Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-07 / 335. szám
Megalakult a. szövetkezeti ifjúság tanácsa Hiányzik nyolcvannyolc szakmunkástanuló A közelmúltban megalakult az Ipari Szövetkezetek Pécs városi KlSZ-alapszer- vezeteinek Tanácsa. Függetlenített titkárává Tóth Lászlót, a Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet volt KISZ-titkárát választották meg. Meghatározták a tanács fontosabb feladatait, melyek az adott szövetkezeti ifjúsági réteggel kapcsolatos differenciált rétegmunkára vonatkoznak. Elkészült és jóváhagyták a tanács szervezeti és működési szabályzatát is. A KISZ-alapszervezetek segítése a szervezeti és tartalmi munkában, a szövetkezeti fiatalok általános szakmai és politikai képzésének támogatása a közös termelési és szakmai mozgalmak fellendítése, mind és egyenként is komoly feladatok elé állítják a tanácsot. — Hogyan működik a tanács? — kérdeztük Tóth László titkártól. — Testületi üléseken és munkabizottságok keretében biztosítjuk a feladatok gyakorlati megvalósítását. Minden pécsi ipari szövetkezet egy küldöttel képviselteti magát a tanácsban. Három munkacsoportot alakítottunk ki: agitációs és propaganda, kulturális és sportcsoport. A csoportok feladata a mindennapi és szövetkezeti életünkben aktuális és fiataljainkat érintő gyakorlati feladatok megvalósítása. — Mi a legfontcfcabb feladat? — Szövetkezeteink szakmunkásképzése. Kiderült, hogy komoly feladatok várnak ezen a területen a most megalakult tanácsra is. Tagszövetkezeteink 36 különböző szakmában nyújtanak gyakorlati felkészítést, az 1974/75-ös tanévre mégis mindössze csak 20 szakmára jelentkeztek a fiatalok. 88 tanulóra lenne még szükség. A legnagyobb gondot az okozza, hogy éppen a lakossági szolgáltatásban nem meqoldott a szakemberek utánpótlása. Betöltetlenek a vasipari szakmában igényelt helyek is. A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezethez, a Pécsi Épületszerelő és -Karbantartó Ipari Szövetkezethez elsőéves tanuló nem is jelentkezett. — Nagy gondunk, hogy a szövetkezeteinknél tanult fiatal szakmunkások közül Iqen sokan máshová mennek dolgozni. 1974-ben például a végzett szakmunkások 17 százaléka hagyta ott a szövetkezetét. Igen súlyos a helyzet az építőiparban. ahol talán a legnagyobb szükséq van a fiatal szakmunkásokra. — A feladatok megoldásában nekünk is részt kell vállalnunk. Közös szakkörök kialakítása, szövetkezeteink menfelelő bemutatása, megismertetése, mind a ma feladata M M. HÉTVÉGE csérő oklevele, idén ősztől pe- -dig~o -Vörös Véndorzówló -bír— tokosa lett. Sáfár Gyula pedig így jutott el a kitüntetésig: — Az ifjúsági mozgalommal még a DISZ-ben ismerkedtem meg. 1961 óta vagyok KISZ- tag. Négy év múlva — akkor a komlói 501-es Szakmunkás- képző Intézetben voltam szakoktató — párttag lettem. Mindig szerettem a fiatalokat, és soha sem hagyott nyugodni az ifjúsági mozgalomban rejlő hatalmas lehetőség. Itt, a Széchenyiben két éve vagyok párt-ösz- szekötő tanár. Kiegészítésül annyit, hogy munkája, társadalmi elfoglaltsága mellett elvégezte a műszaki egyetemet, azután mérnök-tanári diplomát szerzett. — Nagyon örülök az elismerésnek, de a mindennapok örömei is boldoggá tesznek. Nagyon büszke vagyok, amikor arról értesülök, hogy volt KISZ- tagjaink, vezetőink az iskola elvégzése utón is megállják helyüket. K. Gy. gok társadalmi munkájának eredménye. Idén még nagyobb a bevétel, úgy számolunk, hogy meghaladja a százezer forintot. Részben a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál, részben a mezőgazdaságban keresik meg ezt a pénzt a fiatalok. Ennél sokkal nagyobb értéket képvisel az a társadalmi munka, amit a városéit és az iskoláért végeztek. Ez évente általában eléri az 5—600 ezer forintot. Amit ezek a fiatalok tesznek, nem lehet másképp, csak határtalan lelkesedéssel. Szervezni pedig fáradhatatlan buzgalommal. Négy hónap alatt készítették el az ifjúsági klubot. Széppé, otthonossá alakították a pincét, felszerelésük között található a magnetofon, sztereó-lemezjátszó, fekete-fehér és színes televízió. Most azt tervezik, hogy a légó-pincében tekepályát, Ifjú Gárda kiképző bázist, a fotószakkörnek pedig mozgófilm készítésére is alkalmas labort rendeznek be. Az MSZMP XI. kongresszusa és felszabadulásunk évfordulója tiszteletére megindították a „30 év, 30 óra" társadalmi munkaakciót. Ezekután már érthetőbb az a sok elismerés, amelyben ezt a KISZ-szervezetet részesítették. A Dózsa György alapszervezet a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta, az iskola KlSZ-szerve- zete 1972-ben a KISZ KB dia cél a fontos: valami hasznosat, valami maradandót adni a fiataloknak. Egy mondatban ennyi az indoklás: idén ősszel ugyanis KISZ-Érdeméremmel tüntették ki Sáfár Gyulát, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola tanárát. Ritkán lehet úgy találkozni vele, hogy ne egy halom papír között töprengjen valamin, vagy legalább kétpercenként ne nyissa rá valamelyik diák a KISZ-iroda ajtaját. Ezekben a /lapokban éppen az idei gazdasági eredményeket rendezi. Kell is a pontos könyvelés, mert nem fillérekről van szó. — Tavaly több mint 80 ezer forint került a KlSZ-szerveze- tünk kasszájába, ez mind a taEgyszer óravázlatot készít, máskor ifjúsági programokon töri a fejét, szervez, nyüzsög, az idő észrevétlen marad, csak Vékonypénzű turisták Kedvezmények az ifjú utazóknak # Kevés az olcsó szállás # Kulcsosház, vándortábor „A fiatalok szabad idejének hasznos felhasználásához — különösen művelődéséhez, szórakozásához, testneveléséhez, sportolásához és turizmusához — szükséges feltételeket az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek együttes, céltudatos tevékenységével kell megteremteni, illetőleg továbbfejleszteni " — írja az ifjúsági törvény. Magyarországon először Pécsett tanácskoztak az ifjúsági turizmusban érintett országos, megyei és helyi szervezetek, intézmények képviselői, hogy áttekintsék a törvény megjelenése óta eltelt idő alatt végzett munkát és a további feladatokat. Az úttörők, kisdobosok, ifjúmunkások, mezőgazdasági munkások lesznek a jövő felnőtt turistái. Kedvező, vagy kedvezőtlen tapasztalataik sors- döntőek lehetnek az idegen- forgalomban. Ahhoz, hogy jól érezze magát az ifjú utazó, elsősorban olcsó szállásra van szüksége. Pécsett évről évre rosszabb a szálláshelyzet, a férőhelyek számát tekintve tizenharmadik az országban. Nyáron ugyan a kollégiumok ifjúsági szállóként üzemelnek, Pécsett azonban nem minden kollégium áll a fiatalok rendelkezésére, a megyében pedig a legtöbb diákszálló a nyáron bezár. Az úttörőtáborokról szólva a tanácskozáson megállapították, hogy a nagymarosi, a balaton- szemesi és a badacsonyi táborban jó a program és megfelelő a felszerelés, de az ellátással nincsenek megelégedve. A táborokba utazó fiatalok felső korhatárát tisztázni kellene, mert gyakran 20—22 éves fiatalok is úttörőtáborban üdülnek. Minden csoportban felügyelő pedagógusra lenne szükség, ilyen azonban többnyire nincs. Díjm entes, Nagyon kevés férőhelyet kapott Pécs és a megye az egyetemisták és a főiskolások táboraiba: Verőcére, Balatonbog- lárra és.Kiliántelepre. Az egyetemista házaspárok díjmentesen is nyaralhatnak ezekben a táborokban, de csak négyszemélyes házikókban ... A főiskolás táborokban az igény a férőhelyek háromszorosa. Az Állami Ifjúsági Bizottság ismert 10-szer akciója 10 kedvezményes szállásutalványt, tíz étkezési utalványt és 50 százalékos vasúti kedvezményt tartalmaz, mindezt alig pár forintért. Utalvány van, de főleg a Balatonon, kevés a szállás. Baranyában csaknem minden étteremben beváltják az étkezési jegyeket. Akadnak azonban kirívó esetek, egyesek italra költik a jegyet. A legolcsóbb és legkeresettebb szálláshely a kulcsosház. A megyében hét ilyen található. A további fejlődés egyik útja lehet a kihaló községek üdülőfalvakká alakítása. A Szigetvár közelében lévő terecsenypusztai általános iskolát is üdülővé lehetne alakítani. A gyalogos turistáknak vándortáborokat létesítenek. A táborozok néhány nap után felszedik a sátorfájúkat, s tovább állnak. Kismélyvölgyben, Égervölgyben és Zobák-pusztán már kiépítettek ilyen táborhelyeket. További kulcsosházak építését, strand és szállodabővítést terveznek a Duna-parton is, Mohácson, Bárban és Duna- szekcsőn. A megye szállodáinak kihasználtsága hullámzó. Szinte minden iskola a tavaszi szünetben szervezi az országjárását. Hiányosak az iskolák turisztikai felszerelései, ezért felmerült egy központi kölcsönző létesítésének a gondolata. Igéért# Iff A turista a múzeumokkal is meg szeretne ismerkedni, ezért Pécsett szabályozták a múzeumok nyitvatartását. A Csontvá- ry- és a Zsolnay-múzeumban nem tartanak ebédszünetet, a többi múzeumban is hamarosan bevezetik az egésznapos nyitvatartást. Tekintettel arra, hogy egyre többen igényelték a tárlatvezetéseket, főiskolások, egyetemisták is segítenek a múzeumoknak. (Hárságyi) Beutaló házaspároknak - négyszemélyes faházba — Ugye, ma ti mentek moziba?... Akinek dalait ismeri a fél ország: Dinnyés József. Csizi, Dinnyés, Dévényiék „Dalászok” ' és énekesek A József Attila Művelődési Ház színpada ezúttal csupán, háttérül szolgál. A szereplők is a nézőtéren helyezkednek el. A műsor vezetője, Csizmadia Sándor, ő lép fel elsőként. Csi- zit sokan ismerik, vele együtt kell énekelni. Néhány perc és a „bemelegítő" dalocskát már csaknem mindenki énekli. Hiszen olyan egyszerű ..........Hej, D unáról fúj a szél ..." Mikor jut eszünkbe ilyen dallamokat dúdolni? Pedig mindenki megtanulta már az oviban, vagy az iskolában. És most olyan jó énekelgetni. Csizi észrevétlenül irányít, játékká alakul a dal. Ő kérdez, mi felelünk, s a következőt már kánonban énekeljük. Saját szerzemények, politikai dalok következnek. Doboljuk a ritmust parketten, széken, asztalon s a térdünkön. Ismeretlen lány és fiú következik, ketten együtt a „Dalász” névre hallgatnak. Már gitároznak, az egész terem egyetlen visszafojtott lélegzet. Amerikai népdalokat énekelnek. A lánynak tiszta, magas hangja van, a fiú basszushangon tercel. Két dal között megkér bennünket, ne dohányozzunk, mert száraz a levegő, a füst csípi a torkot. Mindenki azonnal eloltja a cigarettáját. Saját dalok, megzenésített versek. Vastap. Ismét Csizmadia és csoportja, köztük egy másik ismerős, Duga Ilona, népdalénekes. Az énekszó közepette érkezik meg Budapestről a Dévényi—Geltz —Mikes együttes. Kicsit késve, de itt vannak. Megszólal a hegedű, gitár, citera, — bolgár népdallal kezdik. Aztán még sok mást is hallunk, ők is nagyon szépen kidolgozott számokat hoztak. József Attila megzenésített Altatójára „megáll a levegő" a teremben. Az imént még éneklő, vidámságtól hullámzó sorok feszült figyelemmé olvadnak össze. Nagyon halkan, finoman énekelnek Dévényiék, három szólamban, a tiszta pohárként csengő asszonáns mellett a szék reccsenése is haitik. Az utolsó „ . .. aludj el szépen kis Balázs" belesimul a csendbe. Viharos taps köszöni meg az élményt. Már itt van Dinnyés Jóska is. Fáradt kissé, hiszen több órás műsor után érkezett a város túlsó végéről, a Gárdonyi Művelődési Házból. Neki már könnyebb dolga van, a közönség „elő van készítve", csak énekelnie kell. Dalait ismeri a fél ország, a másik fele most tanulja. „Feldobja" a dalcímeket és máris mindenki vele énekel. Új játék következik. Dinnyés kijelenti, hogy: „A magyar nyelv na-gyon rit-mu-sos nyelv. Bizonyítéknak el is dobolja a gitárján. A közönség vele dobolja a már megszokott kéz-láb módszerrel. Dinnyés beszél, új szövegeket talál ki . .. és az egész terem dobol. Vége a műsornak, de ezl a játékot mindenki magával viszi. Csizi még elmondja, hogy bizonyára nem ez volt az utolsó ilyen találkozó, mert még sok ilyet szeretnének rendezni a város különböző ifjúsági klubjaiban. És a közönség? A műsorban fellépők legnagyobb igyekezete ellenére sem énekelte teljesen felszabadultan az ismerős dalokat, s ez már nem a fellépőkön múlt. Lehet, hogy még kevés ehhez hasonló közös éneklésen vettek részt. A ma-i fi-a- tal nem pasz-szív, de ak-tív sem mer len-ni e-gé-szen? (Zsalakó)
