' ttm g ilfc ■ HBf1 B I
