Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-26 / 25. szám
1975. január 26., vasárnap Dunántúli napló 3 A számok elgondolkodtatok. Pécsett másfél év alatt 2696- tal nőtt a lakásigénylők száma. Az elsőfokú lakásügyi hatóságok a múlt év végén 9138 igényt tartottak nyilván. 1972 áprilisában 5693, előtte egy évvel 6442 igénylő volt. Mi az ugrásszerű növekedés oka? Az 1973 áprilisi összeállítás szerint a gyermektelen igénylők száma 2613, az egygyermekeseké 2674, a kétgyermekeseké 976, a három- vagy többgyermekeseké 179 volt. Múlt év szeptember végén: 3709—3638— 1512 és 271. Minden kategóriában jelentős tehát a növekedés, a többgyermekeseknél pedig ez azért is szembetűnő, mert az utóbbi években alapelv Pécsett, hogy elsősorban ezeknek a családoknak a lakásgondját kell megoldani. Mire számíthat a többi? A két felmérés közötti időszakban megfordult az ún. fiatal és nem fiatal lakásigénylők aránya. 1973-ban 4509 fiatalt és 1933 nem fiatalt tartottak nyilván, tavaly 4430-at, illetve 4708-at. Mivel magyarázható ez? Érdemes felfigyelni arra is, hogy egyik évről a másikra jelentősen megnőtt a főbérlő (264-gyel), a családtag (550- nel) és az albérlő (260-nal) lakásigénylők száma. Ennek mi a magyarázata? A számok seregnyi kérdést vetnek- fel, közülük a lakásigények nagymértékű emelkedésére vonatkozó a legizgalmasabb. 1971-ben - a lakásigények megújításának évében — 2368 új igényt nyújtottak be, amivel csaknem megkétszereződött Pécsett az addigi lakásigény. A következő évben valamivel kevesebben — csupán 1232-en jelentkeztek (ugyanakkor 493- mal csökkent a lakásigénylők száma), utána újabb ugrás következett: 3726 új igény az 1030 kielégítette! szemben. A számok mindenképpen egyet bizonyítanak: minden eddiginél többen várnak Pécsett lakásra és kételyek ébrednek, hogy akár egy évtized múltán eljutunk-e oda, hogy a mai lakásigénylőnek akkor valaki meg tudja mondani, mikor jut lakáshoz. Ha a következő években a lakásigények a mostaninál mérsékeltebb ütemben növekednek, ugyanakkor erőteljesebb lesz a lakásépítés, az igények akkor is meghaladják a lehetőséget. Mik lehettek a hirtelen változást kiváltó okok? Elsősorban az, hogy még a tervezettnél is kevesebb lakás épül a városban. Ennek okai ismertek. A másik fontos ok a szakértők szerint az, hogy az 1971-ben megjelent új jogszabályok (emlékezünk, akkor volt az első ugrás) most már tudatosultak az emberekben, s tisztá• Nem a „bevándorló” a sok • Előtérben a nagyobb lakások • Minden eddiginél többen ban vannak, hogy az azóta született intézkedések közelebb vihetik a saját lakáshoz, a jó otthonhoz. A lakásügyi hatóság nagyon sok olyan igénylőt tud, aki lakásához juttatását követően nyomban újból jelentkezett. Miért? Azok a másfélszobás lakásokat mondják „bűnösnek”, amelyek által a lakásszám megvolt ugyan, de egy-, két- vagy többgyermekes család igényét nem elégíthették ki. A lakásokkal gazdálkodó szakemberek állítják: jóval kevesebb lenne Pécsett a lakásigény, ha az ilyen mini-lakások nem családoknak épültek volna. Az igénynövekedés tehát alapvetően nem bevándorlásból adódik. Ez a rész el is hanyagolható. A város belső lakásproblémái a feszítők. Feltétlenül pozitív tényként kezelhető, hogy a legfrissebb adatok szerint nincs mór 1966 előtti lakásigénylő, s a 66—67-es igénylők száma is mindössze 351. A „régiek” tehát előnyben vannak. A helyi lakáspolitika másik sarkalatos elve a nagycsaládosok lakáshoz juttatásáról intézkedik. Ez a kategória a népesedéspolitikai intézkedések hatására örvendetes módon újratermelődik, az elv valóraváltása tehát folyamatos feladat. Jelentősen megnőtt azonban a gyermektelen és az 1—2 gyermekes igénylők száma. Velük' mi lesz? Népesedéspolitika és lakáspolitika nem választhatók el egymástól. Nem serkent az első gyermek világrahozatalára a 800—1000 forintos albérlet, s 1—2 gyermek nevelésére is csak nehezen lehet vállalkozni egymásfélszobás lakásban. A „kis- családok” igényének a családalapítási kedvet növelő kielégítésére azonban csak több és — mondjuk ki azt is — nagyobb lakás építésével lehet gondolni. örvendetes dolog Pécsett az is, hogy a lakásépítésben a nagyobb lakások felé tolódott el az arány. Az 1971-72-es elosztásnál még nem voltak 3 szobás lakások, a tavalyi és az idei elosztásnál viszont már 500 ilyen lakás állt rendelkezésre. Van még egy figyelemre méltó jelenség. Az úgynevezett nem fiatal lakásigénylők arányának emelkedése. Ez tulajdonképpen várható volt, hiszen életkörülményeink javulása hozza magával, hogy mindenki a jobbra törekszik. Lakásban is. Komfort nélküliből a komfortosba, kicsiből a nagyobbá. Ez Magyar—jugoszláv közös program: Erősebb lesz a Dráva töltése A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság építési feladatai közül az idén is kiemelkedik a drávai program. Árvízvédelmi beruházásra 13 millió forintot költenek. Ebből erősítik meg a Drá- vaszabolcs és az országhatár közötti töltést. Bővítik a szelvényt, Ez év végéig a töltés 15 km hosszan 60 cm-rel magasabb lesz az 1972. évi eddigi legmagasabb árvízszintnél. Most indul a Dráva szabályozásának harmadik üteme Vejti és Majláth-puszta — a 85—95 folyókilométer — közötti szakaszon. A 75-85 folyókilométer — Drávaszabolcs és Cun — között tavaly fejeződött be a szabályozás. Az öt évre tervezett munka 30 millió forintot emészt fel. Ennek egyharmadát kell idén elvégezni. Nagy mennyiségű követ építenek a partba, keresztgátakkal terelik a vizet a kívánt irányba. Hosszú évek óta és mind szervezettebben őrködnek a magyar—jugoszláv szervek a Dráva vizének minősége felett. A két ország között olyan megállapodás született, hogy egymás tudomása és beleegyezése nélkül a határfolyó további szennyeződését nem engedélyezik. Idén, tavasztól-őszig, négy alkalommal értékelik a közös vizsgálat-sorozat tapasztalatait, adatait, a Dráva vízminőségének alakulását. Kétszer Magyarországon, Pécsett, kétszer pedig Zágrábban találkoznak ilyen céllal a vízügyi szakemberek. mind igényt jelent. Voltaképpen ezeknek sem lehet nemet mondani. A 9000-nél több lakásigény nyomán felvetődött kérdések egy részére igyekeztünk válaszolni. A válasz azonban semmit nem mond, ha nem támasztja alá megfelelő mennyiségű lakás építésének lehetősége. Pécsnek nagy a késése, amit a következő években be kell hoznia. Hársfai István Év eleji hajrá a SZÜY-ben Két lábon való járás Bőrruhák Pécsbányáról A Pécsi Kesztyűgyár konfekció üzeme az idén már 55-60 milliót termel - Egy amerikai: „ölökre ellátom magukat munkával..." — Maguk készítik modelljeiket Elhagyott és üresen álló üzemi épületekben villámgyorsan berendezkedni, asszonyokat és lányokat a varrógép mellé ültetni, a világpiacra termelni — íme a Pécsi Kesztyűgyár pécs- bányatelepi bőrruházati üzemének dióhéjnyi története. A vállalat vezetőinek elgondolása nagyon is célzatos volt: az új terméknek a kesztyű világpiaci keresletének ingadozásait kellett ellensúlyoznia, g termelés biztonságát fokozni, vagyis a bőrruha a két lábon való járást jelenti a Pécsi Kesztyűgyárnak. Az új gyáregység most kétéves, tavaly már nyereséget is hozott, az idei esztendő pedig a kifutás éve lesz — kapacitása felső határáig. Alkalom a számvetésre. Két év számvetése A kesztyűgyári irodaház hetedik emeletén már valamivel korrábban hozzákezdtek a bőrruhák varrásához. 1973-ban Pécsbányatelepen megvásárolták a termeléssel leálló Szé- chenyi-akna KISZ- és pártházát, valamint raktárát, ahol bámulatos gyorsasággal berendezkedtek. Az időközben önálló gyáregységgé előlépett üzemben, tavasz végén már meg is indult a termelés. A beruházás a gépekkel, mindennel együtt mindössze 6 millióba került. Hasonló kapacitású új létesítmény 30—35 millióba is belekerült volna. Két év alatt mit adott a bőrruházati üzem, először erről kértünk számvetést dr. Szabó József gyárvezetőtől. Számokban: az első, nem teljes évben 20 millió, tavaly pedig már 50 millió forint értékben összesen 40 ezer különféle bőrholmit — kabátot, zakót, szoknyát, hulladékból védőkesztyűt, sapkát és más holmikat — varrtak meg. Mint újoncok, sikeresen mutatkoztak be a hazai piacon, a BNV-n való szereplésük sok látogató számára emlékezetes marad. A legkényesebb bőrholmik elkészítésébe is belevágtak. Ilyen volt például az a műszőrme béléses női kabát, amelynek az ára hétezer forint volt. A budapesti Corvin Áruház az első kétszáz darabos tételt, úgymond fázva vette át, három nap múlva aztán jöttek, van-e még? A világpiacon A pécsi bőrruhák nagyon hamar kijutottak a világpiacra is. A két év 70 millió forintos termelésének felét külföldre szállították, ennek is fele bérmunkaügylet volt. A piacok: Hollandia, NSZK, Anglia, USA, Ausztria, Olaszország. Amikor a tavalyi sikeres szereplésük színhelyén, a párizsi bőrhéten az egyik holland cég meglátta a pécsi bőrruhákat, rögtön bérmunka rendelést adott, mondván, akik így varrnak, azokra nyugodtan rábízhatja anyagát. Az amerikai Getex cég főnöke — aki csak arra várt, hogy az USA Magyarországra is kiterjessze a legnagyobb kedvezmény elvét, ami ma sem történt meg, így végül- is nem tudták nyélbe ütni az üzletet — ezt mondta: Uraim, ha önök belépnek az amerikai piacra, soha nem lesz gondjuk, örökre ellátom magukat munkával . . . Mellesleg, a bőrruházati üzem jól el van látva rendelésekkel, a piacokat illetően nincs gond. Ugyanakkor a pécsiek hajlandók kooperációba lépni — a finnekkel, majdnem létre is jött ilyen — külföldi cégekkel. Bőrruhák a volt aknaépüle- tekből, ez a dolog egyik oldala. Nem mellékes az sem, a bőrruházati üzem 250 pécsi lánynak és asszonynak, köztük a környékbeli bányászfeleségeknek adott munkát. A betanuló bér havi 1000 forint, később a teljesítménytől függ. Mondják, a közepesnél jobb teljesítménynyel a 2500—3000 forintot is meg lehet keresni. Pécsbányán hamar megtanultak varrni, s modelljeiket is zömmel maguk kreálják. Például a Trudi fantázianevű, érdekes varrásvonalú háromnegyedes női kabátjuk nagy sikert aratott, sokat gyártottak belőle. Ma még minden szerkesztő egyben modellez is, később azonban önálló tervező részleget szeretnének létrehozni. Gondok? A második műszak este tízre végez, de a busz csak fél 11-kor indul Pécsbá- nyáról, addig ácsorogniuk kell a sötétben. Még több dollárt A tervek? Az idén 30 ezer különféle bőrholrtfit varrnak meg, 55—60 millió forint értékben. Kétharmadát exportálják, kemény valutát kapnak érte. Egy darabka bőr sem rnggy veszendőbe, az idén teljes egészében megoldják a hulladék feldolgozását. Már tavaly is 800 ezer forintos bevételt értek el ebből, az idén legalább egymilliót szeretnének kapni hasznos kis holmijaikért: a védőkesztyűkért, a sapkákért, autóstáskákért, kormányivédőkért, kulcstartókért. Ezzel a teljesítménnyel a bőrruházati üzem az idén ki is fut, mondja dr. Szabó József, s itt mindketten arra gondolunk, érdemes lenne még további épületrészeket hasznosítani. A volt Széchenyi-akná- ból még több dollárt ki tudnánk hozni. Miklósvári Zoltán Hajrával kezdődött az év a Számítástechnikai és ügyvitel- tervező Vállalat pécsi központjában. A tavaly vásárolt R-20- as számítógép január elseje óta még szusszanásnyi időre sem állt meg. Gyorsított ütemben készítik a központtal kapcsolatban álló vállalatok mérlegeit, A pécsi központ eddig közel 30—35 céggel állt kapcsolatban, de mivel mind többen ismerik fel a számítógépes adat- feldolgozás előnyeit, várható, hogy idén több új vállalat, intézmény jelentkezik. Állandó megrendelőként jelentkezik az OTP, az Állami Biztosító és az AFIT is. Az OTP-nek az átutalási betétszámlák és a takarék- betétkönyvek számfejtésében segít az R-20-as, az Állami Biztosítónak a kötelező gépjármű biztosítások terén. Az előzetes megállapodások szerint az OTP az idei év közepén veszi fel a kapcsolatot a pécsi központtal, az AFIT és a biztosító adatainak feldolgozását pedig már megkezdték. Több nagykereskedelmi vállalat jelentkezett a közelmúltban; új igényekkel jött az AGROKER, s az idén kezdik meg a szovjet gépen a MÉK és a TITÁN adatainak rendszerezését. Megállapodás ugyan még nem született, de bizonyára a népességnyilvántartás adatait is feldolgozzák. Az igények tehát állandóan nőnek. Hiszen sok olyan vállalat van, melyek nagy adathalmazzal dolgoznak, illetve eléggé bonyolult adatfeldolgozást végeznek, — egyelőre „kézi” módszerrel. Jelentkezésük várható. Különösen most, hogy a takarékosság szinte minden téren előtérbe került. A számítógépek nemcsak időt takarítanak meg, hanem olykor anyagot is. A közelmúltban történt, hogy egy több raktárral rendelkező vállalatunk 6-os anyacsavart akart nagy tételben rendelni, mondván kifogyott. A számítógép juttatta eszükbe, hogy van az egyik raktár mélyén, csak elfelejtkeztek róla. Végül egy megjegyzés: a pécsi számítógépközpontban negyedévenként tíz tonna import papírt használnak fel. Tapasztalják, hogy a vállalatok majdnem minden esetben maximumot követelnek az adat- szolgáltatóktól. Olyanokat is, melyek például egy vállalati anyaggazdálkodás mellékes tételei és megkérése „nagyzolgs- nak” tűnik. Ez felesleges. Csak a vállalat fizet többet és a papír fogy. A számítógépesek mondták: néhány százalék papír megtakarítása töbj) millió forintot jelentene. Ez pedig a takarékosság másik oldala. — Kozma — — DUNAÚJVÁROS az idén a felszabadulás 30. évfordulója mellett a városalapítás 25. évfordulóját is ünnepli. Ez alkalomból a tanács felszabadulási emlékművet állíttat, amelyet Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész készít. Elfogadta a művészeti zsűri Kiss' Kovács Gyula Dózsa György szobrát is, amelyet bronzba öntenek és a Dózsáról elnevezett út, valamint a Bocskai út sarkán állítanak fel.
