Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-20 / 348. szám
2 Dunántúlt Rgplo 1974. december 20., péntek Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka „Nagyüzem” a felsőoktatási intézményekben Kezdődik félévi vizsgaidőszak (Folytatás az 1. oldalról) 3,6 százalékos emelkedésével, amelyben már benne foglaltatnak az idei árváltozások — így a bor ára emelkedésének hatásai is. Ami a részleteket illeti: legszélesebben a ruházati árak módosulnak, növekednek és csökkennek, ami együttesen kismértékben mérsékli átlagos árszínvonalukat. Többségükben emelkednek a vas- és műszaki termékek árai, átlag 1,2, a vegyipari termékek átlag 4,3, a bútorok pedig átlagosan 3,2 százalékkal. A fontosabb köz- fogyasztási cikkek árát azonban e termékcsoportokban is változatlan szinten tartják — a költségvetési támogatás növelésével. Mindezek figyelembevételével az egy keresőre jutó reálbér 2,5, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3,5 százalékkal növekszik 1975-ben. Az átlagbérek növekedése a vállalatoknál és szövetkezeteknél mintegy 5 százalékos lesz, és a hamarosan esedékes részesedés előreláthatólag 10 százalékkal haladja meg az idei átlagot. Bár a jövő esztendőre nem ígérhetünk széleskörű béremelést — hangsúlyozta a pénzügyminiszter —, minden feltétele megvan annak, hogy a nagyobb teljesítmények, a pontosabb munka megérdemelt bérjutalomban részesüljön! Tízmilliárddal több beruházás Részletesen szólt a miniszter a tervezett szociálpolitikai intézkedésekről, kulturális előirányzatokról, majd tartalékaink mozgósításának lehetőségeit elemezte. Első helyen az energiatakarékosságot említette, beszélt a takarékos anyagfelhasználás követelményeiről, ezzel kapcsolatban a gyártmányszerkezet megváltoztatásának fontosságáról, gépi berendezéseink lehetséges jobb kihasználásáról, a még tapasztalható fölösleges reprezentációról és a pazarlás egyéb megnyilvánulásairól. A beruházásokról, amelyek mintegy 10 milliárddal haladják meg az ez évieket, szólva kijelentette: eszközeink túlnyomó részét a folyamatban lévő nagy beruházások folytatására, illetve befejezésére fordítjuk. Előrehaladásunkhoz — mondotta befejezésül — a belső erők nem hiányoznak. Ám hazánk gazdaságát, nemzeti vagyonúnkat, minden család jólétét csakis jól szervezett, célratörő munkával tudjuk megvédeni és tovább- gyarapítani. A hozzászólásra feliratkozott 26 képviselő közül különösen Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának felszólalását kísérte élénk figyelem. Németh Károly nagy elismeréssel szólott a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozott munkaverseny jó eredményeiről, majd a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági körülmények várható hatását körvonalazta. Hivatkozott a Központi Bizottság állásfoglalására, mely leszögezte, hogy az életszínvonal, ha némileg szolidabb mértékben is, továbbra is emelkedik, aminek jelentőségét a tőkésországokban végbemenő válság és infláció figyelembevételével értékelhetjük igazán. A bennünket is érintő nemzetközi gazdasági nehézségek révén azonban érezhetőbbé váltak gyengeségeink is á szervezésben, az eszközök kihasználásában, a pénzügyi fegyelem terén és így tovább. Legnagyobb tartalékunk — jelentette ki Németh Károly —, a termelési szerkezet további javítása. Ez megköveteli a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, esetenként leállítását is. Ilyen esetben a dolgozókat, együttműködve a szakszervezetekkel, emberséggel, de határozott módon kell irányítani. Takarékosabban, ésszerűbben A takarékossági feladatokról szólva, erőteljesen aláhúzta Németh Károly az ésszerűség követelményét. Megjegyezte, hogy az energiafelhasználásban 5—6 százalékos megtakarítással, 50—60 millió dollár értékű importot nélkülözhetünk, és ezt 1975-ben el is akarjuk érni. Kiemelte, a munkatermelékenység dinamikus növelésének, a műszak-szám emelésének, valamint a gépek jobb kihasználásának fontosságát, az utóbbit különösen a gép- és az építőiparban. Korlátozni kell az igazgatási- és ügyviteli kiadásokat is, konkrét terveket kell készíteni a tartalékok feltárására, s mindehhez javítani kell az állami vezetést és irányítást. Felszólalásának befejező részében annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy ha az élet- színvonal a korábbinál valamivel kisebb mértékben növekszik is, fejlődésében nem lesz törés; ennek értelmében emelik az alacsony nyugdíjakat, folytatják a munkaidő-csökkentést és számottevő összegeket fordítanak bérkorrekcióra. Súlyt helyeznek rá, hogy a lakosság ellátása az ideihez hasonlóan jó legyen, és a lakásépítés ez évi magas színvonalát is fenntartják. így, ha több is a bizonytalansági tényező, a nehézségek legyőzhetők, és céljaink megvalósíthatók — fejezte be nagy tetszéssel fogadott hozzászólását Németh Károly. A vázolt nemzetközi gazdasági helyzet és annak hatásai, valamint az ismertetett költség- vetési javaslat alapján érthető, hogy a felszólaló képviselők elsősorban a takarékosság értelmezésével, lehetőségeinek elemzésével foglalkoztak. A termelési szerkezet átalakításában rejlő nagy tartalékokat emlegette felszólalásában dr. Bognár Rezső professzor, Hajdú megyei képviselő és ezzel összefüggésben főleg az értelmiség feladatait elemezte. Konkrét feladatokat is megjelölt, a többi között a tiszavas- vári Alkaloida-gyár teljesítőképességének sürgető, jobb kihasználását, valamint a finom- vegyszer gyártás lehetséges növelését. Ugyancsak a tartalékok felkutatásának jelentőségéről szólt Bócza József, Szolnok megyei képviselő, tsz-elnök is. Különösen az üzemen belüli munkanélküliség káros hatását ecsetelte: mondván: arra kell törekedni mindenütt, hogy a munkaidő valóban aktív termelő munkával teljék el. De megfelelően meg is kell becsülni a jó munkát végzőket. Afölött sem szabad szemet hunyni, hogy nem ritkán azok a leghangosabbak a követelődzé- sekben, akik a legkevesebbet adják a munkában. Az előtte felszólalókhoz hasonlóan, Ollári István, Borsod megyei képviselő is a tartalékok egy fajtájáról, nevezetesen a technológia korszerűsítéséről beszélt, üzemvezetői gyakorlatból hozott rá példát: hasonlóan a pétiekhez, megkeresték a módját, hogy ne kelljen növelniük a tőkés nyersanyagimportot, ehelyett új módszerek bevezetésével növelték az alapanyaggyártást. Egy másik területen a karbantartás tökéletesítésével értek el kitűnő eredményeket. Feltárni a tartalékokat! összefoglalónkban még egy felszólalást emelünk ki, rfer- czeg Károly, Fejér megyei képviselő, a SZOT titkáráét, aki egy sokatmondó adatra hívta fel képviselőtársai figyelmét. Emlékezetükbe idézte, hogy a jövő évi költségvetési-kiadások közül a társadalombiztosítási kiadások növekedése a legtekintélyesebb: 14 százalékos! Megemlítette még, hogy a bölcsődei férőhelyek száma a jövő év végére mintegy 30 százalékkal lesz nagyobb, mint ahogy az ötéves tervben számítottunk rá. Az ülés a késő délutáni órákban ért véget. A költség- vetési javaslat tárgyalása péntek délelőtt folytatódik. * — Dr. Szabó József Baranya megyei országgyűlési képviselő december 19-i országgyűlési felszólalását lapunk december 21 -I számában közöljük. A szítani küldöttség a Megyei Pártbizottságon Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára tegnap fogadta a Maria Nikolova titkár vezette szliveni Komszomol küldöttséget. A szívélyes légkörben folyó beszélgetés alkalmával Maria Novikova átadta a Szli- ven megyei párt és állami vezetők jó kívánságait megyénk vezetőinek és dolgozóinak. A küldöttség tagjai elmondták, hogy a baranyai tartózkodásuk alkalmával otthoni munkájukban hasznosítható ismereteket szereztek az üzemekben, gyárakban, termelőszövetkezetekben és ifjúsági szervezetekben. Vázolták azt is, hogy Szliven városban és megyében milyen nagyarányú építkezések — mezőgazdasági kombinátok, üzletek — épülnek. A baráti eszmecserén részt vett dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. A bolgár komszomolisták tegnap délután Komlóra látogattak, ahol találkoztak a város ifjúsági vezetőivel, majd megtekintették az 501-es Ipari Szakmunkásképző Intézetet és a Carbon Könnyűipari Vállalatot. Pécs hat felsőoktatási intézményében ezekben a napokban, de legkésőbb a jövő hét elején megkezdődik a félévi vizsgaidőszak, több mint 5000 diák számára. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen a hagyományostól eltérő, integrált oktatás tantervének megfelelően történnek a vizsgák, csoportonként változóan. A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának hallgatói már december 16 óta készülnek a vizsgákra. Január utolsó hetében pedig az emaradt és a sikertelen vizsgákat tehetik le, s február 9-én indul a második oktatási félév. A Marx Károly Közgazdasági Egyetem kihelyezett pécsi tagozatán december 17—25 között szünetet tartanak, majd január 27. és február 22. között Csütörtökön tartotta a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának Társadalomtudományi Szakbizottsága évi felolvasó ülését a PAB székházában. A felolvasó ülésen dr. Kom- lósi Sándor kandidátus megnyitó előadása után Bodolay Gyula (Somogy m.) A nevelő- testületi egység és az iskolaévfolyamonként változó időszakban vizsgázhatnak. A Pécsi Tanárképző Főiskolán december 23. és január 25. között tart a vizsgaidőszak, az utóvizsgák pedig február 10-ig tehetők le. Az oktatás február 3-án indul. A negyedéves hallgatók február hónapban három hetes tanítási gyakorlaton is részt vesznek. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán december 22. és február 1. között vizsgázhatnak a diákok. A második félév szorgalmi időszaka február 3-án kezdődik. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán december 22-től január 6-ig szünetet tartanak, ezt követően pedig január 23-ig vizsgázhatnak a hallgatók, míg az utóvizsgái időszak 31-ig tart. Itt is februárban kezdődik a második félév. vezetés helyzetének mérése; Endrédy Lajos dr. (Tolna m.) Egyénileg differenciált osztálytanítás elógazásos stratégiájú biológiai AV programmal; Krisztián Béla: A számítástechnika alkalmazásának lehetőségei és módszerei a Baranya megyei oktatásügyi tervezésben; Matyó Ferencné: Kollektív és egoista értékek osztályomban (szociometria); Mayer Levente (Somogy m.): Volt állami gondozott lányok társadalmi beilleszkedése; Pető István: Zalaegerszeg szakmunkásképzésének története a kiegyezés- tői az első világháborúig címmel tartották meg előadásaikat. Az előadásokat vita és tapasztalatcsere követte. A GELKA ünnepi ügyelete Mi a teendő, ha karácsony napján romlik el a televízió? Az eljárás igen egyszerű, hiszen kijelölt szervizeiben idén is ünnepi ügyeletet tart a GELKA. December 24-én, 25-én és január 1-én Baranyában négy GELKA szerviz ügyelete áll a lakosság rendelkezésére. Reggel 8-tól 15 óráig Pécsett a Líceum utcai (telefonszáma: 13-334) és az Ybl Miklós úti (13-336) szerviznél lehet bejelentést tenni. Ugancsak 8-tól 15 óráig ügyel a komlói (81- 756) és a mohácsi (333) GELKA is. A 8-tól 15 óráig tartó ügyeleti idő nem azt jelenti, hogy csupán ez idő alatt végeznek javításokat a szervizek. A szerelők addig dolgoznak, amíg arra igény van. Az idő- korlátozás csak a bejelentésekre vonatkozik. i __________________________________ M egbirkózunk a nehézségekkel Takarékoskodjunk az ország pénzével! (Országgyűlési tudósítónk jelenti.) Folyik a jövő évi költség- vetés vitája, s valamiféle feszültség bújkál a Házban, vélem felfedezni, talán mert nem látok annyi mosolygós képviselő arcot. De ez másfajta feszültség. Mindig is mozgalmas ülés volt, amikor az ország pénzének hová fordításáról volt szó, izgalmakat keltett, ahogyan a sorra felszólaló képviselők megyéjük érdekei mellett kardoskodtak, ahogyan a megyék pénzekért nyújtogatták markukat. Ám, most megváltozott a hangsúly, a külkereskedelemre nagyon is ráutalt Magyarország körül kialakult — és immár mindnyájunk előtt ismert — bonyolult és számunkra hátrányos világpiaci helyzet vetett árnyékot a költségvetés vitájára, ez indukálta a bújkáló feszültségeket. A képviselők közül többen talán először érzékelték ilyen nyomasztó súlyával, mit jelent az, hogy Magyarországnak egy nagyobb munkamegosztásban is élnie kell, s hogy — miközben egyre jobban dolgozunk — ez a csere-arányok romlása következtében egyik évről a másikra 100 milliós veszteségeket okozhat nekünk, nehéz helyzetbe hozva az amúgyis mindig pénzszűkében levő állam-háztartást. Lehetőségeinket tekintve egy szűkebb esztendő elé nézünk, emellett aztán a megyei gondok el is törpültek. A felszólalások akörül forogtak, hová lehet a leghatékonyabban a költségvetést fordítani. A Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter expozéjában festett kép nem volt sötétebb tónusú, mint amilyet a különböző sajtó-megnyilatkozások festettek már az előttünk álló gazdasági nehézségekről. S ha a pénzügyminiszter sem látja nehezebbnek a helyzetet, nekünk sincs okunk sötétebben látni a dolgokat. Legyűrjük majd ezeket a nehézségeket is. A jövő évi költségvetés egyébként 4,9 milliárd forint deficittel számol, amely összességében nem egy aggasztó szám, bár az államháztartás tartósan nem lehet deficites, csak azt költhetjük el, amit megtermeltünk. Ami a jövőt illetően ezután következett... egyetlen szó. Elkezdtem számolni, de azután abbahagytam, hogy tudniillik, hányszor említette a pénzügyminiszter expozéjában a szót: takarékosság. Rengetegszer. Ami megragadott, a háztartásokban is jobban kellene érvényesíteni a takarékos szemléletet, pl. a távfűtéses lakásokban megoldhatnánk a hőszabályozást. Vagyis: minden kis megtakarításra szükségünk lesz ezután. A szünetben, méa mielőtt felszólalt volna, dr. Szabó Józseffel, a Baranya megyei képviseld csoport elnökével beszélgettünk, a hallottak után módosít-e valamit felszólalásán, mi a véleménye, mint magánembernek a pénzügyminiszter expozéjáról. Németh Károly felszólalását várja, válaszolta, ez változtathat a felszólalás optikáján, de felszólalásának szövegét nem módosítja. A pénzügy- miniszter expozéját illetően őszintén megjegyezte, nem egészen elégedett, több kritikát várt. A meglevő lehetőségek kihasználását tekintve, sokkal élesebben kellett volna felvetni egyes dolgokat. Felfelé is, a kormányzati szerveknek az ágazatoknak címezve. Fent, ahol nagyobb a hatáskör, az áttekintés, nagyobb a felelősség is, lényegesen többet kell tenni. Pl. kritikusabb hangot lehetett volna megütni a beruházások helyzetének taglalásánál. Dr. Szabó József — amint ezt később szokatlanul szenvedélyes hangú felszólalásában is érintette — tarthatatlannak tartja és sürgős intézkedéseket sürget a tervezők, az építők és a bonyolítók érdekazonosságának megteremtésére. Mindezt illusztrálandó, felszólalásában a pécsi sportcsarnok körüli huzavonát említette. A költségvetés vitája ma folytatódik. A két napon ösz- szesen 26 képviselő jelentkezett hozzászólásra. A Kormány részéről ma Lázár György miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke szólal fel, a költség- vetést a terv oldaláról megvilágítva; a másik felszólaló dr. Dimény Imre mezőgazda- sági- és élelmezésügyi miniszter. A felszólalásra jelentkezettek között feltűnően sok a gazdasági vezető, amit természetesen az ülés napirendjén szereplő téma magyaráz. Megtudtuk még, az ország- gyűlést legközelebb februárban hívják össze, amikor is előreláthatóan a környezet- védelmi törvényt alkotják meg. ■* Miklósvári Zoltán Felolvasó ülés a PAB székhazában
