Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-21 / 349. szám

Vendégjárás, ünnepi étrend — veszélyekkel A gyermekorvos tanácsai Lazább a szülői felügyelet — Felborul a szokott életritmus A pár nap múlva beköszöntő karácsony-újévi ünnepek alkal­mat ad arra, Hogy a gyermek- orvosi gyakorlat tapasztalatai­ból néhányat felidézzünk. Az ünnepek alatt zsúfoltab­bá válnak a családi-társadal­mi események: ilyenkor a la­kásban órákra, sokszor napok­ra megnő a gyermekek, felnőt­tek száma. Az évszak jellegze­tes megbetegedésének, a hülé­ses megbetegedések, kedvező körülmény a terjedésre. Az ünnepi napok alatt meg­változik a hétköznapok étrend­je. A kettős ünnepek, a csalá­di-baráti látogatások, összejö­vetelek ételajánlatai: sok édes­ség, hús és alkoholos italok, következménye nemegyszer gyomorrontás, gyomor- és bél­panaszok. Az évszak jellegzetes, leg­több bajt okozó betegsége ví­rusos eredetű. Van természete­sen bakteriális fertőzés is, mely — sok esetben, főleg járványos időszakban — utánozhatja a valódi vírusos megbetegedést. Ennek elkülönítése orvosi fel­adat. ' A vírusos megbetegedésnek jellegzetessége alapján már a laikus is élhet a vírusos fertőzés gyanújával. Ilyenek többek kö­zött a rövid lappangási idő után fellépő közepesen magas, máskor igen magas láz, égető érzés a torokban, végtagfájdal­mak. A bőr túlérzékeny. A kö­högés csaknem mindig fennáll. Az orrfolyás, nátha igen gyak­ran kísérő tünet, magas lázas esetekben ritkábban. Az általá­nos rossz közérzet jellegzetes és nagyobb fokú, mint amit az orvosi vizsgálat mutat. A be­tegség veszélye főleg a szö­vődmények fellépésében rejlik. Ezek részben az alapbetegség­gel, részben a bakteriális fe- lülfertőződéssel függnek össze. Ezért feltétlen tanácsos, hogy lázas beteget, csecsemőt, gyermeket lássa orvos! Jellegzetes még, hogy a rö vid lappangási idő, az igen nagyfokú fertőzőképesség miatt gyorsan alakul ki kis közössé­gekben járvány-góc. (Család, munkahely, osztály, óvoda.) Ez utóbbi a fertőzés gyors terje­dése miatt kiinduló pontja le­het járványoknak. Tanácsoljuk ezért, hogy köhögős, llázas, influenzás felnőtt ne látogas­son családokat, főleg ahol cse­csemő vagy kisgyermek van. Ezzel veszélyezteti az egészsé­geseket és a saját életét is. Mit tegyünk? léket. Csecsemőkörüli teendők ellátásakor mossunk alaposan kezet s kössünk szájkendőt. Az otthoni (háztartási) „ün­nepi" gyermekbalesetek között vezetnek a forrázásos égési, esés-leeséskor keletkezett töré­sek, a felnőttek hozzáférhető helyen „felejtett” gyógyszerei okozta gyágyszermérgezések. Karácsony táján nem ritka a karácsonyfatűz okozta égési sé­rülés. A konyha is „veszélyes munkahely”! — itt* történik a háztartási balesetek több mint 70 százaléka. A tűzhelyről, asz­talról könnyű lerántani a forró ételt, a székről, asztalról köny- nyű leesni. A lazábbá vált szü­lői felügyelet mellett könnyebb megszerezni és „megkóstolni” a felnőttek gyógyszerét. A vendégeskedésnek gyakran velejárója, hogy a felnőttek al­koholos italokkal kínálják a gyermekeket. Az alkoholfo­gyasztás a gyermeki szervezet, főleg az idegrendszer legna­gyobb mérge! Nagyon sok illyen tragédiának voltunk tanúi. II I liiiil Mit tegyünk, ha a családban influenzás beteg van? Szüksé­ges felkeresni az orvost. Na­ponta gyakran, rövid időre szellőztessünk. A szoba legyen kellően meleg: 22—24 fok. Szá­raz meleg fűtés esetén párolog­tassunk enyhén sózott vizet, kamillateát. A párás meleg nyugtatja a légutak nyálkahár­tyáját, csökken a kínzó kö­högés. Az étkezés legyen vita­mindús (C-vitamin I), tartal­mazzon sok gyümölcsöt és főze­A kettős ünnepeket összekötő hétköznapók hangulata az ott­honi családi étkezésekben is tükröződik. A minőségileg jobb ételből többet fogyasztunk, többet eszik a gyermek is. A következmény: nagyon gyakran a gyomorrontás és a bélhurut. „Besegít” a díszített kará­csonyfa sok édessége, a süte­mények. Tapasztólátóink szerint a máskor jól evő gyermek ét­vágytalan lesz, hasfájásról pa­naszkodik. Ilyenkor sápadt, hányingere van, szemei kariká­sak, hányás is előfordul. Fi­gyelmeztethet a hasmenés, máskor a szorulás. A gyermek tűrőképessége a nehéz ételek­kel szemben sokkal alacso­nyabb, mint a felnőtté. A gyo­mor- és bélrendszerének emész­tő funkciója nem egyenlő a felnőttével. Főleg a zsíremész­tés nehezebb. A nagy mennyi­ségű édesség fogyasztása előnytelenül befolyásolja az étvágyat, az emésztést, első­sorban a gyomoremésztést. Fel­tétlenül kerülni kell a túlzott zsíros, vajas, cukrozott ételeket. Legyenek a gvermek főétkezé­sei változatlan mennyiségű és minőségűek. Étkezések után en­gedjünk csak meq, kis mennyi­ségben, csokoládét, vagy süte­ményeket. Változatlan és helyes arányban legyen az étrendben tej, sajt, főzelék, gyümölcs. A túl sok és nehezen emészthető ételt fogyasztó gyermek, a már említett panaszok mellett, rosz- szu'l alszik, idegessé válik, ke­veset pihen, a mindennapi élet­ritmusból kizökken. 'V' ;_____________ Az elmondottakat összefog­lalva, a következőket tanácsol­juk: — A csecsemő és gyermek Újdonságok Lángos- és palacsinta-por. A gyorsan közkedveltté vált porí­tott készítmények — kakaós sü­teménypor, piskótapor, fánk­por, stb. — után megjelent a a lángos- és palacsinta-por. Minkét újdonság meggyorsítja, megkönnyíti a csemegének szá­mító tésztafélék elkészítését. A HÉTVÉGE porokhoz mindössze vizet kell adni, s a hagyományos módon, zsírban kisütni a tésztát. Szennytaszitó abrosz. Kimon­dottan ünnepre való, fenyő- és gyertyadíszes VILDÁN abroszok érkeztek a pécsi és baranyai üzletekbe. Az újdonság hasonló előnyös tulajdonságokkal ren­delkezik, mint a korábban már forgalomban lévő VILDÁN té­rítők. Az abrosz anyaga köny- nyen mosható, gyorsan tisztul és vasalást nem igényel. élet- és napi ritmusa ne vál­tozzon meg az ünnepek alatt. — A szülői figyelem a kellő felügyelettel párosuljon. Ezzel megelőzhetjük a baleseteket, a diétás hibákból eredő pana­szokat. Dr. Jani Lajos OT 9P CSt LAI ,,Süssünk, főzzünk otthoni Karácsonyi receptek i Az Olimpia Étterem konyha­főnöke, László István az alábbi recepteket afánlja kedves házi­asszonyainknak: Pulykaaprólékból készült hús­leves, finommetélttel. (Ugyan­úgy készítjük, mint a másik faj­ta húslevest.) Pulykasült: hozzávalók: puly­kacomb, füstölt szalonna, zsír, majoránna, só. Lehetőleg fiatal pulykát vásá­roljunk. A combokból az erős, f=ius marnak figyelmébe Horgolt sapka sállal Anyaga kb: 150 g vilá­goskék, 100 g sötétebb kék Pagoda műszál fonál. 3-as tűvel horgoljuk. Mintája: Meghorgoljuk a láncszem­sort, erre egy rövidpálcát, egy láncszemet, a második láncszembe ismét egy rö­vidpálcát horgolva haladunk végig a soron. A következő sorokban mindig az egy láncszemes ívbe öltjük a rö­vidpálcái. A sapkát körbe horgoljuk, míg a sálat oda- vissza és 2 láncszemmel for­dulunk. A sapkát a fejtetőn kezdjük: 4 láncszemből gyű­rűt zárunk, s ebbe 8 rövid­pálcát öltünk. A következő sorokban a mintás horgo­lással haladunk egy sorban kb. 6 helyen szaporítunk úgy, hogy 11 cm-nél kb. 42 cm-es kerületünk legyen, in­nen kezdve csak 2 soron­ként szaporítunk 50 cm-es kerületig. Közben 4-5 cm-es sötétebb csíkot horgolunk, majd ismét a világos fonal­lal dolgozunk. 1. Elénkszinű műszőrme, vagy szövetből készült mellény, tű­zés, vagy paszpól díszítéssel. A jelenlegi divat szerint alatta inget, az ing alatt pulóvert illik viselni. (A réteges öltöztetés jól alkalmazkodik az időjáráshoz is.) A nadrág a csizma szárába tűrve stílusos. 2. A nyári farmer öltönyt így téliesíthetjük házilag. Az elütő színű műszőrmét kívül varrjuk rá a lemberdzsekre. 3. Tweed-szövetből készült lemberdzsek, az oldalán kötött beállítással. (Alakításhoz is alkalmas.) A kézelő, a derékban a pánt- és a nyakkivágás szegése is kötött. 4. A „szerelő nadrág” csinos otthoni viselet. Készülhet düf­tinből és kordbársonyból is. 5., 6. Divatos ingkabát-forma, mely lehet zerfirből, és akkor munkaköpenyként viselhető, de készülhet szövetből és akkor ki­ránduláshoz, szabadban való játékhoz alkalmas. Szép versek — gyermekeknek Érzelemformölö, hasznos játék Pécsi kezdeményezés — Költők az óvodában „Éj-mélyből fölzengő, csing- ling-ling száncsengő ...” Szin­te muzsikálnak a szavak, dalla­mot alkot a ritmus, olyan szé­pen mondják a gyerekek Weö­res Sándor versét, ügyet se vet­nek az idegenre, olyan önfeled­ten játszanak. Népi mondóka következik, majd Szabó Lőrinc: Hörpentő című verse. S közben „felöltözik" a papírfenyő, lab­dát, szánkót, virágot rajzolva díszítik fel a kicsik. Minden tárgyról más-más vers jut eszük­be, sorra citálják a strófákat. Mindezt azon a rendhagyó foglalkozáson láttuk, amit a mi­nap tartottak Pécsett, a Janus Pannonius Gimnázium és Szak- középiskola Móricz Zsigmond téri gyakorló óvodájában. A módszertani bemutatón ezúttal nemcsak az óvodai nevelés szakvezetői, óvónői, hanem több pécsi költő is részt vett. A ta­pasztalatcsere jellegű rendez­vény témája: a gyermek és az irodalom. Nem csupán arról van szó, hogy milyen verseket tanuljanak meg a 3—6 évesek, hanem, hogy a szép szavak mi­ként válhatnak érzelemformáló, fontos nevelési eszközzé. Csorba Tivadar a Városi Ta­nács művelődésügyi osztályve­zetője hangsúlyozta: a gyere­keknél igen nagv az emlékezeti megterhelés, érzelmileg azon­ban „kihasználatlanok”. A ked­vező hatások szerepe döntő eb­ben a korban, helyes irányban terelheti a formálódó emberke egyéniség-fejlődését. Berták László költő így fogalmazta a téma fontosságát: a jövendő nemzedék, a XXI. század férfi­jainak, anyáinak sorsa van ke zünkben. Rajtunk múlik, hogy az irodalom adta lehetőséggel élve cinikus, vagy, kiegyensúlyo zott, fásult, vagy érdeklődő em bér válik-e belőlük. Szederké­nyi Ervin a Jelenkor főszerkesz­tője arról beszélt, hogy a já­ték, a rajz , a vers, legyen egyenrangú, együttesen teremt ve humánus, kezdeményezésre, öntevékenységre buzdító lég­kört. A sekélyes irodalomtól pedagógiai célzatú gügyögés tői meg kell menteni a kicsiket. Kovács Éva óvónő, a bemu tató foglalkozás irányítója, esz köztelenül bizonyította: a gyer­mek fogékony a szépre, igényli, élvezi a versmondást. S ezt az érzelemformáló, hasznos játékot a beszédtanulással együtt kell kezdeni. Ahhoz azonban, hogy a leendő felnőttek valóban „tiszta forrásból" kapják iro­dalmi ismereteiket, igényes gyermekversekre, az eddiginél több verseskötetre, antológiára lenne szükséq. W. M. vastag inakat húzzuk ki. Vé­kony, csíkokra vágott szalonná­val megtűzdeljük, sóval, kevés majoránnával bedörzsöljük, tep­sibe tesszük, forró zsírral lesüt­jük, majd nem túl forró sütőben gyakori locsolgatás, forgatás mellett szép pirosra sütjük. Zsír­jából pecsenyelevet készítünk, sült burgonyával tálaljuk. Párolt szilvát vagy almakompótot adunk mellé. Pulykamell-szeletek fóliában: hozzávalók: pulykamell, 10 de­ka vaj, 20 deka szeletelt Tra- pista sajt, 20 deka gépsonka, 20 deka gomba, só, petrezse­lyemzöld, ánizs, szerecsendió, borsmenta, majoránna. A húst egyenletes szeletekre vágjuk, megsózzuk, majd kika­lapáljuk. A sonkát, sajtot, gom­bát vékony szeletekre vágjuk. A kikalapált húsokat leheletvé­konyán beszórjuk ánizs, szere­csendió, borsmenta, gondolat­nyi majoránna finomra darált keverékével. Majd sonka, sajt, gombaszeleteket teszünk a hús­szeletekre és ezeket felgöngyöl­jük, vagy két szelet húst hús­tűvel vagy fogvájóval összetű­zünk, hogy a töltelék közte le­gyen. Ezután vajjal vékonyan megkent alufóliába csomagol­va, tepsibe tesszük és nem túl forró sütőben 35-40 perc alatt szép pirosra sütjük. A húst ki­csomagolva, ferdén felszeletelve tálaljuk. Töltött pulyka, májas geszte­nyével: hozzávalók: 3—3,5 kiló pulyka, 80 deka gesztenye, 50 deka libamáj, 5 deka vörös­hagyma, 20 deka zsír, 5 deka só, törött bors, majoránna, 1 szál kakukkfű, 1 babérlevél, 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál pa­radicsompüré. A vöröshagymát karikára vágva zsíron világosra pirítjuk a szeletekre vágott májat, sót, fűszereket hozzáadjuk, meg- fonnyasztjuk, finom szitán áttör­jük. A gesztenyét megtisztítjuk, húslében puhára főzzük, ha ki­hűlt, összekeverjük a májpüré­vel. A megtisztított pulykát zsi- gereljük, jól megmossuk kívül, belül, majd szárazra töröljük. Ezután belsejébe töltjük a má­jas gesztenyés tölteléket, azon­ban előtte belül megsózzuk, cérnával összeverjük. A pulykát sütés előtt úgy formáljuk, hogy a melle kiemelkedjen, alsó combját a felső combjához szo­rítjuk, vékony zsineggel átköt­jük, majd a combjai végét a püspökfalathoz kötözzük. Ez­után besózzuk, tepsibe tesszük, forró zsírral leöntjük, kevés vi­zet öntünk alá, mérsékelten meleg sütőben, többször meg­öntözve, szép pirosra sütjük. Sütési idő kb. két és fél óra. Tálaláskor a pulykát kétfelé vágjuk, a tölteléket a tál köze­pére felhalmozzuk, a húst fel­daraboljuk és körberakjuk vele a tölteléket. A mellehúsát hosz- szában szeleteljük és ízlésesen a töltelékre helyezzük. Saját oecsenyelevével körülöntjük. Sült hasábburgonyát adhatunk hozzá. Gesztenyés torta: hozzávalók: 6-8 tojásból készült piskóta (le­het kész is), 3 deka liszt, 20 deka porcukor, negyed liter tej, 20 deka vaj, negyed kiló gesz­tenyemassza, fél deci rum, cso­koládémáz. A 3 deka lisztet kevés hideg tejjel elkeverjük, a többi tejet a 20 deka cukorral felforraljuk és ha forr, hozzákeverjük a lisz­tes tejet (vigyázva, hoqy ne le­gyen csomós), ezzel felfőzzük. Ha kihűlt, hozzákeverjük a gesztenyét, a habosra kevert vajat és a rumot. Ezzel a töl­telékkel megtöltjük a piskótát, kívül csokoládémázzal bevon­juk, esetleg tejszínnel díszít­jük. Csillagos linzer: hozzávalók: 50 deka liszt, 25 deka marga­rin, 8 deka cukor, 2 tojássárga, só, tejfel, citromhéj. A margarint eldörzsöljük a liszttel, beletesszük a cukrot, a tojássárgát, csepp sót, a cit­rom reszelt héját és tejfellel összegyúrjuk. Ezután kisodorjuk késfok vékonyságúra és külön­böző formájú szaggatóval ki­szaggatjuk. A tészta tetejét to­jásfehérjével megkenjük, durva kristálycukorral, apróra vágott dióval megszórjuk, majd köze­pes tűznél világosra sütjük. Ha a tésztaformák közepét gyűszű-, vei vagv egész kicsi pogácsa­szaggatóval kiszúrjuk, akkor a karácsonyfára dísznek is fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom