Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! »AZ Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 1. szám 1975. január 1., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja V ajon mit hoz a hol­nap? Mit tartogat szá­munkra az új év? Államférfi és utcaseprő, öreg és fiatal, férfi és nő fe­jében egyaránt megfordul szil­veszter éjszakáján, újév reg­gelén a kérdés. Durran a pezsgő, csókok cuppannak, százszínű konfetti száll. A fel­szabadult öröm és jókedv éj­szaka ún azonban ott lappang valamennyiünkben egy kis szo­rongás is. És ha valami rend­kívüli vár ránk? Egy évvel öregebbek lettünk. Vajon mit hoz a holnap? Ezt kérdezi az amerikai far­mer, a szovjet munkás, s ezt kérdezzük mi is, itt Európa szí­vében. A kérdés ősi. És ősi a szorongás is, mely a kérdést kíséri. De ugyanilyen ősi a bi­zakodás is, mert ez a két ér­zés egyszerre van bennünk örökidők óta jelen. Terveket szövünk, fogadalmakat teszünk. Húsz-huszonöt év előtti szil­veszterek emléke tör fel ben­nem, az akkori vágyak, ter­vek szerény kis lajstroma, s önkéntelenül elmosolyodom. Drágább lesz az autógumi .. . Hát igen, most ez a gond. Akkor egy pár cipő, egy ló- denkabát volt álmaink neto­vábbja, s hinni se mertük, hogy autósgondjaink lesznek valamikor. Megváltozott a világ. A nagyvilág éppúgy, mint a mi kis egyéni világunk. Van­nak ugyan forró pontjai a földnek, itt-ott felugatnak idő­ről időre a fegyverek, a hábo­rú réme azonban egyre távo­labbról ijesztget bennünket. A tartós béke realitás lett. A világ elindult az enyhülés, a kölcsönös bizalom és együtt­működés útján, s ez a folya­mat egyre inkább visszafordít­hatatlanná lesz. Millió szállal kötődnek egymáshoz az orszá­gok és földrészek. A világ gaz­dasága világgazdasággá lett. Szibériában amerikai fúrógé­pek dolgoznak, Nyugat-Európa útjain a Togliatti autógyár ko­csijai is jelen vannak. Nyugat- Németország szovjet földgázra alkuszik, a magyar kukorica- táblákon John Deere és Stei­ger traktorok dübörögnek. A béke és a népek sokoldalú együttműködése jellemzi korun­kat. De nemcsak ez. A felszín alatt ezzel párhuzamosan ugyanis elemi erők működnek, mint a kitörésre készülő vul­kán. Portugáliában megdől a fasiszta rendszer, Chilében azonban soha nem látott ke­gyetlenséggel tombol . . . Viet­namban hivatalosan béke van, de aki ott él tudja: területrab­ló katonai akciók, rendőri expe­díciók, kivégzések és koncent­rációs táborok teszik kérdéses­sé nap mint nap ezt a békét. És sorolhatjuk a példákat: Ciprus, Közel-Kelet, Indokína... A világ az elmúlt 30 év alatt hatalmas utat tett meg. A né­pek megtanulták, hogy igenis van beleszólásuk saját sorsuk alakulásába, de megtanulták azt is, hogy ingyen, ajándék­ba soha semmit sem kaphat­nak. Amit elértünk azért dol­gozni kellett, sőt áldozni is. És ez akkor is alapigazság, ha szűkebb hazánk dolgait, vál­tozásait nézzük. Magyarország a közepesen fejlett országok sorába lépett — ez a megálla­pítás már régóta közhely szám­ba megy. De ha azt nézzük, mit takar ez a tény, az egyes em­berekre bontva, bizony újra meg újra meglepődünk. íme, néhány baranyai szám. A megye min­den lakosára — beleértve a cse­csemőket is - 6000 forint taka­rékbetét jut. Minden hatodik családnak autója van. S ami talán még ennél is többet mond: harminc év alatt 60 ezer új lakás épült... Nem vitás, sokat adott a né­pi demokrácia ... Kedves, öreg ismerősöm mondja ezt, pedig nagyon is jól tudja: ez esetben sem aján­dékról van szó. A szocializmus a lehetőségeket teremtette meg, ezekkel élni a mi dolgunk. So­kat változott életünk, sók min­dent elértünk. A legnagyobb ta­nulsága ennek az útnak éppen ez: minden rajtunk múlik. Ezt bizonyítják eredményeink, s ezt a kihagyott lehetőségek is. Mert ilyenek is vannak. Mérleget készítünk, tervezge­tünk. Hogy a kis, egyéni, illetve családi tervekből mi valósul meg, mindenekelőtt azon mú­lik, miképpen realizáljuk nagy, országos terveinket. Nézzük te­hát, mit hozott az 1974-es esz­tendő, illetve a negyedik ötéves tervből eddig eltelt négy év. Az ipari termelés négy év alatt a tervezett 5,5—6 százalék­kal szemben 6,5—7 százalékkal nőtt. Azt tűztük ki célul, hogy a munka termelékenységét 4— 4,5 százalékkal növeljük. A tényszám ezzel szemben 6,5 szá­zalékos évi növekedést mutat. A nemzeti jövedelem 1971—74 között a tervezett 5,6 százalék­kal szemben 6-6,5 százalékkal emelkedett. .. Vannak gondjaink is, termé­szetesen, jobb lehetne például az eszközgazdálkodás, a mun­kaerőhasznosítás, sok mindent kell még tenni, hogy a határidő végre mindenki számára szent legyen, vannak hiánycikkek, s vannak raktárban porosodó készletek, az alap azonban szi­lárd. A világgazdaság bizonyos je­lei arra utalnak: nem lesz köny- nyű év ez a mostani. Energia- válság, nyersanyagválság, ár­emelkedések. Tények ezek is, mint ahogy tény az is, hogy egyre szorosabban kötődnek egymáshoz a szocialista közös­ség országainak gazdaságai: megvalósulóban a szocialista integráció, s ez megsokszorozza erőinket. Végül is mit várhatunk hót az új esztendőtől? Mindannak folytatását, amit sok évi munkával megalapoz­tunk. Folytatódni fog, mert foly­tatódnia kell, az enyhülés po­litikája világméretekben. Még szorosabbá válik a testvéri szo­cialista országok együttműkö­dése. Gyorsul az ipari-technikai forradalom, ugyanakkor előtér­be kerül a takarékosság kérdé­se. Életszínvonal-politikánkban nem lesz változás; minden in­tézkedésünk alapja változatla­nul annak a kérdésnek a körül­tekintő tisztázása, miképpen hat ez vagy az a változás a dol­gozó osztályok életkörülményei­re? 1975... M ég szokatlan ez az új évszám. Vagy ta­lán nem is annyi­ra? Hisz készültünk rá, jó­ideje. Idén harminc éve szabad hazánk. Tavasszal ülésezik pár­tunk kongresszusa. Történelmi jelentőségű esztendő küszöbét léptük át, melyet a mi egyéni kis terveinknek, nemes elhatáro­zásainknak összessége tölt majd meg igazi tartalommal. Békés Sándor A TARTALOMBÓL Új valutaárfolyamok (2. oldal) Kongresszusra készülve (3. oldal) „Határszéli“ nagyközség (5. oldal) Kamerával a Föld körül (7. oldal) M egvalósult. Ezzel a címmel számo­> • . lünk be havonta a me­gyénkben elkészült beru­házásokról, átadott, üzembe helyezett új léte­sítményekről. Az új esz­tendőt köszöntve csokor­ba gyűjtjük mindazt, ami 1974-ben megvalósult. A teljesség igénye nélkül készült ez a számvetés, mellőzve a statisztikát, felvillantva a milliós és apró örömöket, amivel teljesebb, szebb, jobb az életünk. Országos, sőt nemzetközi je­lentőségű: Drávaszabolcsnál új híd szeli át a folyót, fel­avatták e fontos közlekedési objektumot. A másik, ugyan­csak figyelmet érdemlő ,,híd’’, az ú pécsi vasúti felüljáró, amelynek költségeiből több mint 100 millió forintot vállalt a város, összegszerűségét te­kintve az év legnagyobb ba­ranyai beruházása a Mohácsi Farostlemezgyár félmilliárdos bővítése volt. Másik büszkesé­günk ugyancsak Mohácson lé­tesült. Itt építették fel és he­lyezték üzembe a Baranya me­gyei Gabonafelvásárló és -fel­dolgozó Vállalat legnagyobb bázisát. A 130 milliós ráfor­dítással épült üzem része a 20 ezer tonnás vasbetonsiló, az ötezer tonnás acélsiló, a ta­karmánykeverő, s a korszerűen felszerelt laboratórium. Kom­lón befejeződött a kőbánya rekonstrukciója, Kővágószöllő- sön, a MÉV-nél pedig Dél-Du- nóntúl legnagyobb kapacitá­sú acélöntödéjében kezdődhe­tett meg a termelés. Nemcsak az iparban, a mezőgazdasági nagyüzemek­ben is van mivel dicsekedni. Sertéstelepek, terménytárolók és feldolgozók, szociális léte­sítmények sokaságát sorolhat­nánk. A Szigetvári Állami Gaz­daság péterfapusztai üzemé­ben terménytárolót, Egyházas- harasztiban panelekből épült sertéskombinátot, míg a som- bereki termelőszövetkezetben 600 adagos üzemi étkezdét adtak át rendeltetésének. A mozsgói tsz-ben a takarmány­keverő építésével egyidejűleg vezetékes vízzel ellátott mos­dókat, öltözőket is kialakítot­tak. A nyár végén több, a környék lakóinak újabb mun­kaalkalmat teremtő falusi kis­üzemet avattak Baranyában, így a Mohácsi Vegyesipari Vállalat Véménden létesített konfekció üzemet, ahol 80 nő két műszakban dolgozhat. Szentlőrincen könnyűipari üzemben, Kishajmáson pedig kerámiát gyártó kisüzemben jutnak keresethez az asszonyok. Másutt, így Atán, Bostán, Szil­váson, Dinnyeberkiben az el­zártságot megszüntető, a „vi­lágot jelentő” bekötőút átadá­sát köszöntötték, ünnepelték a falvak lakói. A hétköznapok során a „ho­gyan élünk?” fokmérője a la­kás, közlekedés, a kereske­delmi ellátottság színvonala. (Folytatás a 2. oldalon) Újévi üdvözlet A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságo. a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa a szovjet néphez újévi üdvözletét intézett. Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szov­jetunió Minisztertanácsa szív­ből üdvözöl a most beköszön­tő új év alkalmából minden szovjet embert. A legjobbakat kívánják a szocialista országok dolgozói­nak, a kommunista és munkás­pártoknak, a kapitalista orszá­gok munkásosztályának, a dol­gozó parasztjainak, haladó ér­telmiségének. Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli. A Minisztertanács kedden ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett Peter Mladenovnak, a Bol­gár Népköztársaság külügymi­niszterének december 17—20. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások során a külügyminiszterek meg/ elégedéssel állapították meg, hogy a két ország között teljes a nézetazonosság az összes érintett nemzetközi kérdésben. Hangsúlyozták, hogy tovább kí­vánják fejleszteni a két ország együttműködését és hozzájárul­nak a szocialista közösség egy­ségének erősítéséhez. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomásul vette Adam Maliknak, az Indo­néz Köztársaság külügyminisz­terének december 13—17. között hazánkban tett hivatalos láto­gatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Laoszi Ideiglenes Nemzeti Egy­ségkormány küldöttségének de­cember 15-18. között hazánk­ban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Magyar—Indiai Gazdasági Tu­dományos és Műszaki Együtt­működési Vegyesbizottság októ­ber 28. és november 2. között New Delhiben tartott üléséről szóló jelentést. A tárgyalásokon megállapították, hogy számos lehetőség van az együttműkö­dés további szélesítésére, külö­nösen a kohászat, a gép- és vegyipar, az elektronika és táv­közlés, valamint a mezőgazda­ság területén. Az egészségügyi és a munka­ügyi miniszter, valamint a Szak- szervezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a gyógyító-meg­előző ellátás állampolgári jo­gon történő igénybevételére. Az alkotmány 1972. évi módosítá­sával, valamint az egészségügyi törvénnyel összhangban a kor­mány úgy határozott, hogy a készülő társadalombiztosítási törvény hatályba lépésével egy­idejűleg a jövőben minden ma­gyar állampolgár jogként igény­be veheti az egészségügyi szol­gáltatásokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az oktatási és a munkaügyi mi­niszter jelentését a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók fel­sőfokú tanulmányokra való fel­készítésének tapasztalatairól. Megállapította, hogy a felkészí­tési rendszer sikeresnek bizo­nyult. Ennek alapján úgy hatá­rozott, hogy a következő tanév­ben a műszakin kívül egyéb kü­lönböző szakokra készülő fizikai dolgozóknak is indítanak előké­szítő tanfolyamokat. A résztve­vők 70—80 százalékát a nagy­üzemek munkásaiból válogatják ki. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alap­ján a kormány felhívta a mi­niszterek és az országos hatás­körű szervek vezetőinek figyel­mét, honv vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok meg­valósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az ország­gyűlés elnökét, valamint az in­dítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom