Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-20 / 348. szám

budapesti találkozó Budapesten csütörtökön délután két órakor megkezdődött az európai kommunista és mun­káspártok 1975. első felére tervezett konferenciáját előkészítő találkozó. A Gellért Szállóban 28 európai testvérpárt delegációi foglaltak helyet a tárgyalóasztalnál. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő találkozón a Magyar Szocialista Munkáspártot az alábbi küldöttség képviseli: Biszku Béla, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára, Pullai Árpád, a KB titkára, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője, Horn Gyula és Varga István, a külügyi osztály helyettes vezetői. A találkozót Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Üdvözlő beszédet mondott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Kádár János megnyitó beszéde Vasút a sziklában Megkezdődött a hetvehelyi alagút fúrása Kádár János, az MSZMP KB első titkára üdvözlő beszédet mond. A Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdettől fogva nagy­ra értékelte és támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Küldöttségünk részt vett a varsói konzultatív tanácskozá­son, amelyet 28 testvérpárt e kérdés megtárgyalására 1974. október 16-ra hívott össze. Pártunk nagy megelégedéssel értesült a varsói tanácskozás kitűnő légköréről, arról a nagy horderejű és teljes egyetértés­ben hozott döntésről, hogy 1975. első felére Berlinbe ösz­Jövőre, 1975-ben a népek megemlékeznek 1945. május 9.- röl, arról a történelmi napról, amikor az antifasiszta koalíció­ban egyesült szövetségesek képviselői előtt a megvert Hit- ler-fasiszták Berlinben aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Ezzel a nappal egy rettenetes korszak zárult le és új lap nyílt Európa tör­ténetében. A fasizmus elleni harcban hozott mérhetetlen szehívták az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezletét. Kétségtelen, hogy er­re a döntésre a helyzet meg­érett és a testvérpártok berlini találkozója az európai kommu­nista és munkásmozgalomnak, az európai népeknek a hala­dásért és a békéért folytatott harcában nagy és fontos ese­mény lesz. Nagy megtiszteltetés szá­munkra, hogy a testvérpártok a berlini értekezlet előkészí­tésére hivatott mostani, újabb találkozó színhelyéül a Magyar Népköztársaság fővárosát, Bu­dapestet választották. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsá­ga, a szocializmust építő ma­gyar nép nevében tisztelettel köszöntőm a testvérpártok képviselőit, a tanácskozás min­den részvevőjét. Szívből kívá­nom, kísérje teljes siker fontos munkájukat, és mint szívesen látott vendégeink, érezzék jól magukat nálunk. Európa kommunista és mun­káspártjai saját országuk mun­kásosztályának szülöttei, elsza- kíthatatlanul gyökereznek or­száguk társadalmába és a dol­gozó tömegek érdekeit, törek­véseit fejezik ki. Ezért foglal­koznak szükségszerűen most is az európai helyzet alakulásá­nak legéletbevágóbb kérdései­vel, hiszen ezek döntően be­folyásolják minden egyes or­szág dolgozó népének helyze­tét és jövendő sorsának ala­kulását. Európa kommunista és munkáspártjainak joga, egyben kötelessége is számon tartani földrészünk történetének ta­pasztalatait, éppen úgy, mint szembenézni a ma és a jövő kérdéseivel. alatt, ha volt is nem egyszer feszült és kiélezett helyzet, az újabb háborút sikerült meg­akadályozni: béke volt és van Európában. áldozatok nem voltak hiába­valónk. A megváltozott euró­pai erőviszonyoknak köszönhe­tő, hogy az elmúlt harminc év Ma, a társadalmi haladásért és a békéért vívott harc ered­ményeképpen, Európa és a világ fejlődésének olyan sza­kaszában vagyunk, amikor a reakció, a háború, a hideghá­ború erői visszaszorulnak, ami­kor a nemzetközi erőviszonyok Napirenden a költségvetés Utolsó ez idei ülésének első napján, csütörtökön a jövő évi költségvetés tárgyalását kezd­te meg az országgyűlés. Az előadó Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter egészében ered­ményesnek mondotta az 1974- es esztendőt. A nemzeti jöve­delem 6 százalékkal több, mint tavaly; a fogyasztás és a fel­halmozás is magasabb az elő­irányzottnál; külkereskedelmi forgalmunk pedig gyorsabban nő a tervezettnél. A pénzügy- miniszter vázolta az egyes fő népgazdasági ágazatok fejlő­dését, majd nyomatékkai kije­lentette: az életszínvonal-poli­tika fő előirányzatait teljesítet­tük. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 5,5 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi árufor­galom pedig több mint 8 szá­zalékkal emelkedett. A pénzügyminiszter a követ­kezőkben a nemzetközi gaz­dasági változásokat elemezte, különös tekintettel azokra a folyamatokra, amelyek belső gazdasági fejlődésünkre is ha­tással vannak. A tőkés világ­piacon az árak gyorsan és nagy arányban emelkednek. Különösen megdrágult az olaj, vegyianyagok, a műtrágya, a szója, a cukor és a papír, s e termékekből mi is számottevő mennyiségben vásárolunk. Ugyanakkor fontos exportcik­künknek, a húsnak az ára át­a szocialista világrendszer, a nemzeti jogaikért küzdő népek javára alakulnak. A nemzet­közi viszonyokat a politikai enyhülés előrenyomulása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása jellemzi. A nemzetközi erőviszonyok vál­tozásának, a békét kívánó néptömegek akaratának hatá­sára a vezető tőkés-országok uralkodó körei is kénytelenek mind reálisabban megközelíte­ni az emberiség sorsát érintő politikai kérdéseket. A világ- politikai változások, a békét következetesen védelmező szo­cialista országok harca, vala­mint sok polgári politikus reá­lis helyzetfelismerése tükröző­dik a Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok kapcso­latainak normalizálásában, fej­(Folytatás az 5. oldalon) menetileg csökkent és értéke­sítési gondjaink is keletkeztek. Feldolgozott termékeink eladási ára némileg növekedett, de kevésbé, mint az importált nyersanyagoké és energiahor­dozóké. Nyereségeink így csök­kentették, de nem ellensúlyoz­ták veszteségeinket, ez tőkés viszonylati külkereskedelmi mérlegünkben hiányt idézett elő. Ami következő évi tervün­ket és költségvetésünket illeti — mondotta a miniszter —, lehetőségünk van rá, hogy leg­főbb társadalompolitikai cél­jainkat megvalósítsuk, s hogy az életkörülményeket tovább javítsuk. A terv célul tűzi ki, hogy a beruházások nagyjából a tavalyival azonos mértékben folytatódjanak, a fogyasztás tovább bővüljön, bár az idei­nél valamivel kisebb mérték­ben, az előterjesztett költség- vetés bevételi előirányzata vé- gülis 318 és fél milliárd forint, céljai megvalósítására azon­ban több mint 323 milliárd A leszeletelt domboldalba tegnap délelőtt kilenc óra után néhány perccel beütött az első csákány. E csákány­ütéssel megkezdődött Hetve- hely község mellett, a Káni- patak völgyében a második vasúti alagút építése, amely­ről a MÁV Pécsi Igazgatósá­gán úgy beszélnek, mint a né­hány esztendeje megkezdett abaligeti rekonstrukció második szakaszának fontos állomása. forintot kell fordítanunk. A hiány tehát 4,9 milliárd forint, ami ugyan nem aggasztó, de jelzi, hogy az eddigi intézkedé­sek csak mérsékelni tudták gazdaságunkat érintő negatív hatásokat. Miután a világ 113 országá­val konvertibilis, szabad-devi­zában kereskedünk, ezért, hogy megőrizzük a forintvaluta szi­lárd helyzetét, a közeli napok­ban árfolyampolitikai intézke­désekre kerül sor — jelentette be a pénzügyminiszter, majd a januári árrendezésről szólott, amelyek során nem engedik meg, hogy a fogyasztói árak annyival nőjenek, mint a ter­melőiek. Az alapvető közszük­ségleti cikkek — kenyér, a liszt, a cukor, a hús, a tej, a tejtermékek — fogyasztói ára nem változik 1975-ben és vál­tozatlanok maradnak a köz­üzemi díjak és szolgáltatások árai is, mindemellett számo­lunk a fogyasztói árszínvonal (Folytatás a 2. oldalon) E második szakasz hossza — Abaliget és Bükkösd között — 9100 méter lesz, mintegy 600 méterrel rövidebb, mint a jelenlegi pályatest. A munká­latok két részből állnak: a MÁV Dombóvári Építési Fő­nöksége végzi majd a pálya építését, a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat mecseki üzem- vezetősége pedig a pálya Het- vehely közelében levő részén az alagútat fúrja ki. A re­konstrukció teljes költsége 270 millió forint — az alagút egy­magában százmillió forint —, s előreláthatólag 1978 elején avatják majd e szakaszt, mely- lyel teljes egészében befeje­ződik a Mecseken át vezető kanyargós, régi pálya cseréje. (Százhúsz kilométeres sebes­séggel jöhetnek a vonatok Pécsre.) Néhány szót az alagútról, melyet rövidesen a vonat ab­lakából is lehet majd látni - ellentétben az első abaligeti alagúttal. (De nemcsak ebben különböznek.) A hét és fél méter magas, közel 6 méter széles tojásszelvényű alagút 400 méter hosszú lesz — 260 méterrel rövidebb mint társa —, s nyílegyenesen szeli majd át a dombot. A kivitelezése is másképp történik: ezt az át­járót sziklába vájják az akna­mélyítők, így a két méter ma­gas úgynevezett főte-vágat - ezt építik meg előbb teljes hosszában a hegy alatt, majd további geológiai vizsgálatok után kezdik meg lefelé a szel­vény bővítését. Az előzetes ter­vek szerint havonta 70-80 mé­tert haladnak majd előre az alagút-fúrók, s május elejére érnek a domb túlsó oldalára. Ekkor rövid szünet következik: a geológus mérnökök megter­vezik a biztosítási rendszert, kidolgozzák a folytatás mene­tét, majd megkezdődik az alagút teljes szelvényének ki­alakítása. Két év alatt — eny: nyit szánnak az aknamélyítők az alagút építésére — közel 30 ezer köbméter kőzetet termel­nek ki. E kőzetet használják fel aztán a pálya további sza­kaszának építésénél a dombó­vári pályaépítők. Végezetül egy megnyugtató hír: az abaligeti második sza­kasznál teljesen új pályát épí­tenek a vasutasok, s ezzel mindjárt válaszolnak arra a kérdésre, hogy vajon e sza­kasz munkálatainak során — amely jövő tavasszal kezdődik — lesz-e pályakikapcsolás, il­letve autóbuszokra való át- szállásos utaztatási rendszer? Tömören: nem. Hiszen az 1978-ban várható avatás előtt elég lesz az új pályát Abali- getnél és Bükkösdnél átkötni, s máris megindulhat a forga­lom. Kozma Ferenc Teret hódít a békés egymás mellett élés Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka A Parlamentben csütörtökön megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Képünkön; Németh Károly, az MSZMP KB titkára mond beszédet. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXI. évfolyam, 348. szám 1974. december 20., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 270 millió forintos korszerűsítés megkezdődött az enrépai kommunista és munkás­pártok konferenciáját előkészítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom